Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-28 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! I / A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA | II. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ara SO fillér 1957. NOV. 28. CSÜTÖRTÖK Harmincötezer forint értékű jutalmat osat ki a megyei tanács a% iskolai takarékbetét-moxgalom nyertesei között Több mint 120 000 torint egyéni jutalom kiosztása várható A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalták a tanulóifjúság ta_ karékossági mozgalmának hely­zetét. A v. b. megállapította, hogy a takarékbetétállomány növekedése megyénkben kedve­zően alakul, az iskolai takarék- bélyegakció azonban elmaradt a várt eredményektől. A tanuló- ifjúság takarékossági mozgal­mának sikere elsősorban a peda­gógusokon múlik. Az eddiginél több gondot kell fordítaniok a gyermekek takarékosságra neve­lésére. Már az iskolában vál­jon vérévé fiatalságunknak a ta­karékosság, hogy kikerülve az életbe, annál jobban meg tud­ják becsülni a népvagyont, s helyesen gazdálkodjanak majd a társadalom javaival. A takarékossági albizottság előterjesztése alapján a megyei tanács pénzügyi osztálya java­solta a v. b.-nek, hogy dologi jutalmazással tegye érdekeltté az iskolákat a takarékbetét- gyűjtésben. A v. b. a javaslatot elfogadta, s 35 000 forintot sza­vazott meg erre a célra. Az is­kolák a jutalmat sportfelszere­lésre, az iskolai szertárak anya­gának kiegészítésére, stb. fordít­hatják. A jutalmakat az 1958. március 31-i iskolai takarék­betét-állomány alapján oszt­ják ki. A jutalmazás feltételeit a v. b. az alábbiakban szabta meg: A 150 tanulós iskolák 50, az 500 tanulós 45, az 500 tanulón felüli pedig 40 forint egy tanulóra eső átlagos betétállomány elérése esetén jogosultak jutalmazásra. A legmagasabb díj 2500, a leg­alacsonyabb 500 forint lesz. A megyei tanács v. b. dologi jutalmazásán kívül az Országos Takarékpénztár, az iskolai év végén előreláthatólag több, mint 120 000 forint egyéni pénzjutal­mat oszt ki a legjobb ered­ményt elérő pedagógusok kö­zött. Ezt megelőzőleg a negyedik negyedév végén 22, a takarékos- sági verseny március 31-i érté­kelése után pedig újabb huszon­két pedagógus között oszta­nak ki kb. 6600 forint jutalmat. Az Országos Takarékpénztár még azon is fáradozik, hogy a jó eredményt elérő pedagógusok és úttörők között ingyen üdül­tetést szervezzen. Lapunk a takarékossági moz­galmat figyelemmel kíséri és időközönként tájékoztatót ad az iskolák közötti verseny állásá­ról. Szabó István altábornagy előadása A párt-, állami, társadalmi és gazdasági funkcionáriusok szá­mára az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága, s a Magyar Honvédelmi Sportszövetség me­gyei elnöksége november 30-án, délelőtt 9 órai kezdettel a Városi mozi helyiségében honvédelmi előadást rendez. Szabó István altábornagy elv­társ, az MHS országos elnöke »■Dolgozó népünk feladatai a szocializmus védelmében« című előadásában ismerteti a Magyar Honvédelmi Sportszövetség mű­ködését, célkitűzéseit. Belépés meghívóval; MEGJÖTT A TÉLAPÓ AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZBA FEHÉR SZAKÁLLAS télapó fiatalos, piros prémes kabátban köszönt néhány nap óta regge­lenként a kecskeméti Állami Áruház kirakatából, s vidám kórusban friss reggeli, halk ka­cagással intenek felém a barna hajú reggeliző babák, a hintázó Zsuzsi baba, s az a kis kedves szőke, ki tündérhajával talán éppen Loreley-hez hasonlít. De nemcsak reggel ilyen vi­dám és kedves a népes baba­város, télapó pompás birodal­ma. Estefelé, ha kigyúlnak a lámpák, és hunyorogva csatla­koznak hozzájuk a messzi csil­lagok, megindul a kisvonat a mesebeli állomásról, s zakatol­va, sietve 6zalad az alagutak sötétjében, a fénytől meghök­kent mókusok között, a vár alatt, ahol apró ólomkatonák strázsálják a rendet, s a kisvo­nat hívogatva integet a babák­nak, szálljanak be egy útra, néz­zék körül a kis tündérvárost. AZ ABLAKOK MÖGÖTT me­se, ezernyi játék csalogat, az ab­lakon innen kis fitos orrok la­pulnak az érzéketlen, hideg üvegre, s szövődnek a tervek, az álmok a pici fejekben. A hun­cut mosolyú télapó mintha oda is belátna, megelégedetten tró­nol birodalma fölött, Mintha csak ezt mondaná: ■— Látjátok ezt a sok gyer­mekcsodát? A tiétek lehet, csak írjatok egy röpke levelet. Régi mikulásváró gondolatok ihlete, száll meg. Talán ha ír­nék, még én is kapnék valami szépet, de még itt, ez az öreg néni is, mellettem. De ő csak áll, néz, jó volna megtudni, mit gondol. — Öh be szép ez a szőke ba­ba — sóhajt fel a következő pil­lanatban szinte válaszképpen. — Meg, nézze csak, az a kis mókus is nagyon tetszik nekem, ott a sínek mögött. Jó lenne a kis- unokámnak. — Hány éves a csöppség? — Öh, még csak a jövő hó­napra várjuk.: i Igen, a kisunoka helyett itt még a nagymama szövi a ter­veket, hogy kedvesebb legyen az ünnep, a szeretet, az ajándéko­zás ünnepe. Ugye, télapó,.elmégy hozzájuk is?! Mert én tudom, hogy rövidesen csatarendbe ál­lítod tündérbirodalmad, hűséges kis baba alattvalóid, s szerető szívvel a legkedvesebbek szolgá­latába rendeled őket,;: —Éné— HRUSCSOV NYILATKOZATA (2. oldal) AZ ÁLLAM NEM HAGYJA ; MAGÁT BECSAPNI (3. oldal) KÜLDÖTTEK KÖZÖTT (3. oldal) A VÁDLÓBÓL VÁDLOTT LETT (3. oldal) CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA (4. oldal) LEVÉL KÁLLAI GYULA MINISZTERHEZ (4. oldal) ISMERŐSÖK (4. oldal) A PROLETARIÁTUS NAGY TANÍTÓJA (5. oldal) SIKERES ANKÉT a polgári törvénykönyv tervezetről így lesz szebb a város, kényelmesebb az élet, elégedettebb a lakosság Kiskunhalason dísztermébeá a Hazafias Nép­front megyei bizottsága és a Magyar Jogászszövetség Bács megyei csoportja ankétot rende­zett a polgári törvénykönyv* tervezet “A személyek« és »A tulajdonjog« című részeiből. Az ankéton nagy számban vettek részt Kecskemét jogászai: bírák, ügyészek, ügyvédek, tanácsi és vállalati jogászok és sok érdeklő­dő. Az ankétot dr. Bodóczky László, megyei bírósági elnök nyitotta meg, majd dr. Asztalos László egyetemi adjunktus tar­tott vitanyitó előadást. Beszélt a felszabadulás előtti sikertelen tervezetekről és hangsúlyozta, hogy a most elkészült javaslat a társadalmi szükségletek kielé­gítését, valamint a szocialista építést hivatott elsősorban szol­gálni. A mostani tervezet a sze­mélyiség védelmét sokkal haté­konyabban és részletesebben szabályozza, a tulajdonjog sza­bályozása pedig igen nagy teret enged a társadalmi tulajdonra vonatkozó külön szabályok rész-- letes taglalásának. Az ankétve­zető foglalkozott még a polgári törvénykönyv rendszerének ki­alakításánál követett szempon­tokkal. A továbbiakban néhány/ még megvitatásra váró problé­mát vetett fel. A vitanyitó előadás után a megjelent jogászok közül szá­mosán szólaltak fel. Dr. Ma- reczky Ferenc mb. megyei bíró és dr. Dobos László mb. tanács­vezető a tervezetnek »A tulaj­donjog« című részéhez szóltaki hozzá, és több jelentős módosító1 javaslatot terjesztettek elő. Á javaslathoz hozzászólt még dr^ Csereklyei Gyula ügyvéd, dr/ Gömöri Jenő mb. tanácsvezeto, dr. Váry István ügyvéd, drj Cserháti Oszkár jb. clnökneiyet,- tes, dr. Nagy Ferenc mb. ta­nácsvezető, dr. Frischman Ed­gár megyei ügyészségi ügyész és dr. Horváth István mb. fogal­mazó, akik értékes javaslataik-^ kai ugyancsak hozzájárultak az ankét sikeréhez. ! Áiűsza&i rajzianfelyam és Ferenczi Istvánt. Ezek sze­rint az ötven jelentkező hat hé­ten át mintegy 24 órai foglal­koztatottsággal elsajátítja a rajz­ismeret legfontosabb alapele­meit. Eqy kísérletező parasztember Távol a város zajától, sivatagszerű futóhomokon, buckás dombok között lakik Kiskunhalas-Inokapusztán Pecznyik György, a megtört egészségű, de nyugtalan vérű paraszt-gondolkodó. Min­dig újat keres, a réginél jobbat, hasznosabbat. Most eperfatöbe oltott szőlővel és erdei vadmandulatőbe oltott germersdorfi cse­resznyével kísérletezik. Próbálkozásai máris eredményt mutatnak. A kísérleti példányok ott virítanak a csaknem hasznosíthatatlan homokpusztában. Pecznyik bácsi beteg, ennek ellenére tőré-* kény alakja nap, paint nap ott imbolyog kísérleti fácskái között, fáradtfényű szemei felcsillannak, amikor egy-egy újabb ered­mény születik. A puszta aranykezű embere bizakodóan, reménnyel telten mondta el, — amikor kinnjártam nála —, hogy ha kísérletei tel­jes eredményre vezetnek, milyen óriási hasznot lehet kihozni a nagykiterjedésű kiskunhalasi homokos pusztaságból. Úgy gon­dolom, érdemes lenne, ha a kiskunhalasi tanács is segítene ebben Pecznyik Györgynek, Czafeó Feisítsi; A dolgozók szakmai tudásá­nak bővítésére a párt és szak- szervezet vezetősége a Bányá­szati Berendezések Gyárában egy műszaki rajztanfolyam leve­zetésére kérte fel Sipos Józsefet ugyanennyi pedig belvízleveze­tésre. Az intézmények fejlesztése is fontos helyet kap a tervekben. A kórházra 600 000 forinttal köl­tenek többet, mint az idén, az SZTK-rendelőintézet 13 000 fo­rintot kap felújításra s orvosi műszerek beszerzésére. Sokat ál­doznak az iskolákra; a gimná­zium egyik osztálya például tel­jesen új tantermi felszerelést kap, az óvodások közül pedig évente átlagosan 120 gyermek napköziotthonos ellátásáról gon­doskodnak. A kiragadott példák is bizo­nyítják, hogy a végrehajtó bi­zottság és a szakosztályok lelki- ismeretesen törekedtek a költ­ségvetés összeállításakor a leg­fontosabb szükségleteket figye­lembe venni. így van ez min­den esetben, ha a város, vagy község vezetősége mindenkor a valóságos élet ütőerén tartja a kezét és ismeri a lakosság kí­vánságait. De alátámasztja a költségvetés helyességét az is, hogy azon a tanácsülésen, ame­lyen megtárgyalták a városfej­lesztés terveit — 34 értékes hoz­zászólás hangzott el s a célkitű­zések a tanácstagok általános helyeslésével találkoztak. Lapozzunk csak bele a költ­ségvetés részleteibe. A város belső képének átalakítására, ut­cákra, utakra, hidakra 1952- ben még csak 90—100 000 forint között jutott. Az idén 650 000 fo­rintot fordítottak erre a célra, — jövőre ezt százezerrel told­ják meg. Előregyártott beton­lapokkal borítják például a Bajcsy-Zsilinszky utca egyré- szét, a Táncsics, Tuba, Tó, Vá­rosház utcát s a Szász Károly utcát a tanácsháztól a piactérig. A Szántó-Kovács, Kard, Fenyő és Arany János utcában az út­test kerül felújításra, a Bajcsy- Zsilinszky utca közepe bitume­nes hengerlést kap. 50 000 forin­tot fordítanak a belterületi csa­tornahálózat fejlesztésére, a Batthyány és egy másik utcát pedig portalanítják. Több mint 200 000 forinttal szerepel a költ­ségvetésben a parkok rendben- tartása és felújítása; ismét meg­szépül például a Kossuth utca s a Hősök ligete. 30 000 forintos összeggel salakozzák és beke­rítik a sertéspiacot, a belső­piacon pedig újabb 8 darab be­ton elárusítóasztalt állítanak fel. A város külterülete sem ma­rad mostohagyermek; a többi között 80 000 forint jut az utak és átereszek kijavítására s üíLKeszuit s a. tanacsuies mar jóvá is hagyta Kiskunhalas jö­vő esztendei költségvetését. De­cemberben az országgyűlés tár­gyalja, tehát a korábbi évektől eltérően, január elejétől már a •költségvetés szerint folyik a gazdálkodás s nem kell a má­sodik negyedévig, a felső jóvá­hagyásig várni a beruházások megkezdésével. A költségvetés szürke szám­oszlopai nagyszerű képét vetítik e terveknek, amelyek megvaló­sulása újabb jelentős lépéssel viszi előre ennek a szépségben, kulturáltságában, jómódban ro­hamosan gyarapodó városnak fejlődését. A korábbi költségvetésekhez mérten jelentős változás, hogy ezt a bevételi forrásokhoz mér­ten állították össze, a város sa­ját bevétele pedig az ideihez vi­szonyítva mintegy 400 000 fo­rinttal több lesz. Az egész költ­ségvetés összegéből 48,6 százalé­kot képvisel a szociális ágazat s az ideivel szemben 842 800 fo­rinttal több beruházást kap. Ugyancsak tekintélyes összeggel gyarapodnak a kulturális beru­házások, az egész költségvetés pedig több, mint másfélmillió­iul az ideinél.

Next

/
Thumbnails
Contents