Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

AMIHEZ TÉGLAGYÁR SEM KELL... Bár az építkezés közvetlen kö­zelében van a téglagyár, még­sem használnak egyetlen téglát sem a lakásépítéshez, hanem a helyszínen készítenek Kaspé-féle téglákat. Ezt nem kell égetni, hanem egyszerűen a levegőn szá­rítják, tehát szén sem kell hozzá. A Kaspé-tégla készítése a kö­kötőanyagot tennének közéjük.) A téglákat 6—7 napi szárítás után beépítik. A házak alapozása: .kiássák az alapgödröt mint más épületnél és úsztatott kő betonalapot (60 szá­zalék kő és 40 százalék kavicsos beton) készítenek. Az alapbeton a föld felszínétől 70—80 centi­vétkezőképpen történik: 1000 li­ternyi őrölt kohósalakhoz 200 liternyi bányahomokot, 140 kg 500-as cementet adnak, jó bőven meglocsolják vízzel, és az első képen látható keverőgépben ösz- szekeverik. Az így összedolgozott anyagot a hátrább látható pré­sekkel különös alakú téglákká formálják. (A téglák szélei hul­lámosak, és felhasználáskor egy­másra illesztik anélkül, hogy méter magasságban emelkedik a helyiségek alaprajza szerint. Er­re rakják aztán rá a Kaspé- téglaelemeket. A falak felhúzása két nap alatt .megtörténik, mert maltert nem használnak. Közben természetesen beépítik az előre elkészített ajtókat, ablakokat. Második képünkön jól látható a Kaspé-féle falazás. A tetőzetet a már jól bevált TRB-elemekből készítik el. Ez a ♦ — Ügyeletes orvos Kecskémé­♦ ten. Szeptember 1-én, vasárnap ♦ dr. Karádi József körzeti orvos Start egésznapos ügyeletet Budai 1 utca 25. szám alatti rendelőjé- I ben. J —Az MSZMP Kecskemét IV. | kerületi pártszervezete szeptem­♦ bér 2-án, hétfőn este 7 órai kez­♦ dettel a Budai utcai párthelyi- í ságben nyilvános pártnapot tart. : A pártnapon Borsodi György, az ♦ MSZMP megyei végrehajtó bi­♦ zottságának tagja, az időszerű ♦ nemzetközi kérdésekről, az f ENSZ ötös bizottságának rágal- ; mazó jelentéséről, valamint a ♦ VI. Világifjúsági Találkozón í szerzett élményeiről tájékoztatja j ;a város érdeklődő dolgozóit. I — Üjabb 800 hold gyümölcsöst munka csak néhány órába telik, megvan a lehetőség arra, hogy a | telepít a Mátételki Állami Gaz- A tető burkolatat lebet cserép- vízvezetek- es villanynalózatba » daság a már meglevő 160 holdsa bői és lehet palából is csinálni, bekapcsolják az épületeket ^.ültetvény mellé, amelyben főleg Harmadik képünkön az egyik csupán 5 percnyi járásra van az j<jz alma ígér szép termést. Az épület tetejét palával burkolják, autóbusz-végállomástól. Egyéb- Több épületen már a külső és ként a tanács további terve: ba belső vakolást., a víz- és villany- jól beválnak az új módszerrel A épített házak, a Farkas-villa kör­nyékén villaszerű, sátortetős la­kásokat építtet Kaspé-féle mód­szerrel. N. O. beszerelést is elvégezték s már csak a parkettázókat és a festő­ket várják, akik végleg beköl- tözhetővé teszik a lakásokat. új telepítés talajelőkészítését már megkezdték. — Kétnapos értekezleteit tár­gyalták meg a dunavecsei járás­ban az MSZMP Központi Veze­tőségének mezőgazdasági tézi­seit. Már az első napon, a dél­előtti vitában 12 elvtárs kért szót, hogy javaslatait előterjesz- sze. — Közlöm az érdekeltekkel, hogy szeptemberben balett-tan­folyam indul kezdők és haladók számára. Jelentkezni lehet a kecskeméti Üttörőházban szep­tember 12-ig. — Az Űttörőház gondnoka. 1485 i Ferin és lenn IOrvosok és beutaltak tálig férnek egymástól, hej • kecskeméti SZTK-ban • panaszkodnak: kevés a hely! I Borzasztó, hát tényleg így van | mindenütt c palotában? |A legfelső emeleten 1 összkomfortos filmszínház van, • <— kasl Az építkezés jó ütemben ha­lad. Előreláthatólag szeptember közepére vagy végére elkészül­nek a Kaspé-házak. Többen kér­dezték, hogy a szép, kényelmes, parkettás, fürdőszobás lakásokat miért kint a város szélén építik fel. A városi tanácstól azt a vá­laszt kaptuk, hogy a városnak azon a részén már jelenleg is Termelőszövetkezetek! Egyéni gazdák! Már most kössünk szántási szerződést a megye gépállomásai­val, hogy a gépállomások időben el tudják végezni a szántást. 1218 ^öaszmíiati utasítás a „spontán", „vívmány" és „derűs" kifejezések A zok közé tartozom, akik­nek még »melegében- si­került hozzájutni az ENSZ ötös bizottsága jelentéséhez. Teljes terjedelmében elolvastam. Meg­vallom, hogy a sorok böngészése sok bosszúságot okozott. Va­lami .szenvedélyes idegességet korbácsol fel az emberben, olyasfélét, amit bárki is érez­het akkor, ha teljesen alap­talanul, a tények mesterkélt; elő- ráneigálásával vádolják meg és ugyanakkor igazságának teljes birtokában van. Nagy »-mű- ez a jelentés abból a szempontból, hogy miként is tudtak ennyi szennyet, rágalmat összehorda­ni egy, a történelem évezredét megért népre és arra a rendre, amely éppen ennek az évezred­nek minden elnyomását, köny- nyét, korbács szakította sebét gyógyította és nemrég még ál­modni sem merészelt terveket valósít meg. E jelentés mélyéről érzik a tő­kés viszolygás bűze afelletti bá­natukban, hogy Magyarország maradt, ami maradt és nem rés a nap mint nap erősödő szocia­lista lábor testén. A jelentés-kloakából feltör az elkorcsosult erkölcstelenség, ami tőkés politika alapjává lett: a tényekkel vitatkozás képtelensé­ge, még a rágalmaknak is felna. éetebuezésékez gyítása, a vadnyugati cselszövő, larizeuskodó jezsuita politika. ,S ennek a politikának erőtlen, rogyadozó támasztékai a kéthlyk, a királyok és azok százan, akik névtelenül tanúskodtak a bizott­ság előtt. A m, ha a nyugati demokrá­cia hangoztatásának re­korderei odáig jutottak a kény- szerűségben, hogy gyilkosokkal, rablókkal, munkásárulásban megőszüit, szemétdombra vetett emberekkel bizonygatják igazu­kat, csak tegyék. Hiszen így sok­kal átlátszóbb burkolni szándé­kolt céljuk és saját kezükkel té­pik le dögkeselyű képükről a humanizmus odaerőltetett ál­arcát. Ahdersen úr hivatkozik a ta­núkra, »akiknek vallomása több mint kétezer oldalt tölt meg- — gondolja, hátha ez a monu­mentális számadat még hihetőb­bé teszi azokat a következteté­seket, amelyeket előreszültek és ehhez igazították a tanúk mondókáját. Ha Andersen úr ezt mondja, én viszont azt mondom, hogy Francia Kiss Mihály tárgyalása alkalmával a bíróság asztalán ezer oldalak­ban alig kifejezhető mennyisé­gű tanúvallomás feküdt, ami kivétel nélkül a régmúlt ellen- forradalom szörnyűséges ke­gyetlenségeit bizonyította. De hadd tegyem ehhez még azt is, hogy október, igazi tanulnak vallomása asztalméretü ezer oldalakra sem férne, hiszen nem volt becsületes és néphez hű ember az országban, akinek otthonát, nyugalmát, jövőjét ne tette volna az ellenforradalmi időszak kilátástalanná. A kiagyalt rémhíreket gyártó ötös részvénytársaság azt ál­lítja, hogy októberben »spontán nemzeti felkelés volt«. Érdekes új fogalommal akar bennünket megismertetni az ENSZ infor­mátora. Vajon, spontán volt Horthy 1919-es fehérterror el­lenforradalma? S pontán volt még a prole­tárdiktatúra idején az ellenforradalmárok: dunapataji, vagy Kecskemét szentkirályi szervezkedése? •— Nem! Nem bizony! Mert azokat Héj j as Iván, Liszka Béla, Francia Kiss és más, rangjukat, földjü­ket vesztett ellenforradalmi ficsurok szervezték. így volt ez 1956. októberében is. S vallja be, mister Andersen, hogy a spontenaitásra csali azért kenik az egészet, mert — mint ördög a tömjéntől — irtóznak a belső ellenforradalmi elemek tevé­kenységének és ennek kapcsán a nyugati imperializmus ».jóin­dulatú« pártfogolása leleplező­désétől. A spontán mozgalom —, ha ilyen egyáltalán lenne — této­vázna, hogy mit kell tennie adott- helyzetben. Vajon az ok­tóberi ellenforradalmárok této- váztak-e? Vajon hónapok vagy évekig tartó útkeresés volt a sorsuk, vagy pedig az első pil­lanatban a hatalom kulcsait vették a kezükbe? Engedtes­sék meg, hogy néhány kelle­metlenkedő adattal szolgáljunk annak bizonyítására, hogy az utóbbit tették. Jánoshalmán a forradalmi bizottság titkára dr. Szobonya Zoltán, volt nyilas szoigabíró lett, akinek első ténykedése az volt, hogy eltávolítsa a kom­munista tanácsdolgozókat. Az ilyen ivású volt urak és pribé­kek fellépésének szerte a me­gyében az volt az eredménye, hogy az államhatalom helyi ve­zetőinek jelentős részét eltávo­lították. Ladánybenén a forra­dalmi bizottság elnökévé Barát Demeter, volt főjegyzőt és tag­jává Lukács István, volt hor­thysta ezredest tették meg^Ám a bizottság mégsem átaílotta a következő fogalmazás/ hasz­nálni: »az volt a céljuk, hogy előkészítsék az igazán demok­ratikus kormányzati rendszer felállítását«. S zámukra az az »igazán demokratikus«, hogy Gá­téren a forradalmi bizottság el­nöke Szentmiklósi István hor­thysta főhadnagy lett és Tisza- újfalun Zsolnai Jenő, volt jegy­ző állt a tömeghangulat szítá­sának élére. Kelebián Teleki József, volt jegyző bukkant a vezető posztra. A demokratikus kormányzati rendszer »kibonta­kozásában« —, hogy a jelentés szavaival éljünk — igen nagy szerepe lett volna a kecskeméti Nagy Lajosnak, aki tízszeresen büntetett előéletével tagja volt a városi »forradalmi« bizottság­nak és mint volt SS-katona, a felkelők csoportjának lett a pa­rancsnoka, Nyilván sokat tud­tak volna ebben segíteni társai, Szabó János, aki éppen Sopron« kőhidáról szabadult és Virág Imre, aki abbán az időtájban töltötte tizenegy és fél évi bör­tönbüntetését. Feltűnően érdekes, hogy An» dersen úrék e tények felett el­siklanak és a csendőrök, volt főjegyzők, horthysta katonatisz­tek, szolgabírók tényleges tevé­kenységét a ködösítő spontán szóval helyettesítik be. Az ellenforradalmi időszak­ban funkcionáló különböző tar­talmú, de azonos célú mozgal­makat a jelentés, vagy úgy is mondhatnám, mister Andersen önkénye így jelölte meg: »Akik részt vettek benne hangsúlyoz­ták ...: meg kell őrizni a föld­reformot és a szocialista vívmá­nyokat.« Szerencsére nem kell különleges képesség ahhoz, hogy bárki eldöntse a szavak és tet­tek közötti különbségeket. így ez esetben sincs nehéz helyze­tünk, hiszen az átmeneti idő-“ szakot nyergelő urak temérdek bizonyító anyagot adtak a ke­zünkbe. Nem kell sok fantázia elképzelni azt, hogy Jámbor Já­nos, Horthy volt páncélos alez­redese azért vállalta az AKK üzemőrség parancsnokságát, hogy az üzemet visszajátssza a volt tulajdonosoknak. V agy talán Nemeskéri, ez a volt színész és apja, több­százholdas gödöllői birtokán,' Horthy vadászatra mindig kész vendéglátója, azért érkezett ide a központi munkástanácstól, hogy felszólítsa a kecskemétie­ket: vigyázzanak a munkásha­talomra? Dárdai Vilmos egyete­mista, egyben horthysta ezredes szülötte, azért gyártotta és ra­gasztotta a kormány és népelle*

Next

/
Thumbnails
Contents