Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-10 / 211. szám

Világ proletárjáig egyesüljetek XI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara 50 fillér L APJA 1957. SZEPT. 10. KEDD Iivábbfolyik megyénkben a tiltakozó mozgalom VIHAROK TÉPTÉK tavaly, az ellenforradalom ide­jén, termelőszövetkezeteinket. Egy részük feloszlott, más részük megmaradt, de szervezetileg meggyengült. Legnagyobb károk a termelőszövetkezetek gazda­ságát érték. A párt és a kormány, látva a szövetkezetek helyzetét, segítsé­gükre sietett, bár az ország ne­héz anyagi helyzetben volt. E se­gítség két irányban hatott. Egy­részt az eszmei zűrzavar leküz­déséhez adott erőt szövetkezete­inknek, másrészt az anyagi hely­zetük rendbehozását segítette elő. Anyagi segítséget jelentett a beadás eltörlése, a felvásárlás új árrendszere. A nagybani értéke­sítésnél alkalmazótt felárak, el­sősorban a nagyüzemek, tehát a termelőszövetkezetek érdekét szolgálják. Ezenkívül közvetlen a termelő- szövetkezeteket érintette, hogy a feloszlott termelőszövetkezetek vagyonát hitelátvállalással átve­hették a megmaradt termelőszö­vetkezetek. Utasítás jelent meg arra vonatkozólag is, hogy az el­lenforradalmi eseményen miatt kötelezettségüket fizetni nem tudó szövetkezetek az 1957-es zárszámadásig fizetési haladékot kapnak, ez megyénkben 28 szö­vetkezetét érintett és majdnem 3 millió forint segítséget jelen­tett. A megmaradt termelőszö­vetkezetekből kilépett tagokra igazságosan jutó hitel és egyéb tartozás behajtását az állam ma­gára vállalta és a szövetkezetek terhéről leírta, ez megyénkben több mint 4 és fél millió forint könnyítést jelent. Azokat a szö­vetkezeteket, ahol a korábbi, helytelen gazdaságpolitika követ­keztében erőszakos termeltetés (gyapot, stb.) történt, vagy olyan beruházás létesült, amit a közös gazdaság nem tud hasznosítani, külön bizottság vizsgálta felül, s az ilyen eredetű hitelek törlésére javaslatot terjesztett fel a kor­mánynak. Ezenkívül Bács me­gye szövetkezetei mintegy 8 mil­lió forint hosszúlejáratú hitelkö- telezettség-átiitemezést kapnak. Ez lényegében a kora tavasszal a zárszámadásig adott haladék végleges rendezése. A termelőszövetkezetekben már sokat beszélgetnek a zárszá­madásokról. Az állam nagyará­nyú segítsége lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek zavarta­lanul gazdálkodhassanak. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a közös gazdaságok — a nehézsé­gek ellenére — az idén sokkal jobban dolgoztak, mint az el­múlt években. Ezért az idei zár­számadásokban a munkaegység értéke előreláthatólag magasabb lesz, mint eddig bármikor. A császártöltési Felszabadulás Ter­melőszövetkezetben például elő­reláthatólag 70 forintot ér majd egy munkaegység. Helyes, ha termelőszövetkeze­teink már most, tehát időben ké­szülnek a zárszámadásra azzal, hogy a még hátralevő munkákat jól elvégzik, rendezik adósságai­kat, rendben tartják a könyve­lést. Ekkor tudnak jó zárszáma­dást készíteni, amellyel egyúttal megalapozzák a következő gaz­dasági év sikerét is. SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ naponta igen sok tiltakozó levél érkezik, amelyet az üzemek, vállalatok és magánosok külde­nek az ENSZ főtitkárához, a Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériumán keresztül. A til­takozó leveleket munkások, pa­rasztok, pedagógusok, alkalma­zottak írják alá, amelyek egytől- egyig elítélik az ENSZ ötös bi­zottságának hazug jelentését és kérik az ENSZ főtitkárát, hogy ne engedje meg az ún. magyar ügy napirendre tűzését. A FÉLEGYIIAZI gépgyár dolgozói provokációnak nyilvá­nítják az ENSZ ötös bizottságá­nak jelentését. Tiltakoznak az ellen, hogy hazaáruló fasiszták rágalmaival meggyalázzák or­szágunkat, népünk termelőmun­káját. Követelik, hogy a külföl­dön lévő magyar gyermekeket telepítsék haza. A KISKÖRÖS! JÁRÁSI TA­NÁCS 77 tagja tiltakozásában a következőket írja: »Járásunk több községében az ellenforra­dalmárok felgyújtották, össze­törték az államhatalmi szerv be­rendezéseit, üldözték ezek dol­gozóit és törvénytelenül akadá­lyozták tanácsaink működését.« Levelükben elítélik a jelentés elkészítőit, valamint követelik, hogy az ún. magyar »ügy« he­lyett inkább az omani, ciprusi és algériai "eseményekkel foglal­kozzon az ENSZ. A TISZAKÉCSKEI DOLGO­ZÓK, a községben elhelyezett vállalatok, állami gazdaságok közösen küldték el szerkesztősé­günknek tiltakozásaikat. Ki­hangsúlyozzák, hogy az ENSZ ötös bizottságának jelentése durva beavatkozás országunk belügyeibe. »Mi kiálltunk a nép­hatalom mellett az ellenforrada­lom alatt, szántottunk, vetettünk és éppen ezért visszautasítunk minden olyan rágalmat, amit né­pünkre . az ENSZ urai szeretné­nek ráfogni.« A levelet Tisza- kécske 700 dolgozója írta alá. A BAJAI GÉPKOCSIKÖZLE­KEDÉSI Vállalat dolgozói szin­tén tiltakozásukat fejezik ki azok ellen a hazug állítások el­len, amelyet az ENSZ ötös bi­zottsága a Magyar Népköztár­saságra mindenképpen rá akar kenni. Levelükben elmondják, hogy látták az ellenforradalom pusztításait és elítélnek minden olyan állítást, ami ezt a vé­MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN? (2. oldal) KECEL TÍZ HÖNAPJA (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEINK (3. oldal) AZ EZRED NEM LETT ÁRULÓ gyón jól tudjuk, hogy október 23-án hazánkat lelkiismeretlenül romlásba akarták dönteni.« Mél­tatlannak találják az ENSZ-t arra, hogy a hazaárulóktól ka­pott, s valótlanságokra alapozott j jelentést megtárgyalják. | (3. oldal) HASONLÖ MÓDON ÍR a Kecs- ? GYERMEKVILÁG keméti Szálloda és Vendéglátó-1 ipari Vállalattól Papp Ferenc ésl ' ' Venesz Károlyné, akik a válla-1 BORZSA MÁRTON ÉLNI lat dolgozói nevében írták alá aj AKAR tiltakozást. I (4. oldal) Megyénk minden szervétől,: XASS HÁROMÉVES KÖZ­egyem parasztoktól, munkások- tói, tisztviselőktől egyaránt ér­keznek még levelek. Ezekből az látszik, hogy a magyar nép mélységesen elítéli 1956. októbe­rében lezajlott ellenforradalmat és elítéli azokat is, akik ebből J nemzetközi ügyet kívánnak csi-J nálni. S SEGFEJLESZTESI TERVE (5. oldal) A PÉCSI-CSALÁD 9590 FORINTJA (3. oldal) SPORT (6. oldal) Jluheit áUí) csónakok rés időszakot szabadságharcnak akarja feltüntetni. X A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKE-J ZETEK Kiskőrösi Járási Köz- { pontja Hammarskjöldnek, az? ENSZ főtitkárának címezte le-J veiét. A többi között ezeket ír-f ják: »Nincs az a hosszú jelen-? tés, amely velünk elhitetné azt,t hogy Mindszenty, gróf Eszterházií a dolgozó népnek töBBT jogot äd-1 nának. Októberben pontosan en-| nek ellenkezőjét tették.« Köve-J telik, hogy az ENSZ az ún. ma-f gyár ügyet vegye le napirend jé-? ről. . J A BÄCS-KISKUN MEGYEI J TANÁCS VB Művelődési Osztá-J lyának dolgozói levelükben eze1! két írják: »Mi, pedagógusok, na-? r Uj iskola épül Soltvadkerten Uj iskola építését kezdték a soltvadkerti Felsőcsábor ta­nyavilágban. A 40 négyzetmé­ter alapterületű iskola a köz­ségi tanács 15 000 forintos be­ruházásából s mintegy 5000 fo­rint értékű társadalmi támoga­tással hamarosan elkészül úgy, hogy előreláthatólag október- í ben meg is indul falai között aj tanítás. A már meglevő felső-1 csábori iskolában jelenleg egy% nevelőre 60 gyerek tanítása há-í rul; az új tanterem megnyitásé- • val ez a szám a felére csökken. • j PAGER ANTAL ♦ t a kecskeméti Katona Józsiéi Színházban Futótűzként terjed a hír, Páger Antal indítja el Kodolá- nyi: »Földindulás« című színdarabjá­nak első próbáit. A színház előtti í parkban várakozom J rá. Csivitelő gyer- I mekek raja hullám- - zik idestova, ők is szeretnék látni Pá­ger bácsit. S amikor feltűnik a művész Ő6zes alakja, a szí­nészbejáró előtti be­szélgetők felé for­dulnak. Szerencse, hogy még a koradélelőtti órákban megbeszél­♦ tűk a randevút, s J így én lehettem az I első kérdezősködő. ♦ — Mi a vélemé­♦ nye a »Földindu- J lás«-ról és saját sze­Í * repéről? — 1939-ben ját­* szottam először ezt a szerepemet a bu­dapesti Belvá*- >i Színházban. Három- százszor mutattuk be, s a közönségnek nagyon tetszett a darab is és alakítá­som is. Amióta ha­zajöttem- Magyaror­szágra, olyan sze­repkörben kívánok játszani, hogy a mai ifjúság is megismer­kedhessen művésze­temmel. Komoly si­kereket értem el a »Hattyú«-ban és most legutóbb a »Földindulás«-ban. Örülök, hogy Kodo- lányi újra színpad­ra került, aki nagy ismerője a magyar életnek. Jártam én is Baranyában, ahol talán a legjobban dívott az egyke. Vajszló községben 30—40 ház is be volt szegezve. Kodolányi is ebben a falucská­ban merítette témá­ját. — Hazatérésem óta Kecskemét az első vidéki város, ahol fellépek. — A jövőben mi­lyen új darabokban játszik? — Gladkov: »Szil­veszter« című szín­művében alakítom a főszerepet. A jöVő évben pedig ismét elkezdem a rendsze­res filmezést. Megszólal a szín­házi mikrofon hang­ja, s az ügyelő szín­padra kéri a szerep­lőket. Abbahagyjuk a beszélgetést, mert Páger Antalt is hív­ja a kötelesség: ren­dez és főszerepet játszik. Ilieliczky Sándor t Őszies, bágyadt napfény csil­log a Sugovica víztükrén, az em- [ berek még kiskabátban sétálgat­lak a bajai Dunaparton, de az [ezernyi csónak, motorcsónak [már a hűvös őszt várja. A mo­dorokra rákerült a védőburkolat !és kora reggel párafelhő száll a [vízből. | A vénasszonyok nyara még [távol van, a Dunapart lakói még [nem szeretnének elszakadni a nyártól. Estefelé csónakrajok hagyják el a kikötőt, de az em­berek vastagabb ruhában kor­mányozzák a kis csónakokat, az öblös családi bárkákat, mint amikor még a kánikula hívoga­tott a hűs víztükörre. Mint les­ben álló rajok, várják a csóna­kok, hátha mégegyszer visszatér az igazi, hamisítatlan nyár. Hogy hiába várnak-e? Ki tudja, — hi­szen már szeptember van. cSrJiíúk fa fiecLag,ág,(iwk ankétoi tartanak a Cífrapalotában Szeptember 19-én. délután -4 órakor a Ciprapalotában ren- Jdezi meg a Kecskeméti Városi iNátanáas a szülők és pedagógu­sok ankétját. Az ankéton a gyer­meknevelés, a szülők és az iskola kapcsolatának sürgető problé­máit beszélik meg*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents