Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

Okfóber 20-ón k egészítő tanáesválasztások lesznek I Lapunk munkatársa felkeres­te Cseh László elvtársat, a Bács- Kiskun megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkárát és megkérte, hogy tájékoztassa a Petőfi Népe oivasóit; Miért vált szükségessé a kiegészítő tanács- választások megtartása? Cseh elvtárs válaszát az aláb- úiakban közöljük: Az ellenforradalom támadása már az első pillanatoktól kezd­ve a népi demokratikus állam­hatalom szétzúzására irányult. A megalakult úgynevezett «forra­dalmi bizottságok« azonnal eltá­volítottak a tanácsok végrehajtó bizottságait és átvették az irá­nyítást. Céljuk az volt, hogy az államhatalmat kézbekapanntva visszaállítsák a horthysta állam- gépezetet és visszaültessék he­lyükre a volt szolgabírákat, fő­jegyzőket. Ez a folyamat annak­idején részben el is kezdődött. Az események irányítói között és a forradalmi bizottságokban már sok helyen ott láthattuk ezeket az embereket. Szeremlén Hadházi Lajos horthysta főjegy­ző, Bálmonostoron Zrínyi József volt jegyző, Jászszentlászlón Kévffy Jenő — akinek többszáz holdas birtoka volt —, Tiszaúj- falun Zsolnai Jenő .jegyző, La- dánybenén Barát Demeter fő­jegyző, Kelebián Teleki József volt jegyző — és még lehetne sorolni — kezébe került a veze­tés. Az ellenforradalmi események nem vonultak el a tanácsok fe­lett nyomtalanul. Több tanács­tag elhagyta választókerületét. Sok közülük azért, mert fonto­sabb beosztásba került, de vol­tak olyanok is, akik önként le­mondtak tanácstagságukról. — Csökkentette a tanácstagok szá­mát az Is, hogy többen meghal­tak, ugyanakkor akadtak olya­nok is, akik visszaéltek válasz­tóik bizalmával és ellenforradal­mi cselekményekben vettek részt. Dolgozó népünknek különösen most, az ellenforradalom után erős tanácsokra van szüksége. A szocialista típusú államban a hatalom a dolgozó nép kezében- van. A hatalmat a helyi állam- hatalmi szerveken, a tanácsokon keresztül gyakorolja. A taná- csak azonban csak akkor teljes értékűek, ha minden választó- kerület képviselője tevékenyen közreműködik az ügyek intézé­sében. Az ellenforradalom kö­vetkeztében 17 megyei, 80 járási, 75 városi és több mint 520 köz­ségi választókerületben a tanács­tag helye megüresedett. Ilyen körülmények között a tanács tö­megbefolyását növelni, államha­talmi munkáját megjavítani, eredményes gazdasági tevékeny­ségét fejleszteni nem lehet. Ezért vált szükségessé, hogy a 10. tör­vény alapján október 20-ra ki­egészítő tanácsválasztásokat ír­junk ki. MINDENNAPI TÖRTÉNET Sikeres homoktalaj javítási kísérletek a bugaci Béke Tsz-ben Igen érdekes kísérlet eredmé­nyeit vették számba a nyári ka­lászosok betakarítása után a bugaci Béke Termelőszövetke­zetben. A szövetkezet szántóte­rületeinek nagy része homokta­laj, amelyen általában a legjobb esztendőkben is viszonylag ala- ' csony termést lehetett várni. A szövetkezet különböző trógyá- zási eljárásokkal kísérletezett kisebb parcellákon, hogy a talaj struktúráját kedvezően alakítsa a magasabb termés érdekében. Az egyik parcellán dúsított tő­zegkorpát alkalmaztak. A trá­gyázás során a tőzegbe 100 má­zsánként 1 mázsa szuperfoszfá­tot, 1 mázsa kálisót és 60 kilo­gramm pétisót kevertek. Hol­danként 60—70 mázsát hordtak ki ebből a keverékből. A négy Kell-e fagyoskodnunk a télen? nem értenek meg, és kizárólag elsőosztályú szenet követelnek telepvezetőinktől. Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet az egyéb tüzelőanya­got illetően, ezt_ a felvilágosí­tást adta a TÜZÉP osztályveze­tője: — Az elmúlt évben semennyi tőzeget nem kaptunk, az idén viszont ezzel is el vannak látva telepeink. Sokan idegenkednek tőle, aki azonban ismeri, főleg a salakmentessége miatt, szívesen vásárolja ezt a körülbelül 2S00 kalóriájú, népiesen «gépi-gyúrt«- nak elnevezett tüzelőanyagot. A tűzifával kapcsolat­ban az a helyzet, hogy a vásá­rolt szénmennyiséghez annak a 20 százalékát kitevő fát, úgy­szintén a fafűtéses kályhák ré­szére kiutalt tűzifamennyiséget is zavartalanul ki tudják adni. Tégla vagy porladók? Aligha találnánk jellemzőbb megfogalmazást, illetve kérdést, amire választ kell adni, a cím­ben szereplőnél arra, amit a Kecskeméti Ingatlenkezelő Vál­lalatnál tett látogatásunk alkal­mával tapasztaltunk. A KIK és mint később meggyőződtünk, több más építkezéssel foglalko­zó szerv is, olyan minőségű tég­lát kapott II. osztályúnak szám­lázva a Kecskeméti I. Tégla­gyárból, aminél szerintünk az is vitás, egyáltalán lehet-e osztá­lyozni. Bizonyságul elég, ha annyit írunk: az ember különösebb erő­feszítés nélkül szétmorzsolja az ujjaival. Aláfalazásra tehát nem PÉLDÁTLANUL „j-Ó”INFORMÁCIÓ alkalmas, tűzfal, kémény nem? húzható belőle, külső burkolat­hoz pedig egyáltalán nem alkal­mazható. Hát akkor, mire jó? Esetleg válaszfalnak. Nem mond­juk, ez is válasz, de nem meg­nyugtató. A megnyugtató válasz az len­le, ha nem kellene megírnunk; hogy a KIK-nél és többhelyült látott ezer meg ezer tégla nagy­része selejt, és ami használható belőle, az sem másod, hanem esetleg negyedosztályú. Mi lehet ennek az oka? Talán Kecskemé­ten nem lehet jó téglát gyárta­ni? Ez nem valószínű, hiszen az itteni téglagyáraknak múltja van. Hát akkor mi a magyarázat? Ne tőrjük rajta fejünket, reméljük, j az illetékesek tájékoztatása alap- j ján rövidesen ezt is közölhetjük | olvasóinkkal. I Sándor. | (Ujj köíii/üek { Török Gyula: Ikrek I. XI. köb ♦ Kosztolányi Dezső válogatott | versei. | Brecht: Háromgarasos regény-, | A világ csodái (hasznos nnu- I latság'ok). ♦ Le//; A varázslástól a modem I orvostudományig. | Szergejev-Csenszkij: Késő estei | London: Tengeri- farkas. I Moravia: Római történetek. } Eckhardt Sándor: Űj fejeze­ttek Balassi Bálint viharos életé- I bői. | Romuz: Aline, I Balassi Zsigmond: Lovak or* * ♦ vossága. | Pogány Béla: A nagyszilárd- jságú beton néhány problémája. I TEHENÉSZT | keres azonnalra, nagy csa­I Iáddal, munkaegységre a | kecskeméti Petőfi Tsz. Bel­t sőnyír 141; 1494 1.- .1 --------------------------—. Bú csúsóban a nyár s a háztartásokban a befőzés, a me­legebb öltönyök lassankénti elő­készítése mellett legnagyobb gond: a téli tüzelő. Lesz-e ele­gendő szén, tűzifa? — vetődik fel a kérdés a háziasszonyok, de a háztartás gondját vállaló fér­jek részéről is. Pontos válaszért felkerestük Magos György elvtársat, a TÜZÉP megyei központja áru­forgalmi osztályának vezetőjét, aki a következőképpen tájékoz­tatott bennünket: — Szénkészletünk ez év vé­géig biztosítva van. Ezt bányá­szaink hősi helytállásának kö­szönhetjük, akiktől december végére vártuk azt a teljesít­ményt, amit augusztusig produ­káltak; bányásznapi teljesítmé­nyük is felülmúlt minden eddi­git. További helytállásuk a biztosíték arra, hogy a tél máso­dik felében is zökkenőmentes lesz szénszükségletünk kielégítése. (Közbevetően megjegyezzük: Jánoshalmáról is úgy tájékoz­tattak bennünket, hogy az ot­tani földművesszövetkezet tüze­lőanyagtelepe is felkészülve vár­ja a telet. Annak ellenére, hogy az ellenforradalom, majd a félre- revezetett bányászok múlt év végi sztrájkja következtében teljesen kiürült a jánoshalmi te­lep is, ma már 8000 mázsa szén,! 300 mázsa lignit, 600 mázsa tő-| zeg, tűzifából pedig 1000 mázsa | áll a vásárlók rendelkezésére.! Ugyanitt azt sem hallgathatjuk! el, hogy bányászaink munkaked-| vére a sztrájk nemzetgazdasá-J gunkra káros voltának felisme-♦ rése, s kormányunk gyors in-| tézkedéseképpen régi sérelmeik! orvoslása, a megfelelő bérezés] hatott ösztönzően.) — Telepeink szénkészleténeki a, minősége is megjavult — mon-j dotta Magos elvtárs. — Míg ta-l valy például egyáltalán nem> kaptunk külföldi szenet, az idén] jóminőségű, a dorogihoz hasonlót bolgár aknaszenet Kecskemétre| is szállítottak. Kicsit poros ] ugyan, de kitűnően ég. Ezenkí-t vül hazánk bányáiból, Tokod-\ ról, Tatabányáról is kaptunk »ve-l zetőszenet«. Természetesen, meg-j felelő keveréssel a jobb szén-i fajtákkal javítjuk fel a gyen-i gébb minőséget, amit sajnos,$ vásárlóink, közül mén sokan • Baj azonban, hogy sokan fa-j val tüzelnek akkor is, ha szén-] nel is megtehetnék, és sok-fát] elpocsékolnak a begyújtással is.] Holott tüker-alágyújtóssal ol-j csobban jönnének ki, amellett,] hogy a fával bizony spórolnunk] kell, mert tudvalevő, hogy nemj vagyunk valami gazdagok erdő-] ben, s hazai erdőgazdaságaink-} nak nemcsak a tűzi-, hanem a] szerfatermelésüket is kell nő-] velniök. J * Végeseiül megtudtuk aztj is, hogy a TÜZÉP budapesti} laboratóriumában sikeres ki-] sérletezések folynak a begyújtás] egyszerűsítésére, . s azzal fejez-] zük be tájékoztatásunkat, hogy] a téli meleg szobát illetően nin-J csen ok aggodalomra, de az is] igaz, hogy a tüzelőanyaggal való] pazarlást nem engedhetjük meg} magunknak! T. I. ] » > A helyszín lehet Kiskunhalas, Baja, Lajosmizse, Kiskőrös • vagy akár Kecskemét. A család nyugalmát hirtelen betegség > borítja fel. Az asszony fájdalomtól eltorzult arccal fekszik az | ágyban, a férj pedig a férfiakra ilyenkor jellemző tehetetlenség- tgel, ügyefogyottan tördeli a kezét. — Most mit tegyek? — Két- t ségbeesetten ráncolja homlokát, de semmi okos nem jut az E eszébe. — Orvos kellene, — villan át az agyán. Az asszony egy ! jajdulására úgy rezzen össze, mintha villám csapott volna mellé. \ — Kórházba kellene inkább vinni. Igen, igen, kórházba. — Már t határozott is. A mentőknek fog telefonálni. A szomszéd házban í van telefon, megkéri őket, engedjék felhívni a mentőket. Mint aki szárnyakat kapott az ötlettől, rohan a szomszédba. ; Készségesen vezetik a telefonhoz. Idegesen tárcsáz. — Halló, rosz­• szül van a feleségem, kórházba kell vinni. — Kérem a nevét és a j címet — hallatszik a drót másik végéről. Gyorsan bemondja az • adatokat, s végül még sürgetően hozzáteszi: — De nagyon sies- í senek. > A mentőautó egy perc múlva már robog is a megadott helyre.- í Azaz, csak robogna. Hirtelen lassítani kell, mert egy járókelő í úgy gondolja, neki sietősebb átmenni az utca túlsó felére, mint É a mentőnek idejében célhoz érni. A gépkocsivezető nyel egyet, aztán újra gázt ad. Nem sokáig > száguldhat, mert egy kerékpáros kerül elé és mintha nem is neki [ szólna a duda, egykedvű nyugalommal halad tovább az út köze- í pén. Ezután egy lovaskocsi miatt kell megint lassítani, mert a f bakon ülő azt hiszi, hogy csak egyedül neki csinálták a megye » egész úthálózatát. Végre megérkeznek. Az asszony már csaknem eszméletlen. > Sürgős eset. Gyorsan beteszik a mentőautóba és máris szágulda- ! nak vele a kórházba. Azaz, dehogy száguldanak, a vasúti sorompó • !e van zárva. Eltelik 10—12 perc, vonat sehol, az asszony állapota ; egyre rosszabbodik, az életet jelentő másodpercek pedig egymás- ; után peregnek. A sorompókezelő a mentő kétségbeesett tülkölé­• sére sem hajlandó néhány másodpercre szabaddá tenni az utat. Kedves járó-kelők, kerékpárosok, kocsisok, sorompókezelők • és a többiek! Hányszor hallatszik ajkatokról, ha baj van: — Halló, > mentők, jöjjenek, segítsenek — és sokszor teszitek hozzá kétségbe­> esetten: de nagyon siessenek! És mégis gátoljátok a mentők mun- ; káját? Pedig a mentőautóban számtalanszor élet-halál közt le- : begő embertársatok fekszik. Ezért, ha mentő robog, térjetek ki, •adjatok szabad utat, mert nem tudhatja senki, mikor száguld 3 ; mentőautó az ő életéért, hiszen mindenkit érhet baleset. ! Nagy Ottó ! Az ENSZ ötös bizottságának kétséget kizáróan {»jó« információi voltak, amikor jelentésüket el- »készítették. Annyira »biztos« forrásból erednek I ezek az értesülések, hogy szinte senki sem ké­* telkedik »igazukban«. Az emberek kereken meg- ! mondják véleményüket erről: hazugság. ! Igen, ebben az egyben tökéletesen kifejezik ! mindazt, amit erről a szennyes papirhalmazról J gondolnak, s hogy ez mennyire így van, egy péi- : dával szeretnénk bebizonyítani. I így szól a »szavahihető tanúk« által elmon- ! dott jelentés Bács-Kiskun megyében elhelyezett {katonai egységek októberi magatartásáról: { „Az egész felkelés alatt egyetlen magyar katonai ! egység sem harcolt ilyenként a szovjet csapatok olda­♦ Ián.“ J írja a jelentés. Vagyis az ENSZ ötös bizottsága } valójában azt állítja, hogy a magyar hadsereg a ! »szabadságharcosok« mellett, a Szovjetunió ellen 1 fogott fegyvert. Mennyire aljas és hazug ez az í állítás. Ennek ellenkezőjét mi sem bizonyítja {jobban, mint Hódosán Imre alezredes nyilatko- ] zata, aki a kalocsai helyőrség parancsnoka. ! — 1956. október 26-án Budapesten az erzsébeti f Juta-domboknál vettük fel a harcot a huligánok- } kai. Ott, akkor szétzúztuk az ellenforradalmáro- 5 Icát. Később Csepelen harcolt az ezred második { zászlóalja. Harcosaink visszafoglalták a tanács és } a rendőrség épületét. Itt fogták el Kalamár elv- ] társ, a csepeli tanácselnök gyilkosát is. Ezután ia következő papokban már tiszta volt előttünk, hogy Maléíer ezredes megszegte esküjét és az ellenforradalom oldalára állt. Ezek az egyszerű szavak sokat bizonyítanak, azt is, hogy az ötös bizottság jelentése: rágalma­zás. S hogy Andersen úrék arcátlanul handa-ban- iáznak a hadsereget illető dolgokban, nem vé­letlen jelenség. Mindenáron szeretnék szentnek és megtörténtnek feltüntetni a »nemzeti felke­lést«, amelyben — állításuk szerint — a néphad­sereg Bács-Kiskun megyei alakulatai is tevéke­nyen közreműködtek a szovjet csapatok ellen. Nem! Andersen úr! Ez a lemez már nálunk le­iárt. Ezt már senki sem állja szó nélkül, még a katonák sem! Kalocsán a néphadsereg tagjai is hitakoztak a bizottság »szavahihető forrásokból« származó jelentése ellen. Ök nem állítanak va­lótlant, már csak azért sem, mert ott voltak, részt vettek az ellenforradalmárok elleni hare- nan.- A Bács-Kiskun megyében állomásozó kato­nák és tisztek tudják, hogy miért ez a jelentés, miért akarják mindenáron az ENSZ elé vinni az úgynevezett »magyar ügyet«, tudják azt is, Inogy Algériában, Ciprusban és Ománban dü­höngő imperialista agressziót kik csinálják. A ka­pnák saját nevükben tiltakoznak a Magyaror­szág belügyeibe való beavatkozás ellen és inkább azt javasolják az ENSZ-nek, hogy tűzzék napi- -endre a fentemlített kérdéseket, mert az való, 3e »magyar ügy«, az nincs. Még ha egy ENSZ 5tös bizottság állítja, akkor sem. Ami pedig eb­nen az országban van, az a nni dolgunk, a magyar népé, (gémes) hold 600 négyszögöles kísérleti] parcellán több mint kétszeres; termést értek el a szokásos tér-] mésátlaghoz viszonyítva. A ta~] vaszi árpa terméshozama trá-: gyázatlan talajon Bugac környé-: kén 5—7 mázsa, a szövetkezet; tagsága 12 mázsa 26 kilogram-] mos termést takarított be. Mel-] lette egy istállótrágyázott szaka-] szón holdanként 10,1 mázsás ter-i més lett, tehát ez is lényegesen] magasabb, mint a szokásos át-] lag. ] A tsz-tagság a jövő esztendőtől] kezdve nagyarányú talaj javítási j munkálatokat hajt végre vetés-; területén, s éppen ezért öt ésj félezer mázsa trágyát már besze-1 reztek, ebből 2500 mázsa a dúsí-] tott tőzegkorpa. További trágya-) beszerzéseket is tervbevettek. j Péti tek i yZe ieinfz

Next

/
Thumbnails
Contents