Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

alt*»«' ajk.hl * Rovatvezető! TtöTT Wl JL.| Játszmák a nyári versenyekről Három játszmát mutatunk be az alábbiakban különböző nyári ver­senyekről. Az elsőt a lengyelországi mesterversenyen játszották, amelyen ÍSzabó nagymester harmadik lett. Az első helyet Geller szovjet nagy­mester voltakép már az első for­dulóban biztosította, amikor Hol­mov mestert legyőzte. Holmovnak a továbbiak során sikerült a máso­dik helyet tartama. A második játsz­mát Tál nagymester, a Szovjet­unió .idei bajnoka játszotta Kolarov bolgár mester ellen a főiskolai csa­pa t-vil ágbaj nokságban. A harmadik játszmát a napokban befejezett svájci bajnokságról ad­juk. A játszma vesztese, J. Küpper igen rossz formában kezdett és a be­mutatott játszmában módot adott ellenfelének arra, hogy a jó huszár erejét érvényesítse a rossz futó tfllen. NIMZOINDIAI VÉDELEM Geller Holmov 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3, Hc3, FM 4. a-3, Fc3:t 5. be:, c5 6. e3, Va5 7. Fd2, He4 8. Hf3 Hc6 9. Ve2, Hd2: 10. Hd2:í, cd: ’ll. cd:, d5? (Jobb volt 11. —, Vgő) 12. cd:, Vd5j 13. Fd3!, Fd7 (13. —, Vg3:s-re 14. Fe4 és 15. Fc6:f) 14. 0—0, Bc8 15. Vb2, b6 16. Fc4í, Vgo 17. Hc4^ 0—4 18. Hd6, Bb8 19. Bacl, Ha5 20. Bc7J (A hetedik sor birtoka eldönti a küzdelmet.) 20. Vd8 21. Bfcl, a6 22. Vb4, e5 (Holmov gyalogáldozattal akar szo­rult helyzetéből szabadulni.) 23. de:, Fe6 24. Ff5!, Ff5: 28. IlfS:, V'g'5 26. Ve4, Hb3 27. h4í, VÜ8 (Nincs más, mert 27. Vh5~re 28. Vg6 29. He7f következik.) 28. Vg4, g6 29. Blc6, Vd3 30. Hh6t, Kg?- S2S1CIL1AI VEDELEM Tál Kolarov 1. e4, c5 2. Hf3, d6 5, Ő4f cd: 4. HdáHf6 5. Hc3, a6 6. Fg5 (A szov­jet mesterek a főiskolai olimpián számos, győzelmet arattak ezzel a változattal. Megnyugtató védelmet egyik ellenfelük sem tudott talál­ni.)' 6, —, Hbd7 7. Fc4, Va5 8. Vd2, e6 9, 0—0—0, b5 10." Fe6: (Gyakori áldo­zat -a sziciliai védelem ellen. Tál gondolkodás nélkül adta a futót, az áldozat korrekt Volta azonban még nem bizonyított.) 10. —, fe: 11. He6:, Kf7 12. HfS:, Bf8: 13. Vd6, b4 14. Hd5, Va2: (Tál ebben az éles állásban döntetlent ajánlott, amit azonban a bolgár csa­pat kapitánya nem fogadott el. A továbbiak szerint ez a derűlátás nem volt helyénvaló.) Bc7f, Ki8 34. Vc6, sötét feladta. rtes plakátokat, hogy kijavítsa a szocializmus építése közben el­követett hibákat? Hiú remény egy pillanatra is hinni ebben. Ezek a »spontán« elemek ki­sebb gondjukat is nagyobbnak tartották árinál, hogy őrködje­nek a szocializmus vívmányain. Micsoda vívmányőrzés az, ami­kor Tiszaújfalun Pásztor Ferenc, writ csendőrnek az volt a legelső gondja, hogy leverje a pártház faláról a táblát. De mivé lett volna a földreform? Hiszen a paraszt földjére nemcsak Mind­szenti és a többi földesurak pá­lyáztak, hanem Szánkon Kani­zsai Nagy Károly és Rácz De­zső száz holdon felüli kulákok is, akik a Táncsics Tsz földjét akarták visszavenni. M ilyen személyi biztosíté­kok lettek volna ehhez az Andersen űr által félvállról kije­lentett képtelenséghez, amikor Madarason Nádai István, volt 3S-katona és Varga Péter egy­kori nyilas, követelték a tanács lemondását és a forradalmi bi­zottság tagjai közé Varga István íiorthysta főhadnagyot és Sinyi József, volt csendőrt választották pe, akikre az október 28-i misért ? plébános áldását adta. Mi más lehetett volna ebből, mint az 1945- tjén megszakadt, fasizált magyar tokésuralorh, minden el­képzelést -felülmúló, vandál »jog­folytonossága«. Megnyugtatásul Andersen . úr még azt is. közli, hogy az októ­berben hazánkban lejátszódott eserpények ». -. derűs és, remény- teljés légkört teremtettek...« Igen, a derű pedzette az Eszter házi alt kedvét és a remény telj esség Ön­tötte el az imperialista nyugatot. Hogy népünknek, vagy megyénk xmsm m m mm m mt ■ ij ÜL .ÉS 'm, m' ■ m. 15. Bhel, Kg8 16. Ff6:, gf: 17. Bd3, Vált 18. Kd2, Vb2: 19. f4, b3 20. He7ts Kh8 21. Bb3:, Va2 22. Vd5, Ba7 23, Hg6f, Kg7 24. Hf8:, Kf8: 25. c5, He5: 26r Vc5í, Kg8 27. Vc8:t, Kg? 28. fe:, Va5f 29. Vc3, Búit 30, Kel, világos feladta, KATALÁN VEZÉRCSEL Baumgartner Küpper J 1. d4, Hf6 2. c4, e6 3. g3, d5 4. Fg2,| Fe7 5, Hf3, 0—0 6. 0—0, de: 7. Vc2, a6 8. a4, Hbd7 9. Hbd2. c5 10. Hc4:, Hb6 11. Bdl, Hc4: 12. Vc4:, Vb6 13. a5, Vb5 14. He5, Bd8 15. Fe3, cd: 16. Fd4:, Hd5 17. f4, f6 18. Vb5:# ab: 19.. Hd3 f5 20. Fc5! (Világos cserélni! akarja sötét jó futóját; sötétnek ki| kellett volna térni a csere elől Ff6-| tál.) Kf8 | 21. Fe7 :t, Ke7: 22. He5 (A huszár! most teljes életnagyságban uralja az| összes fontos mezőket.) t 22. —, He3 23. Bd8:, Kd8: 24. b4,| Hg2: 25. Bdlf, Kc7 26. Bclf, Kb8 27.| Kg2: | A következő végjáték kitűnő ok­tatási példa a huszár fölényére olyan futóval szemben, amely a sa­ját gyalogok színén áll. A futó te­hetetlensége valósággal elszomorító.) 27. b6 28. Kf2, Kb7 29. ab: Kb6: 30. Bc6f, Kb7 31. Bc5, Kb6 32*. Bc6t (Időnyerés!), Kb7 33. Bc5, Kb6 34. Ke3, Ba3f 35. Kd4, F£7_36» Hd7f, Ka6 37. Be5 Ka7 38. Be6:, Bb3 39. Kc5, Bc3f 40*. Kb5:, Fd5 41. Ba6|, Kb7 42. Hc5f, Kc7 43. Ba7t és sötét feladta. Rövid hírek Sakkoktatói minősítések A Magyar Sakkszövetség Orszá­gos Edzőbizottsága mesteroktatói minősítést adott Barcfca Gedeon és Szabó László nagymestereknek, dr. Bán, Flórián és dr. Szily meste­reknek. Megerősítette az edzőbizott­ság rovatvezetőnket szakoktatói és állami edzői minősítésében. Sakkelméleti előadások Az őszi csapatbajnoki küzdelmek­re való alapos felkészülés érdeké­ben rovatvezetőnk minden kedden és csütörtökön 6 és 8 óra között el­méleti előadást tart a Sakko tthón­ban. p ap/f t? T^jL Teljes üzem a labdarúgásban Orttmágos hirkósóveraeny és NB I*es tekemérkősé* Kecskeméten MEGYÉNK sportkedvelő közönsé­ge vasárnap úgyszólván mindenütt láthat élvezetesnek és színvonalas­nak ígérkező labdarúgómérkőzése­ket. De nemcsak a labdarúgást ked­velőknek lesz részük jó sportban, hanem a birkózó-szurkolóknak is. Kecskeméten a Piarista Gimnázium disz- és tornatermében rendezik meg szombaton délután és vasárnap egésznap a Hírős Város kötöttfogá­sú, vándordíj as birkózó egyéni és csapatversenyét. A verseny eredeti­leg csak egynapos lett volna, azon­ban oly sok nevezés érkezett, hogy már szombaton délután 2 órakor megkezdik az előmérkőzéseket. MINDKÉT NB II-ES csapatunk vi­déken mérkőzik. A Kecskeméti Dó­zsa Szegedre látogat el a jó formá­ban levő Szegedi Vasutashoz. A sze­gediek múlt vasárnap Szolnokról hoztak el egy pontot és egész biz­tosan ambicionálni fogják, hogy a Kec*!skeméti Dózsa ellen is jól szere­peljenek. A mérkőzés egyébként a totóban is szerepel. — A másik NB Il-es csapatunk, a Bajai Építők Pesterzsébetre utazik, ahol a Pető­fivel méri össze erejét. A pester­zsébeti csapat legutóbb Békéscsabán győzött és a babaiaknak nagyon ne- ház dolguk lesz velük. AZ NB III-BAN mind a hat csa­patunk megyénkben játszik. A leg­érdekesebbnek a Kiskunhalasi Kini­zsi—KTE mérkőzés ígérkezik. Mind­két csapat jó formában van, de a KTE-nek hátrányt jelent közép- csatáránas eltiltása. Kecskeméten a Kecskeméti Építők a Kkfélegy- házi Építőkkel játszanak. Kiskun­félegyházán a Honvéd a Szentesi Kinizsivel talaikozik. Bácsalmásra a Hódmezővásárhelyi Vasas látogat els További NB III-as mérkőzések: —« MÁV HMTE—fim. Dózsa, Csongrád —Dorozsma, Szőreg—Szegedi Épí­tők, Szegedi Szpaitakusz—Nagylak. A Bajai Bácska Posztó most, vasár­nap játssza odahaza első NB ín-as bajnoki mérkőzését a szigetváriak­kal. A tiszakécskeiek Martfűre utaz­nak és ott próbálkoznak pontot sze­rezni a Ciktától. A MEGYEI I. OSZTÁLYBAN nyolc mérkőzést játszanak hét helyem Mindenegyes mérkőzés nagy küz* delmet hoz, hiszen a csapatok csak­nem egyforma erejűek. Kiskunha­lason a MÁV a Kecskeméti Dózsa II-vel, a Határőr a Lajosmizsével játszik. További mérkőzések: Kis­kőrös—Kecel, Soltvadkert—Madaras. Bácsbokod—Jánoshalma, Mélykút— Vaskút, Dávod—Bátya és Kalocsa —Gara. Mindenegyes mérkőzés nyiit; talán csak Soltvadkert és Kiskőrös győzelme a valószínű. Megyénkben NB I-es mérkőzés is ke­rül sorra, mégpedig a tekében, ahol a Kecskeméti Vasas méri össze ere­jét a Ceglédi Építőkkel vasárnap délelőtt 10 órakor a Horog utcai pá­lyán. Az NB I-ben 16 csapat szere­pel, amelyek közül 9 budapesti és 7 vidéki. Bízunk benne, hogy a Kecskeméti Vasas eddigi szép sike­reit ebben a bajnoki évben is meg­ismétli és a bajnokság során az él­csoportban fog szerepelni. KOSÁRLABDA. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Piarista Gimná­zium udvarán Székesfehérvári MÁV Előre—Kecskeméti Petőfi mérkőzése. Dolgozó parasztok! I I Egyéni gazdák! Lépjetek be tagnak a föidmüvesszöyetkezeiekbe! A befizetett részjegyek és a szövetkezeti boltokban vásárolt áruk után visszatérítésben részesülnek a szövetkezeti tagok, 1442 KECSKEMÉTI SÉTÁK Mi rejlik a kecskeméti föld mélyében? népének milyen derűt és remény­teljességet hozott, azt néhány példa nagyon szomorúan érzékel­teti. Ballószögön a tsz párttitká­rát halálra keresték és két tez- tagot a fenyegetésekkel halálba kergettek. Helvécián a községi párttitkárt megverték. Jakab- szálláson Födi elvtársat, a munkásmozgalom veterán har­cosát súlyosan bántalmazták és a rendőrség körzeti megbízottját agyon akarták szúrni. Kiskun- majsán Neményi József tanács­dolgozót meggyilkolták. Ugyanit* a nemzetőrség parancsnoka Kar csú József, csendőrőrmester vol* Kunfehértón Lukács László igaz gatő, hogy minél »reménytelje sebb« legyen a légkör, egyre másra írta a tanácsdolgozók fel­mondó leveleit: »Elvesztették P nép bizalmát, a Rák osi-rendszer kiszolgálói a község vezetői nem maradhatnak.« Bácsalmáson Sas kulákot visszahelyezték a volt tanyájába és ugyanakkor Süt? Mihályt négy gyermekéve! együtt a szabad ég alá tették. Dávodon, miközben elégették a pártiratokat, néhány eszeveszett ellenforradalmár ezt ordította- »így égnek el a kommunisták!« Ú gy gondolom, kevésbé tisztelt ötös bizottság — csínján a jelzőkkel. Ám helyén­valók a derűs és reményteljes kifejezések, ha ezeket a novem­ber 4. utáni, illetve jelenlégi helyzetünkre értik. Az éhes disznó makkal álmo­dik, önök a mi szabadságunkra éheztek és teszik most is. De, garantáljuk, liogy mindez to­vábbra is csak álom marad és ha úgy tetszik, rossz álom. Weither Dániel Ez egyszer nem ásványtani kutatásra, hanem törté­nelmi íeideritő útra hívjuk olvasóinkat. — Mindennapi munkánk után járva, gyanútlanul lépegetünk a város jó, vagy kevésbé jó kövezetén, nem gondolunk arra, hogy lábaink alatt, a föld mélyén múlt századok, sőt ezredek emlékei szunnyadnak és várják, hogy hozzáértő tudós kezébe kerülve szófián szavakkal elmondhassák váro­sunk régmúlt eseményeinek és embereinek történetét. A város lakott részeinek törmelékkel feitöltődése szünetle­nül folyik. A múlttal keveset törődő jelen egyre felfelé törve, ráépltkezik a törmelékhalmazra. A titkokat rejte­gető mélység mind mélyebbre kerül. Házalapozás, út­építés és régebben kútásás alkalmával tárult csak föl és adott figyelmeztető jeleket a föld mélye az elmúlt idők­ről. Sajnos, a mélyig eljutott mesteremberek nem sok jelentőséget tulajdonítottak a leleteknek és azoknak nagy része, egészen az újabb idők ilyen véletlen fel­tárásaiból származó emlékek kivételével, elkallódott. Hornyik János, a város történetírója cikkeiben és föl- 1 több ilyen véletlen föltárás adataira mu­tatott rá. Ezeknek a följegyzéseknek nyomán járjuk be a Kecskemét múltjára utaló helyeket. 1800 körül a Homokon — a mai Mária és Zimay László utcák táján — Arno jász vezér és felesége, Li- fesztra pecsétnyomója bukkant elő, — Ugyancsak a jazyg-szarmata korra (i, e. 100—í. u. 300) utal az 1830 felé a Pícsó két külön ágának közelében talált, hátra- nyilazó lovast ábrázoló kőlap, rozsdás pikkelyes pán­cél és rozsdás fegyvermaradvány. 1802-ben a főpiac közepén — most a Szentháromság-szoborral szemben, a tanácsháza mellett levő park — kutat ástak. Két öl mélységből itatóvályú, karámsövény, birka- vagy kees- ketözeg került elő. 1860-ban a Korona Kávéház es az akkori színház tu­lajdonosa, Király Sándor belső telkén — a mai Gaz­dasági Gőzmalom és Gőzfürdő helyén — szintén kutat ásatott. Másfél öl mélyen kemence és egy katlan, amelyben a hamu is henne volt, tárait föl a földből. Ugyanebben az évben a Mária utca 325. szám alatt — nőst 2. szám — Baracsi szűcsmester is kedvet kapott i kútásásra. Több mint 6 öl mélységig jutottak le. A :út elkészülte után a kútkáva talpától 5 öl mélység­ien volt a víz színe, a víz mélysége ezentúl egy öl így lábnyi volt. Ez is érdekes dolog, de még érdekt- •ebbek a tárgyak amelyek öt öl mélységből ásás köz­ien előkerültek: egy katlan, egy bögre, egy egész .yúktojás és egy vasveső. A következő leletek már Kada Elek polgármester­nek, a várostörténet másik búvárának idejéből valók. Míg a Hornyik-említette ásatások eredményei mind el­kallódtak, a Kada-féle kutatásból származók a városi múzeum gyűjteményének váltak első darabjaivá. 1900 táján jazyg-szarmata emlékek bukkantak napvilágra a márlavárosi téglaégető agyaggödreiből. A gödrök nyo­mai most is látszanak a városi hazak közül kiérve, a Kunszentmiklósí út mindkét oldalán. 1907-ben bronz­kori emlékeket tárt föl Kada a Czollner téren. Honfog­laláskori emlékek kerültek napfényre a Cédulaháznál (kb, a mai Temes téren) és az Arvaháznál. 1930-ban az egyik helyi lapban Papp László dr., a múzeum búvárkodó gyakornoka ad hírt többek közt arról, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca kövezetének alap- ásásakor, kb. a Magyar utca betorkolásánál, ahol leg­szélesebb a Bajcsy-Zsilinszky utca, pogány- vagy kora kereszténykor! temetőre akadtak. Papp László dr. ezek­ből a leletekből azt következtette, hogy a közelben na­gyobb településnek kellett lennie. Föltevését negyed századdal később, az 1956-ban épült Bajcsy-Zsilinszky utcai bérház alapozásakor kiásott, emberi lakóhely itt­létét bizonyító tárgyak igazolták. 180—200 cm mélyből vályogfal- és kemencemaradvány, fémtárgytöredék, kézi őrlőkő és rézüst került elő. — Ugyancsak Papp László dr. emlékszik meg a piarista gimnázium építé­sekor, 1930-ban 270 cm. mélységben felfedezett 17 avar sírról. Az állami levéltárban néhai Szilády Károly dr. könyv tárigazgatóuak: töredékes jegyzetel és vázlatai vannak az 1910-®s években végzett feltárásokról. Szabó Kálmán dr., ny. múzeumigazgató, a múzeumnak jelen­leg Is tevékenykedő tudományos munkatársa évtizede-, ken át .kutatta a kecskeméti föld történeti és néprajzi titkait. Számos nagyobb tudományos munkáját, amely a kecskeméti és Kecskemét környéki ásatások ered­ményeit tárja föl. most nem említjük, csak egy Kis népszerűsítő munkájára utalunk, a „Kecskemét tb. város múzeuma“ c. háromívnyi füzetre, amelyet Kecs­kemét város adóit ki az- 1931. évi ..Hírős Héto alkal­mából. Ebben számos illusztrációval bemutatja az ása­tások folyamán előkerült, Kecskemét múltjára vonat­kozó tárgyi bizonyítékokat a legrégibb időktől kezdve a XV—XVI. századig, vagyis addig, amikortól már írásbeli bizonyítékokból is nyomon követhetjük váro­sunk életét. Azt hisszük, újabb kutatásoknál sem lehet mellőz­ni a régebbi kutatok munkájának eredményeit és ada­tait, amelyeket a fentiekben vázlatosan bemutattunk. Joós Ferenc, a TUT tagja í ♦ : : (Verses gyermekmese) írta: Eszik Sándor Szép lassan az este megvakult az éjtől, nem jött elő a hold, félt a sötétségtől. Csak egy kicsi csillag nézett le a mélybe, mert annak látni kell, mi folyik az éjbe1. Hiszen az a fénylő, rezgő égi lámpás János csillaga volt, lehetett-e hát más, mely alatt született, melynek égi lángja, hittel és reménnyel azokat táplálja, kit vem- véd, meg senki, saját-magot védi kinek, ha szegény is, becsülete régi. Erős János pedig megy a. búzaföldre, siet, mert végezni akar egy-kettőre. Mire fölserken a hajnal piros vére, a m,ocskos, vén ördög keserűségére mondhassa el János: elvégeztem, kérem, látni szeretném már. mielőbb a bérem,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents