Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-22 / 274. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM. 274. SZÄM Ara SO fillér 1957. NOVEMBER 22. PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek I • Az 1958. évi költségvetés és a kereskedelem léli felkészülése szerepel a kecskeméti tanácsülés napirendjén Pénteken reggel 8 órakor ülé­sezik Kecskemét város tanácsa a városi tanács dísztermében. A tanácsülés két napirendi pon­tot vitat meg, az egyik a város 1958. évi költségvetésének meg­állapítása. A napirend előadó­ja Fehér Sándor pénzügyi osz­tályvezető előterjesztésében fog­lalkozik a városi háztartás be­vételeivel, kiadásaival. A bevé­telek több mint 3 millió forint növekedést mutatnak az 1957-es, tehát az idei évvel szemben. A kiadások előreláthatólag több, mint 300 000 forinttal meghalad­ják a bevételeket, s ezek közül részleteket kiragadva több, mint 2 millió forinttal fordítanak töb­bet a jövő évben általános isko­láinkra, jelentős összeggel gya­rapodik — több, mint félmillió­val — az óvodák és napközi ott­honok ellátása, s mintegy 2 mil­lió 604 000 forintot — tehát 600 ezerrel többet fordítanak a ta­nácsi utak és a közvilágítás fenntartására, javítására. A tanácsülés második napi­rendi pontját, a kereskedelem téli felkészüléséről szóló beszá­molót és javaslatokat Mócza Im­re kereskedelmi csoportvezető terjeszti a tanácsülés elé. A beszámoló fő árucsoportonként elemzi a várható áruellátást, a kereslet kielégítését, amelyből kitűnik, hogy élelmiszerekből zavartalan, sőt bőséges lesz az áruellátás. Közli a beszámoló, hogy már a közeljövőben jelen­tő^ javulás várható a húsellá­tásban, s a 16 forintos rizzsel teljesen biztosítottnak látszik a kereslet kielégítése. Igen jó lesz az ellátás édesipari cikkek­ből is. A múltévi mennyiségnél több és bővebb választékban ke­rül forgalomba szaloncukor, s tovább javul az ellátás az úgy­nevezett gyarmatáruk területén is. Hasonló a helyzet a ruházati, műszaki és háztartási cikkeknél is. holdra bővítik a io MtaDMa a Mathiász-telepen Az utóbbi években a cse­megeszőlőtermesztésre kevés gondot fordítottak. Pedig nem­csak külföld venné át szívesen és jó áron a magyar csemege- szőlőt, hanem a belső piacot is jobban el kellene látnunk. Több év elmaradását kezdik most pótolni. A szőlőkutató in­tézet két kecskeméti telepe La­kiteleken majdnem 200 kataszt- rális holdon létesít törzstáblá­kat. Ezek egy részében a sze­lektált borszőlő fajtákat, más­részében pedig a csemegeszőlő­fajtákat szaporítják. A Ma- thiász-telep, amely az ország egyetlen csemegeszőlővel fog­lalkozó kutatóintézete, jövőre 10—12 holdon telepít törzstáb­lákat. A terv szerint ez év őszén négy katasztrális holdon mint­egy 800 000 dugványt ültetnek el. A munka jól halad. Előreláthatólag 1959-ben már tudnak valamennyi szőlővesz- szőt adni az egyes fajtákból az állami gazdaságoknak tovább- szaporításra, de 1960-ra válik csak lehetővé nagyobb meny- nyiségű szőlővessző átadása, szintén az állami gazdaságok­nak. Köztermesztésre — a terv szerint — csak 1962-ben tudnak elegendő szőlővesszőt adni. Jelenleg a Mathiász-telepen az üvegházat építik az egysze- mes rügy-dugványok részére. Tervezik az öntözőhálózat fej­lesztését is. ŐSZINTÉN EGY GYÄR MŰSZAKI GÁRDÁJÁRÓL A TÁRSADALMI TULAJ­DON VÉDELMÉRŐL KERESZTREJTVÉNY A KIRAKATBAN (3, oldal) EMLÉKEZÉS ADY ENDRÉRE (4. oldal) MIÉRT MOSTOHAGYER­MEK A KECSKEMÉTI H-ROZS? A VILLANYKÖRTE FELKÉSZÜLT A CSÚCS­FORGALOMRA A KIS­KER VÄLLALAT (5. oldal) ♦ KÉPREJTVÉNY | ♦ ♦ (6. oldal) í Kendő- és sálhét Kendő- és sálhetet rendez a kecskeméti Állami Áruház november utolsó hetében. Erre az alkalomra a Rövidáru Nagy­kereskedelmi Vállalattól nagy választékú, ízléses, szép kendő­ket és sálakat várnak az áru­házba nagyobb mennyiségben. A kendő- és sálhét megrende­zésére Kecskemét után Baján és Kalocsán rövidesen sor kerül. ^ TARTALMAS TELI PROGRAM ^ A HazafiasNép front-mozgalom falusi tervei KÖZELEG A TÉL, a termé­szet egy hosszú évszaknyi álom­ba szenderül. A szántó-vető em­bernek ilyenkor több ideje van, bár nem tölti munkátlanul az egész telet, készül a tavaszra, a természet ébredésére. A hosszú téli esték vidám névnapozások­kal, disznótorokkal, fosztókkal telnek, de marad idő éppen elég más hasznos dolgokra is. A Hazafias Népfront-bizottsá­gok már most azon munkálkod­nak, hogy megyénk falvaiban hasznosan teljenek a havas de­cemberi, januári, februári esték. A pártszervezetekkel és a taná­csokkal karöltve különböző szak- tanfolyamokat szerveznek. Sok községben indul »Ezüstkalászos tanfolyam«. Szakmaron például harmincán jelentkeztek epre a tanfolyamra, Bátyán pedig- már a második évfolyamát indítják. A kalocsai járásban ezenkívül még á paprika, új burgonya és majoránna termesztésről és egyéb mezőgazdasági szakkérdés­ről szerveznek előadásokat a népfront-bizottságok. Az elő­adások megtartására az állami gazdaságok, gépállomások agro- nómusait, a mezőgazdasági tech­nikum tanárait kérik fel. TÖBB HELYEN a békebizott­ságok bevonásával külpolitikai kérdésekről szerveznek előadás- sorozatokat, másutt egészség- ügyi szaktanfolyamokat hall­gatnak a dolgozók. A téli prog­ram azonban kulturális esemé­nyekben is gazdag lesz. A Ha­zafias Népfront résztvesz pél­dául a december második felé­ben Kiskőrösön megrendezésre kerülő »Petőfi hét« megszerve­zésében. Az ünnepségsorozat or­szágos jelentösésü műsorában irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos rendezvényekre kerül sor. A bajai járásban gondjuk van a nemzetiségi kultúra fejleszté­sére. Baján és több községben délszláv nyelvtanfolyamokat in­dítanak. Megkezdik a nemzeti­ségi területeken a népdal, tánc, népszokások, népművészeti ha­gyományok kutatását is. A munkába bekapcsolódik Volly István, a népdalok, népszokások országos hírű gyűjtője és szak­értője is. IGEN ÖRVENDETES jelen­ség, hogy községekben is ala­kulnak irodalmi körök. Eddig Nemcsnádudvarról, Drágszélről és Miskéről érkezett hír, hogy irodalmi kör alakult a Hazafias Népfront kebelében, de az első­ket bizonyára követi majd a többi. Kalocsán egyébként az irodalmi kör már készül az első nyilvános estjére, melyre a kecs­keméti írókat is meghívták. EGYRE ÉLÉNKÜL az élet a gazdakörökben is. A termelés­ről és a tnezőgazdasági szakkér­désekről rendezett vitákon kí­vül a népfront kezdeményezé­sére több helyen szerveznek kulturális megmozdulásokat. Nem egy helyen színjátszó cso­portok alakításán fáradoznak, flomokmégycn arról tárgyalnak a dolgozó parasztok, hogyan se­gítsék a tanácsnak azt a célki­tűzését, mely szerint 1958-ban hogy a Hazafias Népfront-moz­galom erjesztő je akar lenni a falu kultúrája fejlődésének és olyan terveket szőnek, amelyek tartalmassá teszik falvaink és városaink dolgozóinak téli es­téit. Nagy Ottó Bácskai Mikii Ferenc lift I'Al &UL x vlvJiv <£ZÉr ^esíőműüész kiállítása Novemberben Miskolczy Ferenc bajai festőművész után — újabb művész látogatott el Bácsalmásra képeinek kiállítá­sával. Ha magáról a művészről kell szólni, úgy a képeit hívom segítségül, azokat a műveket, melyek az ecset színfoltjai nyo­mán elárulják annak mozgató­ját, a művészt, a mindig kutató embert. A művész gazdag té­maválasztékról, sokoldalúságról, művészi kidolgozásról tesz bi­zonyságot, A kiállítási teremben csupa bekeretezett »tükör«, melyek fe­lületei az életet adják vissza. Az élet lényegét kereső, kutató képek, a megoldásra váró prob­lémák szinte egy kérdőjelként kiáltanak, hol van az az ember, aki mindezt nem látja? A mű­vész képei azt bizonyítják, hogy szereti a társadalmat, a csalá­dot, az otthont, a hazát, Bácsalmáson Első kiállítás ez Rudnai Gyula egykori tanítványának, B. Mikii Ferencnek Bácsalmáson, de re­méljük, nem utolsó, A sajtó ha­sábjain köszönjük azt a tiszta művészetet, amelyet elhozott ne­künk, bácsalmásiaknaki Utoljá­ra, de nem utolsósorban köszö­net a mindig áldozatra kész Me­leg Józsefnek a bajai tanító­képző igazgatóhelyettesének, aki már ebben az évnegyedben má­sodszor tartott értékes, a mű­vészt ismertető, a képeket meg­szerettető kiállítási megnyitót, Dulity Tibor — A közelmúltban 30 új házat építettek Kerekegyháza lakói* Az elmúlt napokban költöztek be az új családi otthonukba Si­mon Balázs, Gulyás István és Freiringer Ferenc, s még újabb három ház építése áll befejezés előtt; (Hádi&izerefiLíire a fúüárúűm utazik az úrszá q ősid ru hajai pjenqztas zenekar felépítik a községi kultúrházat. Elhatározták, hogy a községben levő két romos épületet a télen társadalmi munkával lebontják, hogy annak anyagát felhasznál­hassák a kultúrházhoz. A TÉLI PROGRAMOT most dolgozzák ki. de máris látszik. vetődött fel a gondolat: jó lenne, hogyha megismertetnék a me­gyével, az országgal ezt az együt­test jobban, mint eddig. Életük, munkásságuk írásba kívánkozik, Talán lehetőség lenne rá hely­ben kiadni a róluk szóló ismer­tetőt. Az sem lenne rossz, ha al­kalmas időben valamiféle talál­kozót hoznának össze Baján a délvidéki, falusi pengetés zene­karok számára. Hadd tanuljanak stílust, játékmodort, dalt a bajai pengetésüktől, akik, előadásuk művészi tisztaságával, szépségé­vel és egyszerűségével ma már országos hírt érdemelnének. MERT A NÉPMŰVÉSZET szakemberei már felfigyeltek rá­juk. December 3-án például Bu­dapestre utazik az egész zenekar rádiószereplésre. Most arról van szó, hogy az általuk gyűjtött és megtanult magyar népdalokat veszik fel magnetofonszalagra, hadd bővüljön a rádió népzenei műsora ezzel a különös, szinte egyedülálló zenekari hatásokat, hordozó művészegyüttessel. Cs, U Mindent maguk végeznek elt Maguk hangszerelik a kiválasz­tott népdalokat, nagy részét re­pertoárjuknak maguk is gyűj­tötték. Kis Pista bácsi, a zenekar vezetője egyszer elmesélte, hogy Zentán, szülővárosában fiatal tamburás korában hallott egy régi-régi nótát, egy nyolcvan év körüli öreg szerb zenésztől. És mostanában, amikor kutatni kez­dett az emlékezetében, egyszer csak azt vette észre, hogy elő­jönnek — kísérteties pontosság­gal emlékezve a régire — a dal­lamok. Fel is jegyezte őket, azóta sem hallotta ezt a dalt senki itt a délvidéken. Feledésbe merült volna. Egy gyöngyszemmel ke­vesebb lett volna. De megma­radt sok-sok régi dallal együtt. Olyan sok gyűlt össze ennek a kis zenekarnak az emlékezeté­ben, hogy országos hírű népi gyűjtők jönnek hozzájuk, mint a forráshoz, felüdülni, emlékezni és felidézni a dalokat. VOLLY ISTVÁN, a kiváló néprajzi kutató nemrégiben járt Baján. Szokás szerint megláto­gatta az együttest is és akkor MILYEN FIATALOK ezek az emberek! Pedig egyikőjük-mási- kójuk fölött lassan már eljár az idő. Fiatallá teszi őket hivatás- szeretetük, a zene iránti határ­talan rajongásuk. Ha kezükbe veszik a tamburát, egyetlen do­log fontos számukra: a zene, a népdal, amely hallatlan bőség­gel árad az egész délvidéken. Délszlávok pattogó ütemű, édes­bús melódiájú dala rejtőzködik az öregek emlékezetében, tán- cog kavargó ütemére dalok szü­lettek, s a magyar népi alkotó- készség szépséges emlékei is visszatükröződnek az ő művé­szetükben, amelyet jól ismernek a délvidéken a délszlávok, a ma­gyarok, a németek egyformán. EGY MUNKASZENEKAR- R0l van szó: a bajai kultúrház pengetős zenekaráról, amelynek tagjai között zenészeket, nyugdí­jas gyári munkásokat, kőműve­seket, géplakatosokat találhat az, aki véletlenül elhatározta magában, összeállítja ennek a kis zenekarnak a »szociális ösz- szetételét-.

Next

/
Thumbnails
Contents