Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-24 / 276. szám

t

Világ proletárjai, egyesüljetek ! :

I A MAGYAR SZOCIALISTA

MUNKÁS PAßT BÄCS- KISKUN

MEGYEI LAPJA 1

lm

m

m

II. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM

Ara SO fillér

1937. NOV. 24. VASÄRNAP

Békekiáltvány

Békét a világnak! — így feje- r.odik be az a nagyjelentőségű békekiáltvány, amelyet a kommunista és munkáspártok képviselői küldöttek »valamennyi ország jóakaratú embereihez-", a béke fővárosából, Moszkvából. Az emberiség sorsáért való mérhetetlen felelősségérzet késztette az önkényes erőszak, a gyarmati kizsaKmányolás, az embernek ember által való kizsákmányolása ellen küzdő kommunista pártok vezetőit ennek a kiáltványnak a kibocsátására, hogy tömörülésre, összefogásra hívjanak fel minden békeszerető embert a világon, aki aggódik gyerekei sorsáért, aki nem akarja és minden leheletével küzd az ellen, hogy »újra a háború tüze pusztítsa el házainkat, a mindent megsemmisítő atom- cs hidrogénbombák pedig a mi gyermekeink váratlan halálát okozzák".

Mert az újságok, a rádióállomások a kapitalizmus országaiban naponta próbálják elhitetni a kapitalista országokban élő dolgozókkal, hogy a »világ-kommunizmus« — úgymond — veszélyezteti szabadságukat, életmódjukat és békés életüket. Pedig a békeharc évtizedeiben egyre hatalmasabb tömegek előtt vált világossá, hogy a népek békés jövőjéért küzdő kommunisták pártjainak, a szocializmust építő országoknak semmi okuk nincs arra, hogy háborút robbantsanak ki, idegen területek meghódítására törjenek. Szerte a világban igen sokan tudják, hogy egyetlen szocialista országban sincs olyan osztály, vagy társadalmi réteg, amelynek érdeke lenne a háború, ezekben az országokban a hatalom birtokában a munkások és parasztok éppúgy, mint nem egy kapitalista ország dolgozói hatalmas áldozatokat hoztak az elmúlt háborúban. S azért harcolnak a szocializmus felépítéséért, mert egy olyan társadalmat látnak benne, amely az általános jóléttel, a népek felvirágzásával, a nemzetek közötti békével a zászlaján harcol a boldogabb jövőért. Akarhatnak-c ezek a népek háborút? Nem, nem akarhatnak. Inkább azt szeretnék — amint ezt a nagyjelentőségű békekiáltvány mondja —, hogy a világ néptömegei a jólétért, minden nép haladásáért harcoljanak. Azt szeretnék, hogy a különböző társadalmi rendszerben élő népek és országok békésen élnének egymás mellett, széleskörű, baráti, emberi, társadalmi kapcsolatot teremtenének egymással, alkotó közösségbe tömörülnének az egész világ dolgozóinak jólétéért, felemelkedéséért, egy új háború veszélyének elhárításáért.

Ez a békekiáltvány, melynek gondolatai bizonyára találkoznak a világ minden táján a békét akaró emberek elhatározásaival, vágyaival, béke jobbot nyújt a: jóakaratú embereknek. Békejobbot, amelynek testvéri szorításai megszabadíthatja a világot a háborútól, a haláltól, a pusztulás veszélyétől, és kibontja a népek új egén a béke gyönyörű lobogóját.

ÁTUTAZOTT MEGYÉNKÉN

a Prágából hazatérő bolgár és a Moszkvából visszautazó jugoszláv delegáció

Ke'ebiáa szívélyes beszélgetést folytattak a megye vezetőive.

November 20-án Zápotocky civtárs temetéséről hazatérő bolgár küldöttség Bóján Balgara- nov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezetésével átutazott megyénkén és Kclcbián találkozott a fogadásukra megjelent megyei vezetőkkel. A küldöttség kíséretében volt Kristóf István elvtárs, az Elnöki Tanács titkára és Czott- ner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter. A megyei vezetők közül megjelent Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára, Putics József elvtárs, a megyei pártvégrehajtóbizottság másodtitkára és Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Csaknem 40 percen át meleg, baráti hangulatban beszélgetést folytattak.

November 22-én, pénteken a moszkvai november 7-i ünnepségről hazatérő jugoszláv küldöttség is átutazott Kelebián, ahol fogadásukra megjelent Molnár Frigyes megyei elsőtitkár, Putics József megyei másodtitkár és Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A jugoszláv pártküldöttség vezetője, Edvard Kardelj elvtárs, valamint Alck- szander Raukovics elvtárs és a kíséretükben levő Biszku Béla belügyminiszter, Horváth Imre külügyminiszter, Kristóf István és a megyei vezetők között szívélyes beszélgetés folyt. Rövid tartózkodás után a jugoszláv küldöttség lovábbutazott hazájába.

Termelőszövetkezeti nagyaktíva Vaskúton

Pénteken termelőszövetkezeti nagyaktíva-gyülésre jöttek ösz- sze Vaskúton a bajai járás termelőszövetkezeteinek képviselői. Mintegy 250 ember gyűlt össze a kultúrbázban. Az aktíva részvevői először megtekintették a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezet kiváló gazdaságát. Éppen akkor adott el a termelőszövetkezet 28 Cornwall tenyészállatot, átlagosan 4000 forintért, melynek előállítási költsége, ahogy Sárosi György, a termelőszövetkezet elnöke mondotta, 1100 forint. A termelőszövetkezet 112 ezer forintot kapott a jószágokért.

A rövid látogatás után Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság első titkára tartott beszámolót a járás termelőszövetkezeteinek politikai helyzetéről. Foglalkozott a közös gazdaságok eddigi eredményeivel és rámutatott azokra a hibákra, amelyek gátolják a termelőszövetkezetek fejlődését. Ezután Pétiké János elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszélt a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetéről. A hozzászólásokat érdekes vita követte, amelyen a termelőszövetkezetek képviselői elmondták problémáikat, ismertették eredményeiket. A vitán felszólalt Erdősi József elvtárs is, az MSZMP megyei pártbizottságának osztályvezetője. Rámutatott arra, hogy a jövő útja csak a nagyüzemi gazdálkodás lehet, amit nyíltan meg kell mondani. A dolgozó parasztság életszínvonalának emelése a termelőszövetkezet útján lehetséges. Csak a mezőgazdasági nagyüzem képes olcsóbban termelni. Nálunk túlságosan magas a mezőgazdasági termékek előállítási költsége és ha nem csökkentjük ezeket, nem leszünk versenyképesek a világpiacon.

QCítn eizL meg, a jovot

a dunatetétleni Micsurin Termelőszövetkezet tagsága, amely 29 forintot oszt az idén egy munkaegységre, de olyan nagyszerű terveket valósított meg, amelyek pár év múlva bőven visszafizetik az áldozatot. 80 hold új telepítésű, szépen kezelt gyümölcsösük egy része már termőre fordult, szép jövedelmet ígér a 10 hold új szőlő is. A szövetkezet ebben az évben 142 000 forintot fordított saját beruházásra. Itt lelkiismeretesen fizetik a föld járadékot is: aranykoronánként 7,42 forintot adnak az annakidején földdel belépett tagoknak s ezt az összeget jövőre emelni akarják.

SZIMATH KAZMER ÍRASA | (2, oldal) $

KECSKEMÉT AZ ELLEN- f FORRADALOM NAPJAI- f BAN í

(3, oldal) ;

ŰJ TERMÉS

(4. oldal) | A GURULÓ FORINT NYOMÁBAN

MITŐL ÉDES A DINNYE? J SPORT

(5. oldal)

A KOMMUNISTA ÉS MUN- i KÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK NYILATKOZATA: (K. oldal) MESÉL A BUGACI CSIKÓS l TAKARÉKOSSÁGI FÓRUM í KECSKEMÉTI SÉTÁK

(7. oldal) ♦

[Jatalmas sikerrel mutatta be /l£/ ^Oő/Ji Ti’ a Katona József Színház az \J

A Kecskeméti Katona József Színház együttese november 22-én este mutatta be az idei évad egyik legjelentősebb drámai produkcióját, az Othellót. A premier közönsége őszinte elismeréssel ünnepelte a színház kitűnő együttesét, amely hosszú évek óta nem látott, kiváló előadásban mutatta be Shakespeare halhatatlan tragédiáját. Már az első felvonás végén vastapssal hívta függöny elé a szereplőket, s ez az ünneplés megismétlődött mindhárom felvonás végén, sőt nem egyszer nyíltszíni taps szakította meg az előadást.

A bemutató közönségének egybehangzó véleménye szerint dr. Németh Antal, a darab rendezője, az erejük legjavát nyújtó főszereplők olyan színvonalú együttesben kovácsolódtak össze a legkisebb szerepeket játszó színészekkel is, amely bármilyen diámai feladat megoldására alkalmas.

Sajnos a darabot nagy szereplőgárdája és nagyigényű technikai követelményei miatt vidéken, tájelőadás keretében nem tudja bemutatni a színház. Éppen ezért, hogy a kitűnő produkciót minél többen élvezhessék megyénkben, csoportos látogatásokat szerveznek a. vidéki közönség részéről megnyilvánuló kívánságok szerint a megyeszékhelyekre, a darab megtekintésére.

Bcszítfy&iís dolled, iámtól

Szovjet—magyar nőtalálkozót rendezett1 a Kecskeméti Nőtanács

A Cifrapalota kellemes, társalgásra berendezett földszinti helyisége pénteken este megtelt asszonyokkal. A terembe lépő

tfyi, falu-sí fihnUtnutató- mac$ájáca

Annak ellenére, hogy 358-an járnak iskolába, — 600 kisdiák nézője volt Nemesnádudvaron a szovjet filmhét keretében bemutatott »Örök éjszaka titka« című filmnek. A rejtély magyarázata: majdnem

mindegyik tanuló kétszer is volt ez alkalommal moziban.

Ez a tény pedig két dolgot dicsér. Az egyik: jó a film; a másik: a nádudvari pedagógusok magukénak vallják azt a lenini igazságot, amely a tömegneveléssel kapcsolatban így szól: »A művészetek közül számunkra legfontosabb a film.«

A 11—13 éves fiúk, leányok közül többen részt vesznek a Moziüzemi Vállalat által

hirdetett pályázaton is, s ki-ki a maga látásmódjának, stílusának megfelelően megírta, hogy miről szói, s miért tetszett neki a film.

Ilyesmik olvashatók a pályaművekben: »Itt bekerültek a sugárzási zónába... Nyikoláj Ivánovics megmenekült és ezt a hősiesség, a kitartás és összefogás révén érte el.« Egy hetedikes fiú írta ezt,

— kérdezem az idősebb olvasót: a mi gyerekkorunkban elképzelhető volt-e, hogy 12 éves falusi kisfiú »sugárzási zónáról«, s erkölcsi kategóriákról — mint hősiesség, kitartás

— írjon, beszéljen? Ugye, nem.

Egy hatodikos fiú ezt írja; »Ez a film azért

tetszett nekem, mert különböző formájú halakat lehetett látni. És még azért, mert igen szép tudományos film volt.«

— Milyen csodálatos a tudomány és milyen nemes célokat érnek el az ^mberek! — kiált fel szinte mondatainak a betűi közül egy hetedikes leányka.

A másik, szintén hetedikes, akárha forgatókönyvet írna, így rögzíti a látottakat: »A Csendes-óceánt mutatja a kép: csend van, mereven áll a Groznij- sziget az óceán közepén.«

Egy nyolcadikos fiú ezzel foglalja össze a film lényegét: »... az ember megmutatja, hogy életét le képes

feláldozni a tudományért, s láthattuk, hogy az ember hogyan győzedelmeskedett a természet felett.«

Ök ezt látták, így látták.

Az egészből pedig az látszik, hogy jó úton vezetik növendékeiket a nemesnádudvari pedagógusok ahhoz, hogy művelt emberekké nőjenek fel.

S most képzeljük el, hogy 15—20 év múlva ezek a fiúk-lányok képezik majd a falu felnőtt lakosságának zömét, derékhadát.

Igen, belőlük lesz majd a szocialista falu dolgozó népe.

(tarján)

nők mosolygós arccal hol ma■* gyár, hol orosz szóval köszöntői-» ték egymást. Társalgás azonban csak itt-ott kezdődött, mert a, magyar asszonyok nagyrésze nem, tudott oroszul, a szovjet nőkpe* dig a magyar nyelvtudással vol* tak bajban. így hát mást nem tehettek, minthogy kedvesen mo* solyogtalc egymásra. A hangú* latot közvetlenebbé tette a Ze* nei Általános Iskola kis énekka* ra, amint néhány szovjet nép» dalt adott elő. Ezután magyar, és szovjet dalok, szavalatok vál-r fogatták egymást. Minden műsor* szamot viharos tapssal jutalmaz* tak.

Lassan a közös nyelvet is meg* találták. A szovjet asszonyok szeretik a magyar, a magyar nőli pedig az orosz dalokat és együtt énekelték a jól ismert dallamo* kát. Közben szendvics, süte* mény és tea került az asztalokr ra. I

A zongorán felcsendültek ok csárdások, keringők. A magyar és szovjet asszonyok vidám táncba kezdtek. Dalban, tánc* ban találták meg a közös nyelvei és elhatározták, hogy még so?í tinta találkozót rendeznek.

/