Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

A KETTŐT E<OrYÍÍJTT! ARANYI GÉZA bácsi mesélte nekem, hogy ő képviseli a Kecs­keméti Cipőgyárban egysze- mélyben a biztonsági megbí­zottat és a karbantartó részleg vezetőjét. Ebből adódik a kettőség,' az, hogy ezt a kétirányú feladatot, mely csak nevében választható el, egyedül vállalta magára. S hogy mennyire helyes, csak egy példát mondunk: évék óta bal­eset nem történt. Ebben az év­ben az egyik dolgozó figyelmet­lenség következtében három napra kimaradt a munkából, s ez már kirívó jelenségnek szá­mított az üzem életében, a bal­eseti statisztikában. EGYSZÓVAL, jó kezekben van a munkavédelem Aranyi bácsi­nál. Látom magam előtt a nagyobb üzemek biztonsági megbízott­jait. akik e sorok olvasása köz­ben felsóhajtanak, s megjegy­zik: hű, de jó lenne itt dolgozni! Ami igaz. az igaz. Megértő kollektíva van itt. Igaz, hogy évekbe tellett, míg sikerült meg­értetni munkástársaival, hogy saját életére elsősorban min­denki saját maga vigyázzon. — Géza bácsi sohasem volt rest, Példamutató eredmények a Kunbajai Földművesszövetkezetben Csipő József egyénileg dolgozó paraszt, aki Bekk Ferenccel együtt 1000 forint részjegybefize­tést szervezett meg. Az ő pél­dájukat követve Deres János és Károlyi Mátyás 700 forint rész­jegybefizetést gyűjtött. Jó pénzforrás lehetne a Sóstó — miért nem használja hi az Új Bet Tsz? 6900 forint részjeggyel és 110 új taggal növekedett a Kunbajai Földművesszövetkezet az elmúlt két hónap alatt. A kiváló ered­mény a szövetkezeti tagság jó szervező munkájának gyümölcse, á tagszervező munkában kitűnt Ä padok fekszenek, állnak az emberek Tavasztól őszig megszokott látvány minden faluban, tanyán — ahol élelmes gazdasszonyok élnek —, hogy az apróbb-nagyobb vizeket egész kacsa- és libafalkák népesítik be. Különösen a kacsa hasznosítja jól a tavak, kubikgödrök, csatornák vizét; kevesebb szemes- és zöldtakarmányt fogyaszt s gyorsabban fejlődik, ha vízre jár. A kiskunhalasi Uj Élet Tsz birtokába jókora darab esik a mocsaras Sóstóból, — kézenfekvő lenne, hogy a szövetkezet minél több víziszárnyast tartson rajta. Egyszer meg is próbálták, de mert a hanyag gondozás miatt a kiskorukban megfázásra igen érzékeny kacsák elpusztultak, abbahagyták,. Pedig tekintélyes pénzforrás lehetne a szövetkezet számára a kacsatartás. A halasi hetipiacon 70—80 forintért kel az idei soványkacsa párja, egy kiló bizottkacsa ára pedig 20—25 forint. Csináljunk csak egy rövid számítást. Egy pár kacsa 20 kiló kuko­ricával 8—8,5 kilósra meghízik. A kukorica ára mázsánként 200 forinttal számolva csak 40 forint, — az egy pár hizottkacsáért pedig 160—180 forintot kapnak, a tiszta haszon tehát minden páron meghaladja a 100 forintot. Mert a nevelés költsége alig számottevő; saját magkacsák tojásából keltetnek, a zöldség: salá- tahulladék, répalevél ingyen kikerül ekkora gazdaságban, a pár kiló darát is bőven kamatoztatja a baromfi. A Vörös Szikra Tsz évek óta jó jövedelemhez jut liba s pulyka révén, amit megtisztítva saját üzletében árul. Ugyanezt meg­tehetné az Üj Élet Tsz is s a java kacsatoll még külön hasznot jelentene. Helyes lenne, ha a szövetkezet a jövő évi terv készítésekor beállítaná a víziszárnyastartást is. Lehetétlen, hogy ebben a szor­galmas közösségben ne akadna olyan asszony-tag, aki szereti a baromfit, ért hozzá s elvállalná a gondozást, ami nem ördöngős mesterség, csak szív és lélek kell hozzá! • s azt hangoztatta, ha az asz szonyok, lányok ismerik a gé püket, az már balesetvédelme • jelent. Megtanította szétszed ni, összerakni, kitisztítani a tű i zőgépeket. Elképzelése valóbal ■ helyes volt, mert így megszün a balesetet előidéző okok eg; része. Ennek ellenére még m< is, ha javítják a gépeket, nen i átallja megmagyarázni a miér tét. Haragszik arra, aki a bal­esetvédelmi oktatást félvállró veszi. A havi szemlét rendsze­resen megtartják, s az abbar foglalt hiányosságok megszün­tetéséhez már másnap hozzá­kezd. HARMINCHÁROM ÉVE dol­gozik a gyárban. Ügy ismeri í gépeket, mint a tenyerét. A2 első látásra megmondja: ha­nyagság, vagy a gép okozott-« apróbb, semminek sem látszó balesetet. Ha valaki megszórja a kezét, vagy véletlenül meg­vágja a késsel —. de ilyen rit­kán fordul elő — ott terem Géza bácsi, s már mondja is a ^dolgozónak, mit is vétett, mi • okozta a tűzúrást vagy a vágást. I Igen sokrétű az ő tevékenysé­ggé, s ezt a biztonsági megbízotti I teendők mellett is kiválóan el- I látja. Azért tudja megtenni, {mert ifjúkorában bejárta Bu- |dapest üzemeit, munka után {tanfolyamon tanult, később meg­szerezte a gépészi. fűtői, moz- [donyvezetői segédlevelet, majd {tudásban bővelkedve telepedett Jmeg végleg, a gyárban. S ami »tudományt összegyűjtött, abból {adogat mindig munkatársainak. I KÉTIRÁNYÚ elfoglaltságát [nehéz lenne különválasztani, [mert úgy egybekapcsolódnak, {mint az óra fogaskerekei. V. K. Ez a kellemetlen helyzet Or- édesanyák, karjukon, gyerekkel, goványon van. Már több, mint munkában elfáradt, megörege- két hónapja örömmel látjuk, dett emberek álldogálnak fal- hogy megérkeztek a betonpad- hoz dőlve órákon át. állványok, de azóta is ott fék- _ De a napközi otthonban a ki- szenek a téren. csíny gyermekekkel is most Hasonló a helyzet az orvosi kezdik szoktatni az álldogálást, rendelőben. A hat négyzetmé- mert a kicsik egész nyáron az ternyi helyiségben zsúfolva áll- udvaron vannak, ahol nincs nak a betegek már vagy öt év egyetlen pad, ahol a játékban óta, mert a két kis kopott pad- is elfáradó gyermekek meg- ra csak 5—6 személy ülhet le. pihenhetnének, hanem a hideg Különösen piaci napokon dugig lépcsőre ülnek ... van ez a rendelő betegekkel s Özv. Horváth Erriilné BECSÜLETSZAVAMRA KIJELENTEM, hogy sem öngyilkossági, sem megmenekedve a tompa késsel emberölési szándék nincs ben- vívott párbajból. Sorsát azért nem, amikor egy-egy vendéglő- nem kerülte el, mert — illem ben ebédhez ülök. Ha kívánják ide, illerh oda! — kétmarokra az illetékes vendéglátóipari szer- fogtam s úgy ettem meg. De vek vezetői, vagy a pincérek, nem értem, miért kultiválják a akár ünnepélyesen írásba is vendéglők ennek az ősemberi foglalom ezt, — csak adjanak étkezési módnak a feltámasztá- már egyetlen-egyszer tisztessé- sát, amikor a köszörűsök közül gesen megélesített kést az asz- a legkevesebben disszidáltak talokra! Mert az az élén-fokán Becsbe? Vendéglőjáró sorstár- egyformán vastag alumínium- saimmal együtt vagyunk any- darab. ami vágóeszköz néven nyira meggondolt felnőttek, hogy kerül a kezembe, bármire in- nyugodtan lehet éles kést a ke- kább használható, mint vágásra, zünkbe adni, nem teszünk vele Legutóbb egy rugalmasan ellen- kárt sem magunk, sem más álló bécsiszelet az asztalom túl- testi épségében! só sarkán kötött ki, győztesen G. K. VTVVWVWYV — T »- - ■ ------ ' AZ ÖNÁLLÓ TANULÁSRÓL Az október ltöaicpén in­duló,. iskolán kívüli szervezett pártoktatás rendszerének egyik tanfolyama az önálló tanulás lesz. Az önálló tanulásban rész­vevők három témakör — mar­xista közgazdaságtan, filozófia, vagy a nemzetközi és magyar munkásmozgalom története — közül választhatnak. Mind a három témakör tanulásának ide­je két-két év. A tanfolyamok hallgatóit a járási és városi párt- bizottságok válogatják ki és az MB. agit.-prop. osztálya hagyja jóvá. Az önálló tanulás tanfolya­maira csak megfelelő általános műveltséggel rendelkező, a mar­xizmus—leninizmus alapjait mar ismerő — elsősorban fontosabb párt, állami vagy gazdasági posztokon dolgozók — jelentkez­hetnek; olyanok, akik a mar­xizmus—leninizmus klasszikus műveit képesek önállóan tanul­mányozni. Az önálló tanulókkal szemben minimális követelmény az öthónapos pártiskola, vagy annak megfelelő politikai elő­képzettség. Csak ennek betartá­sával biztosítható, hogy a hall­gatók megfelelő színvonalon ta­nulmányozzák az anyagot. Egyre javul termeiőszövetkezeteink gazdálkodása A PÁRT AGRÁRPOLITIKÁ­JÁNAK tézisei hangsúlyozzák, hogy a termelőszövetkezeti pa­rasztságot a mezőgazdasági mun­kásokkal és félproletárokkal együtt a párt fő falusi bázisá­nak kell tekinteni. E tétel igaz­sága megyénkben is bebizonyo­sodott az ellenforradalom alatt. A nép ellenségei ekkor minde­nütt támadást indítottak a ter­melőszövetkezetek ellen. A hang­adók természetesen a falusi ki­zsákmányolok. a volt földbirto­kosok, főjegyzők, horthysta ka­tonatisztek és hasonszőrűek vol­tak. A termelőszövetkezetek el­szántan védték jogos tulaj­donukat, a szövetkezeti va­gyont. A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag, a szabadszállási Arany Já­nos, a kerekegyházi Dózsa, a fajszi Vörös Csillag és még szá­mos más termelőszövetkezet őr­séget állított az istállókhoz, mag­tárakhoz. Minden ellenforradal­mi támadás ellen összefogott az egész tagság. Számos termelő­szövetkezet azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy vissza­verje az ellenforradalom össz­pontosított támadását, még a jól működő termelőszövetkezetek közül is feloszlott néhány (pél­dául a dávodi Szabadság, a ka­locsai “Béke, az öregcsertői Béke stb.). A falusi ellenforradalmi bizottságok mindent elkövettek, hogy lehetetlenné és tönkrete­gyék a szövetkezeti gazdaságo­kat. Tüzelték a jogtalan követe­léseket. Az öregcsertői Béke Tsz-ből 1953-ban kilépett tagok azt követelték, hogy osszák szét a termelőszövetkezet állatállo­mányát, mert az nekik jár. A szövetkezethez hű tagok az állat- állomány egy részét úgy men­tették meg, hogy a követelőzők elől az erdőbe hajtották. AZ EHHEZ HASONLÓ táma­dások, zaklatások ellenére a szö­vetkezetek többsége megmaradt, sőt megerősödött ebben a harc­ban. Jelenleg 226 termelőszövet­kezet működik megyénkben, több mint 10 000 taggal és több mint 110 000 hold föld­területtel. Termelőszövetkezeteink több­ségében megjavult a gazdálko­dás. a munkafegyelem. A fülöp- szállási Dózsa Termelőszövetke­zetben hosszú éveken át gazos volt a kukorica, alacsonyak a terméseredmények, egy-két lite­res a fejési átlag. Ebben az év­ben példásan megművelte a föl­det a tagság, nincs gyom a ku­koricában, jól gondozott a szőlő is és az idén egy hónap alatt több tejet szállítottak a csar­nokba, mint tavaly egész évben. Pedig a tehenek száma nem vál­tozott. A kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben, ahol mindig igen gyen­ge volt a tehenészet, most 12 liier az istállóátlag; A Solti Szikra Tsz 18 mázsa búzát, 22,8 mázsa árpát ta­karított be egy holdró!, a tataházi Petőfi 21 mázsa ár­pát aratott le holdanként és szép termést vár a kukoricából is. TOVÄBB LEHETNE sorolni a szövetkezetek eredményeit. A megváltozott, megjavult gazdál­kodásnak, a termelőszövetkezeti tagok munkájának nemcsak ma­guk, hanem az egész ország hasznát látja. A termelőszövet­kezetek 126 vagon kenyérgabo­nát adtak el szabad áron az ál­lamnak megyénkben. A kiskun­félegyházi Vörös Október maga öt vagon kenyérgabonát adott el. A városi dolgozók ellátásában egyre nagyobb jelentőségük van a szövetkezeteknek. Zöldségfé­lékkel, hússal, gyümölccsel, tej­jel, tejtermékkel javítják az or­szág közellátását. A hartai Lenin Termelőszö­vetkezet saját márkával el­látott vajcsomagokat szállít Budapestre és így tovább. A termelőszövetkezetek pa­rasztsága törekszik a gazdasa­gok fejlesztésére, korszerűsíté­sére. A kihasználatlan gazdasági épületeket hasznosítják, az is­tállókat, fiaztatókat benépesítik állatokkal. Az elmúlt hónapok­ban 263 tehenet és 137 kocasül­dőt vásároltak a termelőszövet­kezetek. A kecskeméti Üj Tavasz Tsz villamosította gazdaságát, a dunavecsei járásban öt terme­lőszövetkezet kéri a villamosí­tást. A termelőszövetkezetek eb­ben az évben 35 szántó és 44 Univerzál traktort, valamint egyéb gépeket vásároltak. A termelőszövetkezeteket tö­rekvéseikben támogatja álla­munk. Azok a termelőszövetke­zetek, ahol istállót, fiaztatót épí­tenek, vagy szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, öntözőtelepet létesí­tenek, és a létesítményeket a rendeltetésnek megfelelően hasz­nálják, a szőlő- és gyümölcstele­pítések sikerülnek, művelésük jó, termőképességük megfelelő, vagyis a termelőszövetkezet jó gazda gondosságával kezeli és hasznosítja a beruházást, akkor államunk elengedi a folyósított hitelt. Találkozunk még hibák­kal, de a termelőszövetkezetek zöme becsületes, jó munkával, ál­lamunk támogatásának se­gítségével törekszik létre­hozni a korszerű mezőgazda- sági nagyüzemeket. MINT AHOGY A MUNKÁ­SOKÉ a gyár, a bánya, úgy a termelőszövetkezeti tagoké a föld, a gazdaság. Ezt érezte az elmúlt év októberében is pa­rasztságunk, ezért harcolt oly elszántan a termelőszövetkezeti vagyon megőrzéséért, és küzd továbbra is a termelőszövetke­zeti gazdaságok korszerűsítésé­ért. Szántóéi János Az önálló tanulás hall­gatóinak kiválogatása során szerzett tapasztalataink azt mu­tatják, hogy pártszervezeteink — bár ismerik e tanfolyam iránti magas követelményeket — a gyakorlatban ettől mégis eltér­nek. Kiskunfélegyházán a városi pártbizottság például a politikai gazdaságtan önálló tanulására 57 elvtársat kívánt beosztani, többségében olyanokat, akiknek nem volt meg a szükséges elő­képzettsége. Megjegyezzük, hogy ezt a számot sem tekintették véglegesnek, mert jelentésükben közölték, hogy a hallgatók ki­válogatását tovább folytatják. Miért akarlak Kiskun­félegyházán ilyen sok elvtársat erre a tanulási formára beosz­tani? Ennek több oka lehet. Leg­valószínűbb az, hogy egy kicsit lebecsülték a rendszeres foglal­kozásokkal, kötöttebb formák között működő marxizmus—le­ninizmus tanfolyam jelentőségét.- Nem ismerték fel a tanulást megkönnyítő előadásainak, sze­mináriumainak előnyét. De arra is gondolhatunk, hogy az önálló tanulást valami túlságosan laza, kevés kötelezettséggel és mun­kával járó tanulási formának képzelték. Minden ilyen elkép­zelés és törekvés természetesen helytelen és káros. Az idén a pártoktatás mind­egyik formáján egyik fő köve­telmény a megfelelő magas szín­vonal és a tananyag alapos el­sajátítása. Ez vonatkozik az ön­álló tanulásra is. Természetesen ezek az elvtársak is segítséget kapnak munkájukhoz. Az önál­lóan tanuló elvtársak részére a pártközpont agit.-prop. osztálya tematikát és irodalomjegyzéket ad ki, továbbá előadások és konzultációk szervezésével is megkönnyíti tanulásukat. Ennek ellenére az önálló tanulóknak sem lesz könnyebb dolguk, mint más tanfolyamok hallgatóinak. Olyanok jelentkezzenek tehát erre a tanulási formára, akiknek megfelelő előképzettségük van, akik vállalják a tanulás szépsége mellett annak nehézségeit is és a megkezdett tanulást be is feje­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents