Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-01 / 229. szám

Apró Antal elvtárs ünnepi beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

ténetében — úgy mint az ország többi dolgozóinak — a legsötétebb elnyomatás jellemzi.

Apró eívtárs összehasonlítást tett a Horthy-féle korszak politikája és népi demokráciánk politikai eredményei között. Beszélt az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élőt fejlődéséről. — Hangsúlyozta, hogy az isjiolák

Ezek után gz ünnepi szónok áttért néhány fontosabb gazdasági kérdés tárgyalására.

Háes-K'/'íun megye — mondotta — címsorban mezőgazdasági jellegű megye, Túlnyomószáma a megyében 3j5-rpl 524- re, a tanulók száma 47 000-ről 77 000-re, a nevelők száma pedig 965-ről 3850-re emelkedett.

Büszkén mondhatjuk tehát — jelentette ki Apró elvtárs —, hogy tényleg hírős város Kecskemét: a népi demokratikus Magyarország hírős városa, amelyet a dolgozp nép vezet és kormányoz.

többsége helyesli. Szigorú rendszabályokat hoztunk az ellen- forradalom teljes felszámolására, ugyanakkor szélesítjük a dolgozók demokratikus jogait, beleszólását a népi hatalom gyakorlásába, politikai és gazdasági életünkben egyaránt.

— Büszkén mondhatjuk — jelentette ki Apró elvtárs —, hogy az egész világ, minden becsületes ember elismeri, helyesli eddigi munkánkat.

A kapitalista Nyugat terveiről szólva megállapította, hogy a Magyar Népköztársaságot politikailag elszigetelni nem sikerült,

nincsen válságban Magyar» országpn a szocializmus,

mint ahogy azt az imperialista sajtó, rádió hirdette. Ami pedig bennünket, magyarokat illet, gonpunk lesz rá, hogy soha többé meg ne ismétlődjék október 23-a. Ezután az ellenforradalom politikai terveiről és célkitűzéseiről szólt. Nerp sikerültek ezek a tervek — mondotta —, mert a magyar dolgozók többsége munkások, parasztok, értelmiségiek rövid napok alatt látták, hogy itt nem a hibák kijavításáról, hanem a kizsákmányoló rend visszaállításáról van szó.

sági életünkben bekövetkezett konszolidációnak.

Az ellenforradalom magyarországi szekértolóiról és szervezőiről szólva megállapította, hogy nem érték el céljukat idehaza ijem; csalódtak. A magyar munkás-paraszt forradalmi kormány szilárdan tartja kezében a hatalmat és lesújt mindazokra, akik mégegyszer kezet emelnek a népi hatalomra.

Közel egy év telt el — mondottá Apró elvtárs — az októberi ellenforradalom óta. Elért eredményeink mellett azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy

sok még a t(innivaló, nagyok

a gondjaink, amelyek megoldásáért mi,, kommunisták vállaljuk a felelősséget.

Országunk békében akar élni minden országgal, függetlenül annak társadalmi, politikai berendezkedésétől. Mindent megteszünk a nemzetközi feszültség enyhítés*», érdekében. A ipj külpolitikánk a béke megvédésének, u népek közül U békés egymás mellett élésnek a politikája. Be|- ügyeinkbe sem az NNSZ-íórumo- kon, sem másutt senkinek beleszólást nem engedünk. Ezzel szpmben tovább szélesítjük nemzetköz» kapcsolatainkat. Ezzel kapcsolatban megemlítette Apró e}vtárs azt, hogy hazánkban külföldi vezető államférfiak egész sorát láttuk és látjuk vendégül- Néhány nappal ezelőtt utazott Kínába Kádár elvtárs vezetésével népköztársaságunk kormánydelegációja. Ügy tárgyalunk a velünk jóviszpnyt teremteni akaró országokkal, mint egyenrangú állam, amely a népek egyenjogúságának, a kölcsönös előnyökön és a megbecsülésen keresztül rendezi viszonyát más népekkel.

részt dolgozó parasztok lakják. Mégis fontosnak tartpm -p- hangsúlyozta Apró elvtárs —, hogy póhány ipari népgazdasági vonatkozású kérdéssel is foglalkozzunk. Vázolta ipari fejlődésünk jójismert tényeit, majd megállapította,

meg nagyobb eredményeket érhettünk volna el, ha nem következik be az októberi ellenforradalom.

Közjsmert, hogy ez hatalmas gazdasági károkat okozott az országnak. Ez a kárösszeg meghaladja a 22 üüü milüó forintot. Ha ezt az összeget — állapította meg Apró elvtárs — lakásépítésre használtuk volna, negyedmillió kétszobás lakást tpdtunk volna építeni, de ha traktorgyártásra fordítottuk volna, közel 4Ü0 000 gépet adhattunk volna a magyar mezőgazdaságnak. — Gondoljuk csak meg, miért is jelentős ez a kár? Hiszen 1956 júnjusá után minden előfeltétel megvolt az országban ahhoz, t|°gy a hibákat kijavítsuk ellenforradalom nélkül.

Akadnak olyanok, akik azt mondják, hogy a gazdasági fellendülés az ellenforradalom eredménye. Ez nem igaz! Az ellenforradalom eredménye a gazdasági kártevés, a rablások, a fosztogatások, és a kirabolt közraktárak, áruházak, a nép legjobb fiainak meggyilkolása,

a magyar néptől elrabolt 23

milliárd forint.

Ez az e|lpnfpri'adulpm számlája. Ez az ellenforradalom »gazdasági eredménye«, nempedig a fellendülés, a helyzet javulása. Csak itt, Kecskeméten sole száz millióba került az ellenforradalom garázdálkodása.

Nekünk — mondotta Apró elvtárs — első gondunk volt, hogy úgy vezessük ki a népet az ellen- forradalom kártevéseiből, hogy minél kevesebbet szenvedjen és ahogy a termelő munka elindul, a munkások, dolgpzó parasztok, alkalmazottak életviszonyai javuljanak. ytglt Apró elvtárs a forradalmi munkás-paraszt kormány néhány olyan intézkedésére, amely a gazdasági élet konszolidáció útját egyengette és a múlt káros politikájának több hibáját megszüntette.

A nehézségek ellenére — mondotta — öt és fél milliárd forintot irányoztunk elő a fizetések, a munkabérek emelésére, Ez hatalmas összeg. De

bennünket a népről való gondoskodás vezetett minden cselekedetünkben.

Sokezer ember nyugdíját rendeztük, mintegy hatszázezren kapnak most nyugdíjat és amíg 1948-ban 550 millió volt az évi nyugdíjalap, most 2600 millió forint. Tudjuk, hogy e tekintetben meg vannak hiányosságok, foglalkozunk. is a problémákkal es ahogy az ország gazdasási helyzete lehetővé teszi, találunk is megoldást.

A kormány munkabér cs szociális intézkedései több mint héj tniHiárdra növelték a bérboj élők jövedelmét.

Égy akarunk dolgozni, hogy a szocjaiizmn* eredményeit, előnyeit ne csak unokáink, hanem a ma élő munkásparaszt nemzedék már élvezhesse.

Kormányunk ezért kettőzött figyelmet fordít az életszínvonal megtartására, az árak stabilizációjára, a vásárló erőnek árualappal való biztosítására. — Néhány szóban megemlékezett Apró elvtárs a forint megvédése érdekében tett áremelésekről. De hangsúlyozta, hogy az általános áremelés — mint amit a reakció híresztel — nem következett be és nem is fog bekövetkezni. A burkolt áremelések ellen pedig — mondotta — minden eszközzel fellépünk. A gazdasági bizottság külön felszólította a legfőbb ügyészséget, hogy az ár- drágjtási uzsora, burkolt áremelési ügyekét sürgősen vizsgálja ki és személyekre való tekintet nélkül alkalmazza a felelősscgre- vpnást.

Nem fogjuk tűrni, hogy felelőtlen elemek veszélyeztessék a gazdasági stabilizációt, dolgozó népünk életszínvonalát,

Nem engedhetjük meg a burkolt áremelési tendenciák érvényesülését — úgynevezett »vállalati érdekből« — állami vállalatainknál, szövetkezeteinknél, a helyi iparnál, a tanácsi vállalatoknál, a kisiparban sem.

Az átlagbér-ellenőrzésről szólva leszögezte, hogy ez nem helyes a mai körülmények kqzött. Ezért kellett visszaállítani a teljesítménybér-rendszert, alapul- Véve a múlt év III. negyedévének teljesítményét, felemelve a béreket a kormány törvényes rendelkezései szerint. Jól tudjuk

— mondotta —, hogy sok dolgozó előtt ezek az intézkedések nem voltak népszerűek. Azt azonban világosan kell látnia mindenkinek, hogy az átlagbér- ellenőrzés azt jelenti, a bérek csak tervszerűen változhatnak, Ezzel elejét akarjuk venni annak, hogy egyesek visszaéljenek az üzemek vezetésében kapott nagyobb szabadsággal és jogtalan béremeléseket hajtsanak végre más szakmák, vagy üzemek rovására.

Apró elvtárs hangsúlyozta, gazdasági életünk konszolidációjában milyen mértékben-játszott közre a testvéri népek segítsége, elsősorban a Szovjetunióé, amely az ellenforradalom után elsőnek sietett támogatói hazánkat. — Nagy jelentősége volt' gazdasági ételünk rend behozásában annak a ténynek is, hogy az állampolgárok rendesen fizetik az adót, megértik azt, hogy csak úgy biztosítható az életszínvonal, ha az adófizetési kötelezettségüknek is eleget lesznpk.

Ezek után a mezőgazdasággal kapcsolatos kormányintézkedésekről szólott Apró elvtárs néhány szót.

— Szólni akarok — mondotta

— a beszolgáltatásról. Tudom, hogy ez a kérdés továbbra is foglalkoztatja a dolgozókat. Két okból: egyrészt azért, mert sokan azon töprengenek, hogyan lesz megszervezve a felvásárlás, nem lesznek-e értékesítési gondok, mások pedig jószándékkal akon törik a fejüket, hogyan oldja meg a kormány beszolgáltatás nélkül a városok ellátását. A beszolgáltatás eltörlése után olyan hírek voltak, hogy a kormány felemeli az adót. Erre nem került sor. Mások azt híresztelték, hogy visszaállítjuk a beszolgáltatást. Erre sem került sor.

Megállapíthatjuk, hogy minden kényszerítő rendszabály nélkül az állami terményfelvásárlás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kenyérgabonából már eddig is többet vásároltunk, mint ameny- nyit terveztünk. Bács-Kiskun megye dolgozó parasztságának ! öntudatát, demokráciánkhoz való hűségét dicséri az a tény, hogy

a megye csaknem másfélszeresével teljesítette túl a 1(1- npgyedévi gaiipnafelvásáríási tervét.

Ez a jelenség szinte országosnak mondható. Része van az elért eredményekben természetesen annak is, bogy anug a múlt években a búza beszolgáltafási átlagára 75 forint volt, a mostani ár 20Ü forinton felül van. De ugyanigy emeltük az árpa, a kukorica, a napraforgó, a burgonya, a bor, a hízott sertés, a vágott marha és több mezőgazdasági termék árát, a régi beszol- gálfatási árral szemben.

Ezek az intézkedések emelik a parasztok életszínvonalát, termelési kedvét. A nyári és a most folyó őszi munkák is azt mutatják, hogy ha ezt a gazdaságpolitikát folytatjuk tovább, a mező- gazdasági termelés és az állat- tenyésztés eredményei növekedni fognak.

Mezőgazdaságunk fejlesztésének főbb feladatairól szplva elsősorban azt említette, hogy

az országban egy hold földön inincl magasabb terméshozamot kell elérnünk kenyérgabonában. takarmányban, gyümölcsben, szőlőben.

Ne nyugodjunk bele abba, hogy nálunk lényegében 1937 óta n holdankénti búzatermés 7,4 -7,3 mázsái Ugyanakkor Franciaországban 13, Olaszországban több mint 11, Nyugat-Némelországban 12—15 mázsa. Ezek a számok nagyjában vonatkoznak a többi kalászosokra is. Burgonyában nálunk 30 éves átlag a 37—40 mázsa között mozpg. Amerikában 103, Ausztriában 96, Franciaországban 84 mázsás termést mutat az 1955. évi statisztika. Neküna mindenekelőtt meg kell termelnünk a nagyobb terméshozamok útján az ország kenyérgabona szükségletét és nem szabad be- lenyugodnuirk a termésátlagok elmaradottságába. De nem nyugodhatunk bele az állattenyésztés alacsony színvonalába sem, Nincsenek szűzjqldjejnk, az országnak 9,5 millió hold szántója, egy és negyedmillió hold erdeje van. A továbbfejlődés egyetlen útja tehát a holdankénti termésátlagok növelése.

E célkitűzések előfeltételeinek megteremtését Apró elvtárs abban látta, hogy

nyűgöd tahh gazdálkodást

keli biztosítani és emellett

kevesebb állami megkötöttséget.

Ezenfelül természetesen több műtrágyát kell adnunk a dolgozó parasztságnak, megfelelő árrendszert kell kialakítanunk és lehetővé kell tépnünk, hqgy különböző nyilvántartások még-. követelése helyett növekedjék a termelési kedv, a gazdasági önállóságBues megye sajátos termelés: adottságaival kapcsolatban ei- tíósprban az új szőlő telepítéséről beszélt Apró elvtárs. A kormányzat — mpndotla — gondoskodik arról, hogy ,a Bács megyei szőlők felújításához az ájlami gazdaságok, a kutató intézetek, a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők részére a megye szőlőtermelési jellegének megfelelő szaporító- anyagot helyben termeljék ki és ne más megyéből hozzák. Tavaly 1900, az idén 1700 kát. hold szőlőt telepítettek. 1958-ra jóval nagyobb az előirányzat, de ez még mindig kevés. A kiöregedett, pótlásra szoruló szőlők helyett 4— 5000 kát. hold új szőlő telejiite- sére volna szükség. így .is csak 10—12 év alatt tudnánk felújítani a megye szőlőállományát. A kormány éppen ezért a közeljövőben — mivel a szőlőtermelés nemcsak a dolgozó parasztok ügye, hanem az egész .országé — napirendre tűzi ezt a kérdést és szűkös anyagi vjszonyáipk ellenére a gyökeres szőlőyesszó biztosításához, á növényvédelembe2, a szőlők felújításához, a borok tárolásának biztosításához intézkedéseket kíván foganatosítani két okból: egyrészt, hogy a lakosságot johbpn lássuk c’ szőlővel, gyümölccsel és főzelékfélével is, másrészt azért, mert a magyar gyümölcs jó exportcikk, jó híre vad és ehhez fontos népgazdasági érdek fűződjk

Ezekütán rá'téjrt. Ifrmelps^P' vetkezed gazdálkodásunk kérdéséire.

A mezőgazdaság korszerű átszervezésének egyedüli helyes útja — mondotta Apró elvtárs — a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Nem csinálunk titkot belőle, nyíltan megmondottuk,

minden támogatást megadunk a termelőszövetkezeteknek, hogy azok szocialista nagyiizemmé fejlődjenek.

Az ellenséges rádiók nap mint nap azt kürtölik, hogy az egyéni paraszt ne lépjen be a termelőszövetkezetbe. Matadton meg a kis parcellán. Oly jól tudják, miért teszik ezt. De azokban az országokban, ahonnan pzeket a lanácsqkat adják, az uralkodó a iegtöbb ljelyen a nagybirtok, A kisparaszti gazdaság ugyanis a kapitalista országokban sem bjrja a versenyt a többtermelés- hen a nagyüzemmel, csakhogy a kapitalista országokban töpk- reljssxik a parasztot, elárverezik a földjét, házát, íöldonfújává teszik és megkaparintják, a nagybirtokosok a kisparaszti parcellákat.

Mi npm választjuk ezt a? plat. Ez a kapitalista út.

(Folytatás a 3. oldalon)

Minden becsületes ember helyesli munkánkat

Néhány hét választ el bennünket a szégyenletes októberi ellenforradalom évfordulójától. Ez a rövid egy esztendő sok mindenre megtanított bennünket. Tanult az ellenforradalmi eseményekből a párt, a kormány, de tanultak a széles dolgozó tömegek is.

Ma világosabban látjuk, mint bármikor, hogy az országon belül és kívül kik a barátaink, jóakaróink cs kik az ellenségeink.

A párt központi vezetősége és a kormány az ellenforradalmi pusztítások ellenére számos nagyjelentőségű intézkedést tett az elmúlt hónapokban politikai és gazdasági életünk továbbfejlesztésére, a magyar nép életszínvonalának emelésére, a béli is alkotó munka biztosítására.

Törvénnyé tettük, hogy úgy kell építeni a szocializmust, úgy kell fejleszteni a népgazdaságot, hogy megalapozottá tegyük az elért életszínvonalat.

Pártunk és kormányunk politikai tevékenységét, a2 eUenfor- rada}qm ellen folytatott harcát, gazdasági építő munkára vonatkozó programját a dolgozó nép

A szocialista tábor egysége napról napra szilárdabb

A nagy Szovjetunió, szövetségesünk és felszabadítónk proletár internacionalizmusból fakadó segítségnyújtásáról szólva megállapította, nqgy harcunkban, a munkás-paraszt hatalom megmentésében ez a segítség páratlanul nagyértékü yolt ég ma gém csökkent jelentősége.

Az imperialisták azonban éppen sikereinken felbőszülve, nemzetközi méretű támadásokat indítottak ellenünk.

A »magyar ügy« nagy tanulság volt az egész szocialista tábor számára, a baráti országok egyemberként álltak mellénk és ez mutatja, milyen erő van a szocialista táborban, amelynek egysége uem gyengül, hanem napról napra szilárdabb lesz.

Napnál is világosabb, hogy a kapitalista táborban viszont nincs egység, a hírhedt és az egész világon leleplezett ötös bizottság jelentésének napirenden tartása az EN.SZ ben csak fügefalevél u hótfitó, támadó, agresszív tervek eltakarására. Csakhogy azt a határozati javaslatot, amellyel bennünket meg akartak hely egezni, egységesen visszautasították a szocialista országok. Nem állt kj mellette a 350 milliós Irttíia, a too milliós Indonézia, Egyiptom, Szíria, Afganisztán és más országok egész sora. Másfél milliárd embert számlálnak azok az országok, amelyek ellene voltak a magyar ügy napirendre tűzésének és a határozat elfogadásának. Most ezek a népek és újabb barátaink mindenütt jóleső érzéssé) látják, bqgy megmentettük hazánkban a dolgqzq nép hatalmát. Amennyire féltettek vívmányainkat, most úgy örülnek november 4 óta elért eredményeinknek, politikai és gazdaA kormányt a népről való gondoskodás vezeti minden cselekedetében