Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-17 / 243. szám
813 munkaügyi fellebbezés ( a Bács-Kískun megyei f Súlyos egészségügyi szabálysértés 607 érdembeni tárgyalás í Egyeztető Bizottságnál ! «« kiskunhalasi vágóhídon NEMRÉGIBEN egyik barátom beszélgetés közben így szólt: — Jó lenne, ha utána néznétek, miért sértik meg gyakran egyes vezetők a Munka Törvénykönyvét. Gondoltam, van ebben valami kis túlzás, de azért íurdalt a kíváncsiság, mi az igazság. Ellátogattam a Bács megyei Területi Egyeztető Bizottsághoz, s ■ott alaposan megnézegettük ki, hogyan, miért sérti meg a törvényt, s mi az oka annak, hogy a Területi Egyeztető Bizottságon ilyen sok a munka. Kezdjük egy kis statisztikával. 1956-ban 631 ügyből 441-et tárgyaltak, 205 esetben helyt adtak a dolgozó panaszának, 236 esetben elutasították. Szomorúbb a helyzet 1957-ben. Az első fél évben 813 ügyben fordultak a Területi Egyeztető Bizottsághoz. 607 ügyben döntöttek. 454 esetben igaza volt a dolgozónak, 153 esetben elutasítás történt, KUKKANTSUNK az iratokba. Azt látjuk, hogy az elbocsátásoknál a Munka Törvénykönyve 29(1)C pontját alkalmazzák. Csakhogy e pontban foglalt cselekményeket a megvádolt munkások egy része nem követte el, s ezért az egyeztető bizottság a törvényességnek megfelelően a dolgozót visszahelyezte munkahelyére. Így volt G, Marton .mre ügyében is. Azt mondták róla, hogy résztvelt az ellenforradalomban. Nem volt igaz, visz- »zabelyezték. Nóti Imrénél is jgyanez volt a helyzet. Uóth lenőné panaszának is helyt ad- ■ak, mert a vállalat nem tudta Jizonyítani a 29. § C. pontjában i gazdasági munkára vonatkozó részt. Ugyanakkor Molnár László kérelmét, aki a bajai sorházban dolgozott, elutasította, mert bebizonyosodott, hogy az ellenforradalomban aktívan :evékenykedett. Ugyanez volt a vád Gyurászkovics Lajos ellen is. Ezt is kivizsgálta a TEB. Megállapította, hogy súlyos cselekményt nem követett el, s éppen ezért visszahelyezte munkakörébe. EGYETÉRTETT a TEB Méhész István elbocsátásával. Elutasította a TEB Csenki Sándor (Kiskunfélegyháza) fellebbezését, Bozóki Mátyásét (Bányászati Berendezések Gyára) — határidő-mulasztás címén. A törvénytelenségen túl az embertelenség elrettentő példáját bizonyítják az alábbi esetek. Gyóni Károlyné a Jánoshalma és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél dolgozott. Négyhónapos terhes, negyedik gyermekét várja. A törvény szerint terhes anyát elbocsátani nem szabad, s mégis elküldték. Visz- szahelyezték állásába. Még furcsább Viszmeg Márton esete. Ö a bajai Községgazdálkodási Vállalatnál dolgozott, s betegsége ideje alatt kézbesítették ki az elbocsátó levelet. A TEB visz- szahelyezte állásába. Hosszan lehetne sorolni azokat az ügyeket, amelyeket a TEB nagy körültekintéssel, a törvényeknek megfelelően intéz. FELVETŐDIK a kérdés: Nem lehetne ezt helyben — üzemben, hivatalban — is így elintézni? De igen. Ehhez az kellene, hogy az egyeztető bizottságok tagjai ne féljenek attól, hogy leváltják őket beosztásukból csak azért, mert a törvényt , képviselik. Sajnos, ma még fél- ] nek és éppen ezért nem képvise- Ük szilárdan a törvényességet, j Sőt törvénytelen határozatot is : hoznak, de legtöbb esetben a i kényelmes álláspontot foglalják j el: — Szavazategyenlőséggel to- i vábbi intézkedésre elküldik az ! ügyet a TEB-nek. A TEB munkája azért nehéz, mert néhány üzemben még a törvény által védett funkcionáriusokat is elküldik, vagy áthe-j lyezik a felsőbb szervek hozzá-j járulása nélkül; Ez történt j Szócska Imrével a Kiskunhalasi j MÉK Vállalatnál. Egyébként j gátolja ezt a munkát az is, hogy] egyes vezetők nem tudják meg-] bocsátani azt a tényt, hogy aj dolgozók, vagy a TEB reagálj törvénysértéseikre. A Kecske- ] méti Konzervgyár példáját em-j Ilijük. Pásztor Margit és 12 társa bérkövetelését a TEB elfogadta. Őket a vállalat később j elbocsátotta, s most a nyári sze-j zonban, amikor munkaerőhiány] volt a gyárakban, sem vették] fel, mert kérelmükkel akkor a] TEB-hez fordultak. AMINT A PÉLDÁK mutat-] ják, igaza volt barátomnak. Ez] az állapot tarthatatlan, változ-j tatni kell rajta. Végét kell sza-j kítani annak, hogy felszínesbe-] mondások alapján, és a törvé-j nyék ismeretének hiányában] bocsássanak el dolgozókat, vagy] ne adják meg nekik azt a járan-j dóságot, amit számukra a tör-] vény kötelezően biztosít. Lendkerekcs helikopter, Éjjel-nappali bölcsőde A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén dolgozó édesanyáknak már ötkor fel kell ébreszteni azokat a kisgyermekeiket, akiket a gyár bölcsődéjébe visznek. Úgy kell igyekezniök, hogy bat órára, mire a munkaidő megkezdődik, ott legyenek, munkahelyükön és gyermeküket is elhelyezzék a bölcsödében. A hűvösre fordult idő veszélyezteti a kicsik egészségét. A betegségek megelőzése céljából a kismamák kérésére a gyár vezetősége hozzájárult, hogy a bölcsőde éjjel-nappal működjön. Ez azt jelenti, hogy hétfőtől szombatig a kis csöppségek a bölcsőde lakói. EZ idő alatt az édesanyák nem mehetnek be a gyerekek szobájába, csupán csak bekukucskálhatnak. Ettől függetlenül érdeklődésükre a bölcsőde vezetője mindig kimerítő választ ad, beleértve az orvos bácsi véleményét is. Az éjjel-nappali szolgálat a bölcsődében október 15-ével kezdődött. Az elmúlt szombaton méltatlankodó háziasszonyok csoportja ment panaszra Kiskunhalason a városi tanácshoz. Magyarázatot kértek: miért szünetel a húskiadás, miért kel! sorbaállni éppen szombaton? Az asszonyok felháborodása jogos volt. Az árusítás azért szünetelt, mert a Kiskereskedelmi Vállalat s a vágóhíd vezetője közt parázs vita folyt arról, köteles-e átvenni a kereskedelem olyan húst, amely az egészségügyi szakemberek szerint nem ajánlatos a fogyasztásra? A szóbanforgó mintegy nyolc mázsa fagyasztott hús 1956. szeptember I-i keltezésű bélyegzőt viseli. A kereskedelmi csoport, az egészségügyi osztály s a tisztiorvos véleménye szerint harmadrendűnél is silányabb minőség, sovány, csontos, alvadt vérrel borított áru, kimérésre nem alkalmas. De Takács Sándor, a vágóhíd igazgatója ennek ellenére is kötötte az ebet a karóhoz: csak akkor ad ki friss húst, ha ez a régebbi elfogy. Az ellenőrzés során egyéb mulasztások is kiderültek. Az Eötvös utcai húselosztó helyiség szűk, tisztátalan. Az alkalmazottak részére sem mosdó- tál, sem törülköző nincs, a húsvágó tóke piszkos, nincs drótkefével lesíkálva. A jég olvadásából keletkező víz kifolyik az utcára s ott tócsákban terjeng. De állandó panasz tárgya a vágóhíd szállító kocsija is: csak egyetlen piszkos ponyvával letakarva hordják benne a húst. A fenti hiányosságokért már többször figyelmeztették Takács Sándort, sajnos, eredménytelenül. Az ellenőrző szerv most súlyos egészsége ségügyi szabálysértés miatt rendbírság kirovására feljelentette a városi tanács végrehajtó bizottságához. * I * * * 5 A cikk írójának egyéb, személyes tapasztalatai is vannak a vágóhíd vezetőjének az egészségüggyel, a tisztasággal kapcsolatos helytelen felfogásáról. Augusztus 20-án a vágóhíd sátrának elejét kolbász- füzérekkel díszítették. A meleg nyári napon a döngólegyek cs darazsak felhője lepte el és turkálta össze a kiaggatott húsárut s keltett igen gusztustalan látványt. Amikor erre később Takács Sándort figyelmeztettem, nevetve megjegyezte: -Képzelje, olyan nagy- volt a kereslet, hogy még az a dísznek kiaggatott debreceni is elfogyott. Különben is ások sör fertőtlenítette az emberek gyomrát." Igen súlyos Takács Sándor felelőssége, aki mint az egyik legfontosabb élelmiszeripari terület vezetője, hanyagságával nemcsak a dolgozók jó ízlését sérti nap mint nap, hanem beláthatatlan egészség- ügyi károkat is okozhat. A fogyasztók egészségével nem lehel játszani s embertársai ellensége az, aki nem vigyáz a tisztaságra s felelőtlenségével utat nyit a leginkább szenny útján terjedő betegségeknek. A hanyag vágóhídi vezető megérdemli a szigorú figyelmeztetést, a rendbírságot! Reméljük: tanul belőle s végre rend lesz a halasi dolgozók húsellátásábanG. K. cA in i a az tanulmányi kirándulást szervez Szegedre felhúzható autó garázzsal, sokféle müanyagbaba a játékújdonságok között. Hinta, társasjáték, felhúzható vonat hamarosan soktízezer lesz a boltokban, a gyermekek örömére, Szegedre rendez tanulmányi kirándulást október 20-án, vasárnap a TTIT és az IBUSZ. Ez alkalommal Szeged nevezetességeit szakvezető ismerteti, de sor kerül arra is, hogy a csoport látogatást tegyen a Szeged környéki Fehértón, Tápén és a Maros torkolatánál. A társas autóbusz vasárnap reggel 7 órakor indul a TTIT Koháry utca 4. szám alatti helyiségétől, Jelentés a téli tüzelőhelyzetről — Látogatás a Kalocsai 'IXJZÉPmtelepen — A legnagyobb gond így tél elején a téli tüzelő beszerzése. Talán nincs is olyan család, ahol ezt ne előzné meg egy-egy, Odakint szürkül, köd ereszkedik a határra. A kis szobában Kővágó Lajos, a Kiskunhalasi Mészhonioktégla- gyár vezetője, a postát írja alá. Betűi nem gömbölydedek, nem cir- kalmazottak, mert kérges tenyértől származnak. Kék, szinehagyott munkásruha feszül testén. Aki nem ismeri, azt hinné — egyszerű munkás. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy egy ismeretlen gyárlátogató az udvaron való áthaladtában megállította, s így szólt hozzá: — Legyen szíves, mondja meg, merre találom a gyárvezetőt. Kővágó elvtárs kisvártatva megszólalt: — Ha én megfelelek, akkor én volnék... A látogató arcát csodálkozás kerítette hatalmába. Nem szólt. Elgondolkozva ballagott a gyár vezetője mellett, az iroda felé. Ez akkortájt történt, amikor az élüzemi csillagot hetedszer függesztették ki az üzem 0 f # épületének homlokzatára. Akkor is kék munkaruha feszült a testén, amikor a kazánházban, mint fűtő dolgozott, akkor is így volt, amikor a gyár vezetőjének nevezték ki, 1951-ben. így van most is, mert Kővágó elvtárs ugyanúgy részt vesz a munkában, mint többi társa. Hol az egyik, hol a másik gépnél segédkezik, ha kell be búvik a présgép alá vagy megfogja a lapátot, a csavarhúzót, s egyéb szerszámot. Ott van, ahol a munka neheze .. j Tikkasztó, kora reggeli nyári nap volt, amikor kopogtattak rekettyéi lakásának ablakán. Ki lehet az, aki őt szabadságideje alatt felkeresi? — gondolta kíváncsian. Kinézett. Az ÜB-elnök állt az ablak előtt. Az arcára nézett, s leolvasta, — nem jó hírrel jött. —• Lajos! Gyere bemeri leállnak a prések — szolt az ÜB-elnök. — Ne viccelj. — Nem viccelek. — Nincs ember... — Hol vannak? — Elmentek a ládagyárba. — Várj. öt perc múlva már ketten sietnek a gyár felé. Nemsokára megérkeznek. Valóban öt ember áll a két présgép mellett. Nyolc helyett öt. Mit csináljon? Beszél az emberekkel, s beáll hatodiknak. Öt napig, hatan szolgálják ki a két présgépet. Ö egy tapodtat sem tágít a présgép mellöl. Kora reggel és munkaidő után járja a tanyavilágot, szólítgatja az embereket a gyárba, dolgozni. Az ötödik nap sikerül is pótolni a hiányt. Ekkor történt, hogy az egyik présgépes ifjú így szólt hozzá: — Lajos bácsi, nem bírom, nem csinálom... Nern haragudott meg dió- és gyulai diószén szinten arra vár, hogy a lakosság pincéjében kapjon elhelyezést. S hogy szénben nem lesz hiány a télen, arról szintén Szollár Rezső biztosított bennünket. — Jelenleg 110 vagon szénre van kiutalása a telepnek. Feltűnt azonban, hogy sehol a szénhalmok közt, de még e telep gyepes terén sem lehet látni tűzifát. Meg is említjük rögtön a telepvezetőnek. — A fa valóban hiányzik — vallja be minden pironkodás nélkül Szollár elvtárs. — Ezt mi is tudjuk. De hogy mindenkit megnyugtassak, elmondom, hogy rövidesen 400 tonna fa érkezik Romániából vagy Jugoszláviából. Ez a tűzifamennyiség az egész város ellátását biztosítja. Ügy kezdtük, hogy a legnagyobb gond ..., de örömünkre szolgál, hogy a téli tüzelő beszerzése mégsem olyan nagy gond, mint ahogy azt eleinte hittük. Legalábbis Kalocsán nem. Ezt a fenti példa igazolja. Gémes A Bács megyei Kézműipari Vállalat varrógéppel rendelkező női és férfi varrókat bedolgozóknak felvesz folyamatos munkára Kecskemétre és Kiskunfélegyházára. Jelentkezés: Kecskemét, Ótemető utca 2. Kiskunfélegyháza: Kisvárosháza. 1825 a fiúra. Önkéntelenül is < emlékezetébe tódult az ] az időszak, amikor még ] ő is ifjú volt. Ötször eny-j nyit is ki kellett bir-j ni, ha enni akart azj ember. Eső, 20 fokos ] hideg, nem számított j akkor. 061 emlékeznek] erre az időkre Karbin j Lajos, Kiss Józsi, Hor-j váth Gyuri, Orbán Kar- j esi és Harkai István S bácsi. Közülük Kar- j bin Lajos bácsi másod- ] magával termelte ki a 1 36 000 téglához szűk- j séges homokot. Ma pe-j dig 45 000 téglához | négy homokbányász 1 adja a homokot. $ Igaz. nem könnyű j munka a téglagyártás.! Egész embert kíván. De ] aki egyszer a tégla- j gyári munkát választ-] ja, annak vállalnia kell j az esőt, a hideget, s azj erőt fogyasztó fizikai] munkát. Találó az a mondás, ] amit az egyik dolgozó- j töl hallottam» egész ] ember, talpig ember ] kel] ide, olyan mint ] Kővágó Lajos is. ] — Venesz — < sokszor kisebb vihartól alig mentes megbeszélés. Nem is említve az elmúlt néhány évet. amikor nemcsak az otthon, hanem a TÜZÉP-telcpak környékké is hangos volt a perpatvaI toktól. Az előrelátás vezetett el I berniünket a Kalocsai TÜZEP- telcpre, ahol tájékozódni kívántunk a jelenlegi helyzetről. Az első, ami feltűnt, azt volt, hogy alig néhány (kettő—három) kocsi állt a telep kapuja előtt. Maga a telep sem nyúj tóttá az igazi, megszokott képét. Szollár Rezső a telep vezetője ezen a pangáson legalább úgy csodálkozott, mint mi, a látogattok. Az ellátottság mértéke Jután érdeklődtünk elsősorban. 5 Szollár elvtárs a következőket • válaszolta: ! — A város lakosságának 80— 185 százalékának már megvan a ♦ téli tüzelője. Talán az az oka, • hogy most ilyen kevesen kere- jsik fel telepünket. Ezt legjob- Jban néhány számadattal tud- ínám még szemléltetöbbé tenni. • Ebben az évben 220 vagonná1 Ilöbb szén fogyott el. mint a {múlt évben. | A rövid, de tartalmas beszél- fgetés után a telepet jáiduk vé- jgig. A Kalocsai TÜZÉP-telep fholdnyi területén többszáz va- tgon tüzelő várja a fogyasztóikat. A kalóriaértékben legtöb- ] bet tartalmazó sztálinvárosi fiszap- és daraszénből szinte kor. flátlan mennyiség kapható. De «több tíz vagon málranováld.
