Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

Q, A főcél: e£\ holdról minél több termés betakarítása «/p A tervezett másfél millió forint veszteség helyett majdnem

egy millió formt nyereségre számítanak

a Solti Állami Gazdaságban

! AHOL NEHEZ,

| mégis versenyesnek

NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE

megfelelő takarmányozással érték el.

— Alapvető dolog a terméshozamok növelésénél a talajerőutánpótlás biztosítása — magyarázza az igazgató elvtárs. — Az istállótrágya pótlására vettünk 100 vagon tőzegkorpát, 32 holdon napraforgóval zöldtrágyáztunk. A terméseredmények növelése csökkenti az önköltséget. Természetesen ennek nemcsak a talajerőutánpótlás a feltétele, hanem megfelelő, jó, időben végzett talajmunka, gondos növényápolás cs így tovább. Mindezeken kívül mi még

sok apró ésszerűsítéssel

igyekeztünk és igyekszünk a jövőben is olcsóbbá tenni a termelést. Például két 14 soros vetőgép összekapcsolásával oldottuk

X Nem is olyan könnyű dolog ez J a verseny, amint azt az ember ♦ gondolná. Itt van például a Kéz- meg a cukorrépavetést. Az egye-X műipari Vállalat, ahol bizony lés kivételével a cukorrépater- i dolgozók és vezetők egyaránt mesztést teljesen gépesítettük. Az| vitatkoztak, amikor vállalások- aratást száz százalékig kombajn-]ról volt szó. Ami nem is csoda, nal végeztük. J Tudniillik a vállalat kecskeméti- Még tovább tudnánk csök-|és kalocsai jegénél a szabáL-onton i ov nn l^r.1í cóűot ha UOlgOZOÍ

felelő, korszerű gépek állnának | rendelkezésünkre. Szükségünk volna egy DT-erőgépre a mélyfordításokhoz. A Kecskeméti Gépállomás járvasilózóját is azért kellett visszaküldeni, mert nem volt megfelelő erőgépünk. Ugyanakkor sok, nem megfelelő, elavult gép kiselejtezésre vár gazdaságunkban. Megjegyzem, nemcsak nálunk, hanem más állami gazdaságokban is. Véleményem szerint helyes volna ezek végleges kiselejtezése és helyet tűk új, korszerű mezőgazdasági» gépek gyártása.

országosan megállapított szabványok szerint dolgoznak

és a két nagy város, Kecskemét és Baja mértékutáni szabóságainál is eléggé kidolgozott már az egyes rendelt ruhák anyagigénye.

Verseny szerződést kötni két üzemrész között ilyen adottságok mellett bizony meggondolandó dolog. A régi sablon szerint csak azért, hogy neve legyen a gyereknek, nem akarnak i* vetélkedni, viszont új módon, t hogy a versenynek ízeI Mai lovag — a traktoron jrfj

zamata legyen, újabb eredmények elérésére ösztönözzön,

hogy a küzdő felek a terveken felül mérhető teljesítményeket érjenek el, hát... nagyon számba kell venni az adottságokat ahhoz, hogy egyik fél se maradjon szégyenben.

Nézzük csak közelebbről. A Kézműipari Vállalat.

kecskeméti szabászata

régebben működő, ügyeskezű, szorgalmas 1 közösség, ahogy mondani szokták, összeszokott kollektíva, akiknek versenyképessége nem lehet vitatható. Az itteni, dolgozók nyilván meg is gondolták, mit tudnak teljesíteni a jelenlegi reális terveik mellett azokból a versehypon- tokból, melyeknek alapján kihívták fiatalabb testvérüket, a kalocsai szabászműhelyt

*egy negyedéves versenyre, mely- tnek keretében november 7 tisz- [ teleiére forradalmi műszakban E fognak dolgozni már a héten.

[ Viszont

: « kalocsai gárda

í nincs híjával a vetélkedő szellemnek, meg azután rátartiak is, nem szeretnének alulmaradni,

[ És itt kezdődött a vita.

; A kalocsai üzemrész ugyan- | is új profilú vállalat, í melynek szabászműhelyében a t vállalatnál eddig nem gyártott ► új termékek gépesített kivágása [történik. A dolgozóknak nagy a [szorgalma, de a rutinnak, a sok [kicsi szakmai fogásnak bizony [még híjával vannak. Márpedig [a paplangyártás, a férfi és női [ingkészítés, felnőtteknek s gyer- f mekeknek a pizsamavarrás [ugyancsak igényli ezeket a szakmabeli fogásokat, a szabászmqn- [kában való jártasságot.

T? lfnrfontsi i i nfnlol- ws rvl _

=- Még az év elején magunk sem hittük volna, hogy majdnem egy millió forint nyereségünk lesz az esztendő végére, — így kezdi a tájékoztatást Szabó elvtárs, a Solti Állami Gazdaság igazgatója —, a tervezett másfél millió forint veszteség helyett.

Nikoíits Pál növénytermesztési agronómus pedig mindjárt hozzáteszi:

— Az igaz, hogy az esztendő első napjától kezdve küzdünk azért, hogy minél magasabb termést érjünk el egy holdról, sót ez a küzdelem az elmúlt évi őszi munkáknál kezdődött. Segítségünkre sietett

a kedvező időjárás is.

Száz hold kendervetésünkről a tervezett 27 mázsa helyett 35 mázsát takarítottunk be holdanként. Őszi árpából majdnem 8 3 mázsával több termett a terve-J zettnél .és 60 mázsával túlszár-j nyaltuk a tavalyi cukorrépa ter-J mésátlagot is. 3

De nemcsak az időjárás segítette a gazdaságot, hanem első-j sorban a dolgozók szorgalmas, j kiváló munkája. Ezt bizonyítják] az állattenyésztésben elért jó] eredmények. ]

Az igazgató elvtárs egy kimu-j tatást vesz elő, amely bizonyítja,? hogy a tehenészetben az istálló-] átlag

jelenleg is 10 liter felett van,]

ez egyben azt is jelenti, hogy a megye állami gazdaságai között az első helyen vannak. Sikerült a tej önköltségét a tervezett 2,82 forint alá szorítani. A harmadik t negyedévben egy liter tej előál-] lítási költsége 2,68 forint volt. a] növendék állatok súlygyarapo- ] dósának önköltségei is kedve-] zően alakulnak. Az itatásos bor-j junevelésnél egy kiló súlygyara- X podás tervezett önköltsége 26,55 [ forint volt, ehelyett 21,47 forint-] ba -került« egy kiló hús. A sül-] dőnevelésnél ugyanez a helyzet.] A tervezett 14,21 forint helyett] 11,46 forint a ráfordítás a kilón-? kénti súlygyarapodásnál, f

Akad ellenkező példa is, eí] vétve. A növendék marháknál az] egy kiló súlygyarapodás majd-í nem 2 forinttal többe került a] tervezettnél.

Az állattenyésztés jó eredmé-| nyeit a kiváló gondozással, a

Fizesse elő

:

Elfogadni ilyen feltételek mel- «lett egy olyan kihívást, ahol a . másik fél célul tűzi ki az utolsó [évnegyed tervének 110 százalékos teljesítését, s emellett bár

► az országos szabványok őt is [eléggé szorítják: vállal még 5 [százalékos anyagmegtakarítást,

• valamint a maradékok leggaz► daságosabb feldolgozását. Ismételjük: elfogadni ilyen feltételek ; mellett a kihívást, nem gyerekjáték.

■ Itt már maga a szándék is ! tisztelendő, hát meg a tény.

: az elhatározás, az, hogy versenyeznek,

.hogy eredmények elérésére törekszenek, s teszik ezt november 7-e tiszteletére.

1 A kalocsaiak, bár tudják, ’hogy »nagy fába vágták« a centimétert,

mégis vállalták

’a feltételeket, versenyeznek. S ,ha a forradalmi műszak alatt, >majd az azt követő hetekben J1957. év végéig csak egy-két százalék anyagot sikerül megtaka- Jrítaníok, ha 1000 ing vagy pi- izsamának való kiszabásánál csak JlO—15 darabbal szabnak ki többet, — ez már magában is >olyan eredmény, amiért elismerés és dicséret illeti a fiatal vetélkedőket.

í Sándor

>Kántor Zsuzsa: A sötét éjszakéi- ) ban (Móra Ferenc). (KISZ( sorozat.) Kb. 32 oldal, c fűzve 1,— Ft

(Braun Éva fiatal korában került a kommunista ifjúmunkás >mozgalomba, előbb a kőbányád (ifjúmunkások vezetője, majd az (Országos Ifjúsági Bizottság tagija. Fáradhatatlanul dolgozott az (ifjúsági mozgalom erősítésén* (Három esetben tartóztatták le, (kegyetlenül megkínozták, de (újra folytatta a harcot. A szabadság hajnalán gyilkolta meg >a nyilas kivégzőosztag, amikor? (a szovjet csapatok Budapest habárában álltak*

917-ben íe» vv(‘iTeI, most me« munkával

Egész nap esett, szemerkélt az eső. A Tiszakécskei Permetezőgépgyár lakatosműhelyében kalapácsütések hangja és az acél csengése keveredett a reszelő kellemetlen csikorgásával.

1914-ben besoroztak a monarchia közös hadseregébe. Közösnek nevezték, de én úgy vettem észre, hogy ott az osztrákok dirigáltak. Amikor kitört a háború, kivittek az orosz frontra. Itt nem sokáig voltam. Az első alkalommal fogságba estem. Nem vittek ^fogolytáborba, elengedtek, s Moszkvába kerültem. Ott alkalmi . munkákat végeztem. Csodálatos és magávalragadó dolog volt abban az időben ott a munkások öntudatcssága és a cári önkényuralommal való szembeszállása. Az emberek mindenfelé Leninről és egy jobb világról beszéltek és a kommunistákat éltették.

Én 25 éves voltam, fiatal és erős. Nem tétováztam, beléptem Lenm ifjúsági szervezetébe, a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Mi valamennyien a párt harcát támogattuk. Azután vöröskatona lettem. Igaz ügyért harcoltunk. Az egész nép támogatott bennünket, győztünk. A cári hatalmat megdöntöttük. Ezután egészen 19X8 közepéig nagyobb harcok nem voltak. Ezt az időt lélegzetvételi szünetnek nevezték.

1918 őszén Lenin arra szólított fel bennünket, hogy menjünk haza és otthon csináljunk rendet, teremtsük meg a munkások hatalmát. Én 30 társamA műhely nyitott ajtaja mellett két ipari tanuló kinézésű fiatalember szorgoskodott. — l,ványi László elvtársat keresem r—■ fordulok hozzájuk.

— Ott szabdalja a rézcsöveket — mutatnak a legszélső munkapad mellett ülő, őszhajú, pirospozsgás arcú, erőteljes emberre.

— Iványi László vagyok — válaszolja, s mégegyszer megvizsgálja a kezében levő munkadarabot, azután óvatosan leteszi.

— Nem akarom hosszú időre feltartani — kezdem a beszélgetést. — Azt hallottam, hogy 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ■ idején Oroszországban élt és részt vett a fehérek elleni harcban.

— Ott is, meg itthon is — Válaszolja. Lesöpri magáról a rézreszeléket, megigazítja a micisapkáját és felém fordulva fel- áll. .

Tudja, cn ukrán származású vagyok. Az. én szülőfalumat, a galíciai Sztribelitet, az osztrákok valamikor régen, bekebelezték és birodalmukhoz csatolták, Az első világháború ideién.

mal J918 végén Magyarországra jöttem. Mikor ide érkeztünk már itt is érett, készülődött a forradalom. Én, mint ukrán anyanyelvű, külön pártmegbizatás- nak tekintettem a magyar dolgozók harcának segítését. 1919- ben azután beálltam vöröskatonának. Gépkocsivezető, lettem. Több alkalommal vittem a kocsimon vezető elvtársakat, Landler Jenőt és másokat. Szamuely Tibor elvtárssal is jártam Szolnokon és Kalocsán. A munkáshatalmat szolgáltam, védelmeztem, Lenin megbízását teljesítettem.

Itt abbahagyja, egy kis

szünetet tart. Én meg gondolatait szeretném ellesni, amelyek Lenin nevének említésére újjáélednek benne. Úgy érzem, régi emlékek közt »bolyong képzeletében, Moszkva képét idézi, Lenin buzdító szavait halija és a munkáshatalomért harcba szálló vöröskatonákat látja.

Mély lélegzet után folytatja. Igen! Nagyszerű időszak volt! Nehéz, de szép feladatot teljesítettünk. Mi, ukránok, örömmel, szívvel, lélekkel segítettük a magyar munkásokat és tudtuk, hogy távol, a Szovjetunióban magyar hadifoglyok pedig nekünk segítenek. így van ez. A munkások és parasztok érdeke,

Müller Györgyné és Pernyés] Lajosné hartai lakosok házitö-1 résű paprikát hoztak forgalom- 3 ba. A dunavecse járási tanács j törvénysértési előadója Müller J Györgynét 300, Pernyés Lajosnét 3 400 forint pénzbüntetésre és a | paprika elkobzására ítélte.

* :

3

Takács József apostagi lakos < elhullott lovát nem szállította ki j a dögkútba. A lovat a kutyák! marcangolták szét s hurcolták a: húsdarabokat magukkal. Takács| Józsefet egészségügyet vészé- j lyeztető cselekedete miatt 300 j forint pénzbüntetésre ítélték, j

: * i

; A kecskeméti rendörlcapitány-j ság letartóztatta Pluczer Már-! ton, többszörösen büntetett cég-! lédberceii lakos, csavargót. Plu-j ezer után a kecskeméti rendőr-! ség egy Izsákon elkövetett ke-! Irékpárlopás miatt nyomozott, a: Tolvajt azonban a ráckevei já- • ;rási rendőrkapitányság is kö-j Irözte, társadalmi tulajdon sérel-i imére elkövetett lopás miatt, j

’ * 3

; Sunyi Balázs szabadszállási; llakos kukoricájából Pelikán 1st-] :ván szabadszállási lakos 50 cső: :kukoricát ellopott. A tettest a: [mezőőrök tettenérték. elfogták | lés 500 forint, pénzbüntetésre ítél- : !ték.

bárhol élnek is azok, közös. Kö-C zös a harcuk is. >

Amikor Magyarországon 1919-c ben az ellenforradalom győze-S delmeskedett, engem is bebörtö-? nóztek. Nagyon megkínoztak,s megvertek, mind a két lábamat? eltörték. Bizony, sok mindenem keresztül mentem... >

Tekintetét a munkapadon fel-< halmozott rézrudakra veti. Ke-> zébe vesz egy darabot... <

• • \ Ot éve doJgozom ebben? az üzemben — mondja. — No-5 vembér 7 tiszteletére, a győztest Szocialista Forradalom emlékére] felajánlottuk, hogy 30 000 lórin« értékű társadalmi munkát vég-S zünk. Nézze ezeket az ablakke-? reteket — mutat az asztalán fel-) halmozott vasrácsokra. — Munkaidő után mindennap itt mara-< dók és egyik munkatársammal] készítem ezeket. Az érte járói munkadíjat fürdő- és mo&dóhe-] lyiség beszerelésére fordítjuk.< Tavaly meg volt a fürdőre a) pénz, de csak részben készülhe-< tett el, közbejött az ellenforra-] dalom. A kiesést, most társadal-; mi munkával pótoljuk. <

De megéri a fáradságot, mert; ez a fürdő a mienk, mint ahogy] mienk a gyár is. Munkánknaki most már van értelme és célja,] s mindezt meghozta a Nagy Ok-< tóberi Szocialista Forradalom] győzelme. Akkor fegyverrel,! most pedig munkával harcolok a] dolgozók jobblétéért — fejezte] be Iványi elv társ. Nagy József?

X A RÉGI HISTÓRIÁK szerint la néhai királyok úgy julalmaz- ] iák me3 hűséges lovagjaikat,

] hogy ami földet egy nap alatt a X leggyorsabb paripákon körül- ] nyargallak, azt birtokul kap- ] ták ...

♦ Ha ez a szolgás ma is élne s ] valakinek eszébe jutna egy-egy ] traktorost azzal a földdel meg- ] ajándékozni, amit élete során,

] vagy akár csak egy év alatt is ] megszántott gépével —, akkor t Huszka József félegyházi trak- ] toros ma legalább tízezerholdas X uraság lenne,

] Mit mond a szürke kimutatás X erről a derék emberről? Éves ] tervét 140 százalékra teljesítette,

] 883 normalholdnak megfelelő X munkát végzett el szántásssal,

] vetéssel, szállítással. Az őszi ] idényben 212 normálholdat | munkált meg a hozzá tartozó fpálmonostorai Keleti Fény és ] Béke Tsz-ben s az egyénileg ] dolgozó parasztok seregénél. A ■ ] Keleti Fényben már minden'

* őszi viag földbekerült ekéje íután, a Béke Tsz-ben is csak 25 X hold búza van már hátra. De a ] nyáron sem lustálkodott Huszka ] József; 31 vagon gabonáról be- tszél cséplési eredménylapja.

| HÁROM ESZTENDEJE dol- j gozik csak a gépállomáson, de azóta hűséges G 35-ös traktorával együtt ismert és szeretett: ember egész Pálmonostorán. Lelkiismeretes munkával kivívott népszerűségére jellemző, hogy a dolgozó parasztok csak vele hajlandók fuvaroztatni; pedig hát társai sem akármilyen emberek. Hiszen a Kossuth-brigád, amelynek ő is tagja, már túlteljesítette éves tervét s az őszi versenyben is legelöl áll.

DEHAT HUSZKA JÓZSEF nagyon sokban különbözik a régi lovagvilág hőseitől. Elsősorban abban, hogy neki nem kellene a birtok, megél ő szépen a munkája után kapott jó fizetésből. Keresete évi átlagban eléri a 2500—3000 forintot, de a nyári időszakban felmegy 4000- ig is. Megdolgozik érte; a nagy munkák idején alig látja otthon a házanépe. S Huszka József tudja, hogy ez a becsületes élet rendje: a kemény, tisztességgel végzett munka után nyugodt az ember álma s a fáradsággal szerzett keveset minden forintja öröm, mert értékét megkétszerezi, hogy a 'gazdája derekasan, mások javára, önmaga becsületére megdolgozott érte ...