Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

Megyénk mezőgazdaságának egyik égető problémájáról »Fokozni kell a talaj termő­erejét azzal, hogy az eddiginél több cs szakszerűbben kezelt is'tállótrágyát, lényegesen több műtrágyát biztosítunk.« —(Az MSZMP agrárpolitikájának té­ziseiből.) Megyénk termelői elé­gedetten állapíthatták meg az elmúlt esztendők betakarításai után, hogy — egyes növényféle­ségek kivételével — közepes, vagy éppen jó közepes volt a ter­més. Különösen elégedettek lehet­nek az idei esztendővel, amikor megyeszerte egy jó, kiegyenlített termelési évet zárhatunk le. Mindezt elsősorban a dolgozó parasztság kitartó, szorgalmas munkája Segítette elő. Hozzájá­rult a kedvező időjárás is. Gon­dolnunk kell azonban arra, hogy milyen termésekre számíthatunk egy kedvezőtlenebb, száraz, eset­leg aszályos évjárat esetén. Megállapított tény, hogy az egy katasztrális holdon termelt 10 mázsa szemtermés — ez a szám az átlagnak az idén többé- kevésbé megfelelt — a talaj táp- anyagkészletéből olyan mennyi­séget vesz el, melyet csak 30 mázsa jó minőségű istállótrágyá­val, vagy ilyen értékű egyéb szervestrágyával, esetleg műtrá­gyakiegészítéssel lehet pótolni. Rács megye évi szer vest rágya- szükséglete eléri a 326 800 súly­vagont, ezzel szemben a jelen­legi maximális trágyatermelés 157 700 súiyvagonra becsülhető. E két szám összehasonlításából világosan kitűnik, hogy a talaj- srőutánpótlás igen égető prob­lémaként jelentkezik. Mindenekelőtt ' az állatállo­mány növelésére gondolok. Az állatlétszám emelkedésével nö­vekszik a trágyatermelés is. Ez­zel természetesen összefügg a másik probléma, a növekedő állatlétszúm takarmányszükség­letének megoldása. Elsősorban az évelő pillangósok területét kell növelni. Ezek amellett, hogy a legjobb szálastakarmányfélé- ket adják, nitrogéngyűjtőképcs­ségüknél fogva, tápanyagban gazdagön hagyják vissza a ta­lajt. Egy katasztrális hold több­éves lucerna feltörése egyenlő értékű 200 mázsa istállótrágyá­val trágyázott területtel, Az egyéb hcrefélék feltörése 100 mázsa istállótrágyával egyenér­tékű tápanyaggal gazdagítja a talajt. Valamivel kisebb arány­ban, de kedvező hatásúak az egyéves pillangós növényeit is, Sajnos, legtöbb gazdaság nem él a helyes trágyakezelés által nyújtott lehetőségekkel. Amennyiben gyökeres változást tudnánk e tekintetben elérni* akkor az előállított trágya meny- nyiségét mintegy 20 százalékkal növelnénk. Minőség szempont­jából pedig még jelentősebb eredményeket érhetnénk el. Olyan homokos gazdaságok­ban, ahol az állatlétszám nagyon alacsony, a nyers szalmatrágyá­zás is eredményes lehet, de biz­tosítanunk kell, hogy a 25 mázsa szalmához legalább 90 kilo­gramm nitrogént és 40 kg szu­perfoszfátot adjunk. Az így al­kalmazott szalmatrágyázás 75 mázsa istállótrágyával egyenlő. A fentiek mellett a mezőgaz­daságban, a feldolgozó üzemek­ben összegyűjtött szerves hulla­dék komposztálása jelentősen hozzájárulhat a szervestrágya- mennyiség növeléséhez. Száz mázsa komposzttrágya például egyenértékű 200 mázsa istálló­trágyával. Természetesen a trágyában szegény homokvidék talajerő- utánpótlásának problémáját a fentiek még nem oldják meg, éppen ezért egyre sürgetőbb a zöldtrágyázás alkalmatosa. Egy katasztrális hold somkóró, zöld­trágyának alószántva, 120—180 mázsa istállótrógyának felel meg. Egyéb zöldtrágyának alá­szántott növények, különösen a pillangósok, 80—120 mázsa istál­lótrágya értékével egyenlők. Égékz sor példával lehet bizo- nyítahi, hogy zöldtrágyázás után magasabb terméshozamok je­lentkeztek. Végül az istállólrógya pótlásá­nak nagy lehetőségei nyílnak meg a megye tőzegvagyonának felhasználásában. A trágyázás céljára őrölt és megfelelő meny- nyiségű műtrágyával kevert tő­zegből jelenleg is nagy készlet áll rendelkezésre, A 410 forintos vagonohkénti ár egyik legjobb befektetés valamennyi mezőgaz­dasági nagyüzemnek és kisüzem­miklóstéiepi kísérletek fényesen bizonyítják, hogy különösen a szőlősgazdaságokban milyon jól beválik a tőzegkomposzt. Szőlő- termesztő állami gazdaságaink máris hagy igénnyel jelentkez­tek, például Helvécia, Izsók, Néhány lehetőséget említet­tem meg, amelyekkel élve nagy lépést tehetünk előre a megye talajeröutánpótlásának megoldá­sához. Ehhez azonban az is kell, hogy a helyi szervek több segít­séget adjanak ennek érdekében. Hasznos tapasztalatcseréken kel­lene megtárgyalni a különböző kísérletek eredményeit. Módot kell keresni mintatrágyatelepek létesítéséhez és így tovább. Van­nak már elgondolásaink. Több községben, termelőszövetkezetek­ben, mintagazdáknál létesítünk olyan telepeket, ahol szaksze­rűen végzik a trágyakezelést, hogy a gyakorlatban is bebizo­nyítsuk ennek fontosságát. Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának vezetője Kommunista téglaégető M Tanévkezdés után egy hónappal UJ ÜZEMRÉSSZEL G«0D&TÍ a fialecsai Kézműipari Yállalai Gyermekcipőben jár még a Kalocsai Kézműipari Vállalat. Eddig csupán bedolgozók dol­goztak a vállalatnál. Ám az üzem fejlődése egy percig sem állt meg, nérhrégiben új üzem­résszel bővült. Amikor végigjár­tuk a munkatérmeket, meggyő­ződtünk arról, hogy bár fiatal az üzem, mégis nagy eredmények, komoly teljesítmények születnek benne. Paplankészítő műhely A paplankészítő műhelyben hagy a sürgés-forgás. Nyolc asszony dolgozik, s közülük csak egyetlen egy szakmunkás van. A többiek tánulnak. Jelen­leg még órabérben folyik a ter­melés, de rövidesen — hogy sza­vaikkal éljünk — áttérnek a tel­jesítménybérezésre. Nem hiába­való a tanulás — ezt a laiküs is látja, na meg az igazgató is mondja —, mert a »tanulók« 30 perc alatt elkészítenek egy pap­lant, természetesén a körbesze- gés nélkül. A paplanok egyélőre kartonból, vattatömítéssel ké­szülnek. Az új műhely a meg­indítás óta mintegy 10O dáráb paplant készített már el. Az egyedüli nehéz probléma még a paplanszél-szegőgép üze­meltetése. A gép ugyan mór megvan, de villanymotor meg­hajtása nagyön gyors. Ezért láb­hajtásúra alakítják át. Egy-bét hónapja sokaii hara­gudtak a Kecskeméti Téglagyár Vállalat II. telepéről kikerült építőanyag készítőire, mert az árujuk nagy része selejt volt. De mióta a kommunista Túri Ká­roly égeti a téglát, nem hallot­tunk panaszt, ami nem is csoda, hiszen az üj égető naponta 18— 20 000 csengő-bongó téglát gyárt, melynek 80—85 százaléka első osztályú. Képünkön: a téglaége­tés mestere, Túri Károly elvtárs. EGY HÓNAPJA MAR, hogy újra benépesültek iskoláink, megindult a munka megyénk valamennyi Közép- és általános : iskolájában, A tanévkezdést örömteli biza­kodással várta minden pedagó­gus és lelkes tanulnivágyásSal indult iskolába az I. Osztályos »kisemberke«, az érettségi előtt álló »nagydiák«. Érezte és érzi tanító és tanítvány egyaránt, hogy nehéz munka előtt áll. Az októberi ellenforradalom : nagymértékben megzavarta is­koláink rendjét és nyugalmát, megszakította az elmúlt tanév : jól induló oktató-nevelő munká­ját, károsan hatott tanulóifjú- ságúnk munkafegyelmére, Ko­moly erőfeszítések árán mégis isikerült az elmúlt tanévet — i viszonylagosan r-* eredménnyel : befejezni, AZ 1957—58. TANÉV előké- : szítésének, megkezdésének ne­hézségéi ismeretesek előttünk. A i munkaerőgazdálkodással járó át­helyezések, késői kinevezések ha befolyásolták is a zavartalan tanévkezdést, ha néhány tante­remben szeptember l-én még gabonát kellett tárolnunk, a ta­pasztalatok szerint nevelőink e [tanévi felkészülése, az eddig | végzett oktató-nevelő munka : jónak, biztatónak mondható. : Megnyugtató a tanulók rend­iszeres iskolábajárása, az igazo­latlanul mulasztók elenyésző : száma. Sok iskolában egyes osz- itályok muiasztásmentes napok- i kai, sőt mulasztásmentes hetek­kel dicsekedhetnek. A rendsze­res iskolábajárást a helyi tanács és pártszervek, a szülői munka- közösségek, nőtan ácsok segítése s a nevelők által végzett család- látogatások eredményezték. A szorgos őszi munkák kellős közepén vagyunk. Az őszi hóna­pokban végzett iskolai munka eredményességét tanulóink rend­szeres iskolábajárásávál kell biz­tosítani. Ezt kell látnia minden szülőnek, gondviselőnek^ ezért fáradozzon továbbrá is minden nevelőtestület. ÍANITLÖINK javuló munka­fegyelme és iskolái mágatártása mellett sokat keil még tennie névelőnek, szülőnek, de a tár- ' sadalortihak is tanulóink iskolán- 1 kívüli magatartását illetőén. Elsősorban a városi általános iskolai tanulók utcai magatartá- : sával van különösképpen baj, \ nem egyszer »életveszélyes« a i közlekedés, mikor tanítás után a tanulók elözönlik az utcát. j A nevelés ügye egész társa­dalmunk ügye. Az iskola, a szü- Iői ház, az egész társadalom for­málja, neveli ifjúságunkat. Fog- ' jón hát Össze még jobban e há- j rom tényező, érezze és vállalja a reá eső felelősséget és haté­konyan segítse ifjúságunk ma­gatartásának, jellemének formá­wwwiwtwwmi» M A „régi üzem' A vállalat másik profilját to­vábbra is a férfi és női fehér- neműszabószat képezi. Romaics János elvtáns, a vállalat igazga­tója elmondta, hogy a szabászat által termelt félkészárut a kalo­csai és bátyai asszonyok állítják össze. Á vállalatnak 4—500 be­dolgozója van. A .termelt árufé­leségek értékesítése a nagykeres­T e r Mint mindén vállalatnál, itt is a tervek, elképzelések mutatják a biztató átalakulást. A Kalocsai Kézműipari Vállalat most foko­zatosan áttér a termelt áru mi­nőségének megjavítására. Mun­kaigényesebb áruk készitcsét vállalták. így a jövőben férfi­ingek, pizsamák és bébiholmik kerülnek ki a Bács-Kiskun me­kedelmi vállalat útján történik. Többek között Nyíregyházára, Győrbe, Szombathelyre, Buda­pestre és Kecskemétre szállíta­nak. Az eddigi eredményekről beszelve megtudjuk, hogy a III. negyedévben százezer darabnál több fehérneműt és ágyneműt készített a »régi« üzem bedol­gozó részlege, vek gyei Kézműipari Vállalat kalo­csai telepéről. Mint bevezetőben írtuk, fiatal üzem a Kalocsai Kézműipari Vállalat, de a tervek, s a jövőre^ beállításra kerülő új gépek- azt1 igazolják, hogy rövidesen egyik; erőssége lesz a megyénkben mű-; ködő kézműipari vállalatoknak.; —gém— KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK — NEM CSAPTÁfe BE A KENDERVÄGÖKAT — BÜRÁNY ÍSTVANNAK ELKÜLDTÉK A PÉNZT Burány István dávodi olvasónk a következőket írja levelében: »Három hónappal ezelőtt egy csikót kényszerből lé kellett vág­nom és azt beszállítottam a Ba­jai Vágóhídnak. A szállítóleve­let az átvételről megkaptam, a pénzt azonban a mai napig sem küldték ideg, bár többször ér­deklődtem utána.« Arra kér ben­nünket, hogy ügyében intézked­jünk az Illetékeseknél. Burány István ügyében felke­restük a Bács-Kiskun megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Válla­lat kirendeltségét, ahonnan a következő választ kaptuk: „Feltétlen fennáll az A tény, hogy Burány István a Hí árát nem kapta kézhez. Bűnek az az oka, hogy a ki­fizetéseknél ZáVarOk voltak a kis­kunfélegyházi központ tülterheltségo miatt. Intézkedtünk, hogy a pénz a mai napon él legyen postázva a cím­zettnek. Reméljük, llyeft Hibák a jövőben nem fordulnak elő.« lását, szocialista emberré valc ne vclcsct NEVELŐINK a tanítási órákra rendszeresen, lelkiismeretesén készülnek. A tanítási órák »ta­nítási része« általában megfe­lelő. A »nevelési rész«, az eszmei­politikai nevelés egy-egy taní­tási egység során még mindig halvány, bizonytalan, sokszor el is marad. Hiányzik a pedagógus határozott állásfoglalása. A megtartott tantestületi ér­tekezleteken az oktató-nevelő­munka egy-egy elvi, vagy gya­korlati kérdésnek sajátos, de egyöntetű módon való megoldá­sával még kevés tantestületben foglalkoznak elmélyülten, elemző módon. A sokát hangoztatott »egységes nevelői eljárások« megvalósítására is határozottab­ban és következetesebben kell törekedniük nevelőtestületeink­nek. MŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐ­INK, szakfelügyelőink, de igaz­gatóink irányító és ellenőrző munkája máris érezhető. Kívá­natos, hogy munkájukat a jövő­ben még sokrétűbben, határozot­tabban és következetesebben vé­gezzék. Tapasztalataink szerint nevelőink szeretettel várják azt a felügyelőt, aki tanít, aki segít, de következetésen számon is kéti a végzett munkát. Az iskolai úttörőszervezetek munkája egyre inkább a helyes úton, a kitűzött cél felé halad. Nevelőink többsége Szívesen is végzi ezt a munkát az úttörő- szervezetekben. Á középiskolai KISZ-szervezetek munkáját szer­vezési és tartalmi vonatkozásbán is még hatékonyabban kell tá­mogatniuk pedagógusainknak. Különösen fiatal nevelőink kul- urális tevékenységét, a falusi- városi ifjúsági szervezetek mán­iájába való fokozottabb bekap- jsolódását várja és igényli falu­város fiatalja, dolgozó népe, Bizalommal tekintünk az el­következő hónapok oktató­nevelő munkája elé. Nevelőink udják és érzik, hogy pártunk és «ormányunk bizalma és megbe- sülése kíséri munkájukat. Meg­győződésünk, hogy nevelőink ér­tik azt a felelősséget, amely iktató-nevelő munkájuk végzése íorán reájuk hárul. BIZTATÓ KEZDET UTÁN őlytatódjék tovább a lelkes nunka, erősödjék a tantestületek íszmei-pölitikai, pedagógiái égy- ége. Művelődési osztályunk is bízik ledagógusailikban. Nevelőinktől tsákúgy, mint tánülöírlktól lél— «es és kitártó múnkát kérünk, a élügyelet részéről pedig munká- ukat még jobban Segítő, haté^ ranyabb támogatást ígérünk. Barabás János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője ........................................... mo ndják, hogy a helyi tűzoltó­parancsnoktól 8 kát, hold kéne­dért vállaltak el levágásra, hol­danként 700 forintért. A továb­biakban a levél ismerteti, hogy 7 hold kendert levágtak, azon­ban mikor a fizetésre került a sor, a tűzoltóparancsnok liol- dankéht 200 forintot akart fi« zetni. Azért fordultak hozzánk, högy segítsük őket abban, hogy az illetményes összeget meg­kaphassák. Ügyükben a Dávodi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságá­hoz fordultunk, ahonnan a kö­vetkező válasz érkezett szerkesz­tőségünk címére: „Szűcs Máté és társál szóbélilbg egyeztek meg a tűzoltóparancsnok­kal a kender levágására. A bérbe­adó azt állítja, högy 200 forintban egyeztek meg. Meghallgattuk á Hcn- dérgyár átvevőjét, aki úgy nyllat- kozott, högy ezért a munkáért na­gyobi) bért nem i£ fizethetnek.“ »Engedjék meg, hogy kösző- netemet fejezzem ki szakmun­kás vizsga ügybeni kérelmem gyors elintézéséért — írja leve« lében Farkas Imre vilanyszerelő. —- Ugyancsak ezúton mondok köszönetét á megyei tanács ipari osztálya dolgozóinak is, akik olyan barátságosan fogadjak a dolgozókat, mintha csak saját ügyeiket intéznék. — Különös örömmel töltött el az a tény, hogy a megyei tanács ipari osz­tályán az előadó elvtársak min­den levél, bejelentés mögött egy eríibert látnak. segíteni kell. Éti kívánok az Elvtársakimk to­vábbra is jó munkát és biztos vagyok abban, hogy aki a Petőfi Népe szerkesztőségéhez fordul, annak az ügye biztos elintézést nyer.« * Kilencen írták alá azt a pa­naszos levélét, amelyik Dávöd- ról étkezett. A panaszosok el«

Next

/
Thumbnails
Contents