Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-15 / 241. szám
Megyénk mezőgazdaságának egyik égető problémájáról »Fokozni kell a talaj termőerejét azzal, hogy az eddiginél több cs szakszerűbben kezelt is'tállótrágyát, lényegesen több műtrágyát biztosítunk.« —(Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből.) Megyénk termelői elégedetten állapíthatták meg az elmúlt esztendők betakarításai után, hogy — egyes növényféleségek kivételével — közepes, vagy éppen jó közepes volt a termés. Különösen elégedettek lehetnek az idei esztendővel, amikor megyeszerte egy jó, kiegyenlített termelési évet zárhatunk le. Mindezt elsősorban a dolgozó parasztság kitartó, szorgalmas munkája Segítette elő. Hozzájárult a kedvező időjárás is. Gondolnunk kell azonban arra, hogy milyen termésekre számíthatunk egy kedvezőtlenebb, száraz, esetleg aszályos évjárat esetén. Megállapított tény, hogy az egy katasztrális holdon termelt 10 mázsa szemtermés — ez a szám az átlagnak az idén többé- kevésbé megfelelt — a talaj táp- anyagkészletéből olyan mennyiséget vesz el, melyet csak 30 mázsa jó minőségű istállótrágyával, vagy ilyen értékű egyéb szervestrágyával, esetleg műtrágyakiegészítéssel lehet pótolni. Rács megye évi szer vest rágya- szükséglete eléri a 326 800 súlyvagont, ezzel szemben a jelenlegi maximális trágyatermelés 157 700 súiyvagonra becsülhető. E két szám összehasonlításából világosan kitűnik, hogy a talaj- srőutánpótlás igen égető problémaként jelentkezik. Mindenekelőtt ' az állatállomány növelésére gondolok. Az állatlétszám emelkedésével növekszik a trágyatermelés is. Ezzel természetesen összefügg a másik probléma, a növekedő állatlétszúm takarmányszükségletének megoldása. Elsősorban az évelő pillangósok területét kell növelni. Ezek amellett, hogy a legjobb szálastakarmányfélé- ket adják, nitrogéngyűjtőképcsségüknél fogva, tápanyagban gazdagön hagyják vissza a talajt. Egy katasztrális hold többéves lucerna feltörése egyenlő értékű 200 mázsa istállótrágyával trágyázott területtel, Az egyéb hcrefélék feltörése 100 mázsa istállótrágyával egyenértékű tápanyaggal gazdagítja a talajt. Valamivel kisebb arányban, de kedvező hatásúak az egyéves pillangós növényeit is, Sajnos, legtöbb gazdaság nem él a helyes trágyakezelés által nyújtott lehetőségekkel. Amennyiben gyökeres változást tudnánk e tekintetben elérni* akkor az előállított trágya meny- nyiségét mintegy 20 százalékkal növelnénk. Minőség szempontjából pedig még jelentősebb eredményeket érhetnénk el. Olyan homokos gazdaságokban, ahol az állatlétszám nagyon alacsony, a nyers szalmatrágyázás is eredményes lehet, de biztosítanunk kell, hogy a 25 mázsa szalmához legalább 90 kilogramm nitrogént és 40 kg szuperfoszfátot adjunk. Az így alkalmazott szalmatrágyázás 75 mázsa istállótrágyával egyenlő. A fentiek mellett a mezőgazdaságban, a feldolgozó üzemekben összegyűjtött szerves hulladék komposztálása jelentősen hozzájárulhat a szervestrágya- mennyiség növeléséhez. Száz mázsa komposzttrágya például egyenértékű 200 mázsa istállótrágyával. Természetesen a trágyában szegény homokvidék talajerő- utánpótlásának problémáját a fentiek még nem oldják meg, éppen ezért egyre sürgetőbb a zöldtrágyázás alkalmatosa. Egy katasztrális hold somkóró, zöldtrágyának alószántva, 120—180 mázsa istállótrógyának felel meg. Egyéb zöldtrágyának alászántott növények, különösen a pillangósok, 80—120 mázsa istállótrágya értékével egyenlők. Égékz sor példával lehet bizo- nyítahi, hogy zöldtrágyázás után magasabb terméshozamok jelentkeztek. Végül az istállólrógya pótlásának nagy lehetőségei nyílnak meg a megye tőzegvagyonának felhasználásában. A trágyázás céljára őrölt és megfelelő meny- nyiségű műtrágyával kevert tőzegből jelenleg is nagy készlet áll rendelkezésre, A 410 forintos vagonohkénti ár egyik legjobb befektetés valamennyi mezőgazdasági nagyüzemnek és kisüzemmiklóstéiepi kísérletek fényesen bizonyítják, hogy különösen a szőlősgazdaságokban milyon jól beválik a tőzegkomposzt. Szőlő- termesztő állami gazdaságaink máris hagy igénnyel jelentkeztek, például Helvécia, Izsók, Néhány lehetőséget említettem meg, amelyekkel élve nagy lépést tehetünk előre a megye talajeröutánpótlásának megoldásához. Ehhez azonban az is kell, hogy a helyi szervek több segítséget adjanak ennek érdekében. Hasznos tapasztalatcseréken kellene megtárgyalni a különböző kísérletek eredményeit. Módot kell keresni mintatrágyatelepek létesítéséhez és így tovább. Vannak már elgondolásaink. Több községben, termelőszövetkezetekben, mintagazdáknál létesítünk olyan telepeket, ahol szakszerűen végzik a trágyakezelést, hogy a gyakorlatban is bebizonyítsuk ennek fontosságát. Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője Kommunista téglaégető M Tanévkezdés után egy hónappal UJ ÜZEMRÉSSZEL G«0D&TÍ a fialecsai Kézműipari Yállalai Gyermekcipőben jár még a Kalocsai Kézműipari Vállalat. Eddig csupán bedolgozók dolgoztak a vállalatnál. Ám az üzem fejlődése egy percig sem állt meg, nérhrégiben új üzemrésszel bővült. Amikor végigjártuk a munkatérmeket, meggyőződtünk arról, hogy bár fiatal az üzem, mégis nagy eredmények, komoly teljesítmények születnek benne. Paplankészítő műhely A paplankészítő műhelyben hagy a sürgés-forgás. Nyolc asszony dolgozik, s közülük csak egyetlen egy szakmunkás van. A többiek tánulnak. Jelenleg még órabérben folyik a termelés, de rövidesen — hogy szavaikkal éljünk — áttérnek a teljesítménybérezésre. Nem hiábavaló a tanulás — ezt a laiküs is látja, na meg az igazgató is mondja —, mert a »tanulók« 30 perc alatt elkészítenek egy paplant, természetesén a körbesze- gés nélkül. A paplanok egyélőre kartonból, vattatömítéssel készülnek. Az új műhely a megindítás óta mintegy 10O dáráb paplant készített már el. Az egyedüli nehéz probléma még a paplanszél-szegőgép üzemeltetése. A gép ugyan mór megvan, de villanymotor meghajtása nagyön gyors. Ezért lábhajtásúra alakítják át. Egy-bét hónapja sokaii haragudtak a Kecskeméti Téglagyár Vállalat II. telepéről kikerült építőanyag készítőire, mert az árujuk nagy része selejt volt. De mióta a kommunista Túri Károly égeti a téglát, nem hallottunk panaszt, ami nem is csoda, hiszen az üj égető naponta 18— 20 000 csengő-bongó téglát gyárt, melynek 80—85 százaléka első osztályú. Képünkön: a téglaégetés mestere, Túri Károly elvtárs. EGY HÓNAPJA MAR, hogy újra benépesültek iskoláink, megindult a munka megyénk valamennyi Közép- és általános : iskolájában, A tanévkezdést örömteli bizakodással várta minden pedagógus és lelkes tanulnivágyásSal indult iskolába az I. Osztályos »kisemberke«, az érettségi előtt álló »nagydiák«. Érezte és érzi tanító és tanítvány egyaránt, hogy nehéz munka előtt áll. Az októberi ellenforradalom : nagymértékben megzavarta iskoláink rendjét és nyugalmát, megszakította az elmúlt tanév : jól induló oktató-nevelő munkáját, károsan hatott tanulóifjú- ságúnk munkafegyelmére, Komoly erőfeszítések árán mégis isikerült az elmúlt tanévet — i viszonylagosan r-* eredménnyel : befejezni, AZ 1957—58. TANÉV előké- : szítésének, megkezdésének nehézségéi ismeretesek előttünk. A i munkaerőgazdálkodással járó áthelyezések, késői kinevezések ha befolyásolták is a zavartalan tanévkezdést, ha néhány tanteremben szeptember l-én még gabonát kellett tárolnunk, a tapasztalatok szerint nevelőink e [tanévi felkészülése, az eddig | végzett oktató-nevelő munka : jónak, biztatónak mondható. : Megnyugtató a tanulók rendiszeres iskolábajárása, az igazolatlanul mulasztók elenyésző : száma. Sok iskolában egyes osz- itályok muiasztásmentes napok- i kai, sőt mulasztásmentes hetekkel dicsekedhetnek. A rendszeres iskolábajárást a helyi tanács és pártszervek, a szülői munka- közösségek, nőtan ácsok segítése s a nevelők által végzett család- látogatások eredményezték. A szorgos őszi munkák kellős közepén vagyunk. Az őszi hónapokban végzett iskolai munka eredményességét tanulóink rendszeres iskolábajárásávál kell biztosítani. Ezt kell látnia minden szülőnek, gondviselőnek^ ezért fáradozzon továbbrá is minden nevelőtestület. ÍANITLÖINK javuló munkafegyelme és iskolái mágatártása mellett sokat keil még tennie névelőnek, szülőnek, de a tár- ' sadalortihak is tanulóink iskolán- 1 kívüli magatartását illetőén. Elsősorban a városi általános iskolai tanulók utcai magatartá- : sával van különösképpen baj, \ nem egyszer »életveszélyes« a i közlekedés, mikor tanítás után a tanulók elözönlik az utcát. j A nevelés ügye egész társadalmunk ügye. Az iskola, a szü- Iői ház, az egész társadalom formálja, neveli ifjúságunkat. Fog- ' jón hát Össze még jobban e há- j rom tényező, érezze és vállalja a reá eső felelősséget és hatékonyan segítse ifjúságunk magatartásának, jellemének formáwwwiwtwwmi» M A „régi üzem' A vállalat másik profilját továbbra is a férfi és női fehér- neműszabószat képezi. Romaics János elvtáns, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a szabászat által termelt félkészárut a kalocsai és bátyai asszonyok állítják össze. Á vállalatnak 4—500 bedolgozója van. A .termelt áruféleségek értékesítése a nagykeresT e r Mint mindén vállalatnál, itt is a tervek, elképzelések mutatják a biztató átalakulást. A Kalocsai Kézműipari Vállalat most fokozatosan áttér a termelt áru minőségének megjavítására. Munkaigényesebb áruk készitcsét vállalták. így a jövőben férfiingek, pizsamák és bébiholmik kerülnek ki a Bács-Kiskun mekedelmi vállalat útján történik. Többek között Nyíregyházára, Győrbe, Szombathelyre, Budapestre és Kecskemétre szállítanak. Az eddigi eredményekről beszelve megtudjuk, hogy a III. negyedévben százezer darabnál több fehérneműt és ágyneműt készített a »régi« üzem bedolgozó részlege, vek gyei Kézműipari Vállalat kalocsai telepéről. Mint bevezetőben írtuk, fiatal üzem a Kalocsai Kézműipari Vállalat, de a tervek, s a jövőre^ beállításra kerülő új gépek- azt1 igazolják, hogy rövidesen egyik; erőssége lesz a megyénkben mű-; ködő kézműipari vállalatoknak.; —gém— KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK — NEM CSAPTÁfe BE A KENDERVÄGÖKAT — BÜRÁNY ÍSTVANNAK ELKÜLDTÉK A PÉNZT Burány István dávodi olvasónk a következőket írja levelében: »Három hónappal ezelőtt egy csikót kényszerből lé kellett vágnom és azt beszállítottam a Bajai Vágóhídnak. A szállítólevelet az átvételről megkaptam, a pénzt azonban a mai napig sem küldték ideg, bár többször érdeklődtem utána.« Arra kér bennünket, hogy ügyében intézkedjünk az Illetékeseknél. Burány István ügyében felkerestük a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat kirendeltségét, ahonnan a következő választ kaptuk: „Feltétlen fennáll az A tény, hogy Burány István a Hí árát nem kapta kézhez. Bűnek az az oka, hogy a kifizetéseknél ZáVarOk voltak a kiskunfélegyházi központ tülterheltségo miatt. Intézkedtünk, hogy a pénz a mai napon él legyen postázva a címzettnek. Reméljük, llyeft Hibák a jövőben nem fordulnak elő.« lását, szocialista emberré valc ne vclcsct NEVELŐINK a tanítási órákra rendszeresen, lelkiismeretesén készülnek. A tanítási órák »tanítási része« általában megfelelő. A »nevelési rész«, az eszmeipolitikai nevelés egy-egy tanítási egység során még mindig halvány, bizonytalan, sokszor el is marad. Hiányzik a pedagógus határozott állásfoglalása. A megtartott tantestületi értekezleteken az oktató-nevelőmunka egy-egy elvi, vagy gyakorlati kérdésnek sajátos, de egyöntetű módon való megoldásával még kevés tantestületben foglalkoznak elmélyülten, elemző módon. A sokát hangoztatott »egységes nevelői eljárások« megvalósítására is határozottabban és következetesebben kell törekedniük nevelőtestületeinknek. MŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐINK, szakfelügyelőink, de igazgatóink irányító és ellenőrző munkája máris érezhető. Kívánatos, hogy munkájukat a jövőben még sokrétűbben, határozottabban és következetesebben végezzék. Tapasztalataink szerint nevelőink szeretettel várják azt a felügyelőt, aki tanít, aki segít, de következetésen számon is kéti a végzett munkát. Az iskolai úttörőszervezetek munkája egyre inkább a helyes úton, a kitűzött cél felé halad. Nevelőink többsége Szívesen is végzi ezt a munkát az úttörő- szervezetekben. Á középiskolai KISZ-szervezetek munkáját szervezési és tartalmi vonatkozásbán is még hatékonyabban kell támogatniuk pedagógusainknak. Különösen fiatal nevelőink kul- urális tevékenységét, a falusi- városi ifjúsági szervezetek mániájába való fokozottabb bekap- jsolódását várja és igényli faluváros fiatalja, dolgozó népe, Bizalommal tekintünk az elkövetkező hónapok oktatónevelő munkája elé. Nevelőink udják és érzik, hogy pártunk és «ormányunk bizalma és megbe- sülése kíséri munkájukat. Meggyőződésünk, hogy nevelőink értik azt a felelősséget, amely iktató-nevelő munkájuk végzése íorán reájuk hárul. BIZTATÓ KEZDET UTÁN őlytatódjék tovább a lelkes nunka, erősödjék a tantestületek íszmei-pölitikai, pedagógiái égy- ége. Művelődési osztályunk is bízik ledagógusailikban. Nevelőinktől tsákúgy, mint tánülöírlktól lél— «es és kitártó múnkát kérünk, a élügyelet részéről pedig munká- ukat még jobban Segítő, haté^ ranyabb támogatást ígérünk. Barabás János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője ........................................... mo ndják, hogy a helyi tűzoltóparancsnoktól 8 kát, hold kénedért vállaltak el levágásra, holdanként 700 forintért. A továbbiakban a levél ismerteti, hogy 7 hold kendert levágtak, azonban mikor a fizetésre került a sor, a tűzoltóparancsnok liol- dankéht 200 forintot akart fi« zetni. Azért fordultak hozzánk, högy segítsük őket abban, hogy az illetményes összeget megkaphassák. Ügyükben a Dávodi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságához fordultunk, ahonnan a következő válasz érkezett szerkesztőségünk címére: „Szűcs Máté és társál szóbélilbg egyeztek meg a tűzoltóparancsnokkal a kender levágására. A bérbeadó azt állítja, högy 200 forintban egyeztek meg. Meghallgattuk á Hcn- dérgyár átvevőjét, aki úgy nyllat- kozott, högy ezért a munkáért nagyobi) bért nem i£ fizethetnek.“ »Engedjék meg, hogy kösző- netemet fejezzem ki szakmunkás vizsga ügybeni kérelmem gyors elintézéséért — írja leve« lében Farkas Imre vilanyszerelő. —- Ugyancsak ezúton mondok köszönetét á megyei tanács ipari osztálya dolgozóinak is, akik olyan barátságosan fogadjak a dolgozókat, mintha csak saját ügyeiket intéznék. — Különös örömmel töltött el az a tény, hogy a megyei tanács ipari osztályán az előadó elvtársak minden levél, bejelentés mögött egy eríibert látnak. segíteni kell. Éti kívánok az Elvtársakimk továbbra is jó munkát és biztos vagyok abban, hogy aki a Petőfi Népe szerkesztőségéhez fordul, annak az ügye biztos elintézést nyer.« * Kilencen írták alá azt a panaszos levélét, amelyik Dávöd- ról étkezett. A panaszosok el«