Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

Világ proletárjai„ egyesüljetek MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara SO fillér 1957. SZEPT. 1. VASÁRNAP ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN f (IMIHEZ TÉGLGGYÁR SEM KELL... Az iskolák szeptemberi kapu­nyitása mindig valami meghatott elfogódottságot kelt nevelőben, tanítványban és szülőben egy­aránt. Hiszen az iskola a múlt, jelen és jövő klasszikus talál­kozóhelye. Saját emlékeink mel­lett ott zsong, vagy ott hallgat megszólalásra várva a nemzeti kultúra és az egyetemes emberi műveltség minden megmara­dásra érdemes eredménye, a múlt minden nagy alkotása, hogy jövő formálódjék belőle, új nemzedékek új alkotásainak szolgáljon, alapjául. S a múlt és jövő eme találkozását fogja össze az az ünnepélyes izgalom, mely a legkisebb elsöosztályos- íól az öregdiákokig, a kifénye­sedett szemű édesanyáktól a fehérhajú nevelőkig mindenki­nek a szívét megdobogtatja. 1957 szeptember elseje azon­ban többet jelent ennél. Többet kell jelentenie! Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt hónapok tapasztalatain okulva most fo­kozott féltéssel és fokozott fele­lősségérzettel nyitjuk meg az iskolák kapuit. Jogos a fokozott féltés, mert az utóbbi hónapok keserű ta­pasztalatai bebizonyították, hogy sok esetben nem voltak elég erősek azok a szálak, amelyek az ifjúságot az iskolához, sőt »— fájó bevallani — még azok sem, amelyek a szülői házhoz kötötték. Űj légkört kell tehát teremtenünk az iskolában és a családban egyaránt, olyan új, egészséges légkört, melyben az ifjúság otthon érzi magát, mely vonz és nem taszít. Mi ennek az előfeltétele az iskolában? Az, hogy az iskolai élet közösségi élet legyen, a nevelők valódi nevelői közössé­get, a tanulók valódi ifjúsági közösséget alkossanak. A neve­lői közösség szilárd ideológiai alapon jöhet létre, s a közös nevelési cél világos felismerése és minden körülmények között való tiszteletben tartása az összetartó ereje. Az az eszmei tisztázódás, mely az októberi események okainak és jellegé­nek felismerése terén végbe­ment, biztató jelnek tekinthető. Ma már látják a pedagógusok, hogy az MSZMP decemberi ha­tározatának megállapításai az októberi események okairól vilá­gos és helytálló megállapítások; látják az októberi események ellenforradalmi jellegét; látják azt is, hogy az ellenforradalom milyen nagy mértékben fel tudta használni saját céljaira a marxizmus—leninizmustól elté­rő, a nacionalista és vallásos ideológia befolyása alatt álló egyéneket. A szilárd nevelői közösség ideológiai alapja tehát csakis a szocializmus és az ah­hoz vezető út: a proletárdikta­túra igenlése, az ellenforrada­lom ideológiai maradványai el­leni határozott küzdelem lehet. Az így létrejött nevelői kö­zösség, párosulva a dolgozó nép és a fiatalság szeretetével, meg tudja oldani az iskolai nevelés mai nehéz feladatait. Az ifjúsági közösség ideológiai alapját is a szocialista társa­dalmi rendhez, a párthoz való Igenlő viszony teremti meg. Az ifjúságnak látnia kell, hogy ta- ftülásáJiak. munkájának, széllé*. iskola nyílik meg szeptember- | ben, a Katona József Gimnázium | saját épületet kap, az Országos | Nevelőotthonnal pedig új nevelő- j intézethez jut a város. A neve- ♦ lök is megerősödve, a múlt ta- | pasztalatait felhasználva fognak J munkához, s a szülök is jobban j |jí megbecsülik az iskolát. J W De van az ifjúságnak is fele- j ' ^ lőssége önmagával szemben, i Igaz, a fiatalságé a jövő, de ez a ; jövő egyúttal a nemzet jövője és | egy kicsit az emberiségé is. Ta- 5 nulni, tudni, használni, — töb- | bet tanulni, többet tudni és töb- \ bet használni —• nemcsak az f egyén, de az egész magyar nép, | az egész emberiség szempontja- | ból is fontos dolog. A tanulás — } pihenés — szórakozás helyes | arányait megtalálni, a célt vilá- | gosan látni, a közösséget sokkal jobban becsülni, mint a múltban, — ez az ifjúság elsőrendű fel­adata. Az iskolák kapuinak megnyi­tása legyen ebben az esztendő­ben a család, az iskola, a tár­sadalom, — a szülők, az ifjúság és a nevelők szilárd közösséggé formálódásának első mozzanata! ‘ ■ Jjúszló/ a Kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója Képesriport a Kaspc-tcle cpít­VASÁRNAPI TERE-FERE (2. oldal) JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK (3. oldal) EGY HÉT A VILÁG FŐVÁROSÁBAN i3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) SZEPTEMBER NÖÍ SZEMMEL HASZNÁLATI UTASÍTÁS. . . (5. oldal) (5. oldal) dl. oldal) SAKK SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) Kitüntetések ♦ Szombaton délután 2 órakor | ünnepélyes külsőségek között ♦ adták át a »Munkás-Paraszt Ha- ♦ talonért« emlékérmet azoknak a * Bács-Kiskun megyei BM beosz­tottaknak, akik az ellenforrada­lom alatt hősiesen helytálltak c népi hatalom védelmében. Emlékérmei kapott: Bednáril István, Berkes László, Boros Jó­zsef, Bódogh Gyula, Csordái László, Futó László, Hajdú Mi­hály. Horváth Kálmán, Horváti Sándor, Imrík Béla, Magyarvár Menyhért, Mezei Károly, Pap% János, Varga István, Vinek Jó­zsef, Bdlázsovity József, Kajtá-i Antal, Kovács Imre, Keliger Ist­ván, Börcsök Mihály, Fehér Gé­za, Sándor László, Mester János Fazekas Ferenc, Lantos Ambrus Péter István, Szabó Pál, Bércei András, Budaházi János, Hor­váth Gyula, Horváth József, Hor­váth Sándor, Illés László, Ka­marás András, Kántor Miklós Kocsi Béla, Mackó Barna, Szabc Ferenc, Szeman Miklós, Vajdc Gábor, Horváth Gyula, Sánthc Ferenc, Sipos Lajos, Imre László \A Kecskeméti Konzervgyár jelentkezett elsőnek \(i HÍRŐS NAPOK kiáíLítámva ■ | A kecskeméti üzemek közül a Kecskeméti Konzervgyár • I jelentkezett elsőnek a Hírős Napok kiállításán való részvételre; |á£- gyár a kiállításonvbeifeatatja'^Ältä'zltosan. k<f-zul„ konzervjert, ♦ italféleségeit, mindazt, amit kül- és belföldre szállít. A italárukat ♦ és konzerveket a helyszínen meg is lehet vásárolni, mert a gyár- 1 j nak nemcsak kiállítási részlege lesz, hanem a legkitűnőbb és ♦ legjobb árukat értékesítésre is bocsátja. zt MEGKEZDŐDTEK A FELVÉTELEK A ’S/Pecskeméti. ««özgazdasági Technikum levelező tagozatára ben. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik 17j életévüket betöltötték és az ál­talános iskola nyolc osztályát el­végezték. A levelező tagozat tanévnyi­tója szeptember 20-án, pénteken délután 2 órakor lesz 309 dolgozót és 33 ipari tanaiét helyezett el a városi tanács munkaerőgazdálkodási csoportja Augusztus 25-ig 33 fiatalt küld­tek bányásztanulónak és 24 bá­nyászt toboroztak. Néhány nap múlva pedig egy újabb 15 tag­ból álló csoport indul útnak* hogy megismerkedjék a nehéz, de szép bányászélettel. 1 szovjet hadseregnek iegyverharátai vagyunk és maradunk jet katonára sem. Az áruló Nagy Imre parancsát a néphadsereg nem hajtotta végre, nem bocsát­kozott harcba szövetségesünk« kel, a szovjet hadsereggel. VISSZAUTASÍTOM kato-na elvtársaim nevében ezt a rágaU mat és a belügyeinkbe való dur« va beavatkozást. Jobb lenne, ha az ENSZ inkább az algériai, az ománi agresszióval foglalkozna, hiszen ott vérbefojtják azoknak a népeknek függetlenségi moz­galmát, jogos szabadságtörekvé­seit; Feiler József főhadnagy* Kecskemét lökkel soha sem egyeztünk meg, sem októberben, sem október . után. Mi, tisztek és honvédek önként, minden kényszer nélkül fogtunk fegyvert 1956. november 4-e után is, hogy a szovjet tisz­tekkel és katonáklcal együtt ha­zánkban, illetve Bács-Kiskiin megyében is helyreállítsuk a rendet, megszilárdítsuk a mun­kás-paraszt hatalmat. A FORRADALMI Munkás- Paraszt Kormány kérésére se­gítségünkre siető szovjet hadse- ' regben barátot találtunk. A j szovjet hadseregnek fegyverba- ' rátái vagyunk és maradunk is. Mi nera lőttünk „egyetlen szov­. AZ ! ENSZ ÖTÖS BIZOTTSÁ­GA aB**magyar üggyel« kapcso- latbáíi szememszedett hazugsá­gokét jfe rágalmakat terjeszt elő jelentésében a néphadsereg ka­tonáiról és tisztjeiről. Az igaz­ságot mi, katonák jobban tud­juk, mint Andersenek. ' Itt, Kecskeméten az ellenfor­radalmárokat mi, a Gyurkő ve­zérőrnagy parancsnoksága alá 'tartozó tisztek és katonák 1956. október 26-án, eskünkhöz híven, szétvertük. Megfékeztük a fel­kelőket és az őket támogató bű­nöző, börtönből kiszabadult fe- igy-cnceket, a város szemetét, jól ■ismert huligánjait; Mi a lelkes­mi és anyagi felemelkedésének lehetőségét a szocialista rend és annak élharcosa, a párt terem­tette meg; hogy az ellenforra­dalom mindezt meg akarta sem­misíteni. Nem lehet más feladata az ifjúságnak, mint a legered­ményesebben felkészülni a szo­cialista társadalom további épí­tésére és védelmére, mert ezzel önmaga jövőjét építi és védi. Az ifjúsági közösség magját az ifjúsági szervezetnek, az Úttörő­mozgalomnak és a KISZ-nek kell alkotnia. Az ifjúsági szer­vezet a maga szorosabb közös­ségi. formáival óriási lendítő erőt adhat az egész iskolai kö­zösségnek. Igen nagy segítője ez a nevelőknek és pótolhatatlan önnevelő erő az ifjúság szá­mára. A közösségi nevelés harmadik fő tényezője a család. Nincs he­lyünk. most arra, hogy a családi közösség, a családi nevelés Kér­déseit részletesen taglaljuk (ezt egyébként az eddiginél fokozot­tabb mértékben kell biztosíta­nunk a Szülők Iskolája és más lehetőségek kihasználásával), de meg kell mondanunk, hogy a legfíágyobb veszélybe- sodorhat ­juk a nevelést, ha az iskolai és a családi közösség nem tud kö­zös ideológiai alapot találni. Meg, lehet-e ezt találni a mai viszo-S nyok között? Véleményem sze-l rint igen! < Minden gyermekét szerető szülő számára legfontosabb gyer­meke boldogsága, az, hogy a gyermek békés viszonyok között, testi és szellemi képességeit leg­jobban kifejlesztve növekedjék és váljék a társadalomnak mi­nél hasznosabb tagjává. A szo­cializmus építésének történelmi munkájában résztvevő szülő szá­mára a béke fenntartása, a há­ború veszélyének száműzése az emberi életből közös, nagy prog­ram. Becsületesen gondolkodó szülő számára nem lehet ellent­mondás a béke védelme és a béke biztosítékát jelentő szocia­lista erők támogatása között. Ezen a közös alapon találkozik iskola, ifjúság és család, s ebből a találkozásból kell fakadnia egész nevelésünk megújhodásá­nak. Ma különösen időszerű emlé­keznünk Kádár elvtárs szavaira: »-...az ifjúságnak adósa a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és^ leiisi krízisen ment át. A párt< ekkor nem állt az ifjúság mel-< lett..; a párt és a felnőtt nem-J zedék nem segítette eléggé az) ifjúságot, hogy helyes útra tér-) jen. Ez a párt és a felnőtt nem-< zedék adóssága az ifjúsággal) szemben. Az ifjúság adósságai pedig az, hogy a fiatalok nem) adták meg a pártnak és a few nőiteknek a jogos tiszteletet és) megbecsülést azokért a nagy vív-? mányokért, amelyeket a párt, as munkásosztály és a néphatalomS harcolt ki az ifjúság számára.«) A társadalom tudatában van) az ifjúsággal szembeni felelőssé-? gének, éppen ezért nem riadt vissza áldozatvállalástól sem. A? kormány határozatot hozott az< iskolaépületek és tantermek szá-> mának szaporítására, Kecskémé-1 ten egy teljesen új, tíztantermes) Július hónapban 275 dolgozót közvetítettek ki, ebből 25-öt ad­minisztrációs munkára. Augusz­tus hónap folyamán pedig újabb 94 jelentkezőnek kerestek mun­kaalkalmat. Ezenkívül sikeresen végzik a bányásztoborzást is. í Mint az elmúlt években, az iidén is nagy az érdeklődés a ! ‘Kecskeméti Közgazdasági Tech­nikum levelező tagozata iránt. Ezzel kapcsolatban közöljük: |a felvételek már megkezdődtek |és szeptember ,15-ig lehet jelent- fkezni az iskola Bajcsy-Zsilinsz- |ky utca 1. szám alatti épületé-

Next

/
Thumbnails
Contents