Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
Hruscsov beszélgetése az UP hírügynökség tudósítójával (Folytatás a 2. oldalról) főapán gazdasága, ami feltétle- liül aggasztja az angol monopolistákat. Alig hiszem, hogy Nyu- gat-Németország előretörése megfelelne az amerikai monopóliumok érdekeinek, mivel a l^iyugat-németországi monopolistáknak piacra van szükségük, a piacok nagy részét pedig az (Egyesült Államok monopóliumai már lefogtoJták Tehát a nyugatnémet monopolisták kénytelenek teret hódítani az amerikai monopóliumoktól. Itt az ügyet békésen megoldani nem lehet. SHAPIRO: Az ön véleménye szerint vannak.e jelei háború előtti helyzetnek? HRUSCSOV: Ügy gondolom, |hogy most nem állunk háborús helyzet előtt, 1 SHAPIRO; A töltés országok közötti viszonyban vagy általánosságban érti ezt? I HRUSCSOV: Nemcsak tőkés országok között, hanem egész- benvéve a tőkés és szocialista országok közötti viszonyt értem ezalatt. Az imperialisták mesterségesen szítják a háborús hangulatot, főképpen Dulles úr törekszik erre. Az úgynevezett ►háborús szakadék szélén« táncolás politikája azt az óhajt fejezi ki, hogy állandóan melegen tartsák a háborús hangulatot, ez azonban nem teljesen sikerül neki, mert az erőviszonyok most olyanok, hogy maga Dulles úr is fél átlépni ezt a háborús küszöböt. SHAPIRO: Ügy gondolja, hogy a béke kilátásai jelenleg jók? HRUSCSOV: Igen, úgy vélem. Ha elemezzük a második világháború előtti helyzetet, akkor megláthatjuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a háborúra s Németország, Olaszország és Japán úgynevezett korninterellenes egyezményt kötött, életre keltették a Berlin—Róma—Tokió tengelyt. Most természetesen szintén sok ilyen tengely van, de ma már nincs az a Németország, hanem helyette két különböző rendszerű német állam létezik. Ma már nem az Franciaország sem, ott erős munkásmozgalom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a békeharc álláspontján vannak. Általában igen lényegesen változott a helyzet Európában és Ázsiában. Míg korábban egy szocialista állam, a Szovjetunió létezett, addig most szocialista világrendszer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió is egészen más lett, mint 1941-ben yolt. De tulajdonképpen ki harcolhat most, ha számba vesszük a kialakult erőket a két — kapitalista és szocialista — póluson?' A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képezik. De maguk a nyugat-németországi németek sem akarnak harcolni, nekik elegük volt és még most is vi- szolyognak a második világháborútól. A kapott leckét nem telejtették el, nem akarnak harcolni sem a .fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista köröket, amelyek az (Egyesült Államok politikájával sodortatják magukat. A német militaristák tudják, ha most háborút robbantanak ki, akkor néhány óra elegendő lenne ahhoz, hogy elnémítsák a Nyugat-Né- metországban levő katonai jelentőségű támaszpontokat. Ezek reális körülmények. Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a legháború- sabb hangulatú emberekre is hatni lehet. Akárhogy törekednének a harcra, kényszerzubbonyt rájuk is lehet húzni. Pártunk XX. kongresszusa rámutatott, hogy most olyan helyrét állt elő, amilyenben a szocialista és a semleges országok erői, sőt az Egyesült Államok és más nyugati országok haladó erői elháríthatják a háborút, ha mi helyes politikát folytatunk. Véleményünk szerint az egyiptomi agresszió visszaverése, és az amerikaiak visszatartása a Szíria elleni háború megindításától, a XX. kongresszuson hozott határozatok helyességének beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy háború nem törhet ki, én már mondottam, az őrültekért nem vállalhatunk felelősséget. A reális erőviszonyok azonban olyanok, hogy a militaristáknak és a monopolistáknak a háború kirobbantása előtt meg kell gondolniok, méghozzá jól meg kell gondolniok, a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, a hátn'út pedig csakis imperialista t rszágok indíthatják meg, mert egyetlen szocialista állam sem érdekelt a háborúban, a kapitalizmus szétzúzódik és ez lesz az emberiségnek a tőkés világ által ráerőszakolt utolsó szenvedése, mert a kapitalizmus egyszer s mindenkorra el lesz temetve, SHAPIRO: Gondolja, bogy atom- és hidrogénháború esetén megmarad a világ egy része? HRUSCSOV: Természetesen. Súlyos veszteségek lesznek, az emberiség igen sokat fog szenvedni, de az ember nem tűnik el a Föld felszínéről, a társadalom élni és fejlődni fog, SHAPIRO: Mi ezt nem tudjuk, hiszen ilyen háború még nem volt. HRUSCSOV: Nem volt és jó [enne, ha nem is lenne, SHAPIRO: Nemrégen beszélt a tőkés és szocialista országok meg- bizottainak tanácskozásáról. Gondolja, hogy ez reális dolog? HRUSCSOV: Gondolom, hogy a közeljövőben aligha kerül sor ilyen találb -tvfa. De feltehető a kérdés, hogy miért beszéltem erről beszámolómban, most pedig kijelentem, hogy a találkozóra a közeljövőben esetleg nem kerül sor. A mi véleményünk szerint más kiút nincs. A tanácskozást meg kell tartani. Minél többet fognak makacskodni az egyezkedés helyett az ilyen találkozón, annál rosszabb ez a béke ügye szempontjából. A találkozó értelme elérni azt, hogy a reális körülmények számításba vételével a felek megfelelő megegyezésre jussanak, ezt pedig csak egy feltétel mellett lehet elérni, nevezetesen akkor, ha elismerjük a kialakult erőviszonyokat, vagyis elismerjük a tőkés és a szocialista országok létezését és nem avatkozunk bele egymás belügyeibe. A szocialista országok megingathatatlanok, mint a gránit. Visszautasítunk minden politikai feltételt, az olyasféléket, mint a német kérdés nyugati feltételeken alapuló megoldása és elvetjük — Dulles szavaival élve — a keleteurópai kérdés megvitatását. Ilyen kérdés nincs. Vannak országok, amelyeknek szocialista berendezkedésük van, az összes országok közötti viszonynak pedig a békés együttélés öt elvének alapján kell épülnie; ezeket az elveket helyesen megfogalmazta Kína és India, s tovább fejlesztette a bandungi konferencia. Ha ezt nem ismerik el, akkor az értekezlet haszontalan lesz, mert a találkozón alkudozni láthatólag nem érdemes, ez nem vezet semmire sem. SHAPIRO: És nem lehet ezeket a Kérdéseket diplomáciai úton vagy az ENSZ-bcn megtárgyalni? HRUSCSOV: Valamit csinálunk persze az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az amerikai bíróságon úgy tudom van olyan szabály, hogy a szembenálló felek nem állíthatnak olyan tanúkat, akik tartoznak nekik. Ha az ENSZ-ben bevezetnék ezt a rendszert, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete jobban betölthetné hivatását. Tudjuk, hogy egyes ENSZ-küldöttségek gyakran az Egyesült Államokkal együtt szavaznak, de a szavazás után felkeresik küldöttségünket és bocsánatot kérnek, amiért nem a szovjet javaslatokra szavaztak, noha helyesnek tartják őket — de mit tehetünk — mondják — az amerikai hitelektől függünk. Aligha cselekedhet önállóan sok olyan ENSZ-tagállam. amely tartozik az Egyesült Államoknak! í Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasznos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de ennek a szervezetnek a munkájában fennakadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni, Az Egyesült Államok most rá- kényszeritette az ENSZ-re leszerelési javaslatait és azt akarja, hogy az albizottság a nyugati javaslatok értelmében foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akarják kényszeríteni a Szovjetunióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naívsag, SHAPIRO: Önök Javasolták, hogy a bizottságnak tagjai legyenek az összes ENSZ-tagáliamok. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a 82 országban? HRUSCSOV: Minden államnak, a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. SHAPIRO: Mit gondol az Egyesölt Államokkal való kétoldalú tárgyalások lehetőségéről? HRUSCSOV: Már nyilatkoztunk erről a kérdésről, de felfogásunkat eltorzítják, mert az Egyesült Államokban egyes személyiségek félnek, hogy a két ország közötti viszony javulása a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezi. Nem gondoljuk, hogy ha létrejönne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú megegyezése, akkor ez kárára volna más országoknak. Nem, nem országaink más országokkal való kapcsolatainak kárára akarjuk megjavítani az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyunkat. A leszerelés csak akkor képzelhető el, ha nemcsak két állam — legyen az bár a legerősebb, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok —, hanem minden állam helyesli a leszerelés eszméjét. Ha a mi országaink megteremtettél! a leszerelés alapját, amit a szó szoros értelmébe/! az egész emberiség vár, akkor ez döntő lépés volna, Hruscsov ezután egy esetleges világháború borzalmairól szólva kijelentette: Az Egyesült Államok egyes vezetői fenyegetik a Szovjetuniót, kijelentik, hogy országunkat katonai támaszpontokkal zárták körül. Ez igaz, körülzárták. De tekintetbe keli venni, hogy a korszerű haditudomány lehetővé teszi, hogy tengeralattjáróról és ballisztikus rakétákkal tüzeljünk az Egyesült Államok minden lét- fontosságú központjára, elzárjuk az Amerikai Egyesült Államok kikötőit. Úgy hogy az Egyesült Államok a haditechnika jelenlegi fejlettsége mellett éppolyan sebezhető, mint minden más ország. SHAPIRO: A rakítafesyver fejlő- dése miatt elvesztik-e jelentőségüket a katonai támaszpontok? HRUSCSOV. Vitathatatlanul. Annak idején a bombázókat fel lehetett tartóztatni légelhárító tüzeléssel, tüzérséggel vagy légelhárító rakétafegyverekkel. De most a ballisztikus rakétát semmivel sem lehet feltartóztatni. ön azt kérdezi, hát a Szovjetunió nem fog szenvedni? Természetesen, nekünk is nagy veszteségeink lesznek, de tekintsen a mi térségeinkre és tekintsen Németországra, Franciaországra, Angliára. Nem kell stratégának, katonai ügyekben jártas embernek lennie, hogy méglássa a lényeges különbséget. SHAPIRO: Amerikának szintén nagy területe van. HRUSCSOV: Nem egészen olyan és ráadásul arra is gondolni kell, hogy az Egyesült Államokban vannak városok, amelyekben igen nagy az ipar össz- ponlulása. Ilyen városok New York, Chicago, San Francisco és mások. Nálunk az ipar elhelyezése szétszórtabb. Ezenkívül az ipari igazgatás átszervezése, amelyet végrehajtottunk, szintén lehetővé teszi az ipar önállóbb igazgatását. Ez szintén megjavítja stratégiai helyzetünket. SHAPIRO: ön azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek interkontinentális rakétái? HRUSCSOV: Tökéletesen meg vagyok győződve erről. Ha az Egyesti lt Államoknak volna ilyen rakétája, akkor fellőtte volna a mesterséget holdat, mint ahogy mi megtettük. Hisz mi az interkontinentális ballisztikus rakéta alapján lőttük fel a mesterséges holdat. Az Egyesült Államok II kilós mesterséges holdat akart fellőni. Vajon ez ballisztikus rakéta? És még nem tudjuk, hogy az Egyesült Államok mikor fog fellőni ilyen mesterséges holdat. Mi pedig fellőttük az első 83,6 kilós mesterséges holdat és a másodikat, amelynek hasznos súlya 508 kilogramm. És ha szükségéé, megkétszerezhetjük a mesterséges hold súlyát. SHAPIRO: Engedje meg, hogy visszatérjek a rakétákhoz Az interkontinentálisukon kívül vannak támaszpontokról fellőhető hallasztikus rakéták. HRUSCSOV: Az Egyesült Államoknak vannak ilyen rakétái, de ezek nem interkontinentálisak. Számunkra az interkontinentális rakéta megoldott kérdés. Ha szükség van rá, még fellőhetünk mesterséges holdakat, amennyi szükséges, annyit fel is lövünk, mert ehhez technikailag semmi újra sincs szükségünk. Csupán a hidrogéntöltet helyébe a szükséges berendezést kell tenni. Befejeztük a hidrogéntöltetű ballisztikus rakéta munkáit is De a rakéta kipróbálása vaktöltéssel történt. Azt szeretnénk, ha sohasem kellene kilőni a hidrogéntöltetű rakétát. SHAPIRO; Korábban ön azt mondta, hogy a rakétatechnika fejlődésével minden bombázó repülőgép elavult, a ml katonai vezetőink azt mondják, hogy ez az állítás nem helyes. HRUSCSOV: Másképp nem is beszélhetnek. Hiszen, ha azt mondják, hogy ez igaz, akkor az amerikai adófizetők kijelentik: Elszedtetek tőlünk ennyi és eny- nyi milliárdot, bombázókat gyártottatok, és most mit fogtok velük csinálni? Az önök katonai vezetőinek nehéz lemondaniok arról a politikáról, amelyet a hadsereg műszaki felszerelésében eddig folytattak. SHAPIRO: ön úgy gondolja, hogy a Szovjetunió nemcsak az interkontinentális rakéták, hanem általában a rakéták gyártásában is felülmúlta az Egyesült Államokat? HRUSCSOV: Vitathatatlanul. Az Egyesült Államokban most egyes személyiségek azt mondják, hogy nekünk segítettek azok a német szakemberek, akik a második világháborúban fogságba estek. Ez természetesen ostobaság. A Szovjetunióban a rakétatechnika megteremtése a szovjet tudomány és technika, iparunk fejlettségének eredménye. Konstruktőrjeink olyan rakétákat is alkottak, melyek, ha országunkat megtámadják, elérhetnek bármely európai, ázsiai vagy afrikai támaszpontot. SHAPIRO: Engedje meg, hogy visszatérjek a Szovjetunió belső helyzetének kérdéseire. Az 6ZKP Központi Bizottságának júniusi ülése után és most Zsukov marsai] felmentése miatt külföldön a szovjei vezetés szilárdságának hiányáról kezdtek beszélni. Mit mondhat erről a kérdésről? HRUSCSOV: Van egy közmondás: Az éhes disznó makkal álmodik. Az imperialista reakció képviselői nagyon szeretnék, ha a Szovjetunió vezetése nem volna szilárd, és álmukban látják ezt az ingatagságot. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ezt a Szovjetunió vezető szerveiről nem lehet mondái. Ami a vezető szervek összetételében végrehajtott változásokat illeti, ez éppen pártunk központi bizottsága kollektív vezetésének erejéről beszél. Vajon hozhatna-e ingadozó, gyenge vezetés olyan határozatot, mint Molotov kizárása a központi bizottságból, noha 6 eddig évtizedekig tagja volt a vezetőségnek, meg Kaganovics, Malenkov, Sepilov kizárása. Vagy nézzük Zsukov marsall esetét. Zsukov valóban nagyszerű katonának és parancsnoknak bizonyult és megérdemelte magas kitüntetéseit. De nagy politikai hibákat követett el és ezért a párt központi bizottsága kizárta a központi bizottság elnökségéből és a központi bizottságból. Mit bizonyít ez? Azt bizonyltja, hogy az SZKP Központi Bizottsága korrigál mindenkit, aki hibát követ el, nem törődve előző érdemeivel. Befejezésül az UP tudósítójának kérdésére Hruscsov a kollektív vezetésről beszélt. Emlékművet kapnak a magyar munkásmozgalom nagy halottjai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata értelmében a magyar munkásmozgalom nagy halottjainak, --- akik a Tanácsköztársaság idején, továbbá a Horthy- fasizmus és az ellenforradalom elleni harcban életüket áldozták, vagy munkásságukat a nép ügyének szentelték, — méltó emléket kell állítani. Az emlékművet a Kerepesi úti temetőben 1953. november 20-án — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulóján, — fogják felavatni. A párt az emlékmű létrehozását egész társadalmunk ügyévé kívánja tenni, hogy szocializmust építő, a munkásosztályhoz hű dolgozók forintjaikkal is hozzájárulhassanak az elődök dicső tetteit megörökítő emlékmű megvalósításához. A párt költségek fedezésére az emlékművet ábrázoló bélyegeket bocsát ki 5, 10 és 20 forintos címletekben. Az emlékbélyegek november 20-tól a párt és a társadalmi szervezeteknél kaphatók. Megvalósul Egyiptom és Szíria uniója Az egyiptomi képviselőház hétfőn este egyhangúlag jóváhagyta a szíriai képviselőház aznap délután elfogadott indítványát Egyiptom és Szíria szövetségi uniójára vonatkozóan. Mint már röviden közöltük, a szíriai képviselőház hétfőn megvitatta és elfogadta a két arab ország uniójára vonatkozó indítványt. Az ülésen Akram Kurani, a szíriai képvl?előház elnöke, Anuar el Szadat, az egyiptomi küldöttség vezetője, Szabri Asz- szali, szíriai minis-terélnök és a két ország több képviselője kijelentette, hogy az imperializmus és a cionizmus mindenkor szembeszegült az arabok jogos törekvéseivel, melyek szabadságot és az uniót kívánják. A szónokok hozzáfűzték, hogy a szíriai— egyiptomi unió előjátéka az arab egységnek, csakis az arab nacionalizmuson alapszik és sem Szíria, sem Egyiptom nem fog tömbökhöz csatlakozni. A szíriai és egyiptomi szónokok egyidejűleg mély hálájukat nyilvánították a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió iránt, az önzetlen és értékes segítségért, melyet Szíriának és Egyiptomnak nyújtott a nehéz pillanatokban és azóta is szünet nélkül. A két ország képviselői egyhangúan megszavazták az indítványt, amely felszólítja a szíriai és egyiptomi kormányt a két ország közötti teljes unió létrehozását célzó tárgyalások haladéktalan megkezdésére. Végül leszögezték, hogy az unióhoz minden arab Ország csatlakozhat, ha ez az óhaja.
