Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-20 / 272. szám

Nem lesz a Kistaléiegyliázi Egy biztos, nem az egyszerűi emberek fejében fogant meg a bérdemagógiának ez az »újkele­tű« változata. Tudott dolog az is, hogy már az órabéremelésnél parázs viták keletkeznek. Ami azonban itt fellelhető, az több mint vita, az egy rothadt kispol-! gári felfogás hirdetése, mely ! zászlajára ezt tűzte: egyenlősdit a bérezésben. E gondolat táplálói közé tar­toznak azok, akik nem nagyon kedvelik a munkát, s nem ép­pen rokonszenveznek a szocializ­mussal. E ténykedésükben a leg­változatosabb módszerekkel lep­lezik, s úgy tüntetik fel a dol­got, mintha ők a dolgozók kí­vánságainak »szószólói« lenné­nek. Kisült a turpisság Nemrég volt az a viharos megbeszélés, amelyet a szakszer­vezet kezdeményezett azért, hogy döntsék el, melyik dolgozó­nak mennyi órabéremelést adja­nak, végzett munkájának figye­lembevételével. A vélemények összecsaptak, s a kispolgári egyenlősdi hívei azt javasolták: emeljék csak 5—10 fillérrel az órabéreket, de egyformán jusson mindenkinek. Másszóval ez azt jelenti: lógósnak is, hanyagnak is és a jól dolgozónak is egyenlő bér jár?! Mondanom sem kell, hogy a szakszervezet vezetősége hosszas csatározás után elvetette ezt a helytelen elvet és leszögezte: csak az részesülhet órabéremé- lésben, aki becsületesen dolgo­zik. Ennek megfelelően volt, aki 50, más 40, a gyengébbek 20, de volt olyan is, aki csak tíz fillér emelést kapott. Soknak pedig egyáltalán nem emelték az óra­bérét. Ezzel az intézkedéssel is * egy lépést tett előre a szakszer­vezet, hogy a régebben kialakult béraránytalanságon csökkentse- nek. Egyébként az ÜB-elnöknek az a véleménye, hogy a ma Ki­alakult bérezési forma vissza­tükrözi a végzett munkát. Ez az intézkedés persze nem tetszett azoknak, akik még a múltban hozzászoktak a csalás­hoz, a lopáshoz, a normás »átra­kásához«. Nem tudják elfogadni azt, hogy olyan bérezés legyen, amely különbséget tesz a hanyag és a szorgalmas dolgozók között. Éppen ezért teleszájjal hangoz­tatják: egyenlő bért mindenki­nek a csoportban. Elképzelésük szerint a rajzismerettel bíró szakmunkás is ugyanannyit kap­na, mint a segédmunkát végző egyengető. Furcsa okoskodás. Sajnos ennek a demagógiának támogatói vannak a szakszerve­zeti bizalmiak körében is. No, persze, hangsúlyozni kell, hogy ők úgy lépnek fel, mint azok,\ akik a »dolgozók hangját« tol-y< egyenlősdi a bérezésben Bányászati Berendezések Gyárában sem vezető 50—60 embert lát el mun­kával, gondoskodik arról, hogy mindenki megkeresse azt a pénzt, ami szükséges a család el­tartásához. Ha baleset van, ót vonják felelősségre, ha nem tel­jesíti az üzemrész a tervet, ő ad számot erről. Ha sok a hiányzó, tőle kérdezik meg: mi az oka es igy tovább. Érdekes, erről elfe­ledkeznek a demagógok. Nem tetszik nekik, hogy a munkás-paraszt kormány meg­adta a műszakiaknak azt az anyagi megbecsülést, ami meg­illeti őket. Közönséges demagó­gia tehát így feltenni a kérdést: miért kap több fizetést a mű­szaki, mint mi, akik fizikai mun­kát végzünk? Aki csak egy kicsit gondolko­dik, rájön arra, hogy milyen agyban születhet meg az ilyen torz vélemény, mely a nagyké­pűségnek, s egyben a korlátolt­ságnak csimborasszója. Talpon a párt, a szakszervezet Nincs könnyű munkája a párt- vezetőségnek, a szakszervezetet irányító elvtársaknak. Nehezíti az előrehaladást, hogy hallgató lagosan egynéhány párttag is: elfogadja ezt a demagógiát, s' nem képviseli határozottan a pért álláspontját. Hasonló aj helyzet a szakszervezeti bizalmi-j aknái is. Lovásziné, Lévai Ele-; mér és még egynéhányan, oda-' adjak a nevüket, ahelyett, hogy megmagyaráznák: egyenlősdi nem lehet a bérezésnél, mert nem egyforma képességűek az emberek sem. : Nem hallgathatjuk el azt sem,: hegy a műszakiak közül többen hallgatnak. S ezt a demagógon, úgy könyvelik el, hogy »igazuk van«. Nehéz körülmények között folytatja a párt, a szakszervezel a felvilágosító munkáját. Ki győz ebben a harcban? Egy biz­tos, az igazság, a párt helyes ál­láspontja. De ezért a győzele­mért keményen meg kell Küz-j deni. Sok vita, nevelő szó Kell; még ahhoz, hogy ha ma még ne hezen is, de holnap, holnapután a nagy többség is megértse: a kispolgári egyenlősdi igazságta­lan és nem egyeztethető össze a kinek-kinek munkája szerint szocialista bérezési elvvel. — Venesz — Fejlődés útján a Kalocsai Földművesszövetkezet A harmadik negyedévben 394 OOO forint nyereség OTP hiteleket kaptak a kisiparosok Az Országos Ta­karékpénztár me­gyei fiókja ebben az évben jelentős hite­lekkel támogatta a megye kisiparosait, kiskereskedőit, hogy azok tevékenysé­gükkel minél hasz­nosabban állhassa­nak a lakost ág szol­gálatában. Kisipari hitelt mintegy száz­ötvenen kaptak, 230 ezer forint összeg­ben. A- hitel segítsé­gével sok asztalos, lakatos, cipész, fod­rász, kőfaragó kor­szerűsítette, bőví­tette termelését. Hi­telben részesült 70 kiskereskedő is, — mintegy 340 000 fo­rint összegben. A kiskereskedői hite­lek is a lakosság jobb ellátását segí­tették elő. önállósí­tás! hitelt 85-en kap­lak, mintegy 350 000 forintot. Az OTP se­gítséget nyújtott a méhészeknek is: 113 megyei lakos kapott méztermelői hitelt több, mint 300 000 forint összegben, amelyből méhésze­tüket felszerelhet­ték, bővíthették. Két akadály kiskunhalasi vasútállomás előtt Néhány hónappal ezelőtt nem sok jót lehetett volna mondani a Kalocsai Földművesszövetke­zetről. Jegyzőkönyvek, vádira­tok bizonyítják, hogy a régi ve­zetőség manipulációk loiytán sok kárt okozott anyagiakban, ne beszélve arról az erkölcsi veszteségről, amit a tagokban váltottak ki a bírálat elfojtásá­val. és korrupt üzeimeikkei. Az utóbbi időben gyökeresnek mondható az a változás, amit a Kalocsai FöldművesszövetKezet- néi lehet tapasztalni. Ennek egyik oka minden bizonnyal az új vezetőség jó muúkó.ja. A sza­vaknál talán többet mondanak a tények, amelyek most már iga­zolják az új vezetés becsületes­ségét, életrevalóságát és a föld- művesszövetkezet általános ja­vulását. A munkaf egy etem ami a régi vezetés alatt szinte ismeretlen fogalom volt, most a megszilárdulás felé halad. Jel­lemző, hogy a fölomüvesszövet- kezet boltjaiban az áruromlások­ból eredő veszteséget a múltban anyagi íelelósségrevonás nélkül »leírták«. Az üzletekben levő leltárhiányokért, akármennyi is volt az, a felelős csak egy havi fizetését vontak le. (Ez a törvé­nyes rendelkezés, mégis fennfo­rog az a veszély, hogy inkább kifizet a boltos 1400 lorintot, s cserébe 6000 forintot »keres«. A földművesszövetkezet új ve­zetősége nem ilyen liberálisan kezeli az anyagi természetű ügyeket, amelyek végeredmény­ben a közös vagyont növelik, il­letve csökkentik. Két példa az előbb elmondottakat igazolja. Alsóereken az italboltban 7323 forintos hiány keletkezett. Az italbolt vezetője úgy számított, hogy a Veszteséget majd egy havi fizetésével »megússza«. László András ügyvezető azon­ban nem hagyta ennyiben a dol­got. A hiány a boltban keletke­zett, tehát a vezetőnek kellett megtérítenie. 48 órán belül a pénzt befizették. Megszüntették a büntetett előéletű Tun Sán­dor alkalmazását is a földmű­vesszövetkezet 9-es számú bolt­jában, ahoi egy hónap aiatt 6400 forint leltárhiány mutatkozott. Természetesen re.e .* t i.s&saf uxelleilelt a hiányzó összeget. Az itt felso­roltak csupán részei annak a munsánaK, amelyet a tóidmu- vesszuveüitzei; vezetősége vég­zett. Baradlai Sándorné főköny­velő kénytelen volt 1957. januar 1-tol megkezdeni a Könyvek rendbenozasat. A pénzügyi mun­ka elhanyagolását bizonyítónak a megtalált számiak, le nem könyvelt egyenlegek. A Könyve­lésben — ahol sok anyagi ügyet el lehet simítani — félévekre visszamenőleg hevertek az eun- tézetien követelések, tartozások. A megváltozott helyzetet a nap­rakészség és a második negyed­év 63 000 forintos hiányából a harmadik negyedévi 394 000 fo­rintos kimutatott nyereség bizo­nyítja. Körülbelül 70 000 forin­tot fizetnek ki az év végén 15 százalékos részesedés és vásár­lási visszafizetés címén. A felsorakoztatott eredményei! minden kétséget kizáróan azt bi­zonyítják, hogy végre ii fejlődés uí/ura lépett a Kalocsai Földművesszövetke­zet. Biztosak vagyunk abban, hogy a dolgozó parasztok köré­ben is nagyobb bizalommal fo­gadják majd a részjegyek ki­bocsátását és rövidesen őket is meggyőzik a tények arról, hogy a szövetkezet új vezetősége most már valóban a dolgozó paraszt­ság érdekeit tartja szem előtt. — gém — Mint már előző számunkban mácsolják. Ez a rendszer már, ismeretes, s üzemi berkekben így hívják: olcsó népszerűség-; hajhászás. Miután ezek az emberek hatá rozott állásfoglalásba ütköznek,', s éppen ezért kénytelenek újabb^i eszközökhöz is fordulni. Egy; ilyen újabb változat a követ-! kezö. Mi keressük meg nekik a pénzt... Nyíltan hangoztatják: a mű-J- szakiaknak mi keressük meg a;< pénzt, a gyors- és gépírói mtin-j ka# semmi, a műszakiak csak! iónnek-mennek, nem csinálnak'! semmit. Odáig is eljutottak,^ hogy egy részüket ki akarják^ zárni a nyereségrészcsedésböl.< Micsoda rövidlátás! } Mivel feledékenyek ezek az . emberek, éppen ezért ^elmond-» juk: két-három évvel ezelőtti nem így agitáltak. Nem fájt' egyiküknek sem, hogy Takács, András egyetemet végző mérnök' Jelelős beosztásban 1400 forintot! Kapott, s ők hat hónap után,< mint átképzósökből lett szak-< munkások, annak ellenőré, hogyj kóstolgatják a szakmát, 1600—, 2400 forintot kerestek. Jól em-j lékszem, az idős szakmunkások! mondták ezt: a mérnöknek, mii-' vezetőnek többet kellene keres-, dl Miért mondták ezt? Egy mű-< Megjött az őszi eső, a Meteorológiai Intézet szerint még sok lesz belőle uz év végéig. Az őszi idővel együtt megszaporc'dott eggyel a Kiskunhalasra, vagy onnan utazók bosszúsága is. Ugyanis a kiskunhalasi vasútállomás előtt lévő téren még kisebb eső ese­tén is hatalmas víztócsa, szabályos kis tó keletkezik, amit nagyon nehéz nappal is elkerülni. Este viszont a térnek pontosan ez a része nincs kivilágítva. A kiskunhalasiak tudják, hogy hol van ez | ismertettük, a földmű vessző vet­ít mesterséges tó, a vidéki utazók nem. Nem keit nagy fantázia j kezet kétnapos megyei küldött- elképzelni, hogy milyen kiszólások vannak olykor-olykor az ál-j gyűlése újjáválasztotta a megyei lomás épülete előtt a sötétség és a hideg lábfürdő miatt. | választmányt is. Az új megyei Ha már ezt a részt a városi tanácsnak nem áll módjában • ^ls^mány megválasztotta a feltölteni, hogy a viz ne álljon meg, legalább arra gondoljon, hogyl me£yei '£az§ tosagot. világítsák meg az utca, a tér ezt a részét, hogy ha nehezen is, del Az igazgatóság tagjai: Ispá- legalább villanyfénynél biztosan el tudják kerülni ezt a kellemet-1 novits Márton, Piukovics Mik­ién akadályt, C. F. J lós, Béla Ferenc, Rosenfeld Jó­Minden ílicséreteí megérdemeltek ! Ismét Kralovánszky József lett a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke NAGY sürgés-forgás fogad bennünket Som- ág-letőn, ahol a Bács megyei Építőipari Vál­lalat munkásai dolgoz­nak. A megszokott munkáshétköznapok zsibongó, alkotó képe bontakozik ki szemünk előtt. Teherautók szál­lítják az anyagot, zúg­nak a betonkeverőgé- pek, szorgos munkás­kezek dolgoznak az emeletes házakon a pincétől a padlásig. Megszokott kép, még­is van benne valami ünnepi áhítat. így van ez rendjén, mert a mai nap különbözik a töb­bitől. Ma adják át a Bács megyei építők az első épületét a tröszt műszaki megbízottjá­nak, Porkoláb Károly elvtársnak. Az 575-ös épület az, amely ké­szen áll az átadásra. Körülötte, belsejében izgatott munkások sü- rögnek, még egy utol­só ellenőrzést végeznek a villanyszerelők, még- egyszer kiuróbáliak a csapokat a vízvezeték- szerelők. SZINTE áhítattal lé­pünk be, mert már na­pokkal ezelőtt sok el­ismerő és dicsérő szót hallottunk erről az épü­letről. Világos, ízlésesen fes­tett lépcsőház fogad bennünket. A lakások ajlai tükörfényesen csillognak, közepükön ragyogó üveg. Valóban csak az elismerés hang­ján lehet nyilatkozni a látottakról. S elismeré­sünk csak fokozódik, amint sorra járjuk a lakásokat. Belül is fehérek az ajtók és olyan fénye­sek, hogy ezeken váló­ban »elcsúszik« a nap­sugár. A konyhában »Szépasszony« asztali- tűzhely. Innen nyílik az éléskamra, melynek méretével bizonyára elégedettek lesznek a háziasszonyok és örö­müket csak fokozza, hogy még a polc sem hiányzik a kamrákból. KÉT szoba, nagy ab­lakokkal, mindegyik­ben cserépkályha. A parkettázásról külön szólni kell, mert olyan kifogástalan. Mellet­tünk áll Hercegh Mi­hály építésvezető és Staiter Ferenc műszaki vezető. Látszik rajtuk, hogy büszkék a vég­zett munkára és elége­dettek, amikor az elis­merő pillantásokat lát­ják. A műszaki átvevő, Porkoláb Károly tüze­tesen, nagy szakérte­lemmel vizsgál meg mindent, de a munká­ban minőségkifogást nem talál. Arcáról azt olvassuk le: »Ez igen, ez aztán a minőségi munka!« A fürdőszobában su­hogva ömlik a víz, ami­kor megnyitjuk a víz­csapot. A mosdó felett ízléses porcelán pól- cocska. Ez^is az építők és tervezők figyelmes­ségéről beszél. A NEGYEDIK la­kásban járunk, amikor vendégek érkeznek, egyelőre csali vendé­gek, de közülük az egyik mosölygótekinte- tű férfi hamarosan la­kója lesz az egyik la­kásnak. Andriska Já­nos Kossuth-bányai bá­nyász, aki lakását jött megnézni, sugárzó arc­cal mondja el vélemé­nyét, miután végigné­zett mindent. — Nagyon szép, mo­dern lakások. Ezek még a legnagyobb igényt is kielégítik. Én csak azt tudom monda­ni, hogy minden elis­merést megérdemelnek a Bács megyei építők! S AMIKOR már a Lenin térről tekintünk vissza a Somág-tetőn magasló épületre, ami­kor ismét magunk elé idézzük a látottakat, mi is csak azt tudjuk mon­dani: minden dicséretet megérdemelnek azok az építőmunkások, akik ilyen modern, minden igényt kielégítő otthont építettek a komlói bá­nyászoknak! Rajnai József (Az »Új Komló« című lapból,) zsef, Fazekas József, Morvái Fe­renc, Táborosi Gyula, Kralo­vánszky József, Ifkovits József. A megyei választmány elnö­kévé a tagok Ifkovits Józsefet, a Kelebiai Földművesszövetke­zet igazgatósági elnökét válasz­tották. Az igazgatóság elnökévé pedig Kralovánszky Józsefet. A megyei felügyelőbizottság elnökévé a bizottsági tagok Pénzes János jánoshalmi igaz­gatótanítót választották, aki már tíz éve bekapcsolódott a föld- müvesszövetkezeti mozgalom se­gítésébe. / : t$ Ikcdv'fr • Stévó István bajai lakos le­geseit motorkerékpárjáról és ösz- Sszezúzta magát. A mentők szál­lították a kórházba. * Elütötte egy parasztszekér <Szantasi Jánosnét a bajai ta- znácsháza előtt. Belső sérülések­kel szállították a kórházba. * Székely Mihályné 51 éves, Kecskemét, Liliom utca 9. szám alatti lakos lakására hívták a £minap a mentőket. Az történt ‘ ugyanis, hogy nevezettet a lá­nya családi szóváltás közbe» többször fejbevágta a nyújtóié- val. Az idős asszony fején három "helyen berepedt a fejbőr és erő­sen vérzett. A szomszédok érte­sítették a mentőket, akik kór­házba szállították. Gzv Szabó Jánosnc 72 éves. ^Kecskemét, Kupa utca 15. szám ralatti lakost a fia ököllel meg- (verte. Az asszony olyan erős 'ütéseket kapott a mellére, hogy (szívláji panaszokkal szállították >a mentők n kórházba.

Next

/
Thumbnails
Contents