Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

* 1948. augusztus 20-án tízez­rek sereglettek össze Kecske­méten. Ekkor hirdette meg a párt a falu szocialista átszer­vezését. Rövid idő múlva egy­más után alakultak a termelő- szövetkezetek. Immár kilenc éve ennek. Azóta a szövetkezeteket viha­rok tépték, de többségük állta a sarat, sőt egyre erősödik. Bizonyítják ezt az alábbi so­rok. amelyek a kilenc évvel ezelőtt alakult termelőszövet­kezetek életébe engednek rövid bepillantást. Tóthék új otthont építenek — Tizenhat. Van közöttük há­zaspár is, Bíró János és fele­sége. Azonkívül több olyan tag, aki már 7—8 év óta dolgozott nálunk. Nyugodt öregségre számíthat tehát az, akit élte alkonya a szövetkezetben talált. Most még itt laknak Tóth Lászlóék, de őszre új otthonukba költöznek. ’ A városföldi Dózsában Tóth a legnagyobb örömünk, ha be- Lászlót, a szövetkezet alapító költözhetünk az új lakásba, tagját keressük. Nem találjuk Elmondja, hogy férje néhány itthon csak a feleségét, meg há- haladó gondolkozású parasztem- rom kis családját. berrel 1948 októberében alakí­— A férjem az új házunkat tóttá a szövetkezetét, amelynek építi — mondja nem kis büsz- egy darabig elnöke is volt. Ak- keséggel a fiatalasszony. — A kor még csak egy bölcső ringott, szövetkezet vezetősége elenged- most már három gyerek van. Ja, te arra az időre, míg felépül. kérem, múlik az idő. Azután elmeséli, hogy 50 000 Még azt kérdezzük meg a ked- forintba kerül az új otthon. 24 vés fiatalasszonytól, hogy nem ezer forint állami kölcsönt kap- bánták-e meg, hogy beléptek a nak rá. — Kilenc éve, hogy beléptünk a szövetkezetbe. Sok kellemes Jó termést ad a több mint két méterre megnyúlt Juliskabab. A teherautó nem győzi szállítani Budapestre. Több mint 34000 forint A tajói Micsurinban éppen nagy munkában találjuk Ballus Tivadart, a Kiskunmajsai Gép­állomás főagronómusát, valamint az elnököt. A főagronómus ép­Szállítják az adógabonát a ter­ményforgalmi telepére a tajói Micsurinból. pen most számolta ki, hogy 34 470 forint értékű munkát vé­gez a gépállomás az ősszel a szövetkezetben. Ebben benne van az őszi szántás, 100 hold vetés, 50 hold mélyszántás, 250 köbméter siló készítése és egyéb munka. Szívós Mihály elnök elmond­ja, hogy a gépállomás a legjobb segítőtársuk. A kalászosok zömét az aratógép vágta le. A gépállo­más kaszálógépe pedig 28 hold lucerna és 11 hold somkóró be­takarításával segített a szövet­kezetnek. A gépek nagy terhet vettek le a tagok válláról. Jól haladnak a csépléssel. A termés Közepes.- 158 mázsa ga­bonát adnak el az államnak szabad áron. További terveik fő­ként az állatállomány fejleszté­sére irányulnak, növelik a tehén- állományt és ezzel párhuzamosan a takarmánytermő területet. Az ősszel újabb 12 holdon telepíte­nek lucernást. Tizennégyszer több jövedelem Takács Jánost a szövetkezet dinnyeföldjén találjuk. A tik­kasztó hőség elől a csőszkuny­hóba menekült. A tagok egymást váltva őrzik a dinnyést. Takács elvtárs régi szövetke­zeti tag. 1948 szeptemberében alakította néhány társával a Lenin Termelőszövetkezetet. Az ellenforradalom nagyon megté­pázta a közöst. Fel is oszlottak, de rövidesen Kossuth néven újjáalakult a szövetkezet. Most 50U holdon 34 taggal gazdálkod­nak. Takács Jánost pedig a szö­vetkezet párttitkárává választot­ták. — Igyekszünk belterjesen gaz­dálkodni a homokon — magya­rázza. — Nyolc katasztrális hol­don kertészkedünk, 10Ü 000 fo­rint bevételt várunk. Kiszámí­tottuk, hogyha ugyanezen a terü­leten rozsot termesztünk, tizen­négyszer kevesebb jövedelemre teszünk szert. Ezért jövőre to­vább növeljük a kertészetet. Az idén két hold dinnyénk van, a következő évben hat holdat sze­retnénk. Az ellenforradalom megtépáz­ta, de elpusztítani nem tudta a termelőszövetkezeti mozgalmat, amely már mély gyökeret eresz­tett hazánkban. Az újjáalakult Kossuth is egyre fejlődik, egyre terebélyesebb lesz, a többi szö­vetkezettel együtt. szövetkezetbe. — Nem bizony — válaszolja -, ha egyénileg gazdálkodunk, napot értünk meg itt, igaz, vol- lehet, hogy még nem került vol­tak kellemetlenek is, de az lesz na sor a házépítésre. Nyugodt öregség Tamási Istvánnal, egy őszhajú, huncutszemű bácsival találko­zunk először a több mint kétmé­teres Juliskabab-karók mellett a félegyházi Lenin Termelőszövet­kezetben. Ö az egyedüli férfi a sok trécselő asszony között. Jó termést ad a bab, teherautóval szállítják Budapestre az egyéb zöldségfélével együtt. Tamási bácsinak van egy el­választhatatlan barátja, Csernák János, őt azonban hiába keres­sük, már nem dolgoznak együtt a kertészetben. Megtudjuk, hogy a jóbarát nyugdíjba ment. — Szövetkezetünk az idős ta­gi ;k nyugdíjellátását megoldotta — újságolja Ágó József elnök. — Az évente átlag teljesített munkaegységek felét kapja meg az illető, éppen úgy, mintha dol­gozna. Ez tavaly mintegy 1000 forint havi jövedelmet jelentett nyugdíjasainknak, — Hány ilyen »nyugalomba vonult« tagjuk van. Ágó elvtárs? Földrendezés Soltszentimrén Soltszentimre községben ez év áprilisában az Állami Földrende­zési és Térképészeti Hivatal ál­talános telekkönyvi rendezési munkálatokat kezdett. Ugyanis az elmúlt években rendezett ta­gosítások során a falu határában levő földek olyan mértékben cse­rélődtek, hogy azok tulajdono­sait nem lehetett pontosan meg­állapítani. Jelenleg óriási mun­kával a község egész határát felmérték, helyszínen állapítot­ták meg azok használóit és ál­lítják ki a telekkönyveket. A község egész határát átfogó ren­dezés előreláthatóan egy hónap múlva fejeződik be. Takács János és felesége meg tannak elégedve a dinnyetermésseL Cfra&lalkezúsa: HÁZTARTÁSBELI... ugyanazt teszik szóvá s veiül együtt minden jánoshalmi asz- szony mérgelődik a földműves­szövetkezet áruellátásán. Ho' ez nincs, hol az. Cukorért méf nemrégen is Halasra, vagy Ba­jára jártak, mert otthon sem­mit, vagy éppen félkilót kap­tak csali. Néha élesztőért kel összejárniuk két-három boltot gyakran a férjeknek nincs füs­tölnivaló komolyabb cigaretta csak a drága és gyenge Tuli­pán, vagy az illatosított Club­dohány ... S az erkölcsi elisme­résen túl, ami ezeket a déréi falusi háziasszonyokat illeti ezeknek a jogos panaszoknál orvoslásával is hozzá kell járul­ni ahhoz, hogy megkönnyítsük munkájukat. A dolgozó asszo­nyok a városban is sokszor pa­naszkodnak az áruellátásra, — vidéken még nagyobb bosszú­ság ez, hiszen kevesebb a bolt s a falusi, vagy éppen tanyai asz- szony kilométereket gyalogol míg eléri... S az sem teljesít­hetetlen óhaj, hogy a falusi üz­letek is kapjanak — természe­tesen a gyártás ütemével párhu­zamosan — minél több olcsó háztartási kisgépet. H ogy a Miliő-családban ne tartson egy kismosás majd egész napot s ne legyen elérhetetlen csodabogár a falusi házakban sem a porszívógép, a villamos padlókefe s a megtaka­rított perceket a parasztasszony is felhasználhassa pihenésre, szó­rakozásra ; ( i G. K­soványarcú, szomorúszemú asz- szony néz velem szemközt... — Ez még abból a korból való, amikor a második gyerekkel ter­hes voltam s félnapszámért a nagygazdákhoz jártam, karomon a legöregebb gyerekkel. A fél­napszámot azért kaptam, mert ugye, állapotos asszony nem dolgozik többérőt — mondták... sovány meg azért voltam, mert a kicsi is velem evett (kire hagytam volna otthon?) s én mindig csak egy adagot mertem szedni a gazda asztalánál, ne­hogy panasz legyen, s a javát a gyerek ette meg ... Oktatón ra­gyog rám a szeme: — Abban a munkában, ami­ben az embert megbecsülik s aminek látja a hasznát, nem fá­rad el, nem keseredik meg az ember, mert van, ami hajtja, biztatja... Én, mondhatom ma­gának, ■— boldog vagyok. 3 ó uram, négy szép gyer­mekem van s amióta a szövetkezetben vagyunk, gon­dot nem látunk. Mert azelőtt volt ám úgy is, hogy ki volt számítva: naponta csak 2 forint ára kenyeret ehetünk meg, mert többre nem futja ... mostaná­ban meg néha a kalács is ránk­szárad ... látja-e, nem dicsek­vésképpen, de most is lecsós csirke lesz a vacsoránk .,: Gondjuk, panaszuk nincs ezeknek az asszonyoknak? Van ; bizony, méghozzá mindketten — De azt még senki sem mondotta, mosolyog Baloghné, hogy munkát cserél velem. Pe­dig nekünk sem az égből hullik, hogy elégedetten élünk, a két kezünkkel mesterkedjük elő... A másik asszony Mikó hajos- nc, az TJj Alkotmány Tsz tagja. Négy gyereke van, a legidősebb is csak 12 éves még. Ha nagy­mosást csinál a hattagú család­ra, egy kisebbfajta textilbolt is kitelnék a sok ruhából. S Mikóné a háztartás mel­lett a szövetkezet székhá­zát is takarítja — amolyan gondnokféle —, sőt a tsz kerté­szetében is rendszeresen dol­gozik. — Eddig 86 munkaegységem van — mondja büszkén — év végére elérem a 150-et s mert nálunk forintban szép pénzt ér egy munkaegység, jócskán pó­tolom az uram 1300 forintos rendőri fizetését. — Hogyan győzi — ámuldo­zom s közben a szépen öltözte­tett, okos gyerekekben, a rend- bentartott lakásban s nem utol­sósorban a nevetős, egészséges, testes asszonyban gyönyörkö­döm, akiről ránéztében azt hin­né az ember, hogy a kisujját sem dugja hideg vízbe. Nevet. — Persze, mert hogy ilyen lajvér vagyok, ugye? No, muta­tok én magának valamit — s egy fényképet hoz elő. Öreg, mesélje el: hogyan telik el egy napja? IRleppeí mindig a nap előtt kelek egy-két órával. Vekkernél oiztosabb ébresztő a kocák or­dítása, az éhes baromfi zsiva- lya. Etetés után sietek a kis­kertbe, mindennap akud kapál­ni, gyomlálnivaló, — viszont nem kell egy szál zöldségért a piacra szaladni, sőt árulnivaló is kerül. Alig végzek, már kel­tem a kislányt, felöltöztetem; ellátom s mikor elment az is­kolába, gyorsan rendbeteszem a lakást. Aztán kerékpárra kapok s kikarikázom az uram után 7 kilométerre, a szőlőbe. Van másfél hold szép gyümölcsö­sünk is, magunk telepítettük s minden munkáját magunk vé­gezzük. Együtt metszek az urammal, permetezésben, l<a- pálásban segítek nyárhosszat. Estefelé sietek haza, vár a jó­szág, a vacsorafőzés, de liözben gyorsan kimosni pár szennyest, kivasalni egy tiszta inget, szó­ival 11 óra előtt soha nem jutok ágyba ... Télen csak annyival könnyebb, hogy nincs mezei munka, de a rövid napok így is gyorsan telnek a jószággal, mert baromfi, szerződött sertés nél­kül soha nincs az udvar ... A Tulipán utcában sűrűn em­legetik is a Balogh házat s van, aki irigykedik is: —de jól megy nekik, E z a szürke gyűjtőnév il­leti azokat az asszonyo­kat, akik otthon, a családjukra dolgoznak. Nincs diplomájuk, szakképzettségük, gyári mun­kapadjuk. hivatali íróaszta­luk, — s hányszor éri őket emiatt igazságtalan lekicsiny­lés! Hányán legyintenek: ezek­nek van aranyéletük, hiszen a háztartás nem komoly mun­ka... — Pedig társadalmi meg­becsülés tekintetében — az én nézetem szerint — nyugodtan egyenlőség! jelet tehetünk a ter­melő, vagy szellemi munkában részvevő nők s a »csak házi­asszonyok- között. Azt senki sem tagadja, hogy a dolgozó nők helyzete sokkal nehezebb, hiszen ők a háztartási munkát pluszként végzik, kettős terhet hordanak. De az ügyes, élel­mes háziasszony tevékenysége sem merül ki csak a takarítás­ban vagy a tál étel megfőzé- sében. Megtalálja a módját, hogy jószágneveléssel, kertész­kedéssel szaporítsa a családfő keresetét s ha teljesítménye nem is mérhető normával, szor­galma nyomáról árulkodik az ízesebb étel, egy új bútordarab, gyerekén egy szebb ruha... Két falusi, jánoshalmi gazd- asszony portájára látogattam el a minap. Balogh Mihályné egyé­ni gazda felesége. Fiataiasz- szony, alig hittem el, hogy már 9 éves kislánya van. Mosolygós, csinos menyecske, csak férfia­sán kemény kezei igazolják, hogy gazdájuk nem ismeri a tétlenség fogalmát. Megkérem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents