Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
A nagyobb önállóság, a szakszerűbb gazdálkodás eredménye: 7945000 forint üzemi eredményjavulás a Gorái Vörös Traktor Állami Gazdaságban Amikor tavasszal erre jártam, arról beszélgettünk a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság igazgatójával, Német Imrével, hogy miképp lehetne a beütemezett veszteséget csökkenteni. Akkor a cikk azzal fejeződött be, hogy sokat tettek már a gazdaság vezetői ennek érdekében, de még számos lehetőség van, amelyet az év folyamán ki kell használniok, mert hiszen 5 877 000 forint nem kis összeg, ennyi veszteséget ütemeztek be ugyanis a gazdaság vezetői. Ez utóbbi megállapítás, igazolja most az, amit Német Imre mond. — Az említett több mint ötmillió forinttal szemben 6 725 000 forint lett a nyereségünk a negyedik negyedévig. Összehasonlítva a két összeget, ez 1 048 000 forint abszolút nyereséget jelent. Ez a vállalati eredményünk. A gazdaság 4 941 000 forint üzemi veszteséget ütemezett be, ezzel szemben 3 004 000 forint az üzemi nyereségünk. A kettőt ösz- szeadva 7 945 000 forint üzemi eredményjavulásról számolhatunk be. Ezek a számok sokat bizonyítanak, de nézzük meg egy kissé részletesebben: mi is van mögöttük? Német Imre egy csomó kimutatást vesz elő. Az állattenyésztésnél kettős cél vezetett bennünket. Az, hogy csökkentsük a ráfordítási költségeket egyik oldalon, más részről pedig növeljük a hozamokat. Majdnem valaroeny- nyi üzemágunkban jelentős eredményeket értünk el. A mar- hahízlalásnál például egy kilogramm súlygyarapodás költségeként 29.04 forintot ütemeztünk be, ehelyett 1 kilogramm önköltsége 12.89 forint volt. Ehhez hozzájárult, hogy a tervezett 24 kiló helyett 31.67 kilogramm lett az egyhónapi súlygyarapodás. A sertéshízlalásnál a tervezett 13.54 forint helyett 12.71 forintba került egy kiló súlygyarapodás. Nem a terv szerinti 13.50 kilogramm volt havonta a súlygyarapodás, hanem 15.79 kilogramm. Csökkentettük a tej előállítási költségét is a tervhez viszonyítva. Jóval kevesebb az anyag- költség például a marhahízlalás- nál is. 553 forint helyett 325 forint volt egy takarmányhónapra számítva. Ez esetben anyagköltségeken értjük a takarmányt, az istálló felszerelését és így tovább. Jelentősen kisebbek az általános költségek is. Ezek az istálló karbantartásának, a takarmányelőkészítésnek, stb. költségei. Hadd soroljak fel néhány adatot a növénytermesztésből is. A kenyérgabonánál a tervezett 10.35 mázsánál többet, 11.13 mázsát takarítottunk be. A takarmánygabonából a tervezett 10.35 mázsa helyett 13.27 mázsát arattunk holdanként. Csökkentettük a költségeket a gépesítés növelésével. A gabonaaratást 100 százalékig géppel végeztük, a napraforgó betakarításának 60 százalékát kombájn végezte, a kendert teljesen a gép aratta. Kipróbáltunk egy cukorrépabeta- karítógépet is. A terület 25 százalékán ezzel takarítottuk be a termést. Ez a gép aránylag olcsó és jól bevá't. jövőre többet szeretnénk belőle. Többlettermést értünk el az aprómagvakból is, amely a gazdaságnak körülbelül egy millió forintot jelentett. íme, röviden összefoglalva néhány eredmény. A lehetőségek azonban még nem merültek ki és a jövő évi tervek már arra engednek következtetni, hogy következő esztendőben még kisebb ráfordítással, még nagyobb hozamokat szeretnének elérni a Garai Állami Gazdaság:: dolgozói. Német Imre tájékoztatója szerint jövőre 865 holdat zöldtrágyáznak a cérnaháti. valamint a bácsbor- sódi üzemegységükben, 500 holdon somkórót, 365 holdon napraforgót szántanak a talajba Jövőre tovább növelik a vetőmagtermelés minőségét. Az idén 791 000 forint volt a vetőmagok után kapott minőségi felár, jövőre ezt 1 500 000 forintra szeretné növelni azzal, hogy minőségileg még jobb vetőmagokat állítanak elő. Ennek természetesen sok feltétele van. A fokozottabb talajerőutánpótlésokon kívül kialakították a vetésforgókat, A gépesítés növelésére is törekednek. Amennyiben lehet, megoldják a cukorrépa és a burgonya komplex gépesítését a vetéstől — a betakarításig. Nagyarányú tervek vannak az állattenyésztés színvonalának növelésére is. A vetésforgók kialakítása lehetővé tette, hogy a természetes tartást jobban megvalósítsák'. Ezért a szarvasmarha farmok mellett baldacimos legelőket, a sertétenyésztő farmok mellett lucernásokat és csicsókatú- ratokat létesítettek. Tervezik a tbc-mentes szarvasmarhaállomány létrehozását is. Már el is különítették a gazdaság egyik üzemegységében eg$ 270 darabból álló tbc-től mentes állományt. 1960-ra a gazdaságnak fertőzésmentes szarvasmarhaállománya lesz. A tervek s az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a nagyobb önállóság és az ennek nyomón fakadó újabb lehetőségek, a szakszerű gazdálkodós milliókat jövedelmez a népgazdaságnak. t—6-rNem kell sséarenkexniiik versenytársaik előtt Gazdaságosan termel a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat Előadódik, hogy az újságíró az egyik üzemben sűrűbben, a másikban ritkábban jelenik meg. Az utóbbi esetben gyakorta éri ilyen üdvözlő szó: — Sok minden történt, amióta nem voltál nálunk. Hasonló módon fogadtak a napokban a Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalatnál. Örömmel és büszkén »dicsekedtek« a vállalat eredményeivel, a munkával, amely a jólét megteremtője. Nos, milyen is az a tükör, amely megmutatja, illetve bepillantást enged a vállalat életébe? Elöljáróban még csali any- nyit, hogy a gyár dolgozóinak bem kell szégyenkezniük versenytársaik — a Kecskeméti Gépgyár és a Budapesti Fémmunkás kollektívája előtt. Elvégezték azt a feladatot, amit reájuk ^bíztak. Ezt bizonyítja elsősorban, hogy nőtt az egy napra eső termelés. Erről a témáról régebben parázs Vita folyt itt. Tükrözi-e a munkaidőkihasználást az egy főre eső termelékenység, vagy nem? Egyesek igennel, mások nemmel válaszoltak. Az utóbbiak így érveltek: Nem tükrözheti az egy főre eső termelés a való helyzetet, mert e forgalomba tartozik a beteglétszám, a Bzabadságolás, a fizetetlen munkanap is. Ha ez így van, — ez pedig így van, — akkor nem tükrözi hűen a termelést. Nekünk azt kell vizsgálni, hogy akik bent dolgoznak, azok hogy töltik el munkaidejüket. Ezt pedig csak úgy tudjuk meg. ha az egy napra eső termelést vizsgáljuk. Az érvek hatottak. Ma már a gazdaságos termelés vizsgálatánál az egy főre, egy napra eső termelést veszik alapul. Ennek tükrében láthatjuk, hogy itt a harmadik negyedévben 40, októberben pedig 74 fillérrel volt magasabb az egy napra, egy főre eső termelés, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Csökkent az önköltség is A tükröt itt a mérlegbeszámoló szolgáltatja. Ebben pedig ez áll: októberben a gyártmányok engedélyezett önköltsége a termelési érték 95,2 százalékára szólt. A termelési érték nem 93, hanem 90,3 százalékára csökkentették az önköltséget. A csökkenés abból adódik, hogy; jól gazdálkodtak az anyaggal és a gyártmányokhoz ' jelentős mennyiségű hulladékanyagot használtak fel. Éppen ezért az anyagköltség 1,5 százalékkal kevesebb, mint az előirányzat.; Csökkent az üzem közterhe is| 0,4 százalékkal, de jól gazdái-: kodtak az igazgatási költséggel; is, ahol fél százalékos megtakarítást értek cl. Bár kötbért fizettek, de csals keveset. Megkell említeni még azt, hogy a majdnem százféle' gyártmány kétharmad része, ha nem is mindegyike, nyereséges, sőt, amint; Hallottuk, többletnyereséget is hoz. Az előbb említett számok mögött sok fáradtság, tengernyi nunka, nagy szorgalom, odaadás húzódik meg. Egyébként nem /olt hiábavaló a fáradozás. A forgalmas munka szép gyümölcsöt érlelt: több tízezer forint zán a takarékban, amelyből tzok részesednek a jövő év elején, akik jól dolgoztak. Ki menynyit kap, mivel lepi meg a családját, azt még nem tudjuk. De egyet tapasztaltunk: a vezetők, dolgozók azon fáradoznak, hogy minél több legyen. Éppen ezért határozták el, hogy az év végéig terven felül 158 OCX) forint értékben gyártanak több árut. Mikor ezt meghallottam, arra gondoltam, hogy talán ugratni akarják párosversenytársaikat a gyár dolgozói. De ahogy elgondolkodtam, rájöttem, hogy nem ezzel a céllal tették. Azért mondták, mert ez közügy, s talán hallatára étvágyat kap majd többi üzemünk is a terv gazdaságos túlteljesítésére. Venesz Károly A párna, vagy a jóakarat hiányzik ? A minap ismét panaszt hallottunk a Klapka utca lakóitól az ottani kenyérgyár zaja miatt. Mi már erről említést tettünk a lapban, ígéretet is kaptunk a Sütőipari Vállalat vezetőitől, hogy intézkedéseket tesznek a hajnali csinad- ratta ügyében. A helyzet azonban nem változott. A reggeli kalapálások zaja ritkult ugyan, de a kiabálás, meg az égtelen dobogás nem szűnt. Többen laknak a környező házakban olyanok, akik munkájuk, beosztásuk miatt este későig dolgoznak, későn fekszenek le, a zaj azonban már a kora hajnali órákban felveri őket. Kedvenc szatirikus lapunk, a Ludas Matyi legutóbbi számában egy ötletes rajz jelent meg Csendes éj címmel. A rajz azt ábrázolja, hogy a tejbolt elé párnákat raktak a környék lakói, mellékelve azt a kérelmet, hogy szíveskedjenek a kannákat azokra dobálni. Talán a Klapka utcai Kenyérgyárnál Is a párna, de inkább a jóakarat hiányzik, pedig itt nem is tejeskannákat, hanem kenyereket dobálnak. Ha már a dobálásról van szó, hozzá kell tenni mindezekhez még egy dolgot, mely jogosan felháborítja a lakókat és az arra járókat. Sokszor a kocsi, vagy az autó alá is kerül a kenyérből az út porába, sarába. Az ilyen kenyereket aztán egykedvűen dobják a többi közé. Magam is meggyőződtem többször arról, hogy a sáros csizmával, vagy a cipővel rúgja arrább, vagy »igazítja meg« a kenyeret a rakodómunkás. Itt az ideje, hogy a Sütőipari Vállalat vezetői jobban ellenőrizzék a Kenyérgyárat. Több eréllyel és jóakarattal meg lehot akadályozni azt, hogy a környező házak lakói idegbajt kapjanak és cl lehet érni, hogy a szükséges és ölő- írt tisztasági rendszabályok.',t is betartsák. K. fu Sgy. kitüntetett pék S omogyi József elvtárs, a Sütőipari Vállalat műszaki vezetője és párttitkára. Szükehajú, mosolygóarcú ember, aki becsületesen, odaadóan végzi munkáját. Amikor legjavában dühöngött az ellenforradalom, akkor is helytállt és a nehézségek ellenére az üzem becsületes dolgozóival közösen biztosították a város kenyérellátását. E rre az időre így emlékezik viszsza: — A mi szakmánk olyan, hogy éjjel is kell dolgoznunk. A zavartalan kenyérellátás érdekében a szovjet elvtársaktól megkaptunk minden segítségek A kijárási tilalom ideje alatt gépkocsival szállítottuk be dolgozóinkat az üzembe, így minden fennakadás nélkül folyhatott a termelő- munka. Nehéz időket éltünk, sokat idegeskedtünk, de mindennap friss kenyér került a dolgozók asztalára. Somogyi elvtárs a felszabadulás előtt péksegéd volt. 1940-től 1943-ig Budapesten dolgozott. 1940-ben részt- vett a vasárnapi munkaszünetért folytatott sztrájkban, mint sztrájkőr. 1944-ben bevonult katonának és munkaszolgálatra vitték. Onnét megszökött és fiazament szülővárosába. Szarvasra. 1945 augusztusa óta párttag. 1949-ben elvégezte az ÁVH őrsparancsnoki tanfolyamát. Először szakaszvezetői, majd alhadnagyi rendfokozatot ért el. 1953-ban, kérésére leszerelt, s azóta a Sütőipari Vállalat műszaki vezetője. A munkásőrség tagja, az Esti Egyetem hallgatója. Minden vágya, hogy tanulhasson. Jó munkájáért november 7-én kapta meg az Élelmiszeripar kiA ztán saját váló dolgozója című kitüntetést és az ezzel járó ezer forint pénzjutalmat. S zerényen megjegyzi: — A pénzt tartalékoljuk, mert rövidesen fiam születik. Fiút várok. mert már van egy kislányom, így lesz egész a mi kis családunk. No, de ha leányom lenne, azt is éppen úgy szeretném: Csak hát.:: Tudod, hogy van ezzel az ember. ; : Somogyi elvtáns életében így fonódik ösz- sze a munka, a család és a jövőbe vetett hit törhetetlen gondolata, Bieliczky Sándor Gerincességet, bátor kiállást te, hogy foglalkozni kell a2 olyan dolgozó parasztokkal is, akik ma még nem minden kérdésben értenek egyet politikánkkal. Ezekkel az emberekkel sokat vitatkoznak, beszélgetnek, hogy minél több kérdésben egyet értsenek velük. ILYEN KIÁLLÁST várunk minden kommunistától, azoktól is, akik ma még mereven elzárkóznak a párton kívüliekkel való foglalkozástól, akik a párt politikáját a párton belül óhajtják csak megvalósítani. Néhány helyen a pártvezetésnek az a gyengesége, hogy a régi érdemekre való tekintettek nem mernek kellőképpen fellépni a hibákat elkövetőkkel szembeni s nem merik megmondani, hogy azoknak, kik a párt politikáját gátolják, akár tetszik, akár nem, félre kell állniok. Ugyanez vonatkozik gazdasági és más vezetőkre is, akik nem merik megmondani a hozzájuk beosztott emberek hibáit, hiányosságait, s így sok olyan embert hagyunk a rossz úton, akiket ha idejében figyelmeztetünk, megbírálunk, vagy megbüntetünk, jó vezetőkké válhatnának. FELTÉTLENÜL szükséges, hogy újra és újra visszatérjünk az országos pártaktíva által megszabott feladatokhoz és pártszervezeteink azon munkálkodjanak, hogy bátor kiállású, gerinces vezetőket neveljenek, kik meg merik mondani mindenről a véleményüket. Olyan vezetőkre van szükség, akik nem csak akkor tapsolnak, mikor már körülöttük mindenki tapsol, hanem akinek van bátorsága, önálló véleménye. Tóth János, a félegyházi járási pártbizottság munkatársa Az ORSZÁGOS pártaktíva eltelte óta nagyon sok szó esik arról, hogy felelős emberek, kommunisták, mind azok, akiknek a népi demokráciánk kedves, merjenek kiállni a proletárdiktatúra mellett, s ne csak egymás közt, hanem ellenséges megnyilvánulás esetén a nyilvánosság előtt is. Felelős vezetők ne csak a népszerű dolgokat hangoztassák, hanem merjék feltárni a nehézségeket is. Viszont merjük megmondani, felelős beosztású embereknek is, hogy hol követnek el hibát, mit kell tenni ahhoz, hogy a hibákat ki tudja küszöbölni munkájából. Központi Bizottságunk helyes politikai irányvonala minden kommunistától politikai bátorságot, kemény kiállást követel e politika megvalósításáért. Nem jó példa az, amit a kis- kunmajsai taggyűlés tapasztalata mutatott. Fontos kérdésben tizenegy elvtárs nem foglalt állást, nem nyilvánított véleményt. ELÉGGÉ ELURALKODOTT, hogy szemtől szembe való bírálat csak dicséretből áll, és kizárólag annak az elvtársnak a hibáját, mulasztását bírálják, aki akkor nincs jelen. Az ilyen bírálatból hiányzik a gerincesség, a kommunista bátorság, az ilyen bírálat nem segíti a munkákat. A kommunistáktól bátor, határozott kiállást várunk. Igaz, pártunk tagjainak nagy többsége az elmúlt év viharában a proletárdiktatúra védelmében és erősítésében megállta a helyét. Mégis a mindennapi élet folyamán felvetődő problémákkal szemben gyengeséget, a bátor vélemény nyilvánítástól való visszahúzódást tapasztaltunk. PÄLMONOSTORA községben a párt jónéhány tagja fellsmei
