Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

Halas nem siet Halast, mint a legrégibb mező­várost, legjob .n is köti a múlt­ja. Semmit sem mutat a többi mezővárosok buzgó és türelmet­len törekvéseiből. Halas nem siet. Kecskemét 1700-ban még puszta volt, 1800-ban már erdőt ültetett és szőlőt telepített, Ha­las 1800-ban is éppoly puszta még, mint 1700-ban, csak 1900- ban mutatja a belterjesülésnek első jeleit... Kiskunhalas életé­ben nem központi gond és len­dítőerő a kerti kultúra, mint pél­dául Kecskeméten és Nagykő­rösön. Halas nem töri magát... — írja a Futóhomok-ban Erdei Ferenc. Súlyos gondolatok, a sivár al­földi homok termővétételének százados gondja szorul a Kis­kunhalashoz tartozó alsószőlősi iskola falai közé, ahol 70 tanyai parasztember és Reile Géza, a városi tanács elnöke jött össze köznapi beszélgetésre, vitatva azt, miért szegény Kiskunhalas? Azért, mert keveset fásít, tele­pít, már pedig a halasi homok lakóinak tucatnyi gondján segí­teni, a ma még megoldatlan kér­dések sorára komoly feleletet adni csak az a Halas tud majd, ahol a gazdák ezrei szőlős- és gyümölcsöskerteket építenek a homokon, miként azt a megyé­ben sokhelyütt már régtől te­szik. Kezdődik a vita, okos szavak, érvek és ellenvélemények ütköz­nek egymással és lassan születik a megegyezés, hiszen a gazdák alapjában egyetértenek a tanács­elnökkel. Meg azután milyen pa­rasztember az, akiben nincs egy kicsi rátartiság? Már megbocsás­son a világ, még sem állapot az, hogy Halast sokszor még úgy emlegetik és joggal, mint aki nem siet, nem töri magát a bel­terjességre. Tenni kell, hogy előbbrelép­jünk. Lássuk, mit tudunk vál­lalni. Ha akarunk, sokat, igen sokat, csak ez a gyümölcsös alá való mélyszántás ne lenne olyan drága. A dolgozó parasztok so­kallják az 1500 forintot. Nagy pénz az, drága dolog a mély­szántás. A tanácselnök és a gaz­dák mégis megegyeztek. Vállal­ták, ez év őszén a város faisko­lájából kikerült 3000 darab ko­ronára metszett gyümölcsfát te­lepítenek. S ha majd újabb 30 hold homokon is ízletes gyümöl­csöt érlel a nap melege, már kevésbé mondhatják, hogy Ha­las nem siet, annál többen azon­ban, hogy a tanácsvezetők és dolgozó parasztok jó kapcsolata, ügyes-bajos dolgaikról a köz­napi beszélgetések: gyümölcsöző eredménnyé érnek. Sándor Si)(idntfifó társulati ülés A KECSKEMÉTI KATONA 3ÓZSIEF SZÍNHÁZBAN Teilt lelöszövetkezeteink és gé[^i íllomásaink viszonyáról A KECSKEMÉTI Katona Jó­zsef Színház nézőterét csaknem zsúfolásig megtöltötték a szín­ház művészeti és műszaki dol­gozói az évadnyitó társulati ülésen, szeptember 4-én. Az évadkezdés jelentős eseménye volt a társulati ülés, annál is in­kább, mert a múlt évad ered­ményeiről és az induló színházi szezon terveiről is be kellett számolnia Radványi Lászlónak, a színház új igazgatójának. Radványi elvtárs a színház most kezdődő évadjáról szólva öröm­mel adott számot arról, hogy a társulat erőteljesen fejlődött. Ez bizonyos tekintetben a szám­beli gyarapodással is lemérhető. Az elmúlt évadban 34 színész működött, most ez a létszám 38-ra emelkedett, hat segédszí- nész, 24 zenekari tag, 12 tagú énekkar és 8 főt számláló tánc­kar teszi teljessé az együttest. A zenekar létszáma az elmúlt esz­tendőben egyébként 16 volt, az idén tehát nyolc zenésszel több működik a színház zenekarában, ami biztosítéka lesz a jó ered­ményeknek. A műszaki kar lét­száma is megszaporodik 10 fő­vel — számolt be az együttes összetételéről Radványi elvtárs. AMI A SZÍNHÁZ TERVEIT ILLETI, elöljáróban köszönetét mondott a megyei pártbizottság­nak és a megyei tanács végre­hajtó bizottságának, amelynek a segítségével ég a Művelődésügyi Minisztérium Színházügyi Fő­osztályának hozzájárulásával színházunk egészségesebb és jobb konstrukcióját létre lehe­tett hozni. A megnövekedett lét- \ számmal együtt jár az előadások számának növekedése. A tervek szerint Kecskeméten és Baján 370 székhelyi előadás lesz. Ezen­kívül 310 alkalommal keresi fel a színház tájrészlege megyénk városait és községeit. Az eddigi I gyakorlattól eltérően Baján, a kecskeméti évaddal párhuzamo- ; san, már április folyamán meg­kezdődnek a rendszeres előadá­sok és az évadot mindkét helyen egy időben fejezi be a színház. Radványi elvtárs megnyitójá­ban bemutatta a színház most szerződtetett új dolgozóit is. Je­lentős mértékben megerősödött a rendezőgárda, élén dr. Németh Antallal, aki erre az idényre színházunkhoz szerződött. Ismét Kecskeméten dolgozik az előző években Szegedre szerződött Gyökössy Zsolt rendező. A kü­lönböző vidéki és fővárosi szín­házakból igen sok új erővel gaz­dagodott a színliáz együttese. Dévai Kamilla és Bajthay Gab­riella Békéscsabáról, Labancz Borbála és Kiss László Győrből. Máté Eta, Boros János Szeged­ről. Schaff Ibolya, Siménfalvi Lajos Debrecenből, Dobák Lajos és Rédei György a Néphadsereg Színházából. Fékeié Tibor és Bu­tatói. Bródi Sándor: Tanítónő, Offenbach: Hoffmann meséi, Brecht: Svejk, Ernőd—Török— Komjáthy: Harapós férj, Stein­beck: Egerek és emberek, Offen­bach: Egy marék boldogság, va­lamint egy új magyar darab, vagy eddig még nem játszott népi demokratikus színmű. A nagy tapssal fogadott beszá­moló után a megyei tanács mű­velődési osztálya nevében Bara­bás János osztályvezető, a kecs­keméti tanács végrehajtó bizott­sága nevében pedig Tóth László elnökhelyettes üdvözölte az évad­nyitó társulati ülés részvevőit. Az ülés közben érkezett meg a lengyelországi gliwiczei színiráz dolgozóinak meleghangú üdvözlő távirata, melyben sok sikert kí­vántak testvér színházuknak az új évad kezdetén. Az ülés végén Kiss László a színház új művészei nevében mondott üdvözlő szavakat, Jászai László, mint most végzett főisko­lás szólt a színház tagságához. Az értekezlet Radványí László zárszavával ért véget. Szeptember 29-1 ő! szerint köziekc A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a személyszállító vo­natok 1957. szeptember hó 29- től a téli menetrend szerint köz­lekednek. A téli menetrendvál­tozással egyidejűleg megszűnik a nyári időszámítás is és ismét a középeurópai időszámítás le6Z 111 rí* gondok LESZ MÁR MOZI FÜLÖPHÁZÁN — VÁLASZ Mi VGYAR JÁ­NOSNAK — NINCS FELVÉTEL GÉPLAKATOS ÉS 1 ESZTERGÁ­LYOS SZAKMÁKBAN — KINEK KELL KIFIZETNI! A BÉRLETI DÍJAT? NÉPJÓLÉ'. Ct NK szüntelen fo kozása szűke é lessé teszi a me zőgazdasági 1 te, rmelés fellendítő sét. Ez vi: ;?t >nt megkövetelj hogy mezftga zda Ságunk a fejlett korszerű te gjim kával ellátót nagyüzemek éJf apjára álljon át Népi demok rá tikus viszonyoi között lehető vé • válik, hogy < legkorszerűbt > ,gépi technika, £ munkatermei ékenység fokozásá­nak és a be Üterjesség növelésé­nek ez a néd jü-lözhetetlen felté­tele ne csak a gazdaságok szül köre számára váljék hozzáférhe­tővé, hanem az- egész mezőgaz­daság fejlődé, se egyre szijárdabt és szélesebb technikai alapor haladjon előr-e t*» Ezt a célt szí üt tálja hazánkban a gépállomás«: ár rendszere. A párt és a korm ál >y a gépállomá­sokat olyan be izi isoknak tekinti; amelyekre a te. Ki oelésben, a me­zőgazdaság szód alista átszerve­zésében szilárd ai i támaszkodha­tunk s ennek n íegfelelően kell : erősíteni techn ija ailag, politikai- : lag, szakmailag | jAs szervezetileg ■a gépállomásokat; l AZ ELLEM** 1 ORRADALOM i előtt, alatt és V tán is számos [ plénumon hang zó tt el olyan ja- ; vaslat, hogy a gépállomások • rendszerét meg , í teli szüntetni s j a termelőszöve! azeteket kell el- i látni gépekkel. H z ilyen javasla- ftot határozottal iel kell utasítani. ; Ennek a kérdé snrtk eldöntésénél : abból kell k' fes,dúlni, hogy a ! technika fejlőa-Jfe-c az egész vilá- •gon nagy léptekto Ü halad előre ■s ez a technika. egyre inkább : koncentrálódik tó - Nemcsak a : Szovjetunióban é b > a népi demok- : ratikus országok, W n, de a kapi­talista államokban is azt látjuk, hogy a mezőgaz dí iság gépesíté­sének nem az a to rmája van ki­alakulóban, hogj r egyes mező- gazdasági üzem ei c vásárolnak gépeket, hanem s gépállomások­ban, gépközpont«: >k ban összpon­tosulnak ezek. A k apitalista or­szágokban is vanni ik részvény- társaságok, szövet! rezed, vagy magántulajdonban 1 'evő gépállo­mások. Ez nem v tie tlen, mert ez a gépek kihasz nál ásának leg­gazdaságosabb fi 'ája. Ez teszi lehetővé, hogy leszeé-rítsuk a gépi munka önköltségét,, végső soron a mezőgazdasági tű rmékek ön­a léli ménéi trend dnek a vonal tok érvényes. Az ide £z$i Tiltásban be­álló változás iii ivetkeztében egyes nemzetközi { sorsvonalok menetrendje módos» 1. A belföldi távok« gi forgalom- ban lényeges változá -s a téli me­netrendben nincs. (< MTI) költségét, ami végeredményben a gépesítés legfőbb célja. Persze, szükség van arra iss, hogy a tsz-ek a belső ellátásra különböző gépeket vásároljanak, fontos, hogy a takarmányok elő­készítése, az állatgondozás s az állati termékek feldolgozása sa­ját gépi erővel történjék. Ellene vagyunk azonban annak, hogy a tsz-ek olyan munkákat gépesít­senek, amelyek elvégzése a gép­állomás útján gazdaságosabban oldható meg. KORMÁNYZATUNK ez év áprilisával új gazdálkodási rendszert vezetett be a gépállo­másokon. Eszerint gépállomása­ink a múltban gyakorolt költség- vetési gazdálkodásról az önelszá­molási rendszerű (vállalati) gaz­dálkodásra tértek át. Sokan ve­tik fel, hogy az új gazdálkodási rendszer befelé fordítja a gép­állomásokat s csak a jövedelem növelésére törekednek ahelyett, hogy a tsz-gazdálkodás megjaví­tásával, elősegítésével foglalkoz­nának. Gépállomásaink az el­múlt öt hónap alatt ennek el­lenkezőjét bizonyították be. Amíg 1956-ban az állami dotáció meg­haladta az 5 millió forintot — tehát ennyi volt a ráfizetés —> addig az önelszámolási rendszer­rel idén, július 31-ig több mint 1 millió forint tiszta jövedelem­mel zártak a gépállomások, DE NÉZZÜK meg a tsz-eknek adott segítséget is. A tavasz! szántásokat teljes egészében ők végezték s a gépi aratás mérté­ke is 10 százalékkal volt maga­sabb a tavalyinál. Annak elle­nére, hogy munkalehetőségek tekintetében a gépállomások vál­tozott helyzetbe kerültek, az idén tsz-einkben az 1 holdra eső, gépállomás által szolgáltatott gépi munka majdnem eléri a ta­valyit. Ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben az előző évhez képest 40 százalékkal csökkent a tsz szántóterület és a tsz-ekben 90 saját traktor dolgozik (ami gépállomásaink traktorállomá­nyának majdnem 10 százaléka) — az elért eredmények nem le­becsülendők. az mszmp Agrárpoliti­kájának tézisei szerint: »a mezőgazdaság szocialista átala­kítása csak a párt vezetésével és dolgozó parasztságunkkal együtt hajtható végre. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyesel­je és támogassa a szocialista át­alakítást, meg kell szüntetni az elmúlt évek hibáit..; emellett világosan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunknak a kor­szerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben...« Egyszóval, a múlt­ban gyakorolt, erőszakolt szövet­kezetpolitika helyett olyan gaz­dasági irányító és szervező mun­kát kell kialakítanunk, amely­nek során szemléltetően tárul ki a nagyüzemi gazdaságok fölénye.' GÉPÁLLOMÁSAINK akkor végeznek rendeltetésüknek meg­felelően jó munkát, ha az agrár­tézisek szellemében foglalkoznak a tsz-ekkel. Nem elég csak mun­kát szolgáltatni. Minden gépál­lomási vezető ismerje a körze­tébe tartozó tsz fejlődési irányát, perspektivikus üzemi tervét s en­nek szellemében adjon segítsé­get. Fontos tudni minden gépál- omáson, bogy a tsz milyen terme­lési ágra profilírozza magát s en­nek megfelelően kell kialakítani a gépállomás gépi technikai bá­zisát. Segíteni kell a tsz-ek ter­vezésében, üzemszervezésében. AZ ŐSZI MUNKÁK KÜSZÖ­BÉN állunk. A szántás-vetés időbeni elvégzésével, a vetésfor­góknak a lehetőséghez képest megfontolt beállításával most rakjuk le mindenütt a jövő esz­tendő alapjait. Nagy feladat ez s csak úgy lesz sikeres, ha gép­állomásaink vezetői teljes fele­lősséggel átérzik fontosságát. Csatári Lajos, megyei gépállomási igazgató Fizesse elő rányi Imre a Faluszínháztól, Ju­hász Pál Kaposvárról, Karizs Béla a Fővárosi Operett Színház­tól szerződött Kecskemétre, Já­szai László pedig a budapesti Színművészeti Főiskola most végzett növendékeként került színházunkhoz. Külön említést tett megnyitó beszédében a megyei tanács megértő támogatásáról, amely­nek egyik eredményeként az utóbbi hónapokban a színház korszerűsítésére és karbantartá­sára 300 000 forintot utaltak ki. De további rendszeres támoga­tásra is számítani lehet. A MŰSORTERV beosztását is közölte Radványi elvtáns. A be­mutató darab Kodolányi János: Földindulás című színműve lesz Páger Antallal a főszerepben. Ezt követi Báró ti—Eíseman:. «■Bástyasétány 77«, majd Shakes­peare Othellója. Decemberben kerül színre Lehár: Mosoly or­szága című nagyoperettje. Ja­nuár 17-én pedig a tervek sze­rint Lovászi dramatizálásával a Robin Hood. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik év­fordulójának tiszteletére novem­ber 7-én Rachmanov: Viharos alkonyat című színművét mu­tatják be. Nem lesz hiány ere­deti tájbemutatókban sem. Szín­re kerül vidéken Dihovicsnij: Nászutazás című bohózata. Lope de Vega: A kertész kutyája című vígjátéka, Zágon—Eiseman: Fe­kete Péter című operettje és Maugham: Eső című színműve. A szezon második felének bemu­Nemrégiben cikk jelent meg lapunkban a fülöpházi körzeti mozi működésével kapcsolatban. Erre a cikkre válaszol a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat, igazgatója. „Az ügyet kivizsgáltuk és megálla­pítottuk, hogy valóban többször elő­fordult, hogy a kiskörzeti mozi min­den előzetes bejelentés nélkül nem tartja meg a terv szerinti előadáso­kat. A közönség valóban hosszabb ideig várakozott az előadás megtar­tására. Ennek megfelelően intézked­tünk és Fülöpházát a kecskeméti d-es számú körzeti mozihoz kapcsol- tuk.‘f * Fülöpszállásról írt levelet Ma­gyar János, amelyben elpana­szolja, hogy 1956-ban kötött szerződéseinek nem tud eleget tenni, mert terményeit, amelyet egy csatorna mellett vetett el, teljesen elöntötte a víz. A kárát jelentette időben a tanácsnak, aki igazolta is azt. Azt szeret­né megtudni, hogy mit tegyen azért, hogy a vállalatok ne kö­veteljék tőle a szerződésben le­kötött terményeket. Közöljük Magyar Jánossal, hogy a szerződéses termeltetés­ből keletkezett minden jogvita a kiskőrösi járásbíróság hatás­körébe tartozik. Forduljon tehát közvetlenül oda és ott az elő­terjesztett panaszát jegyző­könyvbe veszik. * Nemrég járta ki a nyolcadik általános iskolát Szommer Fe­renc és most szeretne géplaka­tos, vagy vasesztergályos ipari tanuló lenni. Sok helyen járt már, de sehol sem alkalmazták. Kérésére a megyei tanács mun­kaügyi osztályához fordultunk, ahonnan a következő felvilágo­sítást adták. „Jelenleg géplakatos és vaseszter­gályos szakmában felvétel nincsen. Ellenben vájár, festő, ács, vagy kő­műves szakmákban ipari tanulókban hiány mutatkozik. — Amennyiben Szommer Ferencnek kedve lenne a felsorolt szakmák valamelyikében dolgozni, legkésőbb szeptember 15-ig jelentkezzen a műnk: rügyi csoport- ; nál.« * Márin György, i császártöltési |, olvasónk 1955-ben bérbevett a császártöltési Kosi ;uth_ Tsz-től egy katasztralis hole i szőlőterüle­tet. Erről bért éti szc irződése van, amely 1960. oíctóbe! r 31-ig érvé­nyes. 1956- és 57-eS’ évre szabály­szerűen befizette a bérleti díj összegét, amát cfii akkel igazolt. Azt panaszolja, ívog y a fenti sző­lőterületet Cser ep es Ágoston, császártöltési lak C6 1956 őszén, csereingatlanként megkapta a Kossuth Tsz-től. 1 követelte tőle, hogy adja vissza a szőlő terüle­tét. A kiskőrösi j -ttfr-^si tanács az ügyet kivizsgálu t és megállapí­totta, hogy Cs er epes Ágoston ilyen igénnyel j eü léphet jel a fennálló renäelk 'ezt 'sek értelmé­ben, csak a bér tgti szerződés le­járta után. Máriái György a sző­lőterülete —, amit bérel — most már nem állami te, rtalék, hanem magántulajdon, < ezért Márin Györgynek a bér fe ti díjat Csere- J pes Ágostonnak megfizetnie.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents