Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-25 / 250. szám

JilLifi-t nan IqLődik Tolvajnak nincs helye a gyárban a Kalocsai Paprikaleldolgozó KISZ-szervezete? Megyénk jelentős ipari üze­mei közé számít a Kalocsai Pap­rikafeldolgozó Vállalat. A gyár­ban több mint kétszáz fiatal dolgozik, s csupán 34-en KISZ- tagok. Nem lehet kétséges, hogy ezek a számok a KlSZ-szerve- zeten belül valami súlyos hibát takarnak; mit mondanak a KISZ-tagok ? A gyár fiataljai és a KISZ- tagok arról panaszkodnak — a járási KISZ-bizottságon is úgy tudjálj: —, hogy az üzem veze­tősége és a pártszervezet sem» adja meg azt a segítséget, amely-! re a KISZ-szervezetnek szüksé-j ge lenne. A KISZ-vezetőség tag-í jai — mondják a KISZ-tagok és így is van — zsebükben hord ják a KISZ iratait, vagy leg­jobb esetben hazaviszik ottho­nukba. A panaszok száma egy­re nő, ha több fiatalt hallgatunk meg. A refrén mindig az, hogy nem segít a vállalatvezetöség és a pártszervezet. El kell mondani, hogy a KISZ- szervezet most hozta létre a tánccsoportot. A tánccsoportnak jelenleg 12 tagja van, de ebből 9 lány. A KISZ-szervezet veze­tősége úgy látja, hogy képtele­nek megtartani a próbákat, mert a fiatalok rendszerint az egy­mást váltó műszakokban dol­goznak, s így a szabadidejük nem egy időpontban van. Az Idős clrtársak vélem énje »Az éremnek két oldala van< — tartja a közmondás. Ezért kértük meg az üzemvezetőségé­nek képviselőjét — Móró László- • elv társat — és az üzemi párt- szervezet titkárát — Kiss Tibor elvtársat — adjanak felvilágo­sítást, hogy milyennek látják a KISZ-ezervezet jelenlegi mun­káját, minek tulajdonítják a KISZ-szervezet csekély taglét­számát. Az elv társak elmondták, hogy a pártszervezet volt az, mely har­colt a KISZ-szervezet létrehozá­sáért. Az idős párttag elvtársak látogattak a fiatalokhoz és kezd­ték meg a KISZ szervezését. — Ezenkívül sok másirányú segít­séget nyújtott a párt és az üzem a KISZ-nek. Ezt a segítséget a kiszisták nem használták ki. Bi­zonyíték erre, hogy például a vállalat vezetősége a városban lévő kultúrtermet teljesen a KISZ rendelkezésére bocsátotta. A KISZ-tagok ezt a termet nem látogatják, ott egy rendezvényt sem tartottak. Előfordult, hogy a kiszisták arra kérték a válla­latot, adjon nekik röplabdapá­lyát. A vállalat vezetősége ki is jfSölte a pályát, de mikor a tár­sadalmi munkáról lett volna szó, a fiatalok kijelentették, csak munkaidő alatt hajlandók elkészíteni. Ebbe, természete­sen nem egyezett bele a válla­lat vezetője, 9tit várnak a KISZ-t#l? Az idős elvtársak, a Paprika­feldolgozó Vállalat dolgozói sze­retik a fiatalokat, de joggal el­várják tőlük, hogy kezdemé­nyezzenek többet. A párttitkár és az üzem vezetője egyöntetű­en kijelentették: »mindent meg­adunk a KISZ-szervezetnek, csupán látni szeretnénk vala­mit«! Hiábavaló lenne a hiba té­forrását kutatni. Hiszen a nyék világosan mutatják. Azonban, hogy ilyen hibák ne forduljanak elő, helyes lenne, ha a városi KISZ-bizottság vezetői felkeresnék a Kalo­csai Paprikafeldolgozó Vállalat KISZ-szervezetét. A KlSZ-szer- vezetnek csupán egy indító erő kellene, s megoldódnának a problémák, amelyek jelen pil­lanatban a fejlődéssel álltak elő, Ehhez azonban a városi KISZ- szervezetnek többször kellene i segítséget nyújtani; : Gémes J Nem létezik nagyobb bosz- szúság munkásember számára, mint az, amikor beérve a gyárba, nem találja dolgozó­asztalán megszokott szerszá­mait. Pedig ez az utóbbi időben gyakori jelenség volt Kecske­méten az Épületlakatosipari Vállalatnál, ahol sajnos, akad­tak még olyanok, akik »össze­tévesztik« a társadalmi tulaj­dont az egyéni tulajdonnal. Ilyen ember volt a vállalat­nál Holczcr Alfréd is, aki az egyik műszak végén táskájá­ban egy értékes fúrófejet akart kilopni a gyárból, hogy azt majd jó pénzért eladja. A portás ébersége azonban meghiúsította a tolvajlást. A tettenért szarka úgylátszik ré­p LEGYEN KISEBB A FORGALOM, DE «o inepédjiik a megye lakosságát a burkolt áremeléstől A megyei áruforgalmi bi­zottság vegyes iparcikk albi­zottsága e héten ülést tartott. Az ülés napirendjén kereske­delmünk jelenleg egyik legfon­tosabb problémája, a burkolt áremelés elleni küzdelem sze­repelt. Szalui Károly, a Vasmű­szaki Nagykereskedelmi Válla­lat igazgatója beszámolójában vázolta azt a helyzetet, amely ezt a harcot szükségessé teszi. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben súlyos visszaélések vol­tak észlelhetők, amelyek a nép életszínvonalának emelését ve­szélyeztették s a megmutatkozó káros gyű,. nat súlyosan érinti és visszaveti azokat a bérügyi, begyűjtési és más intézkedése­ket, amelyek igen kedvező ha­tással bírtak az életszínvonal emelkedésére. Említette, hogy a párt és a kormány megtisztelő feladatot bízott a kereskedelemre e té­ren azzal, hogy a lakosság vé­delméért folyó harc élvonalába állította. Erre azért volt szük­ség, mert a burkolt áremelés nem egy esetben a termelő üze­mek ügyeskedése révén jön lét­re, s ha a kereskedelem dolgo­zói nem őrködnek éberen, a dolgozók rovására megy. Szalai elvtárs éppen ezért felhívta a figyelmet az árak és a minőség védelme érdekében, amely ezek szerint igen nagy politikai je­lentőséggel bír. Az árak és a bérek jelenlegi egyensúlyát mindenképp meg kell tartani — s az eddigi elnézések az ipar és MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a megyei könyvtár. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1835 nagykereskedelem felé meg­szűntek, — mondotta beszámo­lója végén Szalai elvtárs. Hogy a probléma mennyire élő és eleven, s hogy mennyire lelkiismereti kérdésnek tekin­tették a megyei áruforgalmi bi­zottság vegyes iparcikk albizott­ságának tagjai, azt bizonyítja az a számtani példa, amelyet éber szemmel figyelve leltek az élet­ben, s amelyet itt az értekezle­ten el is mondottak. Csillag elv­társ a példák hosszú sorát tárta a részvevők elé. Említette, hogy a Negro nevű 3 forint 45 fillé­res cipőfesték helyett a semmi­vel sem jobb. Bástya elnevezé­sű, de 90 fillérrel drágább cipő­festéket bocsátotta ki a gyár. Ugyancsak a festékeknél említette meg, hogy az 58 forin­tos árban forgalomba hozott pá­rizsi kéket bronzírozott kékre keresztelték, természetesen az árát is jelentősen felemelték: 90 forintra. A (1,75 forintos kis ruhaseprők festett nyéllel 9 fo­rint 80 filléres árban kerültek forgalomba. Hangsúlyozta, hogy­ha kereskedelmünk éberebb lett volna, nem fordulhattak volna elő ilyen esetek. Ma már gyor­sabban és hatékonyan tudunk intézkedni az ilyen törvényelle­nes dolgokkal szemben. A bur­kolt áremeléssel »meggyanúsí­tott árukat« ugyanis 48 órán belül komoly vizsgálatnak vetik alá és azt az ország minden nagykereskedelmi vállalatával egy napon belül közölni tudjuk. Egy másik hozzászóló, mint kirívó példát említette meg, hogy a 2000 forintos konyhabú­tor gyártását leállította az illető gyár és ugyanezt a típust azzal a különbséggel, hogy a szek­rény egyik polcát éa a késes fiókot viaszosvászonnal bélelte, 2400 forintos áron hozta forga­lomba. A megbeszélésen részvevő kereskedelmi szakemberek egy­öntetű határozatot hoztak arról, hogy inkább legyen kevesebb a forgalmi teljesítés, de megvédik Bács megye lakosságát a bur­kolt áremelések következmé­nyeitől. Ennek érdekében rövi­desen boltvezetői értekezleteket tartanak, e határozatot hoztak a leértékelt és osztályos áruk forgalombahozatalának módjai­ról. Ezzel azt teszik lehetővé, hogy a másodosztályú áruk — főképp zománcáruk — ne ke­rülhessenek első osztályú áru­ként eladásra, a hibás áruk ér­tékesítésére pedig a megye két városában — Kecskeméten és Baján külön szaküzletet nyit­nak. ígérték, megtesznek min­dent, mozgósítanak minden ke­reskedelmi dolgozót, hogy az immár komoly méreteket öltő árdrágító spekulációt megaka­dályozzák. Reméljük, ígéretüket valóra is váltják és a kereske­delem dolgozói lelkiismeretesen harcolnak tovább a dolgozók életszínvonalának emelése érde­kében; gebben »űzhette az ipart«, mert a munkaszekrényének el­lenőrzése során egész csomó olyan szerszámot találtak, me­lyekre az ő munkájának el­végzéséhez semmiféle szükség nem volt. A tolvaj ezeket az üzem becsületes munkásaitól lopkodta össze azzal a szán­dékkal, hogy értékesítés vé­gett adandó alkalommal ki­csempéssze azokat a gyár te­rületéről. A szekrényellenőrzés emel­lett azt is megmutatta, hogy a jómadárnak már nem volt elég az a pénz, amit a válla­lattól lopott szerszámokért ka­pott. Tudniillik egyéb »ősz- szegyűjtött« alkatrészek mel­lett a vállalat anyagából már maszek rendeléseket is vállalt, természetesen munkaidő alatt. Érre vall az a sor golyóscsap- ágyház, amit a műhely dolgo­zói a szekrénye mélyéből szed­tek elő. A tolvaj Holczer büntetése természetesen nem marad el, A vállalat vezetősége fegyelmi úton azonnali hatállyal elbo­csátotta, s a műhely dolgozói kollektíván kísérték ki az üzemből, ezzel is kifejezve az iránta való megvetésüket, ügyét pedig átadták a rend­őrségnek. Munkakerülőnek sem Tetemes kárt okozó szabály­talanságok sorozatáért fegyel­mi úton bocsátották el a vál­lalattól Körmendi Mihály esz­tergályost Is. Az elbocsátott esztergályos több napot iga­zolatlanul hiányzott, éjjeli műszak alatt tüzet rakott a forgácsoló műhelyben, eszter­gapadja hosszabb időre ter­melésképtelen lett, mert ha­nyag magatartásával a nor- tonszekrényben tönkretett egy fogaskerékcsoportot, és ami ilyen viselkedés után várható is volt, az éjjeli műszak ellen­őrzése soyán alva találták a munkakerülő Körmendi Mi­hályt. A társadalmi tulajdon védel­mére és a munkafegyelem megszilárdítására tett pclda- statuáló intézkedéseket, Hol­czer és Körmendi fegyelmi úton történő elbocsátását meg­elégedéssel vették tudomásul az üzem becsületes dolgozói, akik azt tartják, hogy ered­ményeik lerontóinak, a közös­ségi vagyont fosztogató tolva­joknak és a géprongáló mun­kakerülőknek nincs helye az Épületlakatosipari Vállalatnál. VÄLASZ cseh istvannénak — NEM lesz mindörok­KÖN ÖRÖKKÉ — MIT TEGYEN HARTYANI FERENC? — ŰJ LAKASBA KÖLTÖZÖTT VILCSEK ISTVÁN cu KORRÉPATERMELŐK! T? A helyi földmüvesszövetkezetek meg­r kezdték az 1958. évi i cukorrépa szerződések kötését. G A cukorrépa átvételi ára mázsánként: V 10”— forint és 3 kg kristálycukor. X Mellékjárandóság: 65 kg nyers répa­E szelet vagy 3 kg száraz répaszelet és T 0,5 kg melasz mázsánként. L A cukorgyár a répaterület megszántá­E sához utalványt ad ki, aminek ellenér­tékét az 1958. évi termésből vonja le M kamatmentesen. 1 Szerződj minél előbb cuhorréoára • a helyi töldművesszövethezetnél. Cseh Istvánná óvónő Kalocsá- sílásszerű kezelésére azzal, hogy ról kereste fel panaszos levele- sűrű forgalom esetén a sorom- vel szerkesztőségünket. Leírja, pót a közúti forgalom zavarta- hogy több alkalommal jelentke- lansága érdekében tíz percnél zett a városi tanácsnál, hogy kisebb időközökben is fel kell helyezzék a városba óvónői, vagy nyitni. A vasútigazgatóság meg- gondozónői állásba, de ügyében jegyezni kívánja még', hogy a a városi tanács nein intézke- jelenlegi forgalom szükségessé dett. A panaszos levelet szemé- teszi, hogy az állomás mindkét lyesen vizsgáltuk ki cs a követ- végén tolatást végezzenek. A kezö megállapításokat tesszük: pályaudvar átépítésével kapcso- A levélben leírtak túlnyomórészt latban a vasút kérte az említett megfelelnek a valóságnak, mert va- sorompó megszüntetését, azon- lóban volt abban az időben egy ííre- han a Kiskunhalasi Városi Tű­sedé» egy óvónői és egy gondozónői nács nem járult hozzá, állásra. Azonban Kalocsán ebben az • időben 10—15 jelentkező is volt. A kinevező szervnek az Összes körül­ményeket figyelembe véve, joga van kiválasztani a legmegfelelőbbet. A városi tanács elsősorban azokat a képesített óvónőket, illetve gondo­Hartyáni Ferenc a Kecskeméti Konzervgyárban dolgozik. Fe­lesége szeptember hó 8-án egy da az erjedő mustot bevitte. kaviszonyt Igazolni.“ Ar, a javasla­tunk, tekintve szociális körülmé­nyeit, nyújtson be segély iránti ké­relmet az SZTK Alközpont mellett működő Társadalombiztosítási Bi­zottsághoz, amelynek van lehetősé­ge a szülési segélyt szociális segély elmen kiutalni. Ehhez csatolja mun­kakönyvi kivonatát és az újszülött születési anyakönyvi kivonalát, va­lamint az üB javaslatát. Szomorú helyzetbe került Vilcsek István jánoshalmi olva­sónk. Egy gazdánál a kamrában lakott, azonban a szüret meg­történtével a szállására a gaz­gyermeknek adott életet. Ami­kor a panaszosunk kérte a vál­lalatot, hogy fizessék ki szá- zúnökct juttatta álláshoz, akiknek mára a szülési segélyt, a válla- anyagi problémáik súlyosabbak vöt tak. Ezért írt hozzánk levelet olva­sónk, hogy segítsünk számára lakást keresni, A Petőfi Népe szerkesztősége telefonon intéz­kedett a Kiskunhalasi Járási Tanács igazgatási osztályán, ahonnan rövid idő múlva a kó­lát ezt elutasította. Azért for­dult hozzánk, hogy intézzük el * problémáját. Ügyében eljártunk 1957 szentem bér 3-án meaie- 02 SZTK illetékes osztályán, — vetkezőket közölték a szerkesz n? a Petőr^oében Ä- «honnan a következő választ tőséggel: kaptuk: „Mivel Hártyán! Ferenc munkavi­szonya 1957. szeptember 2-án meg­szűnt és a szülés szeptember 8-án lakást kapott Jánoshalma község történt, nem jogostüt szülési segély- belterületén, Vörösmarty ntca 10. igaza volt. Ennek kapcsán uta- rc- Ugyanis csak az a dolgozó kan- szám alatt.“ Amint tudomásunkra SÍtottálí a kiskunhalas' álló- bat szülési segélyt, aki három hóna- jutott, vilcsek István olvasónk mái mást az említett sorompó uta- P'Z. megszakítás nélkül, tud mun- be is költözött az új lakásba. lent a Petőfi Népében »ÍVfind- örökkön örökké« című cikk. A Magyar Államvasútalc Szegedi Igazgatósága a cikk alapján vizsgálatot indított és megálla­pította, hogy a cikk írójának „A panaszos kérelmével kapcso­latban közlöm, hogy a nevezett 1957. október hó 11-én egy megfelelő

Next

/
Thumbnails
Contents