Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-15 / 190. szám

Minél többen szóljanak hozzál YYYYTTYTVTVYTTYYVYYTYVYYYTTYYTYYY I földmüvesszövetkezetek feladatairól A párt agrárpolitikai tézisei­nek elemzése és a gyakorlatban való alkalmazása irányt szab földművesszövetkezeteink továb­bi munkájára vonatkozólag. A falu és a város közötti árufor­galmi kapcsolat mellett jelentős feladat jut a földművesszövetke­zeteknek az alacsonyabb szövet­kezeti formák létesítésének elő­segítésében, valamint a termelés megszervezésében. Megyénk földművesszövet­kezetei akkor segítik elő a falu szocialista átalakulását, ha a téziseket községenként elemezve, saját területük le­hetőségeit számbavéve, nem­csak kidolgozzák a teendő intézkedéseket, hanem mi­előbb rátérnek a tézisek ál­tal meghatározott irányel­vek gyakorlati megvalósítá­sára. Földművesszövetkezeteink te­vékenysége sok javítást kíván. A hibák abból is adódtak, hogy az elmúlt évek alatt a helyes irányban fejlődő földművesszö­vetkezeti tevékenységet nem egyszer helytelen intézkedések­kel eltérítették az olyan felada­toktól, melyek a termelés-szerve­zésre és az értékesítésre vonat­koznak. E tekintetben a íöldmű- vesszövetkezetek 1956-ban már jelentős lépést tehettek előre, amikor a baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs felvásárlását s nagy hányadának értékesítését túl­nyomó részt önállóan bonyolítot­ták le. Sikerült jelentős termelési elő­rehaladást elérniök, amit az is bizonyít, hogy 1955-ben a külön­böző termelési szerződések 3550 katasztrális holdat tettek ki, míg 1956-ban már 4400 kataszt­rális holdat. Az agrártézisek gyakorlati megvalósítása során a föld­művesszövetkezetek Bács- Kiskun megyében 30—35 000 katasztrális hold különböző növényre fognak termelési szerződéseket kötni. E munka szükségessé teszi, hogy szövetkezeteink többségénél kép­zett, gyakorlati tudással rendel­kező agronómusok legyenek. A szerződéskötés mellett a nö­vényvédelmet, a jó agrotechni­kai módszerek alkalmazását, 6tb. szintén meg kell szervezni a tanácsokkal közösem Vannak olyan kívánságok, ■ hogy a földművesszövetkeze­tek már most vegyék át az állatforgalom lebonyolítását és minden falun megtermelt árunak az értékesítését és felvásárlását. Ennél a kérdésnél utalni kell arra, hogy szövetkezeteink több éve nem foglalkoztak értékesítési és termelésszervezési kérdések­kel közvetlenül és ezért indokolt az az elgondolás, hogy fokozato­san kerüljön szövetkezeti fel­adatkörbe minden mezőgazda- sági termesztéssel összefüggő bo­nyolítás. Véleményem szerint ennek megvalósításához több év szük­séges. A tézisekben utalás történik a belterjesség fokozására is. Ennek érdekében növelni kell a mezőgazdaság gépesítését, a szőlő- és gyümölcstelepítést olyan irányban kell szervezni, hogy az egyéni parasztgazdasá­gok mind nagyobb mértékben társuljanak géphasználati, vala­mint szőlő- és gyümölcstelepítési szakcsoportokba. A szakcsoportokba történő be­lépésnek az önkéntesség elvén kell alapulnia. A földművesszö­vetkezeteknek azonban az önkéntességen nem a szer­vezésmentességet kell érteni. Előadásokom valamint gyakor­lati bizonyítékokkal érveljenek, adjanak segítséget az egyéni ter­melőknek. Megyénkben több tíz­ezer katasztrális hold új szőlő telepítéséhez szükséges több mil­lió szőlőoltvány. Ennek előállí­tásához rendelkezésre áll megfe­lelő terület. Ezen a területen kis- és középparasztok beszervezésé­vel, szőlőgyökereztető szakcso­portokat lehetne létrehozni és holdanként körülbelül 10—12 ezer forint jövedelemre tennének szert a termelők. E társulásoknál arra kell törekedni, hogy a dolgozó parasztok saját anyagi eszközök­kel létesítsék a közös vagyont, közösen tárolják termelvényei- ket (bor, gyümölcs), együtt vé­gezzék az értékesítést, szerezzék be a növényvédő eszközöket és gépeket. Az összjövedelem évi 5—8 százalékát fektessék be munkájukat — és jövedelmük növelését •— elősegítő eszközök­be. mezőőrökről KECSKEMÉTEN a termelők és a városi tanács alkalmazásá­ban dolgoznak már évek óta a mezőőrök. Munkájuk nem köny- nyű, A mezőgazdasági termé­nyek és a gyümölcsök érésével napi 10—12 órán keresztül jár­ják fáradhatatlanul a határt. A gazdálkodók még betakarítat- lan terményeit védelmezik az igen elszaporodott mezei tolva­jok ellen. Jó munkájuk nyomán már eddig is több mezei tolvajt és károkozó személyt tettek ár­talmatlanná. A rendőrséggel szorosan együttműködve végzik munkájukat, hogy a dolgozó pa­rasztok nehéz évi munkájának a gyümölcsét jogtalanul senki ne bitorolja. A MEZÖÖRÖK munkájuk so­rán a legkülönbözőbb esetekkel találkoznak. Ahhoz, hogy a károkozó személyekkel szabályo­san tudjanak eljárni, állandóan képezni kell magukat. Ismer­niük kell a szabályrendeleteket ég a törvényeket, hogy azokat megfelelően tudják alkalmazni. Hogy mindezt elsajátíthassák, a mezőőrök a közelmúltban elő­adásokon vettek részt, ahol a szolgálatukat érintő rendelete­ket tanulmányozták. Az előadá­sok befejeztével pedig az elmúlt héten éjjeli gyakorlaton voltak, ahol a mázéi tolvajok tettenéré­sének és elfogásának a módsze­rét a gyakorlatban is elsajátítot­ták. A gyakorlat a késő délutáni órákban váratlan riadóval kez­dődött. majd egész éjjelen át a hajnali órákig tártott. A gya­korlaton különböző eseménye­ket a beszervezett, de a részt­vevők előtt ismeretlen »tolva­jok« hajtották végre. AZ EGÉSZ GYAKORLAT cél­ja az volt, hogy a mezőőrök is­meretlen körülmények között hogyan hajtsák végre az elő­adásokon tanultakat. Éjfél el­múlott, amikor a »főhadiszállá­son« megjelent az egyik járőr s előállította az első »tolvajt«, aki kocsival merészkedett el más j terményeit dézsmálni. Hajnali 3 órakor, a gyakorlat végeztével, már összesen négy »tolvajt« tar­tottak fogva a kijelölt gyülekező- helyen. A GYAKORLAT kiértékelé­sén, ahol jelen volt a mezőgaz­dasági osztály képviseletében Fokti József is — megállapítot­ták, hogy a gyakorlat elérte cél­ját, mert mind a négy »tolvajt« elfogták. Ez a siker pedig azt mutatja, hogy a kecskeméti me­zőőrség tagjai szervezettségük­kel és fegyelmükkel egy erős, bármely pillanatban ütőképes egységgé kovácsolódtak össze, amelyre minden körülmények között lehet számítani. A mezei tolvajlásokra és kár­okozásokra hajlamos személyek pedig megjegyezhetik, hogy a mezőőrök nemcsak a gyakorlato­kon, hanem a valóságban is el­fogják őket, ha a termelők ja­vainak a dézsmálását megkísé­relnék. Hévízi Mihály Az őszi földművesszövetkezeti közgyűléseken a földművesszö­vetkezetek vezetőségválasztásain törekedjenek arra, hogy a veze­tők olyan dolgozó parasztokból legyenek megválasztva, akik a termelésben eddig is megállták a helyüket és törődtek a falu termesztési kultúrájának fejlő­désével. Lényeges, hogy nem­csak a falu áruellátását, hanem a falu termelését, a termelésből származó javak értékesítését is fontos feladatnak tartsák. Ezt a munkát földművesszö­vetkezeteink csak úgy tud­ják megoldani, hogyha a párt és a tanács helyi szer­veivel együttműködnek. A termelőszövetkezetekkel való együttműködés jelenleg sok esetben ismeretség-, és admi­nisztrációs jellegű. A földműves­szövetkezeteknek és a termelő- szövetkezeteknek is mélyebb, gyakorlati kapcsolatot kell meg­honosítani. Ismeretes, hogy a földművesszövetkezetek jelentős támogatást nyújtottak néhány évvel ezelőtt a termelőszövetke­zetek szervezésében és erősítésé­ben. A párt és a kormány már eddig is sok helyes, a hibákat felszámoló intézkedést foganato­sított a parasztság érdekében. Földművesszövetkezeteink nagy­mértékben elősegíthetik a mun­kás-paraszt szövetség erősödését azzal, hogy helyes felvásárlással és értékesítéssel, valamint a ter­melést elősegítő szervezéssel ol­csóbbá teszik a falusi termelvé- nyek árát, amelynek törvény- szerű következménye az élet- színvonal növekedése. Felvetéseimben a leglényege­sebbnek tartott tennivalókat vá­zoltam. Hasznosnak tartanám, ha megállapításaimmal kapcsolat­ban nemcsak a földművesszövet­kezetek, hanem egyéb szervek dolgozói is véleményt nyilvání­tanának a földművesszövetkeze­tekre háruló feladatok gyakor­lati megvalósítását illetően. Ezt a cikket vitaindítónak szántam és szeretném, ha minél többen hozzászólnának. Kralovánszky József, a MÉSZÖV Igazgatóságá­nak elnöke Angliában van a viiág feghosszabbnevű faluja Angliában van egy falu, mely­nek neve a következő: »Llanfair- pwllgwyngyllgogerychwyrdrob- williantysiliogogogoch«. A falu neve 57 betűből áll. A név tel­jesen kimondhatatlan. Hír sze­rint évente turisták ezrei kere­sik fel ezt a falut, csakhogy sa­ját szemükkel győződhessenek meg a világon szinte egyedülál­lóan furcsa nevéről. (Figyelem! A falu nevének átírásánál egyet­len betűhiba sem történt!) Millámiflterjú az iparitanu!ó-jsko!á&an | Meddig lehet ipari tanulókat ssermödietni ? j ! As elsőéves ipari tanulók beiratkocásáról Közeledik a nyári szünidő vége s a diákok ezrei várják drukkolva a tanévnyitót és az iskolaév megkezdését. Kecske­mét valamennyi iskolája felké­szült már a diákok fogadására. Ebből az alkalomból látogat­tunk el mi is az iparitanuló­iskolába. Az igazgatói irodában Leviczky József igazgatóhelyet­test találtuk (Háló elvtárs, az igazgató ugyanis megtisztelő küldetésben részesült: a VIT- küldöttséggel utazott Moszkvá­ba). így a címbe foglalt két kérdé­sünket Leviczky elvtárshoz in­téztük. ö a következőkben tá­jékoztatott bennünket: — A mi iskolánkban is már megtörténtek az előkészületek a tanévnyitó ünnepségre, amely augusztus 31-én délelőtt 10 óra­kor lesz. A tanév megnyitásáig azonban még igen sok dolgunk akad. Augusztus 26, 27,'28-ra tűztük ki a pótvizsgák idejét, ezt megelőzően lesz az elsőéves ipari tanulók beiratkozása. — El kell még mondanom —> hangsúlyozza Leviczky elvtars —•, mert ezt nem minden ipa- ros tudja, hogy az elsőéves ipari tanulókat augusztus 15-ig kell leszerződtetni a városi ta­nács ipari osztályán, mert a törvényes rendelkezések értel­mében később már nem lehet szerződést kötni. A szerződés- kötéssel egyidejűleg minden ipari tanuló köteles beiratkozni az ipariskolába. A beiratkozás ideje az elsőévesek és a pót­vizsgázók számára augusztus 15, 16, 17-én lesz, 8-tól 12 óráig. A beiratkozáshoz el kell hozni a szerződés eül! példányát, az ál­talános iskolai bizonyítványt és 10 forint könyvhasználati dijat — fejezte be nyilatkozatát Le­viczky elvtárs. — A kecskeméti vasútállomás legjobb dolgozói között 10 000 forint pénzjutalmat osztottak ki a vasutasnap alkalmával. Ezen­kívül 21 dolgozót részesítettek rendkívüli előléptetésben. — A nagyvilágon e kívül... címmel elkészült a külföldi lá­gerekben élő disszidensek életét bemutató riportfilm, — Negyven kocsi termőföldet hordott vasárnap a Védgátépítő V. az újonnan létesítendő duna- vecsei parkba. Most már kertész dolgozik a virágágyak, gyepek ki­alakításán, hogy a község lakói mielőbb élvezhessék az új park nyújtotta kellemes pihenést. — Hat iparigazolványt adtak ki július hónapban a bácsalmási járásban. Az új és a régi kis­iparosok közül ugyanebben az időben heten szerződtettek ipari tanulót. —■ Rádiószinház címmel a Táncsics Könyvkiadó új soroza­tot indít, amely folyamatosan közli a Rádióban elhangzott leg­jobb színdarabokat. — Súlyos tűzeset volt Hajósom Meggyulladt egy szalmakazal, amelytől tüzet fogott a szomszé­dos lakóépület teteje és két fé­szer. A helyszínre kiszállt tűz­oltóság a kárt mintegy 10 000 fo­rintra becsülte, — Augusztus 19-én munkás­paraszt találkozóval egybekötött alkotmányünnepi nagygyűlés lesz Városföldön. A nagygyűlést kö­vetően közös ebédet és egész délutánt betöltő sport- és kultúr­műsort rendeznek. — Bár nem kapott megrende­léseket a kereskedelemtől a Bácsalmási Vegyes és Ipari Ktsz, mégis 47 000 forint nyereséggel zárták az első félévet. Képzőművészeti kiállítás Kiskőrösön Július hó első felében dr. Gál Dezső kecskeméti rajztanár ve­zetésével kisebb rajzoló—festő csoport a Balaton mellett akva- rellezett. A kis művészkollek­tíva képzőművész gimnázium, általános gimnázium és általá­nos iskolai tanulókból tevődött j össze. Az ott készített munkák- | ból július hó 31-én Kiskőrösön !a Petőfi Járási Művelődési Ház | társalgójában nyílt meg a ba­latoni tájak és a kiskőrösi Pe- ! tőfi Emlékmúzeumról készített j vízfestmények kiállítása. I A közönség véleménye szerint I dr. Gál Dezső legjobban Sike­rült munkái a »Vörösberényi kő­bánya«, »Balatonfüredi móló«, »Balatonalmádi vitorlások«. — Lisztes István, a képzőművész gimnázium I. osztályú tanulójá­nak igen tetszetőseit a »Gólya­fészek« és a »Virágcsokor« című képei. Burkus János általános gimnáziumi tanuló legjobb fest­ménye a »Balatoni csónakos«. A kiállított képek azt bizo­nyítják, hogy a Balaton mellett töltött idő nem volt hiábavaló. Érdeklődéssel tekintünk a nem­sokára sorra kerülő kecskeméti kiállítás elé. Maros Zoltán A „KOREAI“ és a társai 99 Címnek írhatnám azt is, hogy belevaló gyerekek, nem ijednek meg a maguk árnyékától. Ha pedig elárulom azt, hogy vasa­sok, úgy érzem, megmondtam mindent. Azaz mégsem. Maradjunk csak a címnél: a »koreai« és társai, Nem jött Koreából, a Bányá­szati Berendezések Gyárában dolgozik. Egyébként csoportve­zető. A neve: Sarusi Pista. Ha idegen közeledik hozzá, nem úgy köszönti, hogy »koreai«, ha­nem Sarusi elvtárs. De a szak­társai csak »koreainak« becé­zik ezt a valóban széles, mongol­arcú, szép szál termetű vasas »ifjoncot« a Bányászati Beren­dezések Gyárában. A csoport Koreába készített vasszerkezeteket. A kész mun­kát egy koreai mérnök jött át­venni. Megismerkedett Pistával és barátságot kötöttek. Innen adódik a koreai jelző. Hol van most? A művezető elvtárssal nézegetjük, hol buk­kan fel. Hosszú időbe telik, míg megleljük. — Nehéz előkeríteni, mert mindig ott ügyeskedik, ahol a munka neheze — jegyzi meg minden különösebb jelentő­ség nélkül az oldalamon haladó művezető. Odaérkeztünkkor Tóth Imrével, a pártszervezet titkárá­val beszélte meg az előrajzolást. Szükség is volt erre, mert új munka, elsőnek készítik az or­szágban és nem akarnak szé­gyent vallani vele. A tervrajz alsó sarkában ez áll: Talajgyalu. Már a végefelé járnak, s úgy hírlik, hogy augusztus 15-e előtt elkészítik. Megkérdem hova szál­lítják? — Állítólag a most fel­tárt mátrai szénmezőkhöz — hangzik a válasz. Ezzel a behe- mót masinával, — amely nyolc tonna — fogják letarolni a szén­réteg felett levő homokot. No és ha itt befejezte küldetését a gép, Dévaványára vontatják át egy Sztalinyeccel és ott segit majd a terméketlen föld ter­mővé tételében. Az a szóbeszéd járja, ha az első prototípus sikerül — amely szovjet tervezők elképzelése alap­ján létesült — és a gyakorlatban is beválik, akkor az idén még 20 talajgyalút kell a Sarusi-csoport- nak elkészíteni. Egyébként érdekes, hogy fia­tal szakmunkásokra bízták az új gyártmány előállítását, olya­nokra, akik átképzőéként kezd­ték itt az üzemben, s csak rö­vid ideje birtokolják a segéd címet. A »koreai«, a csoport ve­zetője is átképzős volt, s ma már annyira fejlődött szakmailag is, hogy az ő irányításával állítja össze ezt az eléggé komplikált gépet 16 átképzőéből lett szak­munkás. S ami még lényeges, nem drá­gán, hanem — ahogy itt mond­ják — önköltségen belül. Érde­mes jól dolgozni? A nemrég kapott 2500 forintos jutalom be­szél, a »koreai« és tánsai helyes elképzeléséről, jó munkájáról. Venesz

Next

/
Thumbnails
Contents