Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai„ egyesüljetek MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara SO fillér 1957. SZEPT. 1. VASÁRNAP ÚJ TANÉV KÜSZÖBÉN f (IMIHEZ TÉGLGGYÁR SEM KELL... Az iskolák szeptemberi kapunyitása mindig valami meghatott elfogódottságot kelt nevelőben, tanítványban és szülőben egyaránt. Hiszen az iskola a múlt, jelen és jövő klasszikus találkozóhelye. Saját emlékeink mellett ott zsong, vagy ott hallgat megszólalásra várva a nemzeti kultúra és az egyetemes emberi műveltség minden megmaradásra érdemes eredménye, a múlt minden nagy alkotása, hogy jövő formálódjék belőle, új nemzedékek új alkotásainak szolgáljon, alapjául. S a múlt és jövő eme találkozását fogja össze az az ünnepélyes izgalom, mely a legkisebb elsöosztályos- íól az öregdiákokig, a kifényesedett szemű édesanyáktól a fehérhajú nevelőkig mindenkinek a szívét megdobogtatja. 1957 szeptember elseje azonban többet jelent ennél. Többet kell jelentenie! Az elmúlt évek, de különösen az elmúlt hónapok tapasztalatain okulva most fokozott féltéssel és fokozott felelősségérzettel nyitjuk meg az iskolák kapuit. Jogos a fokozott féltés, mert az utóbbi hónapok keserű tapasztalatai bebizonyították, hogy sok esetben nem voltak elég erősek azok a szálak, amelyek az ifjúságot az iskolához, sőt »— fájó bevallani — még azok sem, amelyek a szülői házhoz kötötték. Űj légkört kell tehát teremtenünk az iskolában és a családban egyaránt, olyan új, egészséges légkört, melyben az ifjúság otthon érzi magát, mely vonz és nem taszít. Mi ennek az előfeltétele az iskolában? Az, hogy az iskolai élet közösségi élet legyen, a nevelők valódi nevelői közösséget, a tanulók valódi ifjúsági közösséget alkossanak. A nevelői közösség szilárd ideológiai alapon jöhet létre, s a közös nevelési cél világos felismerése és minden körülmények között való tiszteletben tartása az összetartó ereje. Az az eszmei tisztázódás, mely az októberi események okainak és jellegének felismerése terén végbement, biztató jelnek tekinthető. Ma már látják a pedagógusok, hogy az MSZMP decemberi határozatának megállapításai az októberi események okairól világos és helytálló megállapítások; látják az októberi események ellenforradalmi jellegét; látják azt is, hogy az ellenforradalom milyen nagy mértékben fel tudta használni saját céljaira a marxizmus—leninizmustól eltérő, a nacionalista és vallásos ideológia befolyása alatt álló egyéneket. A szilárd nevelői közösség ideológiai alapja tehát csakis a szocializmus és az ahhoz vezető út: a proletárdiktatúra igenlése, az ellenforradalom ideológiai maradványai elleni határozott küzdelem lehet. Az így létrejött nevelői közösség, párosulva a dolgozó nép és a fiatalság szeretetével, meg tudja oldani az iskolai nevelés mai nehéz feladatait. Az ifjúsági közösség ideológiai alapját is a szocialista társadalmi rendhez, a párthoz való Igenlő viszony teremti meg. Az ifjúságnak látnia kell, hogy ta- ftülásáJiak. munkájának, széllé*. iskola nyílik meg szeptember- | ben, a Katona József Gimnázium | saját épületet kap, az Országos | Nevelőotthonnal pedig új nevelő- j intézethez jut a város. A neve- ♦ lök is megerősödve, a múlt ta- | pasztalatait felhasználva fognak J munkához, s a szülök is jobban j |jí megbecsülik az iskolát. J W De van az ifjúságnak is fele- j ' ^ lőssége önmagával szemben, i Igaz, a fiatalságé a jövő, de ez a ; jövő egyúttal a nemzet jövője és | egy kicsit az emberiségé is. Ta- 5 nulni, tudni, használni, — töb- | bet tanulni, többet tudni és töb- \ bet használni —• nemcsak az f egyén, de az egész magyar nép, | az egész emberiség szempontja- | ból is fontos dolog. A tanulás — } pihenés — szórakozás helyes | arányait megtalálni, a célt vilá- | gosan látni, a közösséget sokkal jobban becsülni, mint a múltban, — ez az ifjúság elsőrendű feladata. Az iskolák kapuinak megnyitása legyen ebben az esztendőben a család, az iskola, a társadalom, — a szülők, az ifjúság és a nevelők szilárd közösséggé formálódásának első mozzanata! ‘ ■ Jjúszló/ a Kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója Képesriport a Kaspc-tcle cpítVASÁRNAPI TERE-FERE (2. oldal) JÓ, HA TUDJÁK A GAZDÁK (3. oldal) EGY HÉT A VILÁG FŐVÁROSÁBAN i3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) SZEPTEMBER NÖÍ SZEMMEL HASZNÁLATI UTASÍTÁS. . . (5. oldal) (5. oldal) dl. oldal) SAKK SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) Kitüntetések ♦ Szombaton délután 2 órakor | ünnepélyes külsőségek között ♦ adták át a »Munkás-Paraszt Ha- ♦ talonért« emlékérmet azoknak a * Bács-Kiskun megyei BM beosztottaknak, akik az ellenforradalom alatt hősiesen helytálltak c népi hatalom védelmében. Emlékérmei kapott: Bednáril István, Berkes László, Boros József, Bódogh Gyula, Csordái László, Futó László, Hajdú Mihály. Horváth Kálmán, Horváti Sándor, Imrík Béla, Magyarvár Menyhért, Mezei Károly, Pap% János, Varga István, Vinek József, Bdlázsovity József, Kajtá-i Antal, Kovács Imre, Keliger István, Börcsök Mihály, Fehér Géza, Sándor László, Mester János Fazekas Ferenc, Lantos Ambrus Péter István, Szabó Pál, Bércei András, Budaházi János, Horváth Gyula, Horváth József, Horváth Sándor, Illés László, Kamarás András, Kántor Miklós Kocsi Béla, Mackó Barna, Szabc Ferenc, Szeman Miklós, Vajdc Gábor, Horváth Gyula, Sánthc Ferenc, Sipos Lajos, Imre László \A Kecskeméti Konzervgyár jelentkezett elsőnek \(i HÍRŐS NAPOK kiáíLítámva ■ | A kecskeméti üzemek közül a Kecskeméti Konzervgyár • I jelentkezett elsőnek a Hírős Napok kiállításán való részvételre; |á£- gyár a kiállításonvbeifeatatja'^Ältä'zltosan. k<f-zul„ konzervjert, ♦ italféleségeit, mindazt, amit kül- és belföldre szállít. A italárukat ♦ és konzerveket a helyszínen meg is lehet vásárolni, mert a gyár- 1 j nak nemcsak kiállítási részlege lesz, hanem a legkitűnőbb és ♦ legjobb árukat értékesítésre is bocsátja. zt MEGKEZDŐDTEK A FELVÉTELEK A ’S/Pecskeméti. ««özgazdasági Technikum levelező tagozatára ben. Felvételre jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik 17j életévüket betöltötték és az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. A levelező tagozat tanévnyitója szeptember 20-án, pénteken délután 2 órakor lesz 309 dolgozót és 33 ipari tanaiét helyezett el a városi tanács munkaerőgazdálkodási csoportja Augusztus 25-ig 33 fiatalt küldtek bányásztanulónak és 24 bányászt toboroztak. Néhány nap múlva pedig egy újabb 15 tagból álló csoport indul útnak* hogy megismerkedjék a nehéz, de szép bányászélettel. 1 szovjet hadseregnek iegyverharátai vagyunk és maradunk jet katonára sem. Az áruló Nagy Imre parancsát a néphadsereg nem hajtotta végre, nem bocsátkozott harcba szövetségesünk« kel, a szovjet hadsereggel. VISSZAUTASÍTOM kato-na elvtársaim nevében ezt a rágaU mat és a belügyeinkbe való dur« va beavatkozást. Jobb lenne, ha az ENSZ inkább az algériai, az ománi agresszióval foglalkozna, hiszen ott vérbefojtják azoknak a népeknek függetlenségi mozgalmát, jogos szabadságtörekvéseit; Feiler József főhadnagy* Kecskemét lökkel soha sem egyeztünk meg, sem októberben, sem október . után. Mi, tisztek és honvédek önként, minden kényszer nélkül fogtunk fegyvert 1956. november 4-e után is, hogy a szovjet tisztekkel és katonáklcal együtt hazánkban, illetve Bács-Kiskiin megyében is helyreállítsuk a rendet, megszilárdítsuk a munkás-paraszt hatalmat. A FORRADALMI Munkás- Paraszt Kormány kérésére segítségünkre siető szovjet hadse- ' regben barátot találtunk. A j szovjet hadseregnek fegyverba- ' rátái vagyunk és maradunk is. Mi nera lőttünk „egyetlen szov. AZ ! ENSZ ÖTÖS BIZOTTSÁGA aB**magyar üggyel« kapcso- latbáíi szememszedett hazugságokét jfe rágalmakat terjeszt elő jelentésében a néphadsereg katonáiról és tisztjeiről. Az igazságot mi, katonák jobban tudjuk, mint Andersenek. ' Itt, Kecskeméten az ellenforradalmárokat mi, a Gyurkő vezérőrnagy parancsnoksága alá 'tartozó tisztek és katonák 1956. október 26-án, eskünkhöz híven, szétvertük. Megfékeztük a felkelőket és az őket támogató bűnöző, börtönből kiszabadult fe- igy-cnceket, a város szemetét, jól ■ismert huligánjait; Mi a lelkesmi és anyagi felemelkedésének lehetőségét a szocialista rend és annak élharcosa, a párt teremtette meg; hogy az ellenforradalom mindezt meg akarta semmisíteni. Nem lehet más feladata az ifjúságnak, mint a legeredményesebben felkészülni a szocialista társadalom további építésére és védelmére, mert ezzel önmaga jövőjét építi és védi. Az ifjúsági közösség magját az ifjúsági szervezetnek, az Úttörőmozgalomnak és a KISZ-nek kell alkotnia. Az ifjúsági szervezet a maga szorosabb közösségi. formáival óriási lendítő erőt adhat az egész iskolai közösségnek. Igen nagy segítője ez a nevelőknek és pótolhatatlan önnevelő erő az ifjúság számára. A közösségi nevelés harmadik fő tényezője a család. Nincs helyünk. most arra, hogy a családi közösség, a családi nevelés Kérdéseit részletesen taglaljuk (ezt egyébként az eddiginél fokozottabb mértékben kell biztosítanunk a Szülők Iskolája és más lehetőségek kihasználásával), de meg kell mondanunk, hogy a legfíágyobb veszélybe- sodorhat juk a nevelést, ha az iskolai és a családi közösség nem tud közös ideológiai alapot találni. Meg, lehet-e ezt találni a mai viszo-S nyok között? Véleményem sze-l rint igen! < Minden gyermekét szerető szülő számára legfontosabb gyermeke boldogsága, az, hogy a gyermek békés viszonyok között, testi és szellemi képességeit legjobban kifejlesztve növekedjék és váljék a társadalomnak minél hasznosabb tagjává. A szocializmus építésének történelmi munkájában résztvevő szülő számára a béke fenntartása, a háború veszélyének száműzése az emberi életből közös, nagy program. Becsületesen gondolkodó szülő számára nem lehet ellentmondás a béke védelme és a béke biztosítékát jelentő szocialista erők támogatása között. Ezen a közös alapon találkozik iskola, ifjúság és család, s ebből a találkozásból kell fakadnia egész nevelésünk megújhodásának. Ma különösen időszerű emlékeznünk Kádár elvtárs szavaira: »-...az ifjúságnak adósa a párt, s az ifjúság is adósa a pártnak és a népnek. Az ifjúság nagyon hosszú ideig túlságosan magára volt hagyatva, nagy politikai és^ leiisi krízisen ment át. A párt< ekkor nem állt az ifjúság mel-< lett..; a párt és a felnőtt nem-J zedék nem segítette eléggé az) ifjúságot, hogy helyes útra tér-) jen. Ez a párt és a felnőtt nem-< zedék adóssága az ifjúsággal) szemben. Az ifjúság adósságai pedig az, hogy a fiatalok nem) adták meg a pártnak és a few nőiteknek a jogos tiszteletet és) megbecsülést azokért a nagy vív-? mányokért, amelyeket a párt, as munkásosztály és a néphatalomS harcolt ki az ifjúság számára.«) A társadalom tudatában van) az ifjúsággal szembeni felelőssé-? gének, éppen ezért nem riadt vissza áldozatvállalástól sem. A? kormány határozatot hozott az< iskolaépületek és tantermek szá-> mának szaporítására, Kecskémé-1 ten egy teljesen új, tíztantermes) Július hónapban 275 dolgozót közvetítettek ki, ebből 25-öt adminisztrációs munkára. Augusztus hónap folyamán pedig újabb 94 jelentkezőnek kerestek munkaalkalmat. Ezenkívül sikeresen végzik a bányásztoborzást is. í Mint az elmúlt években, az iidén is nagy az érdeklődés a ! ‘Kecskeméti Közgazdasági Technikum levelező tagozata iránt. Ezzel kapcsolatban közöljük: |a felvételek már megkezdődtek |és szeptember ,15-ig lehet jelent- fkezni az iskola Bajcsy-Zsilinsz- |ky utca 1. szám alatti épületé-