Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-20 / 272. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek MM M+M* MMM *M*MM *44 MM « M MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA , II. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM Ara 50 fillér 1957. NOVEMBER 20. SZERDA Az üzemi tanácsok Vasárnap nyilvánosságra hozták a munkás-paraszt kormánynak azt a határozatát, mely a Szakszervezetek Országos Szövetségének javaslatára született meg, — az üzemi tanácsok megválasztásáról. Mondjuk meg őszintén: vártuk már ezt a határozatot, mert úgy érezzük, létrejöttével nemcsak a munkásdemokrácia kiszélesítésének útján lépünk előre, hanem most még érzékelhetőbb lesz a dolgozók számára ez a jelszó: Tiéd a gyár! Mi utal erre? A határozatnak »z az útmutatása, mely szerint íz üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük van. Ellenőrzési jogkörük kiterjed többek között a vállalat gazdaságos működésére, a munkaerő tervszerű felhasználására, a műszaki fejlesztés feladataira, a minőségi ellenőrző szervezet működésére, a munkafegyelem megtartására, a társadalmi tulajdon védelmére. Ezenkívül a tanács véleményét kell kikérni a minisztérium keretszámai alapján elkészített tervjavaslatnál, a felújításokra szánt összegek fel- használásánál, a vállalat szervezeti felépítésénél, a munkarend módosításánál, a főbb bérezési formák kialakításánál, az alkat mazotti létszám meghatározású nál, a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetésé aél, stb. De ne álljunk meg itt, menjünk egy lépéssel tovább. Nézzük meg, mire terjed ki a döntés joga? Dönt az üzemi tanács a nyereségrészesedés felosztásának irányelveiről, a munkaruhaelosztásról, az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználásáról, stb. A jog cs kötelesség édestestvérek. Éppen ezért a jogok gyakorlása megkívánja a kötelezettségek betartását is. A rendelkezés szerint az üzemi tanács kötelessége, hogy tartsa be és tartassa be a törvényes előírásokat, ellenőrizze a felsőbb szervek utasításainak végrehajtását, őrizze és védje a társadalmi tulajdont, segítse elsősorban személyes példamutatással a munka- fegyelem megszilárdítását, tartsa meg az államtitkot. A tanács tagjait, ha ilyen szellemben dolgoznak, védi a Munka Törvénykönyve. Őket az a jogvédelem illeti meg, amelyet a Munka Törvénykönyve az üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít. A határozat utal arra, hogy aki olyan politikai, gazdasági tevékenységet folytat, amely ellentétes a dolgozó nép érdekével, nem lehet taúácstag. Ezenkívül a tanácshoz a tanács bármely tagja előterjesztést tehet. A tanács döntéseit szótöbbséggel hozza, az üzemi tanács nevében a tanács tagjai egyénenként nem járhatnak el. Az induláshoz ez a határozat Igen nagy segítséget ad. De minden határozat sikere a végrehajtástól, az emberektől függ, azaz attól, hogyan élnek a kapott joggal és kötelezettséggel, miképp válik élővé, elevenné az üzemi munkásdemokrácia e fontos intézménye« EGÁLÁKULI az első kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport Tegnap este 6 órakor a Kecskeméti Földművesszövetkezet székházában megalakult a városban az első szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoport. A szakcsoport tagjai a megalakulás előtt Szabadszállásra látogatnak cl, ahol megtekintik a szabadszállási szakcsoportot. Az új társulás fő célkitűzései a következők: a termelés fokozása, minőség javítása, a védőszerek közös beszerzése, valamint a közös értékesítés és borkimérés létesítése. A vezetőségbe beválasztották Surányi Kálmán egyholdas dolgozó parasztot elnöknek, Jávorka Józsefet pénztárosnak. Baki Ferencet és Bajtai Imrét ellenőrző bizottsági tagoknak. Az alakuló gyűlésen lefektették az új társulás alapszabályát is. Közgyűlést tar tolt a lótli Kálmán Társaság A bajai Tóth Kálmán Társaság a napokban tartotta közgyűlését, melyen részt vett a város számottevő értelmisége mellett több állami és pártvezető, ipari munkás, kereskedelmi dolgozó és iparos ember. Ezen a közgyűlésen a Társaság alapszabályát tárgyalták meg és sorban beszámoltak munlcásságűkról, az egyes, már működő szakosztályok is. Ismertető hangzott el a Társaság célkitűzéseiről, a Társaság előtt álló közvetlen feladatokról, s bejelentették a jogász, népművészeti, helytörténeti kutató és fotóművészeti szakosztály szervezése iránti szándékot is. A Társaság az eddig működő választmány helyére az elfogadott alapszabálynak megfelelően megválasztotta tiszti karát. Elnöké Kincses Ferenc írót, ta- nitóképezdei igazgatót, alelnö- kévé dr. Lantos Istvánnét, gimnáziumi igazgatót, Felvidéki István újságírót, s dr. Kárpáti Jenőt, a járásbíróság elnökét választották meg. Qlj iikőía épül Kiskunfélegyházán A Kiskunfélegyháza, Csányi úti általános iskola épületét annakidején le kellett bontani, mert összeomlással fenyegetett. A lebontott iskola anyagából csak egy tanítói lakásra futotta, s eddig még mindig nem oldódott meg a lebontott iskola problé-; mája, csak a közelmúltban ke-* rülhetett sor arra — a megyei tanács oktatási osztályával folytatott tárgyalások után —, hogy megkezdődött a Csányi utcában az új iskola építkezése. Ez alka-; lommal 350 000 forintból újabb korszerű, kétszobás tanítói la-t kást, egy iskolai tantermet, egy| nevelői szobát és egy úgyneve-j zett »zsibongó« szobát építenek.| A tervek szerint a jövő tanév-j ben már az új iskolaépületben} KÉPREJTVÉNY is megkezdődik a tanítás. : NEM LESZ EGYENLÖSDI A BÉREZÉSBEN (3. oldal) FEJLŐDÉS ÚTJÁN A KALOCSAI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET (3. oldal) MINDEN DICSÉRETET MEGÉRDEMELNEK (3. oldal) ELKÉSZÜLT AZ ŰJ SZÍNHÁZI MŰSORELOSZTÁS (4. oldal) EGY BACS MEGYEI FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁN (1. oldal) ISMERŐSÖK (4. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (5. oldal) (6. oldal) C* fakadtak a 37. Budapesti Forradalmi Ezredbe vonuló újoncokat Kalocsán Minden évben megismétlődő kedves ünnepet ült a napokban a kalocsai Kossuth Lajos laktanya legénysége és tisztikara. A budapesti ellenforradalom leverésében hősies helytállásáért a »37. Budapesti Forradalmi Ezred« kitüntető címet viselő kalocsai alakulat újoncait fogadta. Az ezred régi tagjai napok óta készülődtek a fiatal katonák fogadására. A kalocsai állomás és onnan a laktanyába vezető út feldíszítve várta az érkező fiatalokat, akik a katonazenekar kíséretében vidáman vonultak a kitakarított, kicsinosított laktanyába. Az alakulat parancsnoka és a KISZ-szervezet titkára köszöntötte az új katonákat, akik nagy érdeklődéssel hallgatták az ezred múltjáról és különösen az ellenforradalom leveréséért folytatott harcokról szóló beszámolókat. Az »öreg« katonák mindjárt pártfogásukba vették az újoncokat, segítettek elhelyezkedésükben, s a katonaélet rendjének megismerésében. Nyilvános ankétokon vitatják meg a polgári törvénykönyv tervezetét NÉPI DEMOKRATIKUS rendünkben fontossá vált egy olyan jogrendszer megalkotása, amely szabályozza a magyar népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági viszonyait a szocialista építés előmozdítása érdekében. Ennek a jogrendszernek kiépítésében rendkívüli jelentősége van a polgári törvénykönyvnek, mert ez a jogterület a társadalmi és gazdasági viszonyoknak igen széles körét szabályozza. Itt meg kell jegyezni, hogy ilyen törvénykönyv megalkotására a felszabadulást megelőző időben sem került sor Magyar- országon. A polgári törvénykönyv elkészítése az 1953. júniusi párthatározat után szinte elodázhatatlanná vált, ezért a Minisztertanács 1953 decemberében — az igazságügyminiszter vezetésével — egy kormánybizottságot hozott létre a tervezet elkészítéséKiskunhalason tanácskozott a KIOSZ megyei választmánya Megjutalmazták a legjobb kisiparosokat HÉTFŐN KISKUNHALASON ülésezett a KIOSZ megyei választmánya. A helyi csoport kul- túrgárdája műsorral kedveskedett a vendégeknek, majd Szabó Ferenc elvtárs, a KIOSZ megyei titkára tartott beszámolót. Visz- szapillantást tett a kisiparosság múltbeli helyzetére, beszélt arról, hogy az ellenforradalom esetleges győzelme hogyan taszította volna ismét bizonytalanságba, nyomorúságba ezt a dolgozó réteget is. Ismertette a KIOSZ szervezetek féléves munkáját; sokat javult a kollektív vezetés, az öntevékenység, a szakosztályok működése, erősödött a kapcsolat a falusi kisiparosokkal. Az új árrendelettel a kormány a kisiparosok régi problémáját megnyugtatóan megoldotta s hasonlíthatatlanul jobb az anyag- ellátás, mint bármikor. De a kisiparosságnak feladatai is vannak. A becsületes dolgozók indítsanak harcot a spekulánsok, a kontárok, a szakma hírnevének rongálói ellen. Van olyan jelenség is, hogy egyes kisiparosok csak közületi munkát vállalnak, holott első és legfontosabb feladat a lakosság igényeinek kielégítése. Mások munkájában a minőség kifogásolható, ezek nem érdemlik meg a jó kisiparosra használt »aranykezű« jelzőt. A továbbiakban arról beszélt Szabó elvtárs: becsülje meg jobban a kisiparosság saját szervezetét s ennek első módja a tagdíjrendezés, amely lehetővé teszi a szakmai képzés és a szociális ellátottság javítását. A VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEN osztották ki a jutalmakat a kiváló kisiparosoknak s a legjobban dolgozó KlOSZ-szervezetek- nek. Korda Antal kőműves (Kiskunhalas) a »Könnyűipar kiváló dolgozója« címmel minisztériumi kitüntetést kapott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tíz kisiparost tüntetett ki a »Szakma kiváló kisiparosa« oklevéllel. Ezek- Vilonva Balázs kovács (Halas), Simon Gyula asztalos (Halas), Gaál Gábor cipész (Halas), Bódog Lajos órás (Kecskemét), Bíró Elek műszerész (Kecskemét), Kovács Bertalan asztalos (Félegyháza), Darányi József kovács (Félegyháza), Papp Máté bádogos (Bácsalmás), Magyar Géza bádogos (Izsák) és Kovács János cipész (Bácsalmás). A MEGYEI TANÁCS nevében és megbízásából Rcilc Géza kiskunhalasi tanácselnök üdvözölte a kitüntetett kisiparosokat s adta át az okleveleket. ígéretet tett: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rosszhangzású s lebecsülő értelmű »maszek« jelző helyett ismét a megbecsült kisiparos elnevezés s annak jelentése hódítson tért. AZ OKLEVELEK KIOSZTÁSA után tárgyjutalomban részesültek a legjobb KIOSZ aktívák s hat helyi csoport, elsősorban a halasi, a bajai és a sajtóterjesztésben legjobb kiskunfélegyházi, re. A kormánybizottság bevonta munkájába a tudományos szerveket és a gyakorlati polgárijogászokat is. A bizottság által készített tervezetet a magyar forradalmi munkas-paraszt kormány a vonatkozó miniszteri indoklás tervezetével együtt a szakemberek között széleskörű vitára bocsátotta, hogy a különböző jogterületen működő elméleti és gyakorlati jogászok az esetleges hiányosságokat észre- vételezhessék és javaslataikkal hozzájáruljanak azok kijavításához. A POLGÁRI TÖRVÉNY- KÖNYV tervezetet három ankét keretében bocsátják vitára. Megyénkben a megyei bíróság elnökének irányításával, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar Jogászszövetség megyei csoportja Kecskeméten és Baján rendez a polgári törvény- könyv tervezetről ankétot. Az első alkalommal a »személyek« és a »tulajdonjog« című részekből Kecskeméten 1957. november 25-én, délután 2 órakor a megyei tanács kultúrtermében, Baján pedig november 26-án, délután 2 órai kezdettel a tanítóképző kultúrtermében. A második ankéton, melyre előreláthatólag 1958 január második felében kerül majd sor, a törvénykönyv-javaslat »a kötelmi jog« című részét tárgyalják meg. A harmadik ankéton »az öröklési jog« kerül megvitatásra. AZ ANKÉTON — a polgári törvénykönyv tervezet sikeresebb megvitatása érdekében —1 az elméleti és gyakorlati jogászokon kívül kívánatos, hogy részt vegyenek országgyűlési képviselőink, tanácstagjaink. Az ankétok nyilvánosak, azon részt- vehet bárki, akit ezek a problémák érdekelnek és gyakorlati javaslataikkal hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a készülő polgári törvénykönyv minél tökéletesebb és a szocialista építés előmozdítására valóban alkalmas alkotás legyen.
