Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-22 / 274. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM. 274. SZÄM Ara SO fillér 1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek I • Az 1958. évi költségvetés és a kereskedelem léli felkészülése szerepel a kecskeméti tanácsülés napirendjén Pénteken reggel 8 órakor ülésezik Kecskemét város tanácsa a városi tanács dísztermében. A tanácsülés két napirendi pontot vitat meg, az egyik a város 1958. évi költségvetésének megállapítása. A napirend előadója Fehér Sándor pénzügyi osztályvezető előterjesztésében foglalkozik a városi háztartás bevételeivel, kiadásaival. A bevételek több mint 3 millió forint növekedést mutatnak az 1957-es, tehát az idei évvel szemben. A kiadások előreláthatólag több, mint 300 000 forinttal meghaladják a bevételeket, s ezek közül részleteket kiragadva több, mint 2 millió forinttal fordítanak többet a jövő évben általános iskoláinkra, jelentős összeggel gyarapodik — több, mint félmillióval — az óvodák és napközi otthonok ellátása, s mintegy 2 millió 604 000 forintot — tehát 600 ezerrel többet fordítanak a tanácsi utak és a közvilágítás fenntartására, javítására. A tanácsülés második napirendi pontját, a kereskedelem téli felkészüléséről szóló beszámolót és javaslatokat Mócza Imre kereskedelmi csoportvezető terjeszti a tanácsülés elé. A beszámoló fő árucsoportonként elemzi a várható áruellátást, a kereslet kielégítését, amelyből kitűnik, hogy élelmiszerekből zavartalan, sőt bőséges lesz az áruellátás. Közli a beszámoló, hogy már a közeljövőben jelentő^ javulás várható a húsellátásban, s a 16 forintos rizzsel teljesen biztosítottnak látszik a kereslet kielégítése. Igen jó lesz az ellátás édesipari cikkekből is. A múltévi mennyiségnél több és bővebb választékban kerül forgalomba szaloncukor, s tovább javul az ellátás az úgynevezett gyarmatáruk területén is. Hasonló a helyzet a ruházati, műszaki és háztartási cikkeknél is. holdra bővítik a io MtaDMa a Mathiász-telepen Az utóbbi években a csemegeszőlőtermesztésre kevés gondot fordítottak. Pedig nemcsak külföld venné át szívesen és jó áron a magyar csemege- szőlőt, hanem a belső piacot is jobban el kellene látnunk. Több év elmaradását kezdik most pótolni. A szőlőkutató intézet két kecskeméti telepe Lakiteleken majdnem 200 kataszt- rális holdon létesít törzstáblákat. Ezek egy részében a szelektált borszőlő fajtákat, másrészében pedig a csemegeszőlőfajtákat szaporítják. A Ma- thiász-telep, amely az ország egyetlen csemegeszőlővel foglalkozó kutatóintézete, jövőre 10—12 holdon telepít törzstáblákat. A terv szerint ez év őszén négy katasztrális holdon mintegy 800 000 dugványt ültetnek el. A munka jól halad. Előreláthatólag 1959-ben már tudnak valamennyi szőlővesz- szőt adni az egyes fajtákból az állami gazdaságoknak tovább- szaporításra, de 1960-ra válik csak lehetővé nagyobb meny- nyiségű szőlővessző átadása, szintén az állami gazdaságoknak. Köztermesztésre — a terv szerint — csak 1962-ben tudnak elegendő szőlővesszőt adni. Jelenleg a Mathiász-telepen az üvegházat építik az egysze- mes rügy-dugványok részére. Tervezik az öntözőhálózat fejlesztését is. ŐSZINTÉN EGY GYÄR MŰSZAKI GÁRDÁJÁRÓL A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELMÉRŐL KERESZTREJTVÉNY A KIRAKATBAN (3, oldal) EMLÉKEZÉS ADY ENDRÉRE (4. oldal) MIÉRT MOSTOHAGYERMEK A KECSKEMÉTI H-ROZS? A VILLANYKÖRTE FELKÉSZÜLT A CSÚCSFORGALOMRA A KISKER VÄLLALAT (5. oldal) ♦ KÉPREJTVÉNY | ♦ ♦ (6. oldal) í Kendő- és sálhét Kendő- és sálhetet rendez a kecskeméti Állami Áruház november utolsó hetében. Erre az alkalomra a Rövidáru Nagykereskedelmi Vállalattól nagy választékú, ízléses, szép kendőket és sálakat várnak az áruházba nagyobb mennyiségben. A kendő- és sálhét megrendezésére Kecskemét után Baján és Kalocsán rövidesen sor kerül. ^ TARTALMAS TELI PROGRAM ^ A HazafiasNép front-mozgalom falusi tervei KÖZELEG A TÉL, a természet egy hosszú évszaknyi álomba szenderül. A szántó-vető embernek ilyenkor több ideje van, bár nem tölti munkátlanul az egész telet, készül a tavaszra, a természet ébredésére. A hosszú téli esték vidám névnapozásokkal, disznótorokkal, fosztókkal telnek, de marad idő éppen elég más hasznos dolgokra is. A Hazafias Népfront-bizottságok már most azon munkálkodnak, hogy megyénk falvaiban hasznosan teljenek a havas decemberi, januári, februári esték. A pártszervezetekkel és a tanácsokkal karöltve különböző szak- tanfolyamokat szerveznek. Sok községben indul »Ezüstkalászos tanfolyam«. Szakmaron például harmincán jelentkeztek epre a tanfolyamra, Bátyán pedig- már a második évfolyamát indítják. A kalocsai járásban ezenkívül még á paprika, új burgonya és majoránna termesztésről és egyéb mezőgazdasági szakkérdésről szerveznek előadásokat a népfront-bizottságok. Az előadások megtartására az állami gazdaságok, gépállomások agro- nómusait, a mezőgazdasági technikum tanárait kérik fel. TÖBB HELYEN a békebizottságok bevonásával külpolitikai kérdésekről szerveznek előadás- sorozatokat, másutt egészség- ügyi szaktanfolyamokat hallgatnak a dolgozók. A téli program azonban kulturális eseményekben is gazdag lesz. A Hazafias Népfront résztvesz például a december második felében Kiskőrösön megrendezésre kerülő »Petőfi hét« megszervezésében. Az ünnepségsorozat országos jelentösésü műsorában irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos rendezvényekre kerül sor. A bajai járásban gondjuk van a nemzetiségi kultúra fejlesztésére. Baján és több községben délszláv nyelvtanfolyamokat indítanak. Megkezdik a nemzetiségi területeken a népdal, tánc, népszokások, népművészeti hagyományok kutatását is. A munkába bekapcsolódik Volly István, a népdalok, népszokások országos hírű gyűjtője és szakértője is. IGEN ÖRVENDETES jelenség, hogy községekben is alakulnak irodalmi körök. Eddig Nemcsnádudvarról, Drágszélről és Miskéről érkezett hír, hogy irodalmi kör alakult a Hazafias Népfront kebelében, de az elsőket bizonyára követi majd a többi. Kalocsán egyébként az irodalmi kör már készül az első nyilvános estjére, melyre a kecskeméti írókat is meghívták. EGYRE ÉLÉNKÜL az élet a gazdakörökben is. A termelésről és a tnezőgazdasági szakkérdésekről rendezett vitákon kívül a népfront kezdeményezésére több helyen szerveznek kulturális megmozdulásokat. Nem egy helyen színjátszó csoportok alakításán fáradoznak, flomokmégycn arról tárgyalnak a dolgozó parasztok, hogyan segítsék a tanácsnak azt a célkitűzését, mely szerint 1958-ban hogy a Hazafias Népfront-mozgalom erjesztő je akar lenni a falu kultúrája fejlődésének és olyan terveket szőnek, amelyek tartalmassá teszik falvaink és városaink dolgozóinak téli estéit. Nagy Ottó Bácskai Mikii Ferenc lift I'Al &UL x vlvJiv <£ZÉr ^esíőműüész kiállítása Novemberben Miskolczy Ferenc bajai festőművész után — újabb művész látogatott el Bácsalmásra képeinek kiállításával. Ha magáról a művészről kell szólni, úgy a képeit hívom segítségül, azokat a műveket, melyek az ecset színfoltjai nyomán elárulják annak mozgatóját, a művészt, a mindig kutató embert. A művész gazdag témaválasztékról, sokoldalúságról, művészi kidolgozásról tesz bizonyságot, A kiállítási teremben csupa bekeretezett »tükör«, melyek felületei az életet adják vissza. Az élet lényegét kereső, kutató képek, a megoldásra váró problémák szinte egy kérdőjelként kiáltanak, hol van az az ember, aki mindezt nem látja? A művész képei azt bizonyítják, hogy szereti a társadalmat, a családot, az otthont, a hazát, Bácsalmáson Első kiállítás ez Rudnai Gyula egykori tanítványának, B. Mikii Ferencnek Bácsalmáson, de reméljük, nem utolsó, A sajtó hasábjain köszönjük azt a tiszta művészetet, amelyet elhozott nekünk, bácsalmásiaknaki Utoljára, de nem utolsósorban köszönet a mindig áldozatra kész Meleg Józsefnek a bajai tanítóképző igazgatóhelyettesének, aki már ebben az évnegyedben másodszor tartott értékes, a művészt ismertető, a képeket megszerettető kiállítási megnyitót, Dulity Tibor — A közelmúltban 30 új házat építettek Kerekegyháza lakói* Az elmúlt napokban költöztek be az új családi otthonukba Simon Balázs, Gulyás István és Freiringer Ferenc, s még újabb három ház építése áll befejezés előtt; (Hádi&izerefiLíire a fúüárúűm utazik az úrszá q ősid ru hajai pjenqztas zenekar felépítik a községi kultúrházat. Elhatározták, hogy a községben levő két romos épületet a télen társadalmi munkával lebontják, hogy annak anyagát felhasználhassák a kultúrházhoz. A TÉLI PROGRAMOT most dolgozzák ki. de máris látszik. vetődött fel a gondolat: jó lenne, hogyha megismertetnék a megyével, az országgal ezt az együttest jobban, mint eddig. Életük, munkásságuk írásba kívánkozik, Talán lehetőség lenne rá helyben kiadni a róluk szóló ismertetőt. Az sem lenne rossz, ha alkalmas időben valamiféle találkozót hoznának össze Baján a délvidéki, falusi pengetés zenekarok számára. Hadd tanuljanak stílust, játékmodort, dalt a bajai pengetésüktől, akik, előadásuk művészi tisztaságával, szépségével és egyszerűségével ma már országos hírt érdemelnének. MERT A NÉPMŰVÉSZET szakemberei már felfigyeltek rájuk. December 3-án például Budapestre utazik az egész zenekar rádiószereplésre. Most arról van szó, hogy az általuk gyűjtött és megtanult magyar népdalokat veszik fel magnetofonszalagra, hadd bővüljön a rádió népzenei műsora ezzel a különös, szinte egyedülálló zenekari hatásokat, hordozó művészegyüttessel. Cs, U Mindent maguk végeznek elt Maguk hangszerelik a kiválasztott népdalokat, nagy részét repertoárjuknak maguk is gyűjtötték. Kis Pista bácsi, a zenekar vezetője egyszer elmesélte, hogy Zentán, szülővárosában fiatal tamburás korában hallott egy régi-régi nótát, egy nyolcvan év körüli öreg szerb zenésztől. És mostanában, amikor kutatni kezdett az emlékezetében, egyszer csak azt vette észre, hogy előjönnek — kísérteties pontossággal emlékezve a régire — a dallamok. Fel is jegyezte őket, azóta sem hallotta ezt a dalt senki itt a délvidéken. Feledésbe merült volna. Egy gyöngyszemmel kevesebb lett volna. De megmaradt sok-sok régi dallal együtt. Olyan sok gyűlt össze ennek a kis zenekarnak az emlékezetében, hogy országos hírű népi gyűjtők jönnek hozzájuk, mint a forráshoz, felüdülni, emlékezni és felidézni a dalokat. VOLLY ISTVÁN, a kiváló néprajzi kutató nemrégiben járt Baján. Szokás szerint meglátogatta az együttest is és akkor MILYEN FIATALOK ezek az emberek! Pedig egyikőjük-mási- kójuk fölött lassan már eljár az idő. Fiatallá teszi őket hivatás- szeretetük, a zene iránti határtalan rajongásuk. Ha kezükbe veszik a tamburát, egyetlen dolog fontos számukra: a zene, a népdal, amely hallatlan bőséggel árad az egész délvidéken. Délszlávok pattogó ütemű, édesbús melódiájú dala rejtőzködik az öregek emlékezetében, tán- cog kavargó ütemére dalok születtek, s a magyar népi alkotó- készség szépséges emlékei is visszatükröződnek az ő művészetükben, amelyet jól ismernek a délvidéken a délszlávok, a magyarok, a németek egyformán. EGY MUNKASZENEKAR- R0l van szó: a bajai kultúrház pengetős zenekaráról, amelynek tagjai között zenészeket, nyugdíjas gyári munkásokat, kőműveseket, géplakatosokat találhat az, aki véletlenül elhatározta magában, összeállítja ennek a kis zenekarnak a »szociális ösz- szetételét-.
