Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-26 / 225. szám

OffJi él (iataL koiumiuiutúk talál kősója A kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Művelődési Ház klubter­mében találkozó zajlott le a vá­rosban élő öreg, egykori illegá­lis kommunisták és a KISZ- szervezet fiataljainak részvéte­lével. A tartalmas, jóhangulatú, •fehér asztal melletti« találko­zón a Párt régi harcosai törté­netekét mondtak el a régi ille­gális harcokról, a börtönök éle­téről, a párt munkájáról. Az ér­dekes, sokszor megrázó történe­teket nagy figyelemmel hallgat­ták a fiatalok. A párt iránti hű­séget, odaadást csodálták' és ta­nulták meg az elmondottakból. Utána a fiatalok problémáikról beszéltek. A találkozó részvevői meg­egyeztek abban, hogy a találko­zó megjelelt annak a követel­ménynek, amit Kádár elvtárs is mondott: az öregebb korosztá­lyoknak többet kell törődniük, foglalkazniok a fiatalokai, az élet, a nevelés terültén tijbb se­gítséget kelh adniok nekik, veJ zetni és tanítani kell őket. A fiatalok pedig le kell róják adós­ságukat azoknak, akik lehetővé tették számukra eddigi fejlődé­süket, előrejutásukat. Megható pillanatai voltak a találkozónak. amikor a nőszö­vetség szép, vörös szegfűcsokor- i-hl köszöntötte a párt régi har­cosait. A csokrot végül is szét­osztották az öreg kommunisták között. Az összejövetel végefelé az öregek és fiatalok csoportokra oszolva sokáig beszélgettek. — Egy-egy idős elvtárs mesélt az 1917-es Októberi Szocialista For­radalom-beli élményeiről, talál­kozásáról Lenin elvtárssal, a később itthoni börtönévek ke­serveiről, s az illegális akciókról. A részvevők elhatározták, hogy ezentúl folyamatosan ren­deznek ilyen találkozókat a KISZ szervezésében, a részve­vők számának növelésével. — ég — Miért keil megfizetni a kötelező biztosítási díjhátralékot? St>k föld- és háztulajdonos méltatlankodik, amikor kötelező j biztosítási díjhátralékának rendezésére felszólítást kap. Azzal | érvelnek, hogy a kormány rendeletileg megszüntette a kötelező Megalakult A KIS a liiskunlialusi Szilády Áron gimnáziumban Hetek óta dolgozott már a gimnáziumban az előkészítő bi­zottság, beszélgetett a tanulók­kal. Munkájához nagy- segítsé­get adott a városi és járási KÍSZ-bizottság is. A napokban tanítás után mintegy 60 diák gyűlt össze, hogy megalakítsa az ifjúsági szervezetet. Az előadói asztalnál ott ült az iskola igaz­gatója is. Szabó Attila, a KISZ megyei szervező bizottságának titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: igen fontos, hogy a tanulóifjú­ság mindennapi munkájában te­gyen tanúbizonyságot és fogad­jon hűséget a párt politikája, a szocializmus építésének ügye mellett. Azok a diákok legyenek a KISZ tagjai, akik önkéntes munkát hajlandók vállalni az egész magyar ifjúság, de önma­guk érdekében is. Az előadás után rövid vita következett, majd megválasztot­ták a KISZ-alapszervezet veze­tőségét. A szervezet titkára: Muharos Zoltán, a vezetőség tagjai: Radnóti László, Szabó Agnes, Dinnyés János és Zseni Aranka. Az új alapszervezet 53 tagja megfogadta, az országos értekezletet eredményes munká­val köszöntik. A tanulás a gazdálkodás eredményeiben kamatozik Szép eredményekkel működik a bajai Micsurin Tsz-ben a mezőgazdasági szakkör, amelynek vezetője Mészáros Füíöp gazda­sági tanár. A szövetkezet tagjai a szakköri előadásokon tanultakat a gyakorlatban hasznosítják, — figyelemreméltó sikerrel. Nem véletlen, hogy a kitűnően kezelt földekről őszi árpából 16,3, tava­szi árpából 15 mázsás termést takarítottak be. A 20 hold dinnye­ültetés — amelyen a holdankénti átlag 110 mázsa volt — 220 000 forintot jövedelmezett a tsz pénztárába. Jövőre még több belterjes növényt termesztenek s fejlesztik az állattenyésztést. A havi munkaegység-előlegeket a tejpénzből akarják fizetni. — ezért a mostani 32 fejőstehén mellé újabb 10 fejőst állítanak; a többlet­takarmányról már az idén gondoskodtak. Az idei 80 süldő helyett jövőre a dupláját állítják hízóba. — - ■ - —­Anyakönyvi hírek Félegyházáról SZÜLETTEK: Hever Károly Miklós (anyja neve: Vakulya Veronika Mária), Tóth János Zoltán (Bársony Terézia), Se­res Mária (Zsolnai Franciska), Szabó Erika Margit (Belosovits Klára), Szabó Franciska Mária. (Térjék Franciska), Gulyás Ist­ván János (Tarjányi Mária), Al- mási Szabó József (Törteli Ro­zália). Lénárt Csaba István (Kiss Éva), Pomázi Mária (Nagy Ilona),' Bori Tibor (Szeri Erzsé­bet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK-' Jankovszki József és Lantos Jusztina, Tóth János és Pajkos Mária Magdolna, Bes%e Lajos Tóth Veronika, Tasi István és Patyi Mária, Drozdik Mihály és Horváth Ilona. MEGHALTAK: Kovács An­tal 54 éves, Pomázi Franciska 56 éves, Kovács Erzsébet 1 hó­napos, Pomázi Mária 1 napos.-Faipari szakmában gyakorlóit szalagfűrész-, cirkula- és gyalugép-szak­munkásokat felvesz a Kis­kunhalasi Faipari Vállalat kiskunhalasi telephelyén. 1704 biztosítást, tehát a hátralékot sem kell megfizetni. A hátralékosod a rendeletnek csak ezt a részét ismerik, pedig ugyanez a rendelet rögzíti azt is, hogy a korábbi évek díjhátralékát a késedelmi pót­lékkal együtt haladéktalanul meg kell fizetni! Miért? A kötelező biztosítós bevezetése óta a károsultaknak kifize­tett kártérítési összegeket a díjbevételekből kellett fedezni. Az első időkben a kifizetett kárösszeg sokkal több Volt. mint a tény­leges díjbevétel. Ennek ellenére a károsultak megkapták a kár­térítést, mert az állam azt előlegezte. Bizonyítja ezt az is, hogy megyénkben 1953. ja'nuár 1-től 1957. március 31-ig több, mint 51 millió forint kártérítés került kifizetésre. Tehát a hátralékosok egy teljesített szolgáltatásért tartoznak a népgázdaságnak. Szükséges a hátralékok rendezése azért is, mert a kötelezet­teknek mintegy 60 százaléka pontosan eleget tett díjfizetési köte­lezettségének. Méltányos volna-e, ha éppen azok járnának jól, — az állam kárára —, akik annakidején nem fizettek? Természete­sen nem. Jogosan vetnék fel a kötelességtudók, hogy megint ők jártak rosszabbul. Az igazság azt követeli, hogy az adósok ren­dezzék tartozásaikat!. Helyesen cselekszik tehát az — és a behaj­tási eljárástól mentesül, aki hátralékának rendezése ^érdekében mielőbb felkeresi a tanácsi adócsoportot. Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya MUNKAVÉDELMI HÓNAPOT INDÍTOTT a MEDOSZ a mezőgazdasági üzemekben A MEDOSZ megyei bizottsága megállapította, hogy az ellen- forradalom óta a mezőgazdasági üzemekben növekedett a balese­tek száma, mert nem tartják be gondosan a munkavédelmi ren­deletekek Számos üzemben a vezetők elhanyagolják a dolgo­zók balesetelhárításra vonatkozó elméleti és gyakorlati kioktatá­sát, nem gondoskodnak a biz­tonságos munka megszervezésé­ről, az előírt védőberendezések biztosításáról, nem követelik meg az' óvórendszabályok betar­tását. Ennek a következménye az lett, hogy az elmúlt nyolc hó­nap alatt 18 százalékkal emel­cA léi ken If Iliéi A NYUGDÍJIG — Harminc év dióhéjban — j kedett a balesetek száma, az előző év azonos időszakához vi­szonyítva. Különösen a súlyos csonkulásos esetek száma növe­kedett, de néhány halálos bal­eset is előfordult. EG VÉS GAZDASÁGI vezetők úgy vélik, hogy a mezőgazdaság gépesítésével törvényszerűen emelkedik a balesetek szama. Ez nem igaz, mert a vizsgalalibkon megállapítást nyert, hogy a leg­több balesel gondatlanságból, rossz munkaszervezésből és nem utolsósorban tervszerűtlen mun­kabeindításból adódik. Példa er­re a Duna—Tisza közi Kísérleti Intézet gazdaságában szeptember _2-án történt súlyos baleset, ahol (idős Vigh Ferenc 46 éves dolgozó­nak a meglelek) védőberende­zés nélkül üzemeltetett, járva jsilózó gép levágta a lábát. j. A MUNKAVÉDELMI hiányos- J ságok kijavítása és a balesetek ‘csökkentése érdekében a ME­DOSZ megyei bizottsága, a gép­állomások és állami gaczdaságok megyei igazgatóságával karöltve elhatározta, hogy a mezőgazda- sági üzemekben »munkavédelmi hónapot« szervez. A munkavé­delmi hónapot a gépállomásokon szeptember 16-tól október 16-ig, az állami és kísérleti gazdasá­gokban povember 1-től decem­ber 1-ig tartjuk meg. A munkavédelmi hónap célja, hogy minden üzemben megszün­tessék a balesetet előidéző ve­szélyforrásokat. Ezzel egyidőben gondoskodni kell a dolgozók bal­esetelhárítási oktatásáról és ar­ról, hogy a munkásokat nevel­jék az óvórendszabályok betar­tására. Az üzemekben mmaen vezető felelős a biztonsági mun­kafeltételek megteremtéséért. AZ ÜZEMEK IGAZGATÓI és egyéb vezető beosztású dolgozói mellett a »munkavédelmi hónap« megszervezésével kapcsolatban feladatok hárulnak a biztonsági megbízottakra és az üzemek szakszervezeti bizottságaira is. A MEDOSZ megyei bizottsága és a megyei igazgatóság október 15-ig minden gépállomás mun­kaügyi helyzetét • felülvizsgálja: A vizsgálatok célja elsősorban az lesz, hogy megfelelő segítséget adjunk a balesetek elleni véde­kezéshez. Azokon a helyeken, ahol különösen magas volt a bal­esetek száma, ott a MEDOSZ megyei bizottsága gondoskodik a dolgozók munkavédelmi kiokta­tásáról. . a »munkavédeImi hó­nap« tapasztalatait és eredmé­nyeit október 16-án a biztonsági megbízottak és a szakszervezeti bizbttságok munkavédelmi fele­lőseinek közös értekezletén érté­keljük. A gépállomások »munka- védelmi hónap«-ja során szerzett jó tapasztalatokát azutáh hasz­nosítani kívánjuk a többi mező- gazdasági üzem balesetelhárítási munkájának megjavítása érde­kében. Azt akarjuk, hogy a bal­eset elleni védekezés tömegmoz­galommá váljék é6 minden ve­hető, beosztott dolgozó erkölcsi felelősséget éíezzen sajátmaga, valamint embertársainak életé­ért és testi épségéért. Noé Gábor, A MEDOSZ munkvédelmi felügyelője Pusztai lovasok, kisbiró, cigánykaraván, csöszlányok a bajai fiatalok szüreti karneválján 1 A KISZ bajai városi bizottsága szeptember 28-án a József Attila művelődési ház Dózsa-termében nagyszabású szüreti mu­latságot rendez. A műsor délután 5 órakor kezdődik a fényes szüreti karnevál /felvonulásával. Megtudtuk, hogy a menet élén 20 pusztai lovas nyargal, utánuk kocsizik a bíró, hites feleségével nevüket nem áruljuk el, aki eljön, megtudja). Mögöttük bandukol a kisbíró cs öblös hangján, strófába szedve tudatja a nagyérdemű közönséget a tudnivalókról. A karnevál nevezetessége lesz a tizenegy szüretelő kocsi, amely a szüret menetét, fortélyát mu­latja be. Azt eláruljuk, hogy ezeken a kocsikon az ipari tanulók serénykednek majd. Ezenkívül cigánykara\*án, virágárusok, s egyéb »furcsaságok« lesznek a menetben. Figyelmeztetjük azokat, akik a bál során meg akarják lopni a több mázsa édes szőlővel feldíszítétt lugast, hogy jól vigyázza­nak, mert fiatal csőszlányok őrködnek, s jaj annak, akit elfognak* S aki még többre is kíváncsi, az vegyen részt a bajai fiatalók vidám szüreti mulatságán! Vitraili Gyula Az újságolvasók közü varinak, akik szeretik, ha a ciki első sorának elolvasása utál legalább a címben közöltekrc találnak utalást. Ebben az eset. ben eltérünk ettől. Annyit azon­ban elárulunk: a cikkben ké’ gondolat kristályosodik ki, i ezek között több mint 30 év van — igen sok tanulsággal. Ugye, Kovács Lászlóné? Mért, kedves olvasó, róla var szó. Megette kenyerének javát. A Kecskeméti Cipőgyár tűződe: asztalának vége felé foglal he­lyet. Kislány volt, — alig töl­tötte be a 14 esztendőt •—, ami­kor kilépve Zsinór utcai, kis ott­honukból, először indult el a gyárba, hógy megtalálja' meg­élhetését, majd később boldogu­lását. A Zsinór utcai otthon szegény­ségben bővelkedett. Nyolc test­vérke szorongott a kis lakásban, s Kovács Lászlóné, az akkori kis Marcsa, reggelenként, ha jutott, sót kenyeret evett.;. Bgyszer-kétszer még megjár­ja. Másutt ,;is történt máy ilyen, és tálán még ma is előfordul sgy-két családban. De azért hét- rői-hétre, hónapról-hónapra, mint ahogy ez Marcsáéknál volt, egyenlő a betegséggel. Hiába! Égy kereső — az apa — volt és nyolc gyerek. Marcsa pedig: szorgal­masán járt a .gyárba. Csillogó szemei idővel elhomályosodtak, éste egyre véznább lett, gj'ak- •áa szédülést érzőit, s aztán egy­szeresük orrán, száján omlott a vér. Marcsát felkarolták, segítet­ték. Ki ezt, ki azt adott neki a szűkös elemózsiából. Mondták neki: bújj az udvör egyik ré­szébe és pihenj. Az ifjú gyermeklány pihent, s ha egy kis erőt érzett magá­ban, újra elfoglalta a helyét, hogy aztán később, hazatérve az otthonba, éjszaka hánykolódva az ágyán, ezerszer és ezerszer kérdezze önmagától: ez mindig így lesz? Nem volt mindig így. Rosz- szabb lett. A család eltartása megkívánta, hogy cseléd legyen. Aztán eljött az a kor, amikor asszonysorba lépett. Azt gon­dolta, jobb lesz. De nem sike­rült. Már, már úgy érezte, hogy a vállára nehezedő gondok ösz- szeroppantják, de életereje min­dig a felszínen tartotta. Kitö- rülíietetlert »élmények« sokasá­ga dúl benne. Nekem sokat elmondott belő­lük. A sok közül az alábbi ra­gadta meg különösképpen a fi­gyelmemet. Az emlékezésnél ar­ca különösen megváltozott. — így szóltam a fiamhoz — kezdte — nincs kenyér, fiam, nincs egy darab se. Az ártatlan nem tudott mást mondani, csak ezt: de én élni akarok,' éhes vagyok. 1— És ért mit csináltam? Mit gondol? — akaszkodik a szeme szemeimbe. 'Hallgatok A csendet Ő töri meg: — Megvertem! Kizavartam a konyhából. Aztán nekiestem sír­ni. Fiam is ezt tette. Az udva­ron, az utcán, vagy mit tudom én hol? Azt hittem megzavaro­dok. — Ugye, maga nem tudja, mi­lyen érzés ez? — Nem! S ez az anya a két gyermeké­ből embert, nem is akármilyen embert faragott. Ez boldogítja őt. A kegyetlen múltat azonban nem felejt* s lidércként neheze­dik életére. Hiába, az ember —• nehezen felejt... De ennek az életnek is vége- szakadt egyszer. Jobb mód kö­szöntött rájuk. Feloldódtak a kedélyek, s a gondokból lassan- lassan lefaragtak. Nőttek a gye­rekek, meghittebbé vált az ott­hon, s évröl-évre gyarapodott a család. A boldogságot a vöröscsillagos szovjet katonák hozták el szá­mára. És ő szentül megvan győ­ződve arról, hogy ha ez nincs, akkor ő nem mondhatja azt: — hála azoknak, akik ma már gon­doskodnak, a megöregedett mun­kásokról, nyugdijat adnak ne­kik. Nem azért mondja, mintha maholnap nyugdíjba menne. Hátra van még vagy tíz eszten­dő, s ő addig még igen sokat akar tenni, hogy. még gondtala­nabb legyen élete akkor, amikor már nem a munkapad mellett ül, hanem a nyugdíias emberek boldog öregkorát éli. Nem szégfyenli elmon­dani. hogy ő gyermekkorában nem gondolta volna, hogy ezt valaha is megéri. ,5 — S2 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents