Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-20 / 272. szám
Nem lesz a Kistaléiegyliázi Egy biztos, nem az egyszerűi emberek fejében fogant meg a bérdemagógiának ez az »újkeletű« változata. Tudott dolog az is, hogy már az órabéremelésnél parázs viták keletkeznek. Ami azonban itt fellelhető, az több mint vita, az egy rothadt kispol-! gári felfogás hirdetése, mely ! zászlajára ezt tűzte: egyenlősdit a bérezésben. E gondolat táplálói közé tartoznak azok, akik nem nagyon kedvelik a munkát, s nem éppen rokonszenveznek a szocializmussal. E ténykedésükben a legváltozatosabb módszerekkel leplezik, s úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ők a dolgozók kívánságainak »szószólói« lennének. Kisült a turpisság Nemrég volt az a viharos megbeszélés, amelyet a szakszervezet kezdeményezett azért, hogy döntsék el, melyik dolgozónak mennyi órabéremelést adjanak, végzett munkájának figyelembevételével. A vélemények összecsaptak, s a kispolgári egyenlősdi hívei azt javasolták: emeljék csak 5—10 fillérrel az órabéreket, de egyformán jusson mindenkinek. Másszóval ez azt jelenti: lógósnak is, hanyagnak is és a jól dolgozónak is egyenlő bér jár?! Mondanom sem kell, hogy a szakszervezet vezetősége hosszas csatározás után elvetette ezt a helytelen elvet és leszögezte: csak az részesülhet órabéremé- lésben, aki becsületesen dolgozik. Ennek megfelelően volt, aki 50, más 40, a gyengébbek 20, de volt olyan is, aki csak tíz fillér emelést kapott. Soknak pedig egyáltalán nem emelték az órabérét. Ezzel az intézkedéssel is * egy lépést tett előre a szakszervezet, hogy a régebben kialakult béraránytalanságon csökkentse- nek. Egyébként az ÜB-elnöknek az a véleménye, hogy a ma Kialakult bérezési forma visszatükrözi a végzett munkát. Ez az intézkedés persze nem tetszett azoknak, akik még a múltban hozzászoktak a csaláshoz, a lopáshoz, a normás »átrakásához«. Nem tudják elfogadni azt, hogy olyan bérezés legyen, amely különbséget tesz a hanyag és a szorgalmas dolgozók között. Éppen ezért teleszájjal hangoztatják: egyenlő bért mindenkinek a csoportban. Elképzelésük szerint a rajzismerettel bíró szakmunkás is ugyanannyit kapna, mint a segédmunkát végző egyengető. Furcsa okoskodás. Sajnos ennek a demagógiának támogatói vannak a szakszervezeti bizalmiak körében is. No, persze, hangsúlyozni kell, hogy ők úgy lépnek fel, mint azok,\ akik a »dolgozók hangját« tol-y< egyenlősdi a bérezésben Bányászati Berendezések Gyárában sem vezető 50—60 embert lát el munkával, gondoskodik arról, hogy mindenki megkeresse azt a pénzt, ami szükséges a család eltartásához. Ha baleset van, ót vonják felelősségre, ha nem teljesíti az üzemrész a tervet, ő ad számot erről. Ha sok a hiányzó, tőle kérdezik meg: mi az oka es igy tovább. Érdekes, erről elfeledkeznek a demagógok. Nem tetszik nekik, hogy a munkás-paraszt kormány megadta a műszakiaknak azt az anyagi megbecsülést, ami megilleti őket. Közönséges demagógia tehát így feltenni a kérdést: miért kap több fizetést a műszaki, mint mi, akik fizikai munkát végzünk? Aki csak egy kicsit gondolkodik, rájön arra, hogy milyen agyban születhet meg az ilyen torz vélemény, mely a nagyképűségnek, s egyben a korlátoltságnak csimborasszója. Talpon a párt, a szakszervezet Nincs könnyű munkája a párt- vezetőségnek, a szakszervezetet irányító elvtársaknak. Nehezíti az előrehaladást, hogy hallgató lagosan egynéhány párttag is: elfogadja ezt a demagógiát, s' nem képviseli határozottan a pért álláspontját. Hasonló aj helyzet a szakszervezeti bizalmi-j aknái is. Lovásziné, Lévai Ele-; mér és még egynéhányan, oda-' adjak a nevüket, ahelyett, hogy megmagyaráznák: egyenlősdi nem lehet a bérezésnél, mert nem egyforma képességűek az emberek sem. : Nem hallgathatjuk el azt sem,: hegy a műszakiak közül többen hallgatnak. S ezt a demagógon, úgy könyvelik el, hogy »igazuk van«. Nehéz körülmények között folytatja a párt, a szakszervezel a felvilágosító munkáját. Ki győz ebben a harcban? Egy biztos, az igazság, a párt helyes álláspontja. De ezért a győzelemért keményen meg kell Küz-j deni. Sok vita, nevelő szó Kell; még ahhoz, hogy ha ma még ne hezen is, de holnap, holnapután a nagy többség is megértse: a kispolgári egyenlősdi igazságtalan és nem egyeztethető össze a kinek-kinek munkája szerint szocialista bérezési elvvel. — Venesz — Fejlődés útján a Kalocsai Földművesszövetkezet A harmadik negyedévben 394 OOO forint nyereség OTP hiteleket kaptak a kisiparosok Az Országos Takarékpénztár megyei fiókja ebben az évben jelentős hitelekkel támogatta a megye kisiparosait, kiskereskedőit, hogy azok tevékenységükkel minél hasznosabban állhassanak a lakost ág szolgálatában. Kisipari hitelt mintegy százötvenen kaptak, 230 ezer forint összegben. A- hitel segítségével sok asztalos, lakatos, cipész, fodrász, kőfaragó korszerűsítette, bővítette termelését. Hitelben részesült 70 kiskereskedő is, — mintegy 340 000 forint összegben. A kiskereskedői hitelek is a lakosság jobb ellátását segítették elő. önállósítás! hitelt 85-en kaplak, mintegy 350 000 forintot. Az OTP segítséget nyújtott a méhészeknek is: 113 megyei lakos kapott méztermelői hitelt több, mint 300 000 forint összegben, amelyből méhészetüket felszerelhették, bővíthették. Két akadály kiskunhalasi vasútállomás előtt Néhány hónappal ezelőtt nem sok jót lehetett volna mondani a Kalocsai Földművesszövetkezetről. Jegyzőkönyvek, vádiratok bizonyítják, hogy a régi vezetőség manipulációk loiytán sok kárt okozott anyagiakban, ne beszélve arról az erkölcsi veszteségről, amit a tagokban váltottak ki a bírálat elfojtásával. és korrupt üzeimeikkei. Az utóbbi időben gyökeresnek mondható az a változás, amit a Kalocsai FöldművesszövetKezet- néi lehet tapasztalni. Ennek egyik oka minden bizonnyal az új vezetőség jó muúkó.ja. A szavaknál talán többet mondanak a tények, amelyek most már igazolják az új vezetés becsületességét, életrevalóságát és a föld- művesszövetkezet általános javulását. A munkaf egy etem ami a régi vezetés alatt szinte ismeretlen fogalom volt, most a megszilárdulás felé halad. Jellemző, hogy a fölomüvesszövet- kezet boltjaiban az áruromlásokból eredő veszteséget a múltban anyagi íelelósségrevonás nélkül »leírták«. Az üzletekben levő leltárhiányokért, akármennyi is volt az, a felelős csak egy havi fizetését vontak le. (Ez a törvényes rendelkezés, mégis fennforog az a veszély, hogy inkább kifizet a boltos 1400 lorintot, s cserébe 6000 forintot »keres«. A földművesszövetkezet új vezetősége nem ilyen liberálisan kezeli az anyagi természetű ügyeket, amelyek végeredményben a közös vagyont növelik, illetve csökkentik. Két példa az előbb elmondottakat igazolja. Alsóereken az italboltban 7323 forintos hiány keletkezett. Az italbolt vezetője úgy számított, hogy a Veszteséget majd egy havi fizetésével »megússza«. László András ügyvezető azonban nem hagyta ennyiben a dolgot. A hiány a boltban keletkezett, tehát a vezetőnek kellett megtérítenie. 48 órán belül a pénzt befizették. Megszüntették a büntetett előéletű Tun Sándor alkalmazását is a földművesszövetkezet 9-es számú boltjában, ahoi egy hónap aiatt 6400 forint leltárhiány mutatkozott. Természetesen re.e .* t i.s&saf uxelleilelt a hiányzó összeget. Az itt felsoroltak csupán részei annak a munsánaK, amelyet a tóidmu- vesszuveüitzei; vezetősége végzett. Baradlai Sándorné főkönyvelő kénytelen volt 1957. januar 1-tol megkezdeni a Könyvek rendbenozasat. A pénzügyi munka elhanyagolását bizonyítónak a megtalált számiak, le nem könyvelt egyenlegek. A Könyvelésben — ahol sok anyagi ügyet el lehet simítani — félévekre visszamenőleg hevertek az eun- tézetien követelések, tartozások. A megváltozott helyzetet a naprakészség és a második negyedév 63 000 forintos hiányából a harmadik negyedévi 394 000 forintos kimutatott nyereség bizonyítja. Körülbelül 70 000 forintot fizetnek ki az év végén 15 százalékos részesedés és vásárlási visszafizetés címén. A felsorakoztatott eredményei! minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy végre ii fejlődés uí/ura lépett a Kalocsai Földművesszövetkezet. Biztosak vagyunk abban, hogy a dolgozó parasztok körében is nagyobb bizalommal fogadják majd a részjegyek kibocsátását és rövidesen őket is meggyőzik a tények arról, hogy a szövetkezet új vezetősége most már valóban a dolgozó parasztság érdekeit tartja szem előtt. — gém — Mint már előző számunkban mácsolják. Ez a rendszer már, ismeretes, s üzemi berkekben így hívják: olcsó népszerűség-; hajhászás. Miután ezek az emberek hatá rozott állásfoglalásba ütköznek,', s éppen ezért kénytelenek újabb^i eszközökhöz is fordulni. Egy; ilyen újabb változat a követ-! kezö. Mi keressük meg nekik a pénzt... Nyíltan hangoztatják: a mű-J- szakiaknak mi keressük meg a;< pénzt, a gyors- és gépírói mtin-j ka# semmi, a műszakiak csak! iónnek-mennek, nem csinálnak'! semmit. Odáig is eljutottak,^ hogy egy részüket ki akarják^ zárni a nyereségrészcsedésböl.< Micsoda rövidlátás! } Mivel feledékenyek ezek az . emberek, éppen ezért ^elmond-» juk: két-három évvel ezelőtti nem így agitáltak. Nem fájt' egyiküknek sem, hogy Takács, András egyetemet végző mérnök' Jelelős beosztásban 1400 forintot! Kapott, s ők hat hónap után,< mint átképzósökből lett szak-< munkások, annak ellenőré, hogyj kóstolgatják a szakmát, 1600—, 2400 forintot kerestek. Jól em-j lékszem, az idős szakmunkások! mondták ezt: a mérnöknek, mii-' vezetőnek többet kellene keres-, dl Miért mondták ezt? Egy mű-< Megjött az őszi eső, a Meteorológiai Intézet szerint még sok lesz belőle uz év végéig. Az őszi idővel együtt megszaporc'dott eggyel a Kiskunhalasra, vagy onnan utazók bosszúsága is. Ugyanis a kiskunhalasi vasútállomás előtt lévő téren még kisebb eső esetén is hatalmas víztócsa, szabályos kis tó keletkezik, amit nagyon nehéz nappal is elkerülni. Este viszont a térnek pontosan ez a része nincs kivilágítva. A kiskunhalasiak tudják, hogy hol van ez | ismertettük, a földmű vessző vetít mesterséges tó, a vidéki utazók nem. Nem keit nagy fantázia j kezet kétnapos megyei küldött- elképzelni, hogy milyen kiszólások vannak olykor-olykor az ál-j gyűlése újjáválasztotta a megyei lomás épülete előtt a sötétség és a hideg lábfürdő miatt. | választmányt is. Az új megyei Ha már ezt a részt a városi tanácsnak nem áll módjában • ^ls^mány megválasztotta a feltölteni, hogy a viz ne álljon meg, legalább arra gondoljon, hogyl me£yei '£az§ tosagot. világítsák meg az utca, a tér ezt a részét, hogy ha nehezen is, del Az igazgatóság tagjai: Ispá- legalább villanyfénynél biztosan el tudják kerülni ezt a kellemet-1 novits Márton, Piukovics Mikién akadályt, C. F. J lós, Béla Ferenc, Rosenfeld JóMinden ílicséreteí megérdemeltek ! Ismét Kralovánszky József lett a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke NAGY sürgés-forgás fogad bennünket Som- ág-letőn, ahol a Bács megyei Építőipari Vállalat munkásai dolgoznak. A megszokott munkáshétköznapok zsibongó, alkotó képe bontakozik ki szemünk előtt. Teherautók szállítják az anyagot, zúgnak a betonkeverőgé- pek, szorgos munkáskezek dolgoznak az emeletes házakon a pincétől a padlásig. Megszokott kép, mégis van benne valami ünnepi áhítat. így van ez rendjén, mert a mai nap különbözik a többitől. Ma adják át a Bács megyei építők az első épületét a tröszt műszaki megbízottjának, Porkoláb Károly elvtársnak. Az 575-ös épület az, amely készen áll az átadásra. Körülötte, belsejében izgatott munkások sü- rögnek, még egy utolsó ellenőrzést végeznek a villanyszerelők, még- egyszer kiuróbáliak a csapokat a vízvezeték- szerelők. SZINTE áhítattal lépünk be, mert már napokkal ezelőtt sok elismerő és dicsérő szót hallottunk erről az épületről. Világos, ízlésesen festett lépcsőház fogad bennünket. A lakások ajlai tükörfényesen csillognak, közepükön ragyogó üveg. Valóban csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni a látottakról. S elismerésünk csak fokozódik, amint sorra járjuk a lakásokat. Belül is fehérek az ajtók és olyan fényesek, hogy ezeken válóban »elcsúszik« a napsugár. A konyhában »Szépasszony« asztali- tűzhely. Innen nyílik az éléskamra, melynek méretével bizonyára elégedettek lesznek a háziasszonyok és örömüket csak fokozza, hogy még a polc sem hiányzik a kamrákból. KÉT szoba, nagy ablakokkal, mindegyikben cserépkályha. A parkettázásról külön szólni kell, mert olyan kifogástalan. Mellettünk áll Hercegh Mihály építésvezető és Staiter Ferenc műszaki vezető. Látszik rajtuk, hogy büszkék a végzett munkára és elégedettek, amikor az elismerő pillantásokat látják. A műszaki átvevő, Porkoláb Károly tüzetesen, nagy szakértelemmel vizsgál meg mindent, de a munkában minőségkifogást nem talál. Arcáról azt olvassuk le: »Ez igen, ez aztán a minőségi munka!« A fürdőszobában suhogva ömlik a víz, amikor megnyitjuk a vízcsapot. A mosdó felett ízléses porcelán pól- cocska. Ez^is az építők és tervezők figyelmességéről beszél. A NEGYEDIK lakásban járunk, amikor vendégek érkeznek, egyelőre csali vendégek, de közülük az egyik mosölygótekinte- tű férfi hamarosan lakója lesz az egyik lakásnak. Andriska János Kossuth-bányai bányász, aki lakását jött megnézni, sugárzó arccal mondja el véleményét, miután végignézett mindent. — Nagyon szép, modern lakások. Ezek még a legnagyobb igényt is kielégítik. Én csak azt tudom mondani, hogy minden elismerést megérdemelnek a Bács megyei építők! S AMIKOR már a Lenin térről tekintünk vissza a Somág-tetőn magasló épületre, amikor ismét magunk elé idézzük a látottakat, mi is csak azt tudjuk mondani: minden dicséretet megérdemelnek azok az építőmunkások, akik ilyen modern, minden igényt kielégítő otthont építettek a komlói bányászoknak! Rajnai József (Az »Új Komló« című lapból,) zsef, Fazekas József, Morvái Ferenc, Táborosi Gyula, Kralovánszky József, Ifkovits József. A megyei választmány elnökévé a tagok Ifkovits Józsefet, a Kelebiai Földművesszövetkezet igazgatósági elnökét választották. Az igazgatóság elnökévé pedig Kralovánszky Józsefet. A megyei felügyelőbizottság elnökévé a bizottsági tagok Pénzes János jánoshalmi igazgatótanítót választották, aki már tíz éve bekapcsolódott a föld- müvesszövetkezeti mozgalom segítésébe. / : t$ Ikcdv'fr • Stévó István bajai lakos legeseit motorkerékpárjáról és ösz- Sszezúzta magát. A mentők szállították a kórházba. * Elütötte egy parasztszekér <Szantasi Jánosnét a bajai ta- znácsháza előtt. Belső sérülésekkel szállították a kórházba. * Székely Mihályné 51 éves, Kecskemét, Liliom utca 9. szám alatti lakos lakására hívták a £minap a mentőket. Az történt ‘ ugyanis, hogy nevezettet a lánya családi szóváltás közbe» többször fejbevágta a nyújtóié- val. Az idős asszony fején három "helyen berepedt a fejbőr és erősen vérzett. A szomszédok értesítették a mentőket, akik kórházba szállították. Gzv Szabó Jánosnc 72 éves. ^Kecskemét, Kupa utca 15. szám ralatti lakost a fia ököllel meg- (verte. Az asszony olyan erős 'ütéseket kapott a mellére, hogy (szívláji panaszokkal szállították >a mentők n kórházba.
