Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-28 / 227. szám

\ Kecskeméti Hírős Napok szeptember 28—október 1-ig (0<K^0^(XKK><>0<><>0<>0<>0<K}0<>000<>Ot500 000<>000<X>QO<>OOCC>000<>00&00<>CK>{XH>OOOCaO<KK>0<)0^ A Hazafias Népfront tömeggyűlést tart vasárnap Kecskeméten Kitárultak a kaDuk Már folynak az előkészületek a Hazafias Nép* front vasárnapi nagygyűlésére. Hatalmas dísz­tribünt állítanak, fel a Szabadság téren, amely elé felvonulnak majd a város mezőgazdasági t« ipari üzemeinek, vállalatainak dolgozói, termelő- szövetkezeteinek tagjai. A nagygyűlésre megyénk egyéb városaiból és községeiből is érkeznek rész­vevők, akik különvonatokkal, autóbuszokkal, tehergépkocsikkal jönnek Kecskemétre. A nagygyűlést vasárnap délelőtt 10 órakor Tóth László, Kecskemét város Hazafias Népfront­bizottságának elnöke nyitja meg, majd Apró Antal elvtárs, a Hazafias Népfront országos elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Apró Antal elvtárssal együtt érkezik Kecske­métre a hazánkban tartózkodó szovjet veteránok küldöttsége és a magyar párt- cs állami élet több neves személyisége, akik résztvesznek a nagy­gyűlésen, majd utána megtekintik a Hírős Napok kiállításait és egyéb rendezvényeit. A vasárnapi nagygyűlésre megyénk minden részéből indulnak különvonatok Kecskemétre. Különvonatok indulása: Bajáról 4,05-kor, Bács- bokodról 4,33-kor, Bácsalmásról 5,04-kor, Mély- kútról 5,25-kor, Jánoshalmáról 5,40-kor, Kiskun­halasról 6,36-kof, Kiskunmajsáról 7,06-kor, Jász- szentlászlóról 7,19-kor, Kiskunfélegyházáról 8,ló­kor indul. A különvonatok indulása hazafelé: Baja felé 20,55 órakor, amely Kiskunhalason 22,51, Baján pedig 0,30 órakor van. Kalocsáról különvonat nem indul, onnan a menetrend szerinti 3,54 órakor induló vonattal lehet jönni, amelyről 5,38 órakor kell átszállni a budapesti, majd Fülöpszáiláson 7,34 órakor a kecskeméti vonatra. A kalocsai vonat Visszafelé 17,10 órakor indul a kecskeméti nagyállomásról. A jegyek az indu­lási helyen, az állomáson válthatók és vissza- indulóskor Kecskeméten le kell bélyegeztetni. 29-én m&r a téli Időszámítás szerint indulnak a vonatok is, tehát az órákat vissza kell állítani egy órával. A Hírős Napok nagy plakátján jelzett vasár­napi kultúrműsor nem délután 2 órakor, hanem közvetlenül a nagygyűlés után lesz bemutatva a Szabadság téri színpadon. A felszabadulás óta harmad­ízben rendezik még Kecskemé­ten a hagyományos Hírős Na­pokat. Az 1934-ben és 36-ban tartott Hírős Hét tapasztalatain felbuzdulva elevenítették fel ezt a jellegzetesen kecskeméti ren­dezvényt nagyreszt azonos cél­lal, mint annak idején, de ter­mészetesen olyan körülmények között, amelyek már nem a ka­pitalista piaci versengés nehéz­ségein akarják átsegíteni Kecs­kemét termelőit, hanem a kiál­lítás egyik legfontosabb célja: irányt mutatni Kecskemét jel­legzetes termelési ágainak fejlő­désére, felvonultatni a szocialis­ta mezőgazdaság, a helyi ipar és a kereskedelem eredményeit is. Nem véletlen, hogy 1957-ben, csaknem egy évvel a pusztító el­lenforradalom után Kecskeméten ismét életre kelhet a Hírős Na­pok rendezésének hagyománya. Ennek az alapfeltételét az az egyre növekvő bizalom, a párt és a kormány intézkedéseivel való egyetértés, az előrehaladást segítő őszinte törekvés teremtet­te meg, amely jellemzője újjá­tökéletesebb, mint az eddig is­mert német és olasz szórófejek. Megtudtuk azt is, hogy az ön­töző gazdálkodás másik fő té­mája a legelő öntözése. A Herke professzor által ki kísérletezett úgynevezett tocsogós öntözési módszer megyénkben is bevált. Ennek eredményeiről is meg­győződhetnek majd a látogatók, és egyben megtudhatják azt is, hogy jövőre 400 holdon akarjuk megyénkben a terméketlen, szi­kes legelőket ezzel a módszerrel dúsan termővé tenni.----- —ru Is meretlen Katona- Könyvtár Katona * Nagy érdeklődésre tarihat szá­mot az irodalom kedvelői előtt az az emlékkiállítás, amelyet a kecskeméti Megyei Könyvtár A kecskeméti öreglemplom toDöszorosere íenet növelni a terméseredményeket. Két pavi­lonban mutatjuk be a legutóbbi tíz év öntözési kultúrájának fej­lődését. A harmadik pavilonban vízvizsgáló laboratóriumot ren­dezünk be. A vízvizsgálás rend­kívül jelentős az öntözésnél, mert a vízben levő különböző anyagok: gázok, mész hatással vannak a növényzetre. A készülő pavilonok körül kü­lönböző csövek, szivattyúk, mo­torok vannak még egyelőre ren­detlen össze-visszaságban. A ki­állítás egyik fő célja a földalatti csővezetékes permetező öntözési módszer gyakorlati bemutatása, természetesen kis méretekben. — Ez az új öntözési módszer — magyarázza Dévényi István —a jövő nagy ígérete. Az eddig ismert módszerek közül a leg­modernebb. Feltalálója, Papp Gyula maga Irányítja a kiállítás előkészületeit. Az általa felta­lált vasbetoncsöves öntözési be­rendezések beváltak a gyakor­latban, bár a legújabb szakvéle­mények szerint az eternitcsöves öntözés jobb. Ez utóbbinál nem olyan könnyen fordul elő caőre- pedé«. Egyébként a vasbeton­csöveket a helyszínen gyártjuk majd, hogy a közönség a gya­korlatban is lássa, hogyan ké-. szülnek ezek a berendezések. A látogatók megtekinthetik majd a különböző szórófejeket. Bemutatják a legújabb magyar szórófejet is, amelyet a Műszaki Tömítő Ktsz készít. Ez sokkal A Hírős Napokra megjelent cl JCükamág, legújabb- iránta Megyénk irodalmi és művészeti folyóirata, a Kiskunság — hosszabb hallgatás után — ismét lehetőséget kapott a megjele­nésre. A kecskeméti Hírős Napokra, régi köntösben, új monda­nivalóval, tartalmas számmal kerül az olvasók asztaléra. A folyóirat megyénk megélénkült irodalmi életének hű tü­körképét adja. Igen figyelemreméltó a költők felvonulása. — Győré Imre, Varga Mihály, Bieliczky Sándor, Nagy Istók Ist­ván, Dubravecz Attila és Goór Imre versei mellett Gereblyés László három költeményét közli a lap. Műfordítók is jelentkez­nek a Kiskunságban. Baki Mihály — Horatius Eichendorf Long­fellow, Yeats költemények, — Taczl Szabó Győző egy Thomas Moore-vers fordításával nyitja ki a költői látóhatárt a külföld leié. Nagy nyeresége a folyóiratnak Németh László Kossuth-dí- jas: Az unoka című írásának a közlése. A kiváló író »Lányaim« című könyvének utóhangját küldte el a szerkesztőbizottságnak. Megyénk novellistái közül Weither Dániel: Fekete éjszakák című írásával, Somogyi György: Egy emlék nyomában című rö­vid művével, Madarász László: Győzelem című vázlatával, Tar­ján István: Milyen a pokol? című novellájával, Monori F. Dezső: Eszmélés című regényrészletével jelentkezik a Kiskunság ha­sábjain. j Közli a folyóirat Kiss István ismertetését, Hatvány Lajos: így élt Petőfi című művének negyedik és ötödik kötetérői, és; egy aforizma gyűjteményt Varga Mihály összeállításában. ’ j A Katona József Társaság híreivel záródik a Kiskunság] most megjelent, augusztusi száma. nyit meg szeptember 28-án a könyvtár olvasótermében. Széleskörű kutatómunka előz­te meg a kiállítást. Az Orszá­gos Levéltárban, a Széchenyi- könyvtárban, annak színháztör­téneti osztályán, az Akadémiai Könyvtárban és a Pest megyei Levéltárban kutattak a könyv­tár dolgozói Katona-emlékek, eddig még ismeretlen dokumen­tumok után. Ennek az ered­ményeképpen nagyrészt fotó­kópiákon eddig ismeretlen Ka- tona-dokumentumokat mutatnak be a kiállításon. Megtalálták például a Bánk bán írójának is­meretlen verseskötetét, melynek a címe a Tündér álma. Napvi­lágra került Katona József nyolc drámájának eddig lap pangó kiadása, többek között a emlékek a Megyei József kiállításán Monostori Veronika és István, a magyarok első királya. Lát­hatják a kiállítás látogatói a Bánk bán első magyarországi előadásának plakátját, a magyar színészet hőskorának nagy alak­jait, akik a Bank bán egyik, vagy másik szerepét játszották. A Kecskeméten található do­kumentumok közül figyelmet ér­demelnek a hazánkban megje­lent különböző Bánk bán kiad­ványok. éledő gazdasági cs társadalmi, politikai életünknek. Ez az, amit nem tudnak megérteni a Ma­gyarország belügyeibo beavat­kozni akaró nyugati imperialists erők, Nem fér a fejükbe, hogy ebben az országban a néptöme­gek az ellenforradalom után még világosabban látják igazi érde­keiket és ezekért az érdekekért készek dolgozni, ha kell síkra- szállni. Kecskemét népének széles ré­tegei így gondolkodnak, mert látják, hogy a mezőgazdasági termelést gátló rossz intézkedé­sek helyébe kormányunk, pár­tunk helyes politikai irányvo­nala a kibontakozás távlatait ál­lította a dolgozók elé. Ez a ki­bontakozás nem akármilyen irányban,, és főleg nem a belső és külső reakció által óhajtott irányban halad, hanem a szocia­lizmus irányában. Ezzel a poli­tikai céllal való egyetértést mu­tatja a Hírős Napok kiállítóinak íiagy száma, a mezőgazdaság si­kereivel büszkélkedő, termelési eredményeiket megmutatni aka­ró dolgozó parasztok, szövetke­zetek. kisiparosok seregszemlé­je. Ezért özönlenek most a Hí­rős Napok alatt megyénk min­den tájáról az érdeklődők, hogy meghallgassák a párt, a kor­mány 1 szavát, részei legyenek azoknak az eredményeknek, me­lyeknek megmutatását a Hírős Napok célul tűzték ki. MINDENNEMŰ rönkfa vágását vállalja rövid határidőre 10 lapos gatterral a Dusnoki Gépállomás. — Bővebb fel­világosítás ott. 1711 Csatádi vÁl KÉT BÁBCSOPORT IS SZEREPEL A bábjáték kedvelői: a kecs­keméti felnőttek és gyerekek számára is tartogat meglepeté­seket a kecskeméti Hírős Na­pok. Szombaton délután 4-kor a Cifrapalotában mutatkozik be a kecskeméti bábegyüttes. Két bábdarab szerepel a műsoron: a »Csavargó játékok« és a »Kis kacsa« című bájos bábjelenet. Hétfőn, 30-án délután 4-kor, valamint kedden ugyanebben az időben a bajai tűzoltók bábcso- portja szórakoztatja' a legifjabb kecskeméti közönséget. Mindkét napon a »Piroska és a farkas«, valamint a »Nyuszi kunyhója« című mesejátékot mutatják be, A Hírős Napok szervező irodájában nagy a sürgés-for­gás. Cseng a tele­fon, kattog az Író­gép, vitatkozó em­berek nyugtatják egymást. A bábeli nyelvza­vart egy vékony cérnahang töri meg: — Sorsjegyeket szeretnék vinni áru­sítani — mondja egy kisfiú határo­zottan. A gondokba me­rült tekintetek ki­simulnak, s biztató mosoly szökken a felnőtt arcokra: még a gyerekek is segí­tenek a siker érde­kében. Nagy Jóska, á Rá­kóczi Ferenc Álta­lános Iskola IV/b. osztályos tanulója türelmetlenül várja a választ. Nem jött , egyedül. Hozta ma­gával az öccsét is, Tibit, aki a harma­dik bébe jár és ta­nulmányi átlaga »4 és feles«, ahogy ő mondja. Lefor Pista bácsi, aki régi pénzügyi szakember, ráles az asztalán heverő kézi Wertheim-kasszára, s komótos kimért­séggel adja meg a választ: — Derék dolog, hogy ilyen lelkese­déssel segédkeztek. Van, egy kérésünk, küldjétek be édes­anyátokat, mi átad­juk neki a sorsje­gyeket és aztán áru­síthatjátok. Tibi csodálkozva nézi az őszhajú fér­fit, s kitör belőle az öröm: — Tíz perc múlva itt vagyunk anyu­kával, de tessenek ránk számítani. Be- lekaro! a bátyjába, s mintha puskából lőtték volna ki őket, úgy elrohannak. A szervező bizott­ság tagjaitól meg­tudjuk, hogy a sors­jegyek árusításéban nagyon sokat segí­tenek az úttörők. -+- Minden eladott sorsjegy után 30 fillér, minden be­lépőjegy után 10 százalék üti a mar­kukat. Nyílik az ajtó szárnya, s megérke­zik a Nagy-család, Az édesanya átve­szi a sorsjegyeket, s I.qíor Pista bácsi kiosztja a két kis- ífcí között. — Sok sikert, fiúk! • , Jóska a küszöb­nél megáll, s büsz­kén így válaszol: —1 Eladjuk mind egy szálig! — s ez­zel már kint is van­nak a folyosón. Es milyen igaz volt a fogadkozás: Én voltam az első vevő. Bieliczky 1 A Katona József parkban szo­katlanul élénk, zajos élet fo­gadja az embert. Mindenütt ácsolják az ízléses, ötletes pavi­lonokat, készülnek a kiállításra. Rövid keresés után megtaláljuk a Bajai Vízügyi Igazgatóság ké­szülő pavilonjait. Dévényi Ist­ván, az Igazgatóság munkatársa szívélyesen és lelkesen magya­rázza, hogy mivel vonulnak fel a Hírős Napokra. — A korszerű öntöző gazdál­kodást akarjuk bemutatni. Isme­retes, hogy országos cél a bel­terjes gazdálkodás, amelynek egyik útja az öntözés, amellyel Az 'öntözéssel többszörösére lehet növeini a terméshozamokat — ezt bizonyítják majd a Bajai Vízügyi Igazgatóság pavilonjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents