Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-20 / 246. szám
Müf erernlétf og aíáson Mikii Ferencnél RfiGI és ÚJ KÉPEK sorakoznak a faion és a padlón, állványokon és székeken egyaránt, Mikii Ferenc bajai festőművész műtermében. Haikszavú, alacsony, bajuszos ember s művész. Erős, szúrós tekintetű, az a'- érzése az embernek, hogy atlan- bóan témát keres, színeket variái; mintha egy kicsit mindig csodálná mindazt, amit iái, ami ivörüiötte van. innen ered laiárr íátszoiagos iélszegsége is. Végignézek a képeden. Tájképek és—portrék váltakoznak. Az eiső, ami a képek láttán szem- beötlik: a testményekbói aradó optimizmus, emberség, erő, ele- v er ség. Ez főleg újaob alkotásaira jellemző. Témái, a bajai, a dunántuii, tokaji tájak és emberek. Tájképeire az a legjei- .emzőbb, hogy egyes tárgyak pl. pad, kapu, ház. kerítés) szerepeltetésével a tájat feltűnő közelségbe hozza az emoerhez. — Mi áll közelebb hozzá, a tájkép, vagy a portréfestés? — Kérdezem, mire szinte gondolkodás nélkül válaszol; — nem tuaya eldönteni; mikor,mit érez, mikor, mi van rá nagyobb hatással. Valahogy így mondja. Egyforma szeretettel dolgozik rajtuk. Látszólagos lelkesedéssel mu- '.bgatja a képeit, de amikor arra kérem, beszéljen a képekről, azt válaszolja, nem tud mit mondani róluk. És hozzáteszi: beszélnek azok magukról. — Vagy, ha nem beszélnek- — mondja mosolyogva —, akkor nem vagyok festő. Alig, hegy kimondja, már újabb kép után kutat, amit még meg akar mutatni. Addig, amíg ott, a sarokban keresi a képet, elmondok róla egyel-mást, eddigi munkájáról, művészi pályafutásáról. 1942-ben Firenzében. az ott megrendezett Ifjúsági Képzőművészeti Kiállításon díjat nyert. Ezt követően tanársegéd lett, majd 1940-ban nagy szerepe volt a bajai Művésztelep létrehozásában. 1952-ben megszervezte a helybeli Képzőművész Kört, amelynek azóta a vezetője. E körből kerültek ki olyan tehetséges, és azóta neves művészek, mint Udvardi Erzsébet, Szurcsik János Veinträger Adolf ff HAZÁNK védelmi erejének növeléséért 1 n Fegyveres civilek, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szal- vai Mihály lövészklubjának a tagjai kerékpároztak át múlt vasárnap reggel a kecskeméti Czollncr téren. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának a tiszteletére rendezett egyéni kispuska-lóversenyre igyekeztek. A tavaszinak is beillő napsütésben egyre többen gyülekeztek a lőtéren, férfiak, nők, vegyesen. Eleinte nehéz volt megállapítani, hogy kik a versenyzők, mert fegyver nélkül is sokan megjelentek, később kiderült, segíteni a lőtér berendezésénél. Muha József elvtárs, a megyei lövészklub vezetőjének az üdvözlő szavai után a lövészetvezető utasítására fegyelmezett gyorsasággal elfoglalták a versenyzők a lőpadokat. Szemük a céltáblán, kezükben a puskák oly mereven szegeződtek előre, mintha satuba szorították volna őket. — Tűz! — hangzott el a vezényszó, s röviddel rá puskaropogás törte meg a várakozás csendjét. BÉR FÜR ÉSZELÉST minden mennyiségben vállal magánosok és vállalatok részére 120 cm-es rönkvastagságig a Mezőgazdasági Ktsz. — Iroda: Kecskemét, víztoronnyal szemben. Teiefonszám: 28—Cl. — Fűrésztelep a Fűzfás közön az Asztalos Ktsz telepe mellett. 2014 Szinte észrevehető volt, hogyan dobogott mindenkinek a szíve: vajon milyen a találat? A fekvő tüzelő testhelyzet után a térdelő, majd az álló következett. E különböző helyzetekből történt lövés után a következő csoport helyezkedett a fékpadokra. Ezek a. lövők már izgatottabbak voltakj hiszen 2‘iO köregységes eredmény is megszületett az előzőeknél. Ezt kellene túllőni! Sikerül-e? A verseny azonban továbbra is fegyelmezetten, katonásan folyt, s amikor a »Tüzet szüntess!« után befejeződött a találatok értékelése is, idős Lacó István elvtárs megkönnyebbülten sóhajtott fel. Nem szóJt semmit, de látszott az arcán, hogy ez a boldog érzés örvendezteti: »Megnyertem!-* I * * Percekig szólni sem tudott, csak mosolygott mindenkire. A 220 köregységgel ő lett csakugyan az első, a második és harmadik helyezést Szinkó Mihály cs Seremet László érte el 219, illetve 216 köregységgel. A női versenyzők közül Rozgonyi Teodóráé az elsőség 210 köregységes találattal. Mindenki azzal az érzéssel tá^ jvozott a loterrul, hogy a nagy píipiPiÉiÉÉÉi 90SM<ü »V3 . a h "J1'1'>> - ' ' ' J.-úf’r?.' ,.v •:a . í.:Ví A szovjet repülögéptervezők Andrej Tupoljev vezetésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére elkészítették a TU—114-es négymotoros turbósu- gármeghajtású utasszállító repülőgépet. Az új. kétemeletes gépcsoda 170 utassal képes repülni. Leszállás nélkül 12 óra alatt jut el Moszkvából New Yorkba. A TU—114-en külön hálóhelyek, 18 személyes étterem, szalonok kaptak helyet, a konyhából liften szállítják a reggelit, ebédet az étterembe. 1 ünnep tiszteletére eredményesen ? megtette a magáét, j — Nem vagyunk még sokan ;— mondta búcsúzásunkkor Mii- íha elvtá.rs —, de reméljük, hogy 1 az új kiképzési év megkezdé- iscíg még sok fiatal mcgismerkc- jdik szakkörünkkel és csatlako- : zik hozzánk, hiszen az a célunk. |hogy a honvédelmi eíő- és utó- ! képzéseiéi nagyban hozzájárul- ♦ junk hazánk védelmi erejének a {növeléséhez! K. I. ; — A «-Belkereskedelem Kiváló 1 Dolgozója- jelvénnyel tüntették t ki Baján Maász Mátyás vendég- ; látóipari dolgozót, a Béke Étte- irem felszolgálóját, Berta János ; népbolti eladót, aki 50 év-e dolgozik a szakmában és Ádám Pál ?osztályvezetőt, a Bajai Állami lÁruliáz dolgozóját. A minisz- |tériumi kitüntetéseket Gerőcs {István, a megyei kereskedelmi Josztály vezetője adta át kedves ♦ünnepség keretében. S zeretek Helvécia.homokvi- lágában barangolni. Nem a homok, hanem az ember miatt, aki legyőzte az előbbit, s kultúrát teremtett ott, ahol a múlt század végéig bogáncs, szamártövis, ördögtetü volt az úr. Bennem él tavaszi csatangolá- som képe: a virágbóbitás fák, az a nekinyújtózkodás a termést hozó kibomlás feié, ami érezhető volt a természetnél és az embereknél. Most ősz van, a betakarodás ideje, színes, gazdag világ, mely csak ruhát vált azonban, mert lüktetőn él tovább. * M ég szendergek Ivanics elvtárs, a tanácselnök helyettesének vendégeként a sez- lonon, reggel hat óra múlt néhány perccel, de a lakás épületének túlsó végéről már hallatszik a munka monoton zubbo- gása: a célgazdaság emberei préselik ki a mustot, a homok aranylevét. Miklóska, vendéglátó gazdám nagyobbik kisfia pizsamában, szaimapapuccsal a lábán kijön a másik szobából, nem tud már aludni (pedig késő estig rajzol- gatott), kíváncsian odapislant rám. alszom-e még. besüt a nap is, igen, reggel van, tessék felkelni. Megyek a falu irányába, át a homoki szőlöskertek dűlőútján, az őszi reggel varázslatos hangulatában. Harmatot gyöngyöznek a füvek, a lombjukat vesztő fák, dórbézolö hangon kárognak a varjak, valahonnan vontató dobogósa hallatszik; egy parasztember már öt fordulót szántott meg a földjén, a dűlő mellett, »jó reggelt«, »aggyisten«, Ősz a hómokoiLáqhan köszöntőm, s viszonoz; előttem leányka igyekszik; ha festő volnék, lefesteném, ha költő, verset írnék róla, ahogy megy csillogó harmatgyémántcsöppek között. a nap aranyszálaitó] átszőtt ég alatt. * A falu egészségháza falához két kerékpár van támasztva, gazdái az orvoshoz jöttek, aki különben az előző nap élénk harcot vívott a bábaasz- szonyal együtt — egy sereg bolha ellen. (Szétszedték a falu azelőtti, s nyugdíjba vonult bábájának a »kiskórház-- udvarán 37 esztendeje álló disznóólját, innen a bolhainvázió és a szívderítő látvány, anogy tenyérrel söpri k le lábuk száráról a fürge rovar- ltákat. & A főutcán egy férfi anyakocát vezet láncon, a bolt előtt ez a krétával írt szöveg olvasható; »Dongó motorkerékpár kapható--, s néhány asszony krizantémot. temetői virágokat árul, vásárol. Az iskola udvarán két pedagógus várja a nebulókat, akik jönnek a homoki szőlők tövéből, sietséggel, tanítóikat látva egy kis rohanással is, hiszen egy szusszanat még és nyolc órát csengetnek. * F élfüllel odavizslatok Major Sanyi bácsi, az iskola- igazgató szobájából a szomszédos és Bartók Béla nevét viselő tanterembe, s a fal árulkodón közli, hogy mit tanulnak, miről felelnek a diákok, Helvécia ifjú és iskolás polgárai. Most a kör sugaráról van szó, majd a következő órán arról, hogy Amerigo Vespucci hányszor járt Amerikában, aztán az Appalach-nak-írt, de »Epelecs--- nek ejtendő hegységet emlegeti helyes kiejtéssel egy láthatatlan fiúcska, míg később ezt fogja fel a fülem: — A novella kisregény, két- három szereplővel. Igen, valahogy így van; de jó is volna máskülönben tudni, hogy hogyan is van, azaz, hogyan kell írni azt a novellát. Mert kell, írókartársak meg kell tanulni, mert már a 13—14 éves helvéciai fiúkat, lányokat sem lehet becsapni, hogy mondjuk, egy írásmunka fölé odabigy- gyesztjük a műfaji meghatározást, “novella--, közben ők is tudják ám,-hogy nem az. * A kultúrteremben a falu választott képviselői, a tanácstagok üléseznek. Okos javaslatok hangzanak el, s a november 7-i ünnepség megrendezéséről konkrét pontok, hogy ezért és azért ez és az a felelős; a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról van szó. amely nélkül’ most nem tanácskozhatnának Helvécia (egyszerű, tiszta- szívű és agyú emberei, de választóikkal együtt nyöghetnék azoknak az igáját, akik arról kaszinóznának — »kérlekalássan urantbátyáin, vagy öcsém—módra —, hogy miképpen izzasszanak ki még több zsírt ebből a faluból is. * P ersze, van baj is, itt, a homokvilágban. Züllött lumpenek csupán »forradalmi - Ságból« (azóta már egytől négy év 8 hónapig terjedő időre lecsü- csültették őket, hogy gyógyuljanak ki a társadalomra veszélyes betegségükből) tavaly októberben tönkrezúzták a tanácsháza belsejét, s most a titkári lakásban dolgozik az egész tanácsapparátus. A konyhában van a pénzügyi, a szobában meg a közigazgatási, a mezőgazdasági, a községgazdálkodási csoport, s az anyakönyvvezető, a kisebbik szobában pedig az elnök, — az elnökhelyettesnek és a titkárnak már íróasztala sincs, nincs hová tehetnék. Miért? Mert a Kecskeméti Tatarozó és Épületkarbantartó Vállalat április óta képtelen volt rendbehozni a megrongált tanácsházát. Mintha fogalmi tévedésben volna, s azt hiszi, hogy lucaszéket vállalt, nempedig épületet. * 7 Tcsörgők az »összkomfor- V/ tos« tanácsi irodán (ahonnan az anyakönyvvezető kénytelen a kollégákat kiküldeni, ha esket), s telefon csörömpöl, a járási tanács egyik osztályáról keresik az elnökhelyettest. Miről van szó, miről se, nem tartozik ide, de bürokratikus szaga lehet annak, amiről a drót túlsó végén beszélnek. ÉZ u válasz megy .Helvéciáról: »A dolgozó parasztok véleménye nagyon fontos... Ismerni kell az egyszerű emberek hangulatát..: Arra kérem az elvtársat, jöjjön ki, hogy lássa, milyen körülmények között dolgozunk...« Nem kell megijedni, helvé- ciaiak, nem valami, a falu életét megrontó beszéd hangzott el a járástól sem, sőt! De itt az a fontos, és fontos (azért is jegyeztem le), hogy a falu vezetői védik önállóságukat, nem lehet már semmilyen ügyben, csak úgy, irniksz-dirniksz, megfelelő tájékozódás, s a dolgozó parasztok véleményének figyelembe vétele nélkül rátelefonálni a köz. ségi tanácsra. * rr Ő sz van. este már, nyugovóra készülődik a falu, kigyulladtak a lámpák (s ilyenkor fellobban Helvécián az izgalom is, hogy csakugyan lesz villany rövidesen, mert úgy hírlik?), csípős fuvallat száll el csöndben a már leveleitől is kopaszodó szőlőtőkék, s a házak között, kiesül agosodik az ég, amelyre az ember, ha nem is látja, odaképzeli már a műholdat is. Jó érzés embernek lenni, —• csak ne volna annyi kutya. Kettő meg is rohan, taktikázva kör- besz&ladgál, lesi a sarkam, de hé, komák, ismerem a csíziót, leguggolok, majd hirtelen föl, dobbantok, mordulok is, és hanyatt- homlok rohannak támadóim a vakvilágnak. Hát ilyen a kutya, csak rá kel! ijeszteni, —j s mert éppen a tavaly feldúlt tanácsháza mellett visz az utam, nem tehetek róla, ha az ellepforradalmórokra is gondoltam! Tarján István és Göldner Tibor (akinek legutóbb Budapesten volt kiállítása). NÉZEM A KÉPEKET, miközben beszélgetünk. Mikii Ferenc' elmondja, hogy jelenleg egyik fő törekvése, hogy képein a családi élet n^elegét, meghittségét, ezernyi színárnyalatait méltóan kifejezze. Ez különösen azóta foglalkoztatja, amióta megnősült. Házassága nagy változást hozott alkotó munkájában. A nyomasztóan nehéz, berongós színeket eleven, játékos színek váltották fel. A kissé elvont témákat az emberi éiettel kapcsolatos, az emberhez közelálló témák követték. — Hátha még lakásom lenne, — mondja lelkesülten, akkor mit tudnék csinálni! Jelenleg egyetlen szobában lakik, Kiscsávolyban. Ahogy ott beszélgetünk, egyszerre csak belép Miskdlczy Ferenc és Éber Sándor. Mindkettő ismert bajai festőművész. Mikii boldogan újságolja, hogy ők azok, akik a legtöbbet segítenek neki a Kör munkájában. A művészek, most már együttesen, kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy külön csoportot kívánnak létesíteni, a kecskemétiektől függetlenül. Kó- rossy Artúr, a megyei tanács népművelési csoportvezetője, aki jelen volt e beszélgetésnél, ígé-j í retett tett, hogy a bajai festők; ezt a hőn óhajtott önállóságot: hamarosan megkapják. BÚCSÚZUNK Mikii Ferenc-; tői. Azt kívánjuk, hogy a nyáron: •festett sok, szép tokaji kép utáni . szülessenek újabb és újabb alkoI tésai, amelyekkel gazdagabb' lesz majd megyénk lendületesen: fejlődő művészi élete. j Varga Mihály ;
