Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-29 / 253. szám

lilág prulcíúrjaf, egyesüljetek

4#<**.***m«««* *M*4****+t t+********t*M44-M

MÁGYAI? SZOClÁtíSTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM-4r« SO fillér

1957. OKTOBER 29. KEDD

Törődjünk a munkások gondjaival

Az ellenforradalom eszmei szálláscsinálói — tudva azt, hogy népi rendünk vezető ereje a munkásosztály, — minden igyekezetükkel azon voltak, hogy eltántorítsák a munkásokat a párttól, a kormánytól. Nem átallották azt terjeszteni: népi államunk keveset törődik a munkásokkal.

Mi igaz ebből? Semmi! Mindenki tudja, hogy népi demokráciánkban lett általánossá a munkaruhajuttatás, az 1 forintos bölcsődei, napközi ellátás, a sok ezer tüzelőutalvány, a több millió forintos vállalati, szakszervezeti segély, az ingyenes és kedvez- iményes üdülőjegy, az 50 százalékos vasúti kedvezmény, a természetbeni juttatás, s legutóbb az 5 milliárd forintos béremelés. 'Ezek az emberről való gondoskodás példái.

A munkások gondjai kétirányúnk. Egyrészt politikai: az üzem vezetésébe való beleszólás, a munkahely problémái, másrészt magánjellegűek. A munkások szeretik, ha a kezdésnél jó a gép, a szerszám, s van bőven munka. Megkapják-e ezt mindig? "Néha nem. Az egyik helyen a gépre, másutt a rossz szerszámra panaszkodnak. Joggal mérgelődnek, ha újításaikat a fiók mélyébe süllyesztik. De szóváteszik az üzemi demokrácia gyakori megsértését és azt, ha például a javaslatukra nem válaszolnak. Van, aki a könyvtár bővítését kívánja, sokan a kulturális élet, s egyéb téren kérnek változtatást. Ezek helyi, üzemi gondok. Megoldásukat helyben kell keresni és megtalálni.

Adódhat olyan eset is, amely meghaladja az üzemi párt-, szakszervezet, a vállalatvezetés erejét. Azonban még ez sem indokolja egy-egy probléma elvetését. Az ilyen esetben, ha egy vezető hozzákezd egy nehezebb dologhoz, — lakáskérdés — már azért is becsüli a munkás, mert látja a segítőkészséget. Ha valaha valami a gondot jelentette, akkor ma a lakáskérdés az. Egy évtized kell hozzá, még e téren rendes kerékvágásba jutunk. De addig is tenni kell valamit. Sokhelyütt már cselekedtek. Önerőből, megtakarított forintokból, összefogással lakást építenek.

Ebben segíthet a gyár is. Gépkocsit ad az anyagszállításhoz. A szakszervezet javasolja az ONB-elöleget, az állam pedig hitelt ad az építtetőnek.

Persze, itt is találkozunk túlzott követelésekkel. Vannak, akik úgy gondolkodnak:. adj uramisten, de mindjárt. Aki ismeri az ország anyagi helyzetét, az tudja: az ellenforradalom 22 milliárd forint kárt okozott, három évvel vetette vissza országunkat fejlődésében.

És mindez nem menti fel a párt-, a gazdasági és tömegszervezeti vezetőinket, hogy az adott lehetőséghez képest segítsenek. Mivel nem minden ember szeret tömeg előtt szólni, az egyéni problémáié is szívesebben kikívánkoznak akkor, ha csak a csoport, vagy a brigád van együtt, éppen ezért helyes, célszerű, ha párt- szervezeteink felelevenítik a csoportos beszélgetéseket. Ezeken okos szóval sok mindent tisztázhatnak; mit lehet most, mit lehet később, miért szükséges a társadalmi munka? A munkás megértő, de csak akkor, ha őszinte szót hall; látja, hogy a lehetőségekhez mérten segítik problémájának megoldásában. Éppen ezért fontos, hogy törődjünk a munkások gondjaival.

Raktárakkal ellátott

korszerű felvásárló telepet építteti

a Dunavacsei Földművesszövetkezet

A Dunavecsei Földművesszövetkezet a dolgozó parasztság terményfeleslegének felvásárlását a jövőben nagyobb mértékben kívánja biztosítani.

Ennek lehetővé tétele érdekében a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a vasútállomás mellett korszerű felvásárló telepet és raktárhelyiséget építtet.? A mintegy 500 ezer forint beru-? házást igénylő építési munkála-| tokát már el is kezdték és aj tervek szerint a felvásárló tele-| pet még ebben az évben átadják i rendeltetésének. A költségeket | részben a célrészjegyekből, rész- ~ ben állami hitelből fedezik, j

46 millió f o r i n

, eredményjavulás

Állami gazdaságaink a tavalyihoz képest sokkal jobban gazdálkodnak. Ezt bizonyítja, hogy a tervhez viszonyítva az első háromnegyed évben 40 millió forint eredményjavulást értek el. Tizenegy gazdaság előreláthatólag nyereséges lesz az év végén. Az Izsáki Állami

a tervhez viszonyítva]

demes megemlíteni, hogy tavaly] majdnem 10 millió forint voltj a veszteség.

Vannak a megyében még veszteséges gazdaságok. A máté- telki, mohácsszigeti és a tisza- kécsltei állami gazdaságok még] rosszul gazdálkodnak, termelési j

NINCS OK

ELBIZAKODOTTSÁGRA (2. oldal)

A TAGKONYVCSERE ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL

(3. oldal)

TÍZ ÜJ BELÉPŐ A FÜLÖP- SZÁLLÁSI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BE

(3, oldal)

HAT ESZTENDŐ LENIN MELLETT

(4. oldal)

LEVELEZŐNK ÍRJA

(4. oldal)

GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK

(4. oldal)

SÍI TÖRTÉNT VASÄRNAP A MEGYÉBEN?

(5. oldal)

RENDELET AZ ÄLLAMI TARTALÉKFÖLDEK HASZNOSÍTÁSÁRÓL

15. oldal)

KÉPREJTVÉNY

(5. oldal)

terveiket nem teljesítették.

Gazdasag 4 millió, a vaskúti 4 és fél millió, a hildpusztai 1 mil-t lió, a garai szintén 1 millió nye-' reségre számít. Ez utóbbinál érTanácsülés Étsekcsanádon

Vasárnap délelőtt tanácsülést tartottak Érsekcsanádon, ahol megtárgyalták a község állategészségügyének problémáit, valamint az ellenforradalom óta eltelt fejlődés eredményét. A gazdasági talpraállás és kibontakozás munkájában sikeresen részvevő MSZMP népnevelőket, számos pedagógust, helyi kereskedelmi és mezőgazdasági szakembert, termelőszövetkezeti parasztot dicséretben részesített a tanács az eredményes jó munkáért.

:

Fejlett állategészségügy nélkül nincs eredményes .tenyésztés!

Parazitológiai tanácskozás Kiskörösön

Megyénket dicsérik a fővárosi háziasszonyok teli kosarai

A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottságának támogatásával a Kiskőrösi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya október 26-án parazitológiai tanácskozást tartott. Az ankétra meghívást kaptak az állategészségügy tudományos kutatói, a megyei íőállatorvosok, városi és községi szakemberek, a párt és a tanács képviselői.

A tanácskozást Bank. Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésen belül az állat- J egészségügy elsőrendű helyet j foglal el, ennek megjavítása, ki- szélesítése szorosan összeíügg a tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésével.

Dr. Kotlán Sándor Kossuth- _díjas akadémikus a mételykor Jelleni védekezés jelenlegi állá- isáról és feladatairól tartott elődadást. Ismertette, hogy a para- Jzitológiai mozgalom az utolsó Xkét évtizedben világszerte hatal- Jmas fejlődésnek indult s jelen- I tőségét ma már nemcsak a szakiemberek hirdetik, hanem min- fdenki elismeri, hiszen bebizonyosodott, hogy a parazitás megbetegedések sokkal nagyobb veszteségeket okoznak, mint bármely más kór. Ennek a felismerésnek nyomán lendült fel mindenütt a gyakorlati védekezéssel párosult elméleti kutatómunka. A mozgalomban a Szovjetunió vezet, ahol két nagy iskola: Szkrjabin és Paylovszkij akadémikus iskolája és a tudományos munkatársak ezrei foglalkoznak ezzel a tudományág- 1 gal. Szembetűnően fejlődik a pa- razitológia a népi demokráciákban is; Lengyelország például a Szovjetunió után a második helyen áll; Csehszlovákiában is egyre sikeresebben törekszenek a parazitológusok s az e tudományággal foglalkozó intézmények számának növelésére.

Magyarország az intézetek és a speciális szakemberek számát illetően egyelőre szerényen mögöttük marad az említett országoknak, de a gyakorlati eredményeket illetően nincs miért szégyenkeznünk. A számbeli kisebbséget pótolja az állatorvosi kar lelkesedése, az egyéni kezdeményező készség.

Kotlán professzor ezután arról beszélt, hogy a parazitológia homlokterében a májmételykór. problémája áll. Beszámolt az eddigi eredményekről, a rövid ideje folyó, de máris sikereket mutató védekezési eljárásokról, amelyen közül elsősorban fontos a vízrendezés. Erre biztosítani kell minden mértékű munkaerőt és pénzt, mert nyomában minimálisra csökken a mételykor pusztítása. A szakemberek munkáját igen megkönnyíti az is, hogy a széntetrakloridos terápiával igen eredményes fegyver került a kezünkbe a beteg állatok kezeléséhez.

EZUTÁN dr. Horváth József

járási főállatorvcs ismertette a kiskőrösi járásban folyó parazitológiai munka sikereit, részletesen beszámolt kísérleteiről. Kitűnt, hogy az alig négy éve folytatott védekezés máris komoly eredményeket hozott, a ráfordítás sokszorosa térült meg máris. A vágómarhái; súlya például 1478 mázsa súlyszaporulattal nőtt, ami 1 200 000 forint jövedelemtöbbletet jelent a gazdáknak s ehhez hozzászámítva még az elért tejtöbblet értékét: mintegy 2 millióra tehető a forinttal mérhető eredmény. Az említett évek alatt 65-ről 30—35 százalékra csökkent az állomány métely es fertőzöttsége; a járásban 72 kilométerrel bővült a vízlevezető hálózat s több, mint 6000 •hold ellenőrzött legelőn folytatnak vegyszeres csigairtást. —» mindezt összekapcsolva az állat- állomány rendszeres megfigyelésével és széntetrakloridos kezelésével.

A RÉSZVEVŐK ezután megtekintették a parazitológiai állomást, majd tartalmas vita következett, amelynek során a felszólalók működési területükön szerzett tapasztalataikat, az elért eredményeket ismertettek. '

tások, nagy mennyiség- : ben viszik az árut az : üzemi konyhákra is. : Különös elismeréssel illetik itt a tompái Sza- : badság Termelőszövet- : kezet termelvényeit. S j ott hallottuk azt is, hogy igen keresett a bácsival spárga! Tér- ; illesztése igen kifizető- | dő, mégis kevés érke- : zik belőle a piacra.

Az Élmunkás-téri piacon a megyei MÉK elárusító helye is az idén létesült. Naponta gépkocsik és vagonszállítmányok ontják ide hazulról az időszaki terményeket. Itt keresik a helvéciai Jonathán- almát, a kecskeméti szép vöröskáposztát, a szőlők közül a sárfe- hért, kövidinkát. Teljes a megye termelvé- nyeinek sikere; — a pesti háziasszonyok tömött kosarai híven : igazoliák ezt.

rr-Ö "—Ú

vetkezet elárusítóhelyén.

— Ez év januárjában létesítettük ezt a helyet. Hetenként négy vagon áru érkezik hazulról s áruink jó minősége hamar népszerű lett. A szőlőt, almát rekeszekben kapjuk, így nem törik ösz- sze, a paradicsomot és paprikát pedig hűtőládákba csomagolva áruljuk.

A szövetkezet két hét múlva megkezdi saját készítményű húsáruinak eladását is; a hízott sertések már készen vannak, csak a hidegebb időt várják a vágással.

A legnagyobb elárusító helye a Kelebiai Földművesszövetkezetnek van. Igazi szüret van itt a szőlőfajtákból. Fritz Imre büszkén állapítja meg: minden mennyiséget percek alatt eladunk. Vásárlói nemcsak a kis liázlargyek csábítva kínálják magukat. Agócs Kálmán, a jánoshalmi szövetkezet megbízottja és munkatársai alig győzik a kiszolgálást, gépkocsin, teherszállítmányként naponta érkezik a friss áru. Csak almából 250—300 mázsát adnak el. A földművesszövetkezet a gyümölcs- és főzelékféleségeken kívül zsírt, szalonnát, sonkát és kolbászfélét is árul, valamennyi igazi bácskai módra készítve.

Van is keletjük. — Vajda Pálné éppen szalonnát vásárol, amikor ott járunk.

— Azért szeretem a készítményeiket, mert olyan az ízük, mintha magam csináltam volna. — S ez az elismerés mindent megmagyaráz.

Bakondi Béla hófehér köpenyben szolgálja ki a vevőket a Tompái FüldművcsszöMegyénk szőlőgazdaságai, gyümölcsösei az idén gazdag termést hoztak, a termelőszövetkezetek konyhakertészetei egész éven át friss és változatos zöldségfélékkel látják el a főváros dolgozóit. Helvécia Jo- nathánja, Jánoshalma, Borota, Rém almafajtái, Kelebia csemege- szőlője, Tiszakécske káposztája, a tompái Szabadság Tsz paprikája igen keresettek a háziasszonyok körében.

A vásárcsarnokok hatalmas árudáiban folyik a megye terményeinek árusítása. A Tolbuchin körúti nagycsarnokban a jánoshalmi. tompái és kelebiai földművesszövetkezet elárusító helyei szinte egymás mellett sorakoznak. Kora reggeltől késő estig nagyszámú vásárló fordul meg előttük, nji álmáké-