Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-15 / 190. szám

Minél többen szóljanak hozzál

YYYYTTYTVTVYTTYYVYYTYVYYYTTYYTYYY

I földmüvesszövetkezetek feladatairól

A párt agrárpolitikai téziseinek elemzése és a gyakorlatban való alkalmazása irányt szab földművesszövetkezeteink további munkájára vonatkozólag. A falu és a város közötti áruforgalmi kapcsolat mellett jelentős feladat jut a földművesszövetkezeteknek az alacsonyabb szövetkezeti formák létesítésének elősegítésében, valamint a termelés megszervezésében.

Megyénk földművesszövetkezetei akkor segítik elő a falu szocialista átalakulását, ha a téziseket községenként elemezve, saját területük lehetőségeit számbavéve, nemcsak kidolgozzák a teendő intézkedéseket, hanem mielőbb rátérnek a tézisek által meghatározott irányelvek gyakorlati megvalósítására.

Földművesszövetkezeteink tevékenysége sok javítást kíván. A hibák abból is adódtak, hogy az elmúlt évek alatt a helyes irányban fejlődő földművesszövetkezeti tevékenységet nem egyszer helytelen intézkedésekkel eltérítették az olyan feladatoktól, melyek a termelés-szervezésre és az értékesítésre vonatkoznak. E tekintetben a íöldmű- vesszövetkezetek 1956-ban már jelentős lépést tehettek előre, amikor a baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs felvásárlását s nagy hányadának értékesítését túlnyomó részt önállóan bonyolították le.

Sikerült jelentős termelési előrehaladást elérniök, amit az is bizonyít, hogy 1955-ben a különböző termelési szerződések 3550 katasztrális holdat tettek ki, míg 1956-ban már 4400 katasztrális holdat.

Az agrártézisek gyakorlati megvalósítása során a földművesszövetkezetek Bács- Kiskun megyében 30—35 000 katasztrális hold különböző növényre fognak termelési szerződéseket kötni.

E munka szükségessé teszi, hogy szövetkezeteink többségénél képzett, gyakorlati tudással rendelkező agronómusok legyenek. A szerződéskötés mellett a növényvédelmet, a jó agrotechnikai módszerek alkalmazását, 6tb. szintén meg kell szervezni a tanácsokkal közösem

Vannak olyan kívánságok,

■ hogy a földművesszövetkezetek már most vegyék át az állatforgalom lebonyolítását és minden falun megtermelt árunak az értékesítését és felvásárlását.

Ennél a kérdésnél utalni kell arra, hogy szövetkezeteink több éve nem foglalkoztak értékesítési és termelésszervezési kérdésekkel közvetlenül és ezért indokolt az az elgondolás, hogy fokozatosan kerüljön szövetkezeti feladatkörbe minden mezőgazda- sági termesztéssel összefüggő bonyolítás.

Véleményem szerint ennek megvalósításához több év szükséges.

A tézisekben utalás történik a belterjesség fokozására is.

Ennek érdekében növelni kell a mezőgazdaság gépesítését, a szőlő- és gyümölcstelepítést olyan irányban kell szervezni, hogy az egyéni parasztgazdaságok mind nagyobb mértékben társuljanak géphasználati, valamint szőlő- és gyümölcstelepítési szakcsoportokba.

A szakcsoportokba történő belépésnek az önkéntesség elvén kell alapulnia. A földművesszövetkezeteknek azonban

az önkéntességen nem a szervezésmentességet kell érteni.

Előadásokom valamint gyakorlati bizonyítékokkal érveljenek, adjanak segítséget az egyéni termelőknek. Megyénkben több tízezer katasztrális hold új szőlő telepítéséhez szükséges több millió szőlőoltvány. Ennek előállításához rendelkezésre áll megfelelő terület. Ezen a területen kis- és középparasztok beszervezésével, szőlőgyökereztető szakcsoportokat lehetne létrehozni és holdanként körülbelül 10—12 ezer forint jövedelemre tennének szert a termelők.

E társulásoknál arra kell törekedni, hogy a dolgozó parasztok saját anyagi eszközökkel létesítsék a közös vagyont, közösen tárolják termelvényei- ket (bor, gyümölcs), együtt végezzék az értékesítést, szerezzék be a növényvédő eszközöket és gépeket. Az összjövedelem évi

5—8 százalékát fektessék be munkájukat — és jövedelmük növelését •— elősegítő eszközökbe.

mezőőrökről

KECSKEMÉTEN a termelők és a városi tanács alkalmazásában dolgoznak már évek óta a mezőőrök. Munkájuk nem köny- nyű, A mezőgazdasági termények és a gyümölcsök érésével napi 10—12 órán keresztül járják fáradhatatlanul a határt. A gazdálkodók még betakarítat- lan terményeit védelmezik az igen elszaporodott mezei tolvajok ellen. Jó munkájuk nyomán már eddig is több mezei tolvajt és károkozó személyt tettek ártalmatlanná. A rendőrséggel szorosan együttműködve végzik munkájukat, hogy a dolgozó parasztok nehéz évi munkájának a gyümölcsét jogtalanul senki ne bitorolja.

A MEZÖÖRÖK munkájuk során a legkülönbözőbb esetekkel találkoznak. Ahhoz, hogy a károkozó személyekkel szabályosan tudjanak eljárni, állandóan képezni kell magukat. Ismerniük kell a szabályrendeleteket ég a törvényeket, hogy azokat megfelelően tudják alkalmazni.

Hogy mindezt elsajátíthassák, a mezőőrök a közelmúltban előadásokon vettek részt, ahol a szolgálatukat érintő rendeleteket tanulmányozták. Az előadások befejeztével pedig az elmúlt héten éjjeli gyakorlaton voltak, ahol a mázéi tolvajok tettenérésének és elfogásának a módszerét a gyakorlatban is elsajátították. A gyakorlat a késő délutáni órákban váratlan riadóval kezdődött. majd egész éjjelen át a

hajnali órákig tártott. A gyakorlaton különböző eseményeket a beszervezett, de a résztvevők előtt ismeretlen »tolvajok« hajtották végre.

AZ EGÉSZ GYAKORLAT célja az volt, hogy a mezőőrök ismeretlen körülmények között hogyan hajtsák végre az előadásokon tanultakat. Éjfél elmúlott, amikor a »főhadiszálláson« megjelent az egyik járőr s előállította az első »tolvajt«, aki kocsival merészkedett el más j terményeit dézsmálni. Hajnali 3 órakor, a gyakorlat végeztével, már összesen négy »tolvajt« tartottak fogva a kijelölt gyülekező- helyen.

A GYAKORLAT kiértékelésén, ahol jelen volt a mezőgazdasági osztály képviseletében Fokti József is — megállapították, hogy a gyakorlat elérte célját, mert mind a négy »tolvajt« elfogták. Ez a siker pedig azt mutatja, hogy a kecskeméti mezőőrség tagjai szervezettségükkel és fegyelmükkel egy erős, bármely pillanatban ütőképes egységgé kovácsolódtak össze, amelyre minden körülmények között lehet számítani.

A mezei tolvajlásokra és károkozásokra hajlamos személyek pedig megjegyezhetik, hogy a mezőőrök nemcsak a gyakorlatokon, hanem a valóságban is elfogják őket, ha a termelők javainak a dézsmálását megkísérelnék.

Hévízi Mihály

Az őszi földművesszövetkezeti közgyűléseken a földművesszövetkezetek vezetőségválasztásain törekedjenek arra, hogy a vezetők olyan dolgozó parasztokból legyenek megválasztva, akik a termelésben eddig is megállták a helyüket és törődtek a falu termesztési kultúrájának fejlődésével. Lényeges, hogy nemcsak a falu áruellátását, hanem a falu termelését, a termelésből származó javak értékesítését is fontos feladatnak tartsák.

Ezt a munkát földművesszövetkezeteink csak úgy tudják megoldani, hogyha a párt és a tanács helyi szerveivel együttműködnek.

A termelőszövetkezetekkel való együttműködés jelenleg sok esetben ismeretség-, és adminisztrációs jellegű. A földművesszövetkezeteknek és a termelő- szövetkezeteknek is mélyebb, gyakorlati kapcsolatot kell meghonosítani. Ismeretes, hogy a földművesszövetkezetek jelentős támogatást nyújtottak néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek szervezésében és erősítésében. A párt és a kormány már eddig is sok helyes, a hibákat felszámoló intézkedést foganatosított a parasztság érdekében. Földművesszövetkezeteink nagymértékben elősegíthetik a munkás-paraszt szövetség erősödését azzal, hogy helyes felvásárlással és értékesítéssel, valamint a termelést elősegítő szervezéssel olcsóbbá teszik a falusi termelvé- nyek árát, amelynek törvény- szerű következménye az élet- színvonal növekedése.

Felvetéseimben a leglényegesebbnek tartott tennivalókat vázoltam. Hasznosnak tartanám, ha megállapításaimmal kapcsolatban nemcsak a földművesszövetkezetek, hanem egyéb szervek dolgozói is véleményt nyilvánítanának a földművesszövetkezetekre háruló feladatok gyakorlati megvalósítását illetően. Ezt a cikket vitaindítónak szántam és szeretném, ha minél többen hozzászólnának.

Kralovánszky József, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnöke

Angliában van

a viiág feghosszabbnevű faluja

Angliában van egy falu, melynek neve a következő: »Llanfair- pwllgwyngyllgogerychwyrdrob- williantysiliogogogoch«. A falu neve 57 betűből áll. A név teljesen kimondhatatlan. Hír szerint évente turisták ezrei keresik fel ezt a falut, csakhogy saját szemükkel győződhessenek meg a világon szinte egyedülállóan furcsa nevéről. (Figyelem! A falu nevének átírásánál egyetlen betűhiba sem történt!)

Millámiflterjú az iparitanu!ó-jsko!á&an

| Meddig lehet ipari tanulókat ssermödietni ? j ! As elsőéves ipari tanulók beiratkocásáról

Közeledik a nyári szünidő vége s a diákok ezrei várják drukkolva a tanévnyitót és az iskolaév megkezdését. Kecskemét valamennyi iskolája felkészült már a diákok fogadására. Ebből az alkalomból látogattunk el mi is az iparitanulóiskolába. Az igazgatói irodában Leviczky József igazgatóhelyettest találtuk (Háló elvtárs, az igazgató ugyanis megtisztelő küldetésben részesült: a VIT- küldöttséggel utazott Moszkvába).

így a címbe foglalt két kérdésünket Leviczky elvtárshoz intéztük. ö a következőkben tájékoztatott bennünket:

— A mi iskolánkban is már megtörténtek az előkészületek a tanévnyitó ünnepségre, amely augusztus 31-én délelőtt 10 órakor lesz. A tanév megnyitásáig azonban még igen sok dolgunk

akad. Augusztus 26, 27,'28-ra tűztük ki a pótvizsgák idejét, ezt megelőzően lesz az elsőéves ipari tanulók beiratkozása.

— El kell még mondanom —> hangsúlyozza Leviczky elvtars —•, mert ezt nem minden ipa- ros tudja, hogy az elsőéves ipari tanulókat augusztus 15-ig kell leszerződtetni a városi tanács ipari osztályán, mert a törvényes rendelkezések értelmében később már nem lehet szerződést kötni. A szerződés- kötéssel egyidejűleg minden ipari tanuló köteles beiratkozni az ipariskolába. A beiratkozás ideje az elsőévesek és a pótvizsgázók számára augusztus 15, 16, 17-én lesz, 8-tól 12 óráig. A beiratkozáshoz el kell hozni a szerződés eül! példányát, az általános iskolai bizonyítványt és 10 forint könyvhasználati dijat — fejezte be nyilatkozatát Leviczky elvtárs.

— A kecskeméti vasútállomás

legjobb dolgozói között 10 000 forint pénzjutalmat osztottak ki a vasutasnap alkalmával. Ezenkívül 21 dolgozót részesítettek rendkívüli előléptetésben.

— A nagyvilágon e kívül... címmel elkészült a külföldi lágerekben élő disszidensek életét bemutató riportfilm,

— Negyven kocsi termőföldet hordott vasárnap a Védgátépítő

V. az újonnan létesítendő duna- vecsei parkba. Most már kertész dolgozik a virágágyak, gyepek kialakításán, hogy a község lakói mielőbb élvezhessék az új park nyújtotta kellemes pihenést.

— Hat iparigazolványt adtak ki július hónapban a bácsalmási járásban. Az új és a régi kisiparosok közül ugyanebben az időben heten szerződtettek ipari tanulót.

—■ Rádiószinház címmel a

Táncsics Könyvkiadó új sorozatot indít, amely folyamatosan közli a Rádióban elhangzott legjobb színdarabokat.

— Súlyos tűzeset volt Hajósom Meggyulladt egy szalmakazal, amelytől tüzet fogott a szomszédos lakóépület teteje és két fészer. A helyszínre kiszállt tűzoltóság a kárt mintegy 10 000 forintra becsülte,

— Augusztus 19-én munkásparaszt találkozóval egybekötött alkotmányünnepi nagygyűlés lesz Városföldön. A nagygyűlést követően közös ebédet és egész délutánt betöltő sport- és kultúrműsort rendeznek.

— Bár nem kapott megrendeléseket a kereskedelemtől a Bácsalmási Vegyes és Ipari Ktsz, mégis 47 000 forint nyereséggel zárták az első félévet.

Képzőművészeti kiállítás

Kiskőrösön

Július hó első felében dr. Gál Dezső kecskeméti rajztanár vezetésével kisebb rajzoló—festő csoport a Balaton mellett akva- rellezett. A kis művészkollektíva képzőművész gimnázium, általános gimnázium és általános iskolai tanulókból tevődött j össze. Az ott készített munkák- | ból július hó 31-én Kiskőrösön !a Petőfi Járási Művelődési Ház | társalgójában nyílt meg a balatoni tájak és a kiskőrösi Pe- ! tőfi Emlékmúzeumról készített j vízfestmények kiállítása.

I A közönség véleménye szerint I dr. Gál Dezső legjobban Sikerült munkái a »Vörösberényi kőbánya«, »Balatonfüredi móló«, »Balatonalmádi vitorlások«. — Lisztes István, a képzőművész gimnázium I. osztályú tanulójának igen tetszetőseit a »Gólyafészek« és a »Virágcsokor« című képei. Burkus János általános gimnáziumi tanuló legjobb festménye a »Balatoni csónakos«.

A kiállított képek azt bizonyítják, hogy a Balaton mellett töltött idő nem volt hiábavaló. Érdeklődéssel tekintünk a nemsokára sorra kerülő kecskeméti kiállítás elé.

Maros Zoltán

A „KOREAI“ és a társai

99

Címnek írhatnám azt is, hogy belevaló gyerekek, nem ijednek meg a maguk árnyékától. Ha pedig elárulom azt, hogy vasasok, úgy érzem, megmondtam mindent. Azaz mégsem.

Maradjunk csak a címnél: a »koreai« és társai,

Nem jött Koreából, a Bányászati Berendezések Gyárában dolgozik. Egyébként csoportvezető. A neve: Sarusi Pista. Ha idegen közeledik hozzá, nem úgy köszönti, hogy »koreai«, hanem Sarusi elvtárs. De a szaktársai csak »koreainak« becézik ezt a valóban széles, mongolarcú, szép szál termetű vasas »ifjoncot« a Bányászati Berendezések Gyárában.

A csoport Koreába készített vasszerkezeteket. A kész munkát egy koreai mérnök jött átvenni. Megismerkedett Pistával és barátságot kötöttek. Innen adódik a koreai jelző.

Hol van most? A művezető elvtárssal nézegetjük, hol bukkan fel. Hosszú időbe telik, míg megleljük. — Nehéz előkeríteni, mert mindig ott ügyeskedik, ahol a munka neheze — jegyzi meg minden különösebb jelentőség nélkül az oldalamon haladó művezető. Odaérkeztünkkor Tóth Imrével, a pártszervezet titkárával beszélte meg az előrajzolást. Szükség is volt erre, mert új munka, elsőnek készítik az országban és nem akarnak szégyent vallani vele. A tervrajz alsó sarkában ez áll: Talajgyalu.

Már a végefelé járnak, s úgy hírlik, hogy augusztus 15-e előtt elkészítik. Megkérdem hova szállítják? — Állítólag a most feltárt mátrai szénmezőkhöz — hangzik a válasz. Ezzel a behe- mót masinával, — amely nyolc tonna — fogják letarolni a szénréteg felett levő homokot. No és ha itt befejezte küldetését a gép, Dévaványára vontatják át egy Sztalinyeccel és ott segit majd a terméketlen föld termővé tételében.

Az a szóbeszéd járja, ha az első prototípus sikerül — amely szovjet tervezők elképzelése alapján létesült — és a gyakorlatban is beválik, akkor az idén még 20 talajgyalút kell a Sarusi-csoport- nak elkészíteni.

Egyébként érdekes, hogy fiatal szakmunkásokra bízták az új gyártmány előállítását, olyanokra, akik átképzőéként kezdték itt az üzemben, s csak rövid ideje birtokolják a segéd címet. A »koreai«, a csoport vezetője is átképzős volt, s ma már annyira fejlődött szakmailag is, hogy az ő irányításával állítja össze ezt az eléggé komplikált gépet 16 átképzőéből lett szakmunkás.

S ami még lényeges, nem drágán, hanem — ahogy itt mondják — önköltségen belül. Érdemes jól dolgozni? A nemrég kapott 2500 forintos jutalom beszél, a »koreai« és tánsai helyes elképzeléséről, jó munkájáról.

Venesz