Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

r»\* As Algériában működő haditörvényszékek csü­törtökön több halálos ítéletet hostak. Constantine hadbírósága nyolc halálos ítéletet hirdetett ki olyan algériaiak ügyében, akiket a harcok közben fegyverrel fogtak el. A algíri és az orani bíró­ságok további négy-négy halálos ítéletet szabtak ki arab vádlottakra. Az utóbbi időben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei több olyan kémet tettek ártalmatlanná, akik az amerikai és a liszinmanisla titkos szolgálat megbízásából ha­toltak be az ország területére. Csütörtökön Londonban a kormány rendkívüli bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyből ki­tűnik, hogy az állami szervek a jövőben is jogo­sultak lesznek bizonyos telefonbeszélgetések le­hallgatására. A Magyar Népköztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság küldöttségei 1957. október 19 és 30 között Berlinben tárgyalásokat folytat­tak polgári családjogi és bűnügyi jogsegélyszer­ződés megkötéséről. A szerződés ünnepélyes alá­írására október 30-án került sor. Japánban pénteken a »nukleáris fegyverek be­tiltásáért küzdő mozgalom nemzetközi napján« százhetvenezren vettek részt az ország minden részében megtartott nagygyűléseken és tünteté­seken. A Reuter isztanbuli tudósítójának jelentése szerint a NATO-országok légi és haditengerészeti erői csütörtökön megkezdték hadgyakorlataikat Törökország délnyugati partvidékén, Santa Cruz da Graciosán, az Azori-szigeteken rövid, de heves földrengést észlellek. A lakosság pánikszerűen a sziget másik részébe menekült. A rengés főként Guadalupe községben volt erős, több ház megrongálódott. A nukleáris kísérletek beszüntetésére vonatkozó javaslatok vitája az ENSZ-közgyiilés politikai bizottságának ülésén NEW YORK. (TASZSZ) A po­litikai bizottság október 31-i dél­előtti ülésén megkezdődött az általános vitában benyújtott ha­tározati javaslatok megvitatása. Összesen tíz határozati javaslat kerül a bizottság elé. Három ha­tározati javaslat a nukleáris kí­sérletezések beszüntetését érinti: a szovjet küldöttség határozati javaslatában indítványozza, hogy 1958. január 1-től két-három évre fügesszék fe) az atom- és hidro- génkísérleteket. Az indiai hatá­rozati javaslat felhívja az atom­hatalmakat, szüntessék be a kí­sérletezéseket és hozzanak létre műszaki bizottságot, amely ki­dolgozná az ellenőrzési rendszert. A japán határozati javaslat egye­bek mellett előirányozza a nuk­leáris kísérletezéseknek a köz­gyűlés legközelebbi ülésszakáig történő felfüggesztését. A szovjet küldöttség külön ha­tározati javaslatban felhívja a nukleáris fegyverekkel rendel­kező államokat, kötelezzék ma­gukat, hogy öt éven keresztül nem alkalmaznak atom- és hid­rogénfegyvereket. Három határozati javaslat az ENSZ leszerelési bizottságának általános javaslatait érinti. Nyu­gati hatalmak »24 ország határo­zati javaslata« a benne felsorolt hat részleges leszerelési intézke­dés megvalósítását az összes többi pontokban Való megegye­zés elérésétől teszi függővé, s tá­voli célként sem említi a nuk­leáris fegyverek eltiltását. Ezenkívül több szovjet és in­diai, valamint jugoszláv & belga javaslat szerepel. Közeledés esz ENSZ-beit Szíria és Törökország között a vitás kérdések békés megoldása tekintetében Hammarskjöld kísérli meg a békitést NEW YORK. (MTI) William Ostisnek, az Associates Press ENSZ tudósítójának értesülései szerint Szírai és Törökország csütörtökön este olyan tervben egyezett meg, amelynek értelmé­ben Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár élne az ENSZ alapokmányá­ban biztosított felhatalmazásával a két ország közötti feszültség enyhítése érdekében. milyen negatív döntést és azzal fenntartsanak egy olyan hely­zetet, amelyet az ENSZ-közgyü- lés már képtelen lett volna or­vosolni. Leslie Munro egymás után fogadta Szalah Bittar Szí­riái külügyminisztert és Farin Zeineddint, James Wadswortht, az amerikai küldöttség helyettes vezetőjét, Szelim Sarpert, a tö­rök küldöttség tagját, majd ismét Zeineddint. Az algériai háború harmadik évfordulója PÁRIZS (MTI). November 1-én tragikus évfordulóról emlékezik meg a francia sajtó: három év­vel ezelőtt kezdődtek meg az al­gériai ellenségeskedések. A polgári sajtó félhivatalos statisztikája szerint a három év alatt az algériai felkelőknek negyvenezer halottjuk volt, fran­cia részről pedig 4200 katona, köztük 2Ó0 tiszt esett el, 9000-en megsebesültek, 750-en pedig el­tűntek. D pártoktatás évadnyitójára Rövidesen megkezdődik me­gyénkben is az iskolánkívüli pártoktatás. Pártunk történeté­ben talán soha nem volt olyan jelentősege a marxizmus—leni- nizmus tanításának, mint most, az ellenforradalom szennyes áradata után egy évvel. Az ellenforradalom okozta esz­mei zűrzavart még nem szá­moltuk lel teljesen, sok nacio­nalista, soviniszta nézet és szo­ciális demagógia zavarja még a párttagság tisztánlátását is. Eze­ken kívül nap mint nap újabb és újabb kérdések merülnek fel megoldásra váróan, akár a párt cs tömegek kapcsolatáról, akar az osztályharcról, vagy a párt értelmiségi politikájáról legyen is szó, nem is beszélve gazdasági életünkről, valamint a nemzet­közi helyzetről. Nélkülözhetet­len tehát ez az elméleti iránytű, amit a kommunizmus eszméinek tanulása jelent. Mégis sokan lebecsülik a ta­nulást, inásod- vagy harmad­rendű feladatnak tekintik, arra hivatkoznak, hogy a sok munka mellett nem jut idő a tanulásra. Azt nem vitatjuk, hogy sok a munka, sót ezután sem fog csök­kenni, inkább szaporodni fog cs ez érthető is. Mi legyen hát a megoldás? Semmiesctre sem a tanulás elhanyagolása! Egyetlen helyes megoldás van, ez pedig a munka s jobb megszervezése. Nem jó az a pártmunkás cs ve­zető, akinek solia nines ideje semmire sem, hanem az, akinek még szórakozásra, művelődésre is jut ideje. Van a kérdésnek azonban egy As űzetni demokrácia fejlesztésére igen nagy szükség van az igazgató egyszemélyi ve­zetése mellett. Az üzemi de­mokrácia kiszélesítése azt je­lenti, hogy a munkások közvet­lenül Is beleszólnak a gyár ve­zetésébe. Ez szükséges azért, hogy munkásaink eredménye­sebben harcoljanak bármilyen Irányból Jövő bürokratikus ten­denciák ellen, a pazarlás, a lo­pás cs minden ellen, ami kárt okoz népgazdaságunknak. Éppen ezért szervezeti formá­ját is meg kell teremteni az új fórumnak. Egyesek a munkás­tanácsokkal vélték ezt megol­dani. Ezt nem lehetett, mert a munkástanácsok sokhelyütt az cllenforradalmárok, népi ren­dünk ellenségeinek gyülekező helyévé váltak, sok kárt okoz­tak. Egyébként az ellenforra­dalmi időszakban létrejött mun­kástanácsok a valóságban ma már nem is léteznek. Keresni kellett egy olyan szer­vezeti Tormát, amely mindenben megfelel a kívánalmaknak, egy­szersmind egybe fogja a dolgo­zókat. Ezzel kapcsolatosan már folynak a munkák, s valószínű­leg még ez évben üzemi taná­csok néven létrejön az üzemi demokrácia fejlesztésének biztos fóruma. Üj dolog lesz ez. Kétségtelen adódnak nehézségek, amelyek a járatlan út ismeretlenségéből fakadnak. Ez ineginkább indo­kolja, hogy a felsőbb szervek — minisztérium, szakszervezetek, pártszervezetek — egyengessék a göröngyös utat, az üzemi de­mokrácia kibontakozása előtt, Mi meg vagyunk győződve és biztosak vagyunk abban, hogy munkásaink jól cinek majd a kapott joggal, kötelességekkel s milliókban gyümölcsözik majd áldásos munkásságuk. másik oldala is. Aki nem saj­nálja az időt és fáradságot a ta­nulásra, az jobban meg tudja szervezni munkáját, kevesebb az? »üres járata«, lendületesebben s eredményesebben tud dolgozni* Azt ajánljuk párttagságunknak, a vezető clvtársaknak, hogy ha még nem tették volna eddig, próbálják meg és meglátják* eredményes lesz, A tanulás nem önmagáért van, hanem azért, hogy a gya­korlatot, a napi munkát segítse* Ezt a célt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a mostani pártoktatás, hogy úgy mondjuk, minőségileg más lesz. Ennek alapvető feltétele viszont az, hogy teremtsük meg a foglalko­zásokon a bátor vitázó légkört, hogy pártszerű elvi vitákban győzzük le a tévés (akár revizio­nista, akár szektás) nézeteket, ne az . embert törjük össze, ha­nem azokat a nézeteket, ame­lyek idegenek a párt eszméitől. Segítsen a mi pártoktatásunk abban, hogy az ellenséges bur- zsoá és kispolgári nézeteket ne csak védekezőén utasítsák cl pártszervezeteink, hanem harco­san, támadóan lépjenek fel ve­lük szemben, leplezzék le a kó­ros nézeteket, nem engedve egy jottányit sem a proletárdikta­túra, a szocializmus pozícióiból. Fordítsunk különös gondol pro- pagandanK barcosságára, a na- cionulizmus rothadt elméletével állítsuk szembe a munkások nemzetköziséget, a proletár iu- ternacionalizmus eszméjét; a burzsoá demokráciát, a nyugati »szabad világot« istenítő dema­gógiával szemben pedig a »ter­melj többet, jobbau cisz« elvet. Pártoktatásunk neveljen önálló gondolkodásra, józan ítélőképes­ségre. Ne féljünk elismerni, ha egyes kérdésekben tényleg hát­rább állunk, do ne hagyjuk le­becsülni 12 éves fejlődésünk tör­ténelmi eredményeit. A párhu­zamokat úgy vonjuk meg, hogy »honnan indultunk cl és hol tar­tunk ma«. Őszinte, harcos, tá­madó, a lényeges kérdéseket vi­tató pártoklalásra van szüksé­günk! Az élet adja a problémákat, ne próbáljuk mégegyszer az éle­tet belezsugorítani a miáltalunk dogmatikusan felfogott kategó­riákba. Az elmélet segítse a gya­korlatot, de ne rekedjen meg a lényegtelen és sekélyes gyakor­lat mellett, mulassa meg a táv­latokat, a szocializmus-kommu­nizmus milliókat magával ra­gadó, nagyszerű, fennen ragyogó távlatait. Az oktatási év megkezdése al­kalmából minden hallgatónak' és propagandistának jó egészséget és sok sikert kívánunk! A megegyezés értelmében az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén Szína Törökország ellen emelt A. POPOV: panaszának megvitatásakor aj közgyűlés előtt fekvő két haté-: rozati javaslat benyújtói nemi sürgették a javaslatuk feletti; szavazást. i Hammarskjöld pénteken jelen-; tette be az ENSZ-közgyülésének,: hogy szolgálatait a probléma; megoldásának rendelkezésére bo­csátja. Ezzel a nyilatkozatával valószínűleg befejeződik a sok­szor elkeseredett vita Szíria pa­nasza felett. Zeineddin szíriéi küldött az AFP-nek kejelentette, hogy a török és sziriai küldöttség meg­állapodott a sziriai panasz ENSZ- vitójának további sorsáról. A két küldöttség bejelenti a köz­gyűlésnek, hogy nincs szükség a vita folytatására. A megállapodás értelmében a sziriai cs a nyugati határozato­kat egész egyszerűen visszavon­ják. Csütörtökön délután élénk te­vékenység folyt az ENSZ-kulisz- szái mögött. Több tanácskozást tartottak, amelynek az volt a célja, hogy elkerüljenek vala­Tito elnök beteg BELGRAD. A Tanjug közlése szerint Joszip Broz-Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság elnöke betegsége miatt a legkö­zelebbi néhány hónap alatt nem utazhat külföldre. {“c&C'CLi/i'&t'C't'tC'fo wC'fod&cjt (x Dinamó A »Dinamo« munkásai nem feledkeztek meg Leninnek tett ígéretükről. Azóta soktízezer mo tort gyártottak, amelyek hen­gersorokat, villanymozdonyokat, folyami és tengeri hajókat, eme- lődarúkat, lépegető exkavátoro­kat hajtanak és mozgatnak. Konsztantyin Kuharkin mér­nökkel végigjártuk a gyár mű­helyeit. Szívesen megismertette velünk az tizemet és annak gyártmányait. — Amikor Lenin eljött hoz­zánk — mondta Kuharkin — ez a környék, Moszkva egyik, legel­hanyagoltabb külvárosa volt. A gyár mindössze egy földhözta- padt épületből állt. Látják, ezt az épületet meghagytuk a régi formájában és most olyan, mint egy kis gomb a hatalmas, új épülettestek között. De az egész kornyék annyira átépült, hogy ma már Lenin sem ismerne rá; És valóban, ez a környék ma a szovjet főváros egyik íefonto- sabb ipari kerülete. Űj üzemek épültek itt, a régiek pedig kibő­vültek. A Kirovról elnevezett »Dina­mo« gyár kollektívája el­határozta, hogy a Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére jelentősen túlteljesíti az évi ter­vet. V. I. Lenin a munka terme­lékenységének emelésére, a ter­melés növelésére nevelte a mun­kásokat* — Adunk fémet — mondotta Lenin — csak erőteljesebben se­gítsétek a szocialista államot az ország villamosításában. Nem­csak a gyárért, hanem az egész ország sorsáért nagy felelősség hárul rátok. — Megértettük. Vlagyimir II- jics — válaszoltak a munkások. Még sokáig tartott a közvetlen, szívből jövő beszélgetés. Lenin ide-oda sétált az emelvényen, válaszolt a kérdésekre és maga Is tett fel kérdéseket. Azután hallgatói közé ment és a beszél­getés tovább folytatódott. Lenin á kérdésekre válaszolva többször tréfált, szívből nevetett, s ami­kor távozni akart, a munkások és munkásnők kérlelni kezdték, hogy maradjon. A vacsorameghívás kellemes meglepetést okozott Vla­gyimir tljicsnek. Érdeklődött, hogy mit főztek, elégedetten mo­solygott, de nem maradt ott va­csorára : várta amu nka. El nézést kért a munkásoktól, elbúcsúzott főlük és így sáólt: — Ha valamilyen problémátok lesz, forduljatok egyenesen hoz­zám. Csak annyit mondjatok: »A Dinamóból jöttünk,« a Lenin fogadására alakult kü­lönbizottság munkájában is. — Vlagyimir Iljics elővette zsebóráját, a tenyerére tette és intett, hogy ideje befejezni az ovációt, — folytatta elbeszélését Kuharkin. — A. taps végét meg sem várva beszélni kezdett, mi­re a munkások azonnal elcsen­desedtek. L enin arról beszélt, hogy a fiatal szovjet köztársaság szétzúzta a külföldi intervenciót és az ellenforradalmát. A szov­jet hatalom, melyet a nép elis­mert és elfogadott, hozzálátod az ország iparának és mezőgaz­daságának helyreállításához. Amikor elült az újabb tapsvi­har, Lenin végignézett az egybe­gyűlteken és elmondotta, hogy nem készült beszámolót tartani, ezért nagyonn jó lenne, ha kér­déseket tennének fel neki. És a munkások egymásután tették fel az érdekes és időszerű kérdése­ket. Valamennyien érdeklődtek a nemzetközi helyzet és a köz­társaság belső helyzete, a lakos­ság élelmiszer- és tüzelőeilátá- sának megszervezése iránt. Azok­ban a napokban fémhiány mi­att az üzem alig gyártott moto­rokat* A z »Autógyár« megállónál kiszálltunk a Metróból, felmentünk az utcára, s néhány házzal odébb már feltűntek a moszkvai »Dinamó« gyár falai. 1921 novemberében ebben a ré­gi moszkvai üzemben találkozott V. I. Lenin a munkásokkal. Ezt hirdeti a gyár főbejáratánál ki­függesztett emléktábla is. A gyár egyik csarnokában egy .képet pillantottunk meg, amely Leninnek a »Dinamó«-ban tett látogatását ábrázolja. Lenin a munkások között áll és beszédet mond. ; — Amikor Vlagyimir iljics | fellépett a műhelyben felállított 1 emelvényre — mondotta a mel- : lettünk álló Idős, szemüveges ; férfi — sokáig nem hagyták szó­hoz jutni. Szünet nélkül 2Úgott :a taps, az ováció. : A-szemüveges férfi, Konsz- • tantyin Kuharkin. a gyár terve­zőmérnöke meghatottan mosoly- : gott. Merengve nézte a képet, ; régmúlt napokra emlékezett. Ki- ; derült, hogy ő maga is rajta van j a képen, balról, az emelvény : mellett, vörös karszalaggal a ka- : bátján. Akkor még égészen fia- | tál volt, a szakszervezet üzemi 1 bizottságának tagja és részt vett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents