Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-26 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! | MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁ'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM Ara 50 fillér 1957. NOVEMBER 26. KEDD Ismertessük meg a falu népével a párt agrár­téziseit. Ezt hangoztatta Maro­san György elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára nemrégen tartott előadásában az MSZMP Politikai Akadémiáján. Rámu­tatott arra, hogy a Központi Bizottság agrártézisekről szóló határozata mindenütt nagy egyetértésre talált, de sajnos, sok helyen nem jutott el a leg- érdekeltebbekhez: a dolgozó pa­rasztokhoz. A helyzetből fakad a feladat: a tél folyamán a párt tömegpolitikai munkájának ge­rincévé falun az agrártézisek is­mertetését, magyarázatát kell tenni. A párt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány fő feladat­nak tekinti az agrártézisek sze­rint a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését — arc­cal a belterjesség felé. Ennek érdekében csökkenteni kell a mezőgazdaság termelési költsé­geit, részben a hozamok növe­lésével, részben a gépesítés ki- terjesztésével. Megyénkben a mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehető­ségei igen nagyok. A belterjes művelésre való törekvést szinte parancsolóan írja elő népsűrűségünk is. Me­gyénkben például egy mezőgaz­dasági lakosra átlagosan alig több mint másfél katasztrális hold szántóterület jut. A mező- gazdasági termelés fellendítését követeli a szocializmus építése és a nemzetközi helyzet is. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, a két tábor bé- sés együttélését hirdetve arra törekednek, hogy tényekkel bi­zonyítsák be: a szocialista rend­szerben többet és jpbbat lehet termelni, jobban lehetőség van a nép szükségleteinek magasabb 6zintű kielégítésére. A mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése csak a nagyüzemi földművelésre való fokozatos áttérés alapján való­sulhat meg. A kisárutermelő gazdaságoknak korlátái vannak, amelyeket még növel megyénk­ben a parasztbirtokok felaprózó- dásának állandó folyamata. 1949-ben nem egészen 40 000 három katasztrális holdon aluli törpebirtok volt. Ez a szám 1955 végére több mint 83 000-re emelkedett. A kis- és középpa­raszti birtokok száma ugyanez idő alatt 4000-rel emelkedett. A több mint 80 000 félproletár és törpebirtokos hiányos felszere­léssel nagyon alacsony színvona­lon termel. Ennek a széles pa­raszti rétegnek életszínvonal­emelése csak a termelőszövetke­zeti gazdálkodásra való áttérés útján valósulhat meg, de ugyan­ez mondható a középparasztok­ra is, mert hiszen a kis parcel­lákon nem alkalmazhatják kor­látlanul a gépi technikát, a nagyüzemi védekezést. Azonkí­vül a nem egyöntetű áru érté­kesítése komoly nehézségeket jelent. A kisparcella korlátokat szab az öntözés alkalmazásánál, valamint a talajjavító munkák megvalósításánál is. Az agrártézisek világosan megmutatják a mezőgazdasági termelés fejlesztésének útját. Feltétlenül szükséges, hogy a tél folyamán kisgyűléseken, meg­beszéléseken eljussanak még a legeldugottabb, tanya vitákba is. Hasznos gyakorlati kapcsolat a Hildpusztai Állami Gazdaság es a környező termelőszövetkezetek között A HILDPUSZTAI Állami Gazdaság szoros kapcsolatban van a környező termelőszövet­kezetekkel. Erről beszélgetünk Maár Andrással, az állami gaz­daság igazgatójával. — Kapcsolataink a termelő- szövetkezetekkel mintegy 4—5 évre visszamenő. A segítségadás elsősorban tapasztalatcserékben, szaktanácsokban nyilvánult meg a múltban. Az utóbbi időben azonban szorosabbá, mondhat­nám konkrétabbá vált. Ez azóta van, mióta néhányan a gazda­ság vezetői meghatároztuk, hogy ki melyik termelőszövetkezet patronálását vállalja. Én a Jó­zsef Attilát választottam ki Ha­jóson. Antal András központi agronómus ugyanebben a köz­ségben a Táncsicsot, Szögi Mi­hály állattenyésztési brigádve­zető pedig a Kossuthot patro­nálja. — Milyen gyakorlati eredmé­nyei vannak a patronálásnak eddig? — Már a múltban is segítet­tük a termelőszövetkezeteket te­nyészállatokkal, nemesített ve­tőmagokkal, de az utóbbi időben ez fokozottabbá vált. A Tán­csicsnak öt hasas tenyészüszőt és kilenc kocasüldőt adtunk. A Cornwall kocasüldő-állomány alapozza meg a termelőszövet­kezet törzstenyészetét. A József Attila a napokban fog 20 koca­süldőt elvinni. Természetesen mielőtt az ál­latokat elvitték a táncsicsbeliek, felmértük a takarmányhelyzetét a szövetkezetnek. Megállapítot­tuk, hogy a jószágok takarmá­nyozása biztosítva lesz. Ugyan­így felmértük a takarmányhely­zetet a többi szövetkezetben is, alaposan kidolgoztuk a jószág­állomány takarmányszükségle­tét és összevetettük a meglevő készletekkel. Megállapítottuk, hogy a szövetkezetekben a szük­séges takarmánykészlet meg­van. A közös gazdaságok állatte­nyésztésének fellendítését segít­jük azzal is, hogy a termelőszö­vetkezetek állattenyésztői, ál­latgondozói több héten át a tél folyamán" tanulmányozni fogják a gazdaság nagyüzemi állatte­nyésztését. Legelőször valószí­nűleg a József Attila tehenésze jön át ilyen tapasztalatcserére. Alkalmuk lesz a termelőszövet­kezetek állattenyésztőinek fi­gyelemmel kísérni a takarmány­előkészítést, a szárazon álló te­henek előkészítését a következő laktációra és így tovább. Külö­nösen fontos lesz számukra az egyedi takarmányozás tanulmá­nyozása. Ezenkívül tewezünk tapaszta­latcseréket, amelyek legalább egynaposak lesznek. Ez alkalom­mal a termelőszövetkezet tagjai átjönnek gazdaságunkba és alaposan tanulmányozzák a me­zőgazdasági nagyüzem munká­ját. Ök is tanulnak tőlünk, mi is tanulunk tőlük és ez feltétle­nül elősegíti a fejlődést. — A hajósi termelőszövetke­zeten kívül más termelőszövet­kezetekkel is kapcsolatban áll­nak? — Természetesen. A szakmári Petőfi Termelőszövetkezet nem­régen 50 Cornwall süldőt vásá­rolt tőlünk. A fajszi Vörös Csil­lagnak vetőmagburgonyát ad­tunk. Bármikor szívesen vesz- szük a termelőszövetkezetek lá­togatását és mi is segítséget; adunk, ha ezt kérik. Tudjuk azt, hogy számos termelőszövetke­zetünk még bizonytalan a nagy­üzemi gazdálkodásban. Nem elég az, hogy néhány ember egy nagyobb területen összeáll gaz­dálkodni. A feltételek megvan-j nak a mezőgazdasági nagyüzem megszervezéséhez, azonban eh­hez még szervezőképesség, szak­tudás és megfelelő gyakorlat is szükséges. Ennek elsajátításában | kívánunk mi tőlünk telhetőén | segítséget adni a környező ter-f melőszövetkezeteknek. S MIÉRT TERMEL OLCSÓB­BAN AZ IZSÁKI LADA- GYÁR, MINT A HALASI? ERŐ REJLIK NEMCSAK KÉT KARUNKBAN... (3, oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK ŐSZUTÓI LÁTOGATÁS a csAtaljai gép­állomáson FALURÓL FALURA (4. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN? ERŐT ADÓ BESZÉLGETÉS AZ IPARI TERMELÉS FRONTJÁN (5. oldal) j ízázezer ferinl szektái ♦ í A sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben havonta 15 Ft | munkaegységelőleget osztottak a tagoknak. A terv szerint a kö­vetkező gazdasági évben is rendszeresen osztanak munkaegység- előleget. Ennek feltételeit már most igyekeznek megteremteni. Az állattenyésztés fellendítésén kívül a kertészet az, amely biztosítja a folyamatos jövedelmet a közösnek. A kertészet bevételei lehető­séget nyújtanak az előlegosztásra. Van egy üvegháza a termelő- szövetkezetnek, amelyben 8000 bokor szekfű zöldéi. Számításuk szerint karácsonyra kinyílnak a virágok és mivel közel van Baja, számítanak arra, hogy az összes »virágtermést« értékesíteni tud­ják. Mintegy 100 000 forint bevételre számítanak a szekfűeladás- ból. Ebből előleget osztanak a tagoknak. Meg kell említeni, hogy még két új 20 méteres üvegházat építenek. Jól sikerült A KECSKEMÉTI K1SZESEK IfiATACINBÁCUA Termelőszövetkezetben dolgozó KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZÁSA November 23-án este 7 órakor •a kecskeméti városi KISZ- : bizottság rendezésében jól sike- ; rült Katalin-bálat tartottak a : megyei tanács, kultúrtermében. Több száz fiatal vett részt ezen az esten. Tarka műsorszá­mok — közben szívposta, tom­bola, bálkirálynő választás — gazdagította az est sikerét. A kiskunfélegyházi járásban a termelőszövetkezetekben dol­gozó kommunisták a ]rözelmúlt- ban aktívaértekezleten vettek részt. Az értekezlet részletesen és behatóan foglalkozott a párt agrártéziseinek megvalósításá­val. Megvizsgálták a termelő- szövetkezetek fejlesztésének és megerősítésének kérdéseit. Fog­lalkoztak az agrártézisekben ösz- szegezett nyolc működési alap­elv betartásának helyzetével. Az előadást követő vita élénk és tartalmas volt. Érződött belőle gazda gondja, felelőssége. Alaposan megvitatták néhány szövetkezetben jelentkező szek­tás elzárkózás káros hatását. Ez kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt a befeléfordulásban je­lentkezik, amikor a szövetkezetek nem akarnak új tagot felvenni, másrészt a szakemberek lebecsü­lésében és megbecsülésének hiá­nyában, ami a minőségi munkát gátolja. Az értekezlet rámuta­tott, hogy ezeknek a hibáknak a megszüntetése érdekében min­den kommunistának munkál­kodni kell. Hiányossága az értekezletnek, hogy a szövetkezetek megerősí­téséért és fejlesztéséért folyó munka módszereiről kevés szó A JÖVŐBEN NÖVEKEDNI FOG Kecskemét idegenforgalma világhírű barackja, pálinkája, történelmi nevezetességei, Bu­gáénak pedig romantikája ér­dekli az idegeneket. Vannak külföldiek, akik 25—30 évvel ez­előtt jártak hazánkban és még mindig emlegetik a Kecskemé­ten és környékén szerzett élmé­nyeiket. Az IBUSZ ebben az évben nagyarányú belföldi forgalmat bonyolított le »ismerd meg ha­zádat« akciója keretében. Közel fél millió ember vett részt az or­szág különböző tájaira szerve­zett utazásokon. A jövőben fo­kozottabban kapcsoljuk be Kecs­kemétet a belső turistaforga­lomba. Több utazást szerve­zünk Kecskemétre, ugyanakkor a vidékiek, s így a kecskemétiek számara is több lehetőséget biz­tosítunk, hogy olcsón eljuthas­sanak az ország különböző ré­szeire, sőt külföldre is — fejez­te be beszédét az IBUSZ vezér- igazgatója. Ezután az IBUSZ dolgozói megvendégelték az át­adási _üancj26tíő rjészvevőitj Szépen berendezett, korszerű, az utazóközönség számára is kellemes új helyiséget kapott az IBUSZ kecskeméti kirendeltsé­ge. A Béke Szálló melletti új irodát szombaton délben adták át ünnepélyes keretek között. Az átadásnál jelen voltak az IBUSZ központ igazgatóságának, Kecs­kemét tanácsának, valamint a város pénzügyi és egyéb gazda­sági intézményeinek vezetői. Az új helyiséget Tihanyi elv­társ, az IBUSZ vezérigazgatója vette át. Beszéde elején megkö­szönte a város vezetőinek, hogy Kecskemét legforgalmasabb ré­szén biztosítottak az irodának megfelelő helyiséget. — Az IBUSZ vezetői e nemes gesz­tusra azzal válaszolnak majd, hogy Kecskemét idegenforgal­mára fokozottabb gondot fordí­tanak a jövőben. — Magyaror­szág egy idegenforgalmi fellen­dülés előtt áll — mondta Tiha­nyi elvtárs. — Kecskemét és Bugac vonzó hatással van a kül­földi turistákra, Kecetemélnek esett, pedig szükséges lett volnál róla beszélni. Egyes helyeken j ugyanis különféle helytelensé-i geket tapasztalunk. Türelmet-^ lenséget, másrészt a nevelömun-j ka egyik legfontosabb módszeré-! nek, a személyes meggyőzésnek! az elhanyagolását. ] A hiányosságok ellenére az] aktívaülés mégis eredményes, volt, ráirányította a szövetkezet-! ben dolgozó kommunisták fi-] gyeimét a legfontosabb soronlé-3 vő feladatokra. A járási termelő-] szövetkezeti aktívát rövidesen* községi aktívaülések fogják] követni. 3 — ÉG — ] 3 CSILLAGÁSZATI ELŐADÁSOK BAJÁN] Megkezdte csillagászati is-] meretterjesztő sorozatát a bajai] Tóth Kálmán Társaság kereté-] ben működő Uránia csillagvizs-] gáló. A József Attila művelődési] ház kis előadó termében Dániel] József, a csillagvizsgáló tudómé-] nyos munkatársa »A geofizikait év és a mesterséges holdak«] címmel tartotta meg az első elő-] adás ú ' '' t

Next

/
Thumbnails
Contents