Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-18 / 244. szám

A biztonságos paraszti termelésről

„A nyugodt termelőmunkának, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai növelésének egyik alapvető feltétele, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok biztonságosan termeljenek.” (Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből.)

Azzal kezdem, hogy nem olyan termelési biztonságról kívánok itt most beszélni, mely a parasztságot időtlen időkig a kisüzemi parcellán kívánja megtartani. A biztonságos termelés ilyen értelmezése egyébként sem jelenthet biztonságot, mert a technika hatalmas fejlődése törvényszerűen, világviszonylatban is követeli a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozását. Ez a kapitalista országokban a nagyok és a kicsik közötti verseny útján, a kis gazdaságok megsemmisülésével következik be. A verseny ilyen tekintetben nálunk is megvan, de a nagyüzemet nem a parcellatulajdonosok tönkretevése útján kívánjuk megvalósítani, a nagyüzemek egyre inkább jelentkező termelési fölénye, az ott dolgozók növekvő anyagi jóléte lesz az az erő, amely a rtia még egyénileg gazdálkodó parcellatulajdonosokat önkéntes elhatározás alapján a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodáshoz vezeti.

Sokan beszélnek a felszabadulás előtti biztonságos termelésről, mondván, hogy csak akkor volt megvalósítva az igazi paraszti biztonság. Az ilyen állításokat könnyű cáfolni, hiszen hogyan lehetett biztonságos a termelés akkor, amikor a gazdasági válság (emlékezzünk a 30-as évekre) állandóan ott lebegett a paraszti termelők feje felett, természetesen nem kímélve az akkori nagygazdaságokat sem. A piacon kialakult hatalmas áringadozások, a természet mostoha viszonyai, a kis- és középparasztok ezreit tette máról holnapra földönfutóvá.

A mi társadalmunk a szocializmus építésének elvei alapján hirdeti a biztonságos termelést. Magyarországon a felszabadulás Jtán hatalmas társadalomátfor- máló folyamat indult meg, A kapitalizmus szétzúzása lényegében megtörtént. A szocialista társadalmi rendszer felépítése azonban nem megy zökkenő nélkül. Hosszú, kemény harcra van szükség ahhoz, hogy új társadalmi rendünk az egész dolgozó nép javára győzedelmeskedjen.

Az építés során gazdaságpolitikánkban követtünk el hibákat. E hibák egyike, hogy csorba esett a biztonságos paraszti termelésen.

A «öveikezeti és az;

egyéni gazdaságokra súlyos ter-j hét rakott a beadás. A szövet-< kezeti gazdaságok fejlesztésénél; helyenként az önkéntesség meg-: sértése, a nem minden esetben] megfontolt árpolitika okozott ] kárt, az egyéni parasztok között; pedig különösen a tagosítások; során előfordult törvénysértések] váltottak ki bizalmatlanságot és] közülük sokan hátat fordítottak] a földnek. Zavarták a biztonsá-] gos termelést a vetési kénysze-] rek, valamint a szövetkezeti! gazdálkodásba való túlzott be-] avatkozás is. Bár a felszabadu-] lás óta a szocializmus építésé-] ben elért eredmények mellett e] hibák eltörpülnek, mégis súlyo-] san érintették az egész mezőgaz-] dasági termelést.

Az ellenforradalom leverése] Után a Magyar Szocialista Mun-] káspárt vezetésével a forradal-] mi munkás-paraszt kormány ] hozzáfogott a korábban elköve-] tett hibák teljes felszámolása-] hoz. Az e célt szolgáló kor-] mányintézkedések megyénkben: is kedvezően éreztetik hatású-] kát. ]

Nem célom mindazoknak az] intézkedéseknek felsorolása, me-] lyek a termelés biztonsága, és: hozzálehetem, az egész mező-:

gazdasági termelés fellendítése érdekében történtek. Néhánnyal azonban feltétlenül foglalkozni kell e cikkben.

Egész dolgozó parasztságunk nagy tetszéssel fogadta a be adási kötelezettség eltörlését, ez az intézkedés nemcsak egy sor kötöttségtől szabadította meg a parasztságot, hanem közvetlenül is növelte évi bevételeit. A beadással egyidejűleg megszűntek a kötelező vetéstervek. Ez lehetővé tette, hogy a termelő- szövetkezetek, egyéni termelők a termesztés olyan formáival foglalkozzanak, amelyek a helyi viszonyoknak megfelelően a legtöbb jövedelmet biztosítják részükre.

A beadási kötelezettség eltörlése, a kötelező vetéstervek megszüntetése és a gazdálkodás formáinak megváltoztatása eredményeképpen megyénk dolgozó parasztsága az idén mintegy 500 millió forintos többletbevételhez jutott.

Az állam a szerződéses termeltetést továbbra is fenntartja, tehát a dolgozó parasztság még nagy termések esetén is tudja értékesíteni termelvényeit. Jelentősek azok a gazdasági termelési ösztönzők, melyek az új, árrendszerrel egyidőben jelentek meg. Nagyobb mennyiségű áru átadása esetén a termelő- szövetkezeteknek, de az állami gazdaságoknak is az alapáron túlmenően az állam felárat fizet.

Törvényerejű rendelet szabályozta a birtokpolitika során ért kirívó sérelmek orvoslását (tagosítások, kényszerű földfelajánlás stb.) a megyében több mint 4500 személy kérelme alapján 13 000 katasztrális hold földet adtak vissza, illetve cseréltek ki. Ezen túlmenően az ingatlanforgalmi korlátozások feloldása után —a rendeletben szabályozott határig — ma már a dolgozó parasztság földet vásárolhat.

Változatlanul, de az elmúlt évinél nagyobb kapacitással állnak a gépállomások a dolgozó parasztság rendelkezésére. Termelőszövetkezetek részére ezen túlmenően az állam hozzájárulást is biztosít. Jelentős hiteleket ad a közös gazdaságoknak.

A fentieken kívül még számos intézkedés segíti elő a biztonságos paraszti termelést. Az említett intézkedéseknek máris megvan a kedvező hatása. A gabonából ez évben nem sokkal kevesebbet vásároltak fel az állami felvásárló telepek, mint a beadás éveiben. A takarmánygabonával bevetett területek több mint 50 000 katasztrális holddal növekedtek. Az egy tehénre jutó

tejtermelés előreláthatólag több mint 100 literrel lesz több mint az elmúlt évben;

A párt és a kormány azt

kéri a dolgozó parasztságtól, hogy fejlessze termelési módszereit. A gazdálkodás kedvezőbb körülményeiből származó többlettermésből és a vele járó többletjövedelemből eszközöljön a gazdaságában beruházásokat. Tegyen határozottabb lépéseket a gazdálkodás belterjessége felé. Megyénkben minden adottság megvan ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést nagyobb ütemben fejlesszük tovább, minőségben jobbat és olcsóbban termeljünk. Joggal várja ezt tőlünk a népgazdaság és az egész magyar dolgozó nép.

Bank Gyula,

a megyei tanács mező- gazdasági osztály vezetője

Hová vezet a felületes ellenőrzés?

Összeomlott a raktár, 45-50000 forint a kár

Sok a kiadásunk. Az ellenforradalmi kár, mint egy malomkő nehezedik vállainkra. Éppen ezért százszor meg kell gondolnunk, hová tegyük az állam pénzét. Sajnos, sokhelyütt ezt nem veszik tudomásul, s pazarolják azokat a forintokat, amelyeket nehéz verejtékkel takarít meg az egész nép.

Nemrégiben a Beruházási Bank ellenőrei a Kecskeméti Épületgépkarbantartó Vállalat vezetőjének hívására megjelentek, s megvizsgálták, kinek a hibájából dőlt össze a saját költségükre épített raktár.

A Beruházási Bank revizori jelentésében az okokat a következőképpen összegezik: 1. A tervek nem megfelelőek; 2. A kivitelezés szakszerűtlen; 3. A felhasznált anyag — tégla nem megfelelő. Szerencse, hogy emberéletben nem esett kár.

A jelentés szerint 45—50 000 forint kár érte a népgazdaságok Egyúttal megjelöli azokat a személyeket, akiket felelősség terhel a raktár összedőlcséért. Ezek szerint Bánóczki Zoltánt a szakszerűtlen kivitelezésért, Zelenák Józsefet pedig az építésért teszik felelőssé.

Egyébként ettől a kártól megóvhattuk volna népgazdaságunkat, ha az említettek, mint ahogy a jelentés is rögzíti, felelősségteljesebben ellenőrizték volna a munkákat,

Piros almavea a Uc*üUU*

/^sordogál a must a prések r nyílásain. Szüretelnek a Helvéciái Állami Gazdaságban.

A sárga lombú park napsugaras csendjében messzehangzó kacagással játszadoznak a munkások boldog gyermekei. A tarkaszárnyú lepkék helyett most egymást kergetik,

örömteli jókedv szövi be ezt a kis birodalmat. Egyszerre csak elcsendesednek. Megérkezett a várt fehérköpenyes néni, aki kosarából fényesbőrű jonathán-al- mákat osztogatott a kis lurkóknak. Mohó kezekkel nyúltak értük a zsenge ujjak szirmai.

Rábukkanunk az óvó-»néni«- re is, Ladányi Júliára. Fiatal lány, aki tavaly végezte el az

Óvónőképzőt, Kecskeméten. Tőle tudjuk meg, hogy az Állami Gazdaság kezdeményezésére 1956. augusztus 9-én indult meg az óvodai oktatás. 12 gyerekkel.

/O^ehéz volt a munka, mert a í/C szülők maguk is ellenezték ezt a nemes kezdeményezést, mivel maguk sem tudták, hogy mi is a célja az óvodai nevelésnek. A valsóság azonban mást igazolt. Eloszlottak a kételyek, bíztak a szülők a nevelő munkájában, s ma már 22 gyerek éli itt napfényes életét.

Verseket, énekeket, didaktikus játékokat tanulnak.

Az óvoda az igényelmek megfelelőén van berendezve. Frissen súrolt, szőnyeges padló, vízvezetékes szobák várják a gyermekeket. Nyáron pedig különböző kerti szerszámokkal játszadoznak a homokban.

Ebéd után alszanak; Külön ágyacskája van mindegyiknek, Ilyenkor pihenik kj délelőtti -fáradalmaikat«, Reggel 8-tól délután 6 óráig tart a foglalkozás.

// munkából hazatérő szülők C7C örömmel tapasztalják, hogy egy év óta milyen 6okat okosodtak gyermekeik. Megnyílnak a gyermeklelkek csatornái és selypítve csordul a vers és az ének, s ebben a boldogságtól zsongó mámorban temek álmodni a piciny óvodások;

Bieliczky Sándor

Növekszik az adófizetési készség Kerekegyházán

Ezt jól bizonyítják a számok

A decentralizálás jótékony hatásáról beszélgetünk a kerekegyházi tanácsházán két adóügyi szakemberrel. Az egyik Pulai József, aki éppen a járási tanácstól van kint ellenőrzésen, a másik pedig Soós Béla, községi adóügyi csoportvezető.

Az idén már a községben történt az adókivetés.

Azelőtt legtöbb panasz a helytelen adatok alapján kivetett adó miatt hangzott el. A reklamációk száma az idén — mondta Soós elvtárs — legalább 30 százalékkal csökkent. Ijíem kell most már az adófizetőnek a járáshoz bemennie, ha valamit nem ért, vagy valamilyen panasza van

Kerekegyháza dolgozó parasztjai lelkiismeretesen teljesítik adófizetési kötelezettségüket, Ezt bizonyítja, hogy mind a három negyedévben teljesítette, sőt túlteljesítette a tervet a község.

Pulai József elmondja, hogy tavalyról majdnem 1 300 000 forint adóhátralék maradt. Az

idén valószínűleg jóval kevesebb hátralékkal zárják az évet a községben. Ez év harmadik negyedévében 240 000 forinttal több adó jött be, mint az elmúlt év hasonló időszakában,

Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy egész évben csupán négy kényszerbehajtásra (transzferálásra) volt szükség.

Anyakönyvi hírek Kalocsáról

SZÜLETTEK: Horváth János (anyja neve: Varga Borbála). Pál Barnabás (Laki Lidia), Asztalos Ilona (Tamás Ilona), Romsics Terézia (András Terézia), Szau- ter Viktória (Nagy Viktória), VíAz

ellenforradalom „vité

Az egykori SS-hatona

• //

ei

zi István (Holler Erzsébet), Ivó Lajos (Ék Mária), Pál Andrea (Peák Katalin), Balogh István László (Szuper Zsuzsanna) KÜ-* hár Rita Gabriella (Reich Katalin). Szabó Imre (Korsós Ágnes), Kopasz Éva (Kopasz Erzsébet), Lakatos László (Hanzli Anna), Rabnecz Gábor (Bárány Mária)* Szettele József (Sziegl Erzsébet), Nagy Katalin Etelka (Huszta Etelka), Nebl Judit (Szerlaut Anna), Lakatos Éva (Salacz Mária), Horváth Mária (Pénzes Mária)* Kelemen Erzsébet (Korsós Erzsébet), Száz Mária (Molnár Mária), Benkó Margit (Jávorka Margit), Csoda Mária (Horváth Mária Hegedűs István (Balogh Margit), Korsós László (Balogh Margit), Répást Zsuzsánna Jusztina (Ká- konyi Erzsébet), Decsák Gábor (Kupusz Anna). Kalányos Ferenc (Ignácz Mária), Farkas Mária (Máté Margit), Benes András Ml(Vörüsváczki Mária), Nagy János (Kovács Anna),

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEKS Lakatos László és Csupor Juliánná, Mohos Ferenc és Káko- nyi Margit. Pál István és Vörös Laura, Kurilla Tibor és Rusenkó Ilona..

MEGHAETAK: Jagicza Imre 71 éves, Tanezer Mór 76 éves, Korsós Ferencné Kiss Terézia 70 éves, Dekoy Lajosné Bartos Erzsébet 97 éves, Ferenczy Gyula 47, dr. Nagypál József 60, Földi Dezső 43 éves. Grünwald Jenővé Varga Terézia 50 éves, Be- ke Károly 63 éves, Rigó Istvánná Vörös Erzsébet 66 éves, Gittái János egynapos korukban.

hét és tizenegy esztendős gyermekével, meg a feleségével a bátyja lakásába húzódott, miután mindent megpróbált, hogy szép szóval észhez térítse a reakció bajnokait és félrevezetteket.

Az egykori SS-katona vezette tíz »hős« két oldalról. az utcáról és az udvarról próbált benyomulni Korsósék szobájába, s bár a párttitkár bátyját leütötték, Korsós Sándor félelmet nem ismerő helytállása meghiúsította tervüket.

Fél-, egész téglákat, lőcsöket vagdostak hát az ablakon, ajtón át befelé, oly erővel, hogy — a későbbi vizsgálat megállapította —, ha fejbe találnak egy felnőttet, vagy akár a törzsén egy gyermeket, a halálukat okozták volna. Eközben ordítozták: »Magyarok vagytok? Mondjátok el a Talpra magyart? ... Nem menekülsz meg Korsós, úgyis ki végzünk.«

Felsírtak a kemence mögé, az ágy alá bújtatott kisgyerekek. »Ti is megdöglelek!« — üvöltötte Gausz, az SS-briganti.

Két és fél őrén át tartott Hajós község párttitkárának drámai küzdelme, ahogy a szobából védte családját. De győzött: visszaverte a támadást. Gauszék visszavonulásra kényszerültek, magukkpl víve 600 forint értékű Ingóságot, s rrfég 7300 forintnyi kárt okozva a lakásban.

Ugye. emlékszünk még az SS-csapalokra? — Nagyban ugyanúgy »hösködtek«, mint a Gaifsz kicsiben, — aki most. társaival együtt, hét esztendei börtönbüntetése alatt elgondolkodhat rajta: a dúvadnak az orrára vernek mindig, ha garázdálkodni merészelt (tarján)

t Emlékszünk még ugye az SS-ekre, Hitler leg- f hűségesebb hadtestének hóhérlegényeire? Ügy I jártak-keltek hazánkban is a felszabadulás előtt i — »weg, los« —, olyan hetykén, hogy ordítva [áradt ki énjükből a beléjük öntött »felsőbbren• dűség«. Ök voltak azok. akik a háborúban rö- í högve hajigáltak védtelen szovjet kisgyerekeket t a levegőbe, s azon mulatoztak, hogy a piszto- | lyaikkal eltalálják-e így őket; ők raboltak ki, | gyaláztak meg, gyilkoltak le a legbestiálisabb mó- [ dón egyszerű embereket —. de ha az orrukra [ vertek, nyüszítve menekültek a dúvad természe- | tének megfelelően. A világtörténelem nem ismer [náluk barbárabbnak kitenyésztett embertípust.

[ ' Egy ilyen állt ez év júniusában a megyei bíró- jság előtt, Gausz József, 32 éves hajósi lakos sze- [ mélyében. Tizenkilenc esztendős volt annak ide- [ jén, amikor önként jelentkezett az SS-be, nyil- I ván abban a reményben, hogy valósággá válik [Hitler ígérete: a fasizmus győzelme után nem [kell dolgoznia, munka nélkül élheti világát. A [ szovjet hadsereg diadala meghiúsította álmait, I de még így is szerencséje volt, megszökött a [ fogság elől, Hajósra került ismét, itt élt, s — [ mert a kenyeret már nem osztották neki sem

• ingyen — dolgozott tavaly októberig.

[ Semmi bántódás nem érte azért, mert tagja [ volt az SS-nek —, de ő tizenegy éven át melen- [ gette magában piszkos vágyát: csak még egyszer f jöjjön el az ő ideje! '

[ Október 27-én úgy érezte, hogy eljött, t És e napon este fél 9-kor tizedmagával meg- [ támadta Korsós Sándor párUitkárl, aki másfél,