Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-02 / 230. szám

FÜRDŐVÁROS LESZ-E KISKOROS Államunk következetesen arra törekszik, hogy;a tanyavjlágql: felemelje s a falut közelebb hozza a városhoz. Elmaradott és elhanyagolt pusztarész volt valamikor Bodoglár is, Kiskunhalas határában. S- ha most olyan valaki látogat el, aki 5—6 éve nem Járt a pusztán, rá sem ismer Bodoglárra. Új házsorok, szép í'öld- művesszövetkezeti bolt épült, tanácskirendeltség van, nem keli a lakosságnak 28 kilométert gyalogolnia a városig, ügyeit intézni.- Van telefonunk, amely annyi emberéleten segített már, mert a beteghez gyorsan kiért a mentőautó. Még az idén bekötő köves- utat kapunk, jövőre egy új iskola építését tervezi a városi tanács. Rendszeresen van mozielőadás, amit nagy örömmel látogatnak az emberek. Még csak villany kellene s akkor elmondhatnánk, hogy telje­sült minden kívánságunk. Szinte irigykedve nézünk a szomszédos Szánkra' és Tázlárra, ahová már az idén beszerelik a villanyt. Schvób János ménye szerint a kiskőrösi gyógy­vizű kút vize a hajdúszoboszlói gyógyfürdő vizének hatásával vetekszik és legalább annyira ér­tékes. Ezek után természetesen a kis­kőrösi emberek szemében na­gyot nőtt a kút értéke. Elhang­zottak már olyan vélemények, hogy helyes lenne, ha Kiskőrö­sön gyógyfürdőt létesítenének. Ehhez nagyobb beruházás, segít­ség kellene. Reméljük, hogy Kis­körös rövidesen nemcsak Petőfi Sándor szülőhelyéről lesz neve­zetes, hanem gyógyfürdőjéről is. Gulyás István Kőolajipari Tröszt üzemegységé­nek főmérnöke, aki a kút vizs­gálata után elmondotta, hogy újabb robbantások esetén dup­lájára lehetne emelni a víz fel­törését. Az új robbantások esz­közlésére most folynak a tárgya­lások. Azért tartottuk szükségesnek ezeket a számszerű adatokat előrebocsátani, mert a kút vizé­nek jódtartalma 5—6 százalékos, s már igen sok ember gyógyult meg vizétől. Az Egészségügyi Minisztérium szakértőinek véje­Sokat emlegetett kérdés itt, Kiskörösön az, hogy mit lehet elérni az. ún. gyógyvizű kúítal. A legutolsó mérések alapján a kútnak 50 C. fok hőmérsékletű vize volt. Az elmúlt héten tör­tént, hogy a mélyfúratú kúton perforálásokat, berobhantásokat eszközöltek, hogy a vízhozamot megnöveljék. Ennek meg is lett az eredménye. Az eddig csak percenként 5 liter vizet adó kút, a robbantások után percenként 130—140 liter vizet ad. Nemrégiben Kiskőrösön járt a tucatnyi ember munkáját végző; dósereknek, melyeket lánctalpas] traktorokból a bányaüzem sze-j relőműhelye alakított át, hogy] idővel minden vonatkozásban] felváltsák a megerőltető, nehéz] kézi munkát. Ezek a gépek nem-; rég túrják még itt a tőzeget, de] Kiss Kárplynak, Knanig Mátyás-] nak és a többi dóseron dolgozók-] pák komoly része van qbbam] hogy a bányában dqlgozók állag-1 keresete fedj az 1200 forintot,] jómaguk-kopertáján pedig átlag-] ban 1500—1600 forintot mutat-] nak a fizetés számai. i De vehetnénk sorba a tizen-] négy kilométer hosszú területen fekvő tőzegtelep bányamunkása;-] nak bemutatását. Itt van aVar-] ga-brigád a szállítószalagnál,1 vagy Kprnpczi József csíllerakó csapata, melynek tagjai naponta húsz vagon tűzrevalőt vagy trá-i gyának szánt tőzegalapanyagüt] lapátolnak a fürgén döcögő kis-] vasút billenő-kocsijaiba. TOVÁBBMENVE tőlük, már] messziről látszik egy óriás vas-] monstrum, egy robosztus kotró­gép, melyen Skropkó Tivadar és Virág József gépészek vezetésé-1 vei egész munkacsapat termeli az »alföldi szenet«. A gépóriás és hangyaszorgalmú kísérői, égész csatornaárkot hagyva ma­guk után, 40 nap alatt kerülik meg a hét kilométer hosszú tö- zegmezőt, s a lassú forgás köz­ben 18 000 tonna tűzrevalőt ter­mel a hajdani láp és mocsár gyomrából. írni ezekről az emberekről, ha csak rövid ismertetőt, már ma­gában is megtiszteltetés, mert a munka dicsérete elsők között il­leti őket. Tervüket rendszerint túlteljesítik. Mindig többet ad­nak, mint amennyit ígérnek. Ez évben is több mint 70 000 tonna tőzeget adnak a mezőgazdaság­nak, az iparnak és a megye TÜ­ZE P telepein keresztül száz és ezer családnak­A TÖZEGBÄNYÄSZOK ke­vesen vannak. B£cs megyében alig pár százan űzik ezt a nehéz szakmát. Nem is hivalkodó em­berek. Igaz, munkájuktól sem függ ország-világ Soma. Az js igaz, hogy nmes szép egyenruhá­juk, meg a lakások sem épülnek tucatszám a részükre —, egyszó­val nem olyan npgy a megbe­csülésük mint tesszük azt, hegy­vidéki társaiké. De attól ők még bányászok, — tőzegbányászok, akiket megillptt az ejismepcs és a hagyománybs köszöntés, to­vábbi — jószerencsét. Sándor Géza. A BÁNYÁSZ KÖSZÖNTÉS­HEZ nem szokott alföldi ember meglepetten kapja fel fqjet a címszó hallatára. Szép ez á kö­szönés, de a homokon ritkán hal­lani, ami nem is csoda, hiszen megyénkben alig pár százan üd- vözlik így egymást. Csengése ép­pen ezért legalább olyan furcsa a más köszönéshez szokott tűi­nek, mint amilyen nehéz azok­nak a munkája, akik rászolgál­tak erre a titulusra — bányász. llogyan? Hát megyénkben, itt ezen a szél fújta sima vidéken is vannak bányászok? Igen van­nak. Bánya is van a homokon; a Keceli Tőzegbáflya. Csak ép­pen ritkán hall hírt róla az ol­vasó. Pedig a tőzegbányászok ha nem is dolgoznak a tárnák embereiként a föld alatt, -— mun­kájuk azért igen fontos. Á MEGYE több ezer családjá­nak otthonában tőzeg adja té­len a meleget. Égetésnél szíve­sen használják fűtőanyagnak a téglagyárak s nem utolsósorban több százezer mázsát tesz ki évente az a mennyiség, amellyel tőzegbányászaink értékes hu- nmsztképző trágyaalapanyaghoz juttatják a megye dolgozó pa­rasztjait. Nehéz munka az övék. Az igaz, hogy nem lebeg fejük fe­lett a bányalég réme. és több más, a föld gyomrában dolgo­zókra leselkedő veszély, de pró­bálja csak meg valaki a kézi- lejtésű, szeletes tőzegtermelést reggeltől napestig. PRÓBÁLJON meg az illető naphosszat hajladozni és 8—10 kilós súlyokat erpeLni. Állítjuk, véleménye hamar megváltozik a tőzegtermelés erőt őrlő munká­jának könnyűségéről. Pedig a tőzeghányászok évek óta így csppgajják verítéküket. Szőke Jó­zsef kézifejtő brigádja például naponta hatezerszer hajol le a bányagödrök tíz kilós fözegda- rabjaiert. Edzett ember, sok szív, kemény akarat és megfeszített munka kel] ahhoz, amíg egy négytagú brigád kibányász, elszállít és boglyába rak 60—70 tonnát nyo­mó tőzegkockát egy műszak alatt. A tőzegtermelől? npponta teszik ezt, sőt még többet is. Bányász voltukra ezért joggal büszkék és meglepetéssel szem- délik a látogatót, aki feledve, hogy hol van, csak úgy civilem* éer módjára adj istennel, vagy jónapottal köszönt rájuk. IGEN. A bányászköszöntésnek, a joszerencsét mondásnak régi múltja van itt, nem úgy, mint a részének módosításával meg­változtatni. A »ZIL—111« V-alakú 8 hen­geres, 200 lóerős moforral mű­ködik, amely 100 kilométeren­ként átlag 20 liter benzint fo­gyaszt. Az erős motor több mint 160 kilométeres óránkénti se-, besség elérését teszi lehetővé. Az utasok számára a tágasabb teret a motor térfogatának csökken­tésével érték eí. Az automata sebességváltás lehetővé teszi a sebesség módo­sítását a sofőr részvétele nélkül. A sebesség változása a mozgás A moszkvai Lihacsov Autó­gyár a közeljövőben kezdi meg az új »ZIL—111« típusú, hét­személyes gépkocsi sorozatgyár­tását. A »ZIL—111« új konstrukció­ja ésszerűbb az cddjgieknéj, tu­lajdonságai jobbak, felépítése kényelmesebb az utasok szama­ra. Külső alakja teljesen kor­szerű, kezelése leegyszerűsített. A tervezők a gépkocsi kül­alakját úgy dolgozták ki, hogy a jövőben nagyobb költség nél­kül lehet majd a karosszéria alakját, a Eocsj első vagy hátsó gyorsaságától és az út jellegétől függ. Szükség esetén azonban a vezető egy elektromos gomb megnyomásával kikapcsolhatja az automatikus sebességváltót és a szokásos módon vezetheti a kocsit. A szép kivitelű párnázás, a fűtő- és szellözöberendezések, az elektrohidraulikus ablaknyitok, a légkondicionáló készülék és a nemcsak az c|jilső, hanem a hátsó ülésekről is kezelhető rá­diókészülék a »J5IL—1ll«-et a legkorszerűbb és legkényelme­sebb személygépkocsivá teszi. NEM ÉRTE SÉRELEM — INGATLANVÁSÁRLÁSNÁL MENNYI ILLETÉKÉT KÉLL FIZETNI? — UTASÍTOTTÁK A PÉNZ- TÁBOSNÖT — GYŐRIT SIMON MEGKAPJA A PÉNZÉT A Mélykúti Vegyes Kisipari Termelőszövetke­zetnél vállalt munkát Dírvaderies Kálmán. Mi­után öt napig dolgozott, műit segédmunkás, a KTSZ 67 forint munkabért számfejtett számára. Arra kért bennünket, hogy vizsgáljuk mpg, mi­ért kapott flyen kevés pénzt? Ügyében eljártunk az említett kisipari termelőszövetkezetnél, ahql a következőket állapítottuk meg: Dervaderics Kálmán mindössze négy napig dolgozott a fent nevezett rpunkahelyen. Az elszá­molás szerint napi 25 forint bért számoltak el részére. A 3 százalékos nyugdijlevonás után 97 forint volt a keresete. Lényegében panaszosun­kat nem értg sérelem. hogy nem fjzefle ki a szántásért a ráterhelt pez- szeget. Olvasónk a pert megnyerte, de az utazási költséget a gépállomás —, ame|y kötelezve voll a perköltségek kifizetésére — nem fizette ki szá­mára. A gépállomás igazgatójához fordultunk, aki a következő választ adta: „Kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a panas* helytálló. A bírósági határozatot késve kaptuk meg, s így történt meg, hogy a panaszos késve kapja meg a pénzét. Elnézést kérünk a panaszostól, s egyidejűleg » 83 forint 21) fillért eímtre átutaltuk.1* Horváth Mária orgoványi olvadónk arra kér vá­laszt szerkesztőségünktől, hogy közöljük vele, ha szőlőt, vagy más ingatlant akár vásárolni, a vétel-, áron felül az államnak a vételár hány százalé­kát kell kifizetnie. Ügyében a megyei tanács me-, zógazdasági osztályához fordultunk, ahonnan Mik­lós Jenő előadó a következőket válaszolta: „Az ingatlan vásárlásánál a Pénzügyminisztérium 21— 1937. számú renpeletc értelmében ház- és bcltelki Ingat­lan esetében 1.5 százalék, mezőgazdasági ingatlan eseté­ben pedig 21} százalék illetékei, kell fizetni az államnak. Az ingatlan értéke utár. —, amely fel van tüntetve álta­lában az adás-vételi szerződésnél — kell a 20 százalékot fizetni.“ , (Verses gyermekmese) 0 | Irta: Esziu Nándor | 27 ♦>♦♦♦♦«» Ne volt a falunak oly széles utcája, melyen befért volna Erős János zsákja. Ahogy fprgatta, nem tudta bevinni, Ügy kellett a falu népét odahívni. Arubőség a bajai vasüzletben A napokban meglátogattam a bajai Népbolt 14. sz. vasüzletét, és kellemes meglepetéssel láttam, hogy az említett üzlet felkészült gz őszi csúcsforgalomra. Keszthelyi Sándor, a vasüzlet helyettes vezetője megmutatta a raktárakban elhelyezett árukészletet. A raktárakban több mint száz darab nagyon szép kivitelű zomán­cozott tűzhelyet láttam. A másik helyiségben gazdájukra várnak a Túra-Cscpel kerékpárok. Az üzlet alatti pincében, amelyef rak­tárnak rendeztek be, egész halmaz zománcozott edény van. Meg­található itt a Baján is közkedvelt ceglédi vizeskanna, Bonyhád­iéi és Budafokról érkezett kokszjcálybák. Az üzletben megtalál­ható!? a mezőgazdasági kisgépek, kukoricamorzsolók, répa­darálók is. Az üzletben Jevő árubőség és az eladók udvarias kiszolgálása azt bizonyltja: Baján nem kell félni attól, hogy nehézségek lesz­nek az őszi csúcsforgalom lebonyolításában, Feclitlcr Ferenc Domokos Lászióné levelezőnk arról ir, hogy az Utóbbi időbér, többször előfordult az, hogy nem kapta meg a moziban a megszokott helyét. A pénztárosnő mindig azt mondta, hogy eladták a jegyet. A moziba bemenve pedig látta, hogy a szék üres. Levelezőnk panaszát eljuttattuk a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalathoz, ahon­nan a következő válasz érkezett: „A panaszos levél tartalmából arra következtetünk, hogy a kérdéses ülőhely az I. páholyban van. Ez a pá­holy az utóbbi időkig szabadon megvásárolható volt, de újakban az ülőhelyekből két széket a rendőrség, egy széket pedig az ügyeletes pedagógus részére tar tavik fenn. A páholyban lévő hátsó három széket pedig minden előadásra kiadjuk. A mozi pénztárosát utasítot­tuk, bogy a telefonon kért megrendeléseknél gondosab­ban járjon el.“ Ekkor a zsák száját szélesre oldotta, az acélos búzát jószivvel osztogatta. Volt ötöm, újongps, a hombár csurig lett, annyit vitt mindenki, amennyi csak kellett, Cuőrfi Simon Hercegszántóról írt levelet, amelyben a következőkre utal: Február hónap­ban a Csátaljai Gépállomás részére a szántási dí­jat kifizette, Egyízben tárgyalás végett Bajára kellett utaznia, mert a gépállomás azt állitoUu, f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents