Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

A tanácsokban működő MSZMP-csoportok feladatairól ^Nemzetközi tapasztalatcserére készülnek a magyar szőlészek és borászok A lakosság által választott helyi tanácsok államhatalmi és igazgatási feladataik közben tö­megszervezeti működést is ki­fejtenek. Nyilvános tanácsülése­ken, tanácstagi beszámolókon, stb. tájékoztatják a lakosságot a párt és a kormány politikájáról, a szocializmus építésének fel­adatairól. Meggyőző, felvilágo­sító tevékenységükkel politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására mozgósítják terüle­tük dolgozóit. Tevékenységük­ben megyeszerte több mint 6000 tanácstag és nagyszámú aktívá­ra támaszkodnak. De honnan kapják a feladato­kat, ki szabja meg a célokat, aminek megvalósításán munkál­kodnak? Tevékenységüket, feladatai­kat nagymértékben megszabják a kormány és a felsőbb tanács- szervek határozatai, utasításai, amelyeket kötelesek figyelembe venni és maradéktalanul meg­valósítani. Döntéseiket, határo­zataikat a párt és a kormány politikájának megfelelő szellem­ben kell meghozniok A helyi tanácsok akkor mű­ködnek jól, ha cselekedeteik megfelelnek, megegyeznek a helyi pártszervezet helyes el­képzeléseivel és összhangban van a többi tömegszervezet tevékenységével is. Más szóval, a tanácsszervek csak akkor járnak helyes úton, ha munkájukban érvényesül a párt vezető, irányító szerepe, ha fel­adataikat egy központban, a pártban szabják meg. Mit jelent ez? Az következik ebből, hogy a helyi pártszerve­zet utasítgatja a tanácsot, a la­kosság által választott államha­talmi szervet? Nem! A pártve­zetést nem így kell értelmezni és megvalósítani. A helyi pártszer­vezetek nem utasítgatással, ha­nem a tanácsban dolgozó kom­munistákon, az ott szervezett MSZMP-cso portokon keresztül meggyőző és felvilágosító mun­kával törekednek a párt politi­kájának megvalósítására, a párt­vezetés érvényesítésére. Paran­csolgatással, utasítgatással ezt nem lehet elérni, Ahhoz, hogy a tanácsokban dolgozó kommunisták a párt célkitűzésének végrehajtásá­hoz megnyerjék a tanácsta­gokat, szükséges az MSZMP- csoportok megfelelő műkö­dése. Ezeknek a csoportoknak legfőbb feladata, hogy a tanácsba bevá­lasztott kommunisták munkáját T e álomszuszék, mikor akartál felkelni? —■ kor­holt aztán az öcskös. — Ne feledd, újságíró vagyok, nekem éjfél után van »fejront-«, — öltözz fel gyorsan. Szeret­ném, ha velem jönnél, A minisz­tériumba hívattak. ■— Bizonyára jól megmossák a fejed — ugrattam, de sejtet­tem az okot, *— Akkor a vezérigazgatónk nem adta volna ide a kocsiját — mosolygott az öcs enyhén ün­nepélyes megilletődöttséggel. — Siess, tizenegyre ott kell len­nünk, az autó lenn vár bennün­ket a kapu előtti N emsokára, kicsit feszengve is, robogtunk a miniszté­riumba. Szótlanul ültünk egymás mellett. Négy esztendővel if­jabb, huszonnyolc éves öcsém az elkövetkezendők sejtelmével, én a róla való emlékezéssel. Arra is emlékszem, amikor a bábaasz- szony megérkezése után néhány órára felsírt, mint újszülött, arra is, amikor hatéves korában oda­bújt az állását vesztett és maga elé révült tekintettel meredő édesapám ölébe, hogy mosolyt csaljon az arcára.;; Ó, kedves öcsém, hét kemény esztendőn át hányszor mentél az elemi isko­lába egy darab száraz kenyérrel, nem egyszer anélkül is..: Kava­rogtak bennem a múlt emlék­összefogja s irányítsa. A tanács­szervekben létrehozott MSZMP- csoportok ezt a szerepüket ma még gyengén töltik be. Legtöbb helyen vita folyik arról, hogy milyen az MSZMP-csoport mun­kája, hogyan fogja össze és irá­nyítsa a kommunistákat. Álta­lános tapasztalat, hogy ezek a csoportok csak közvetlenül a ta­nácsülés előtt tartanak rövid ta­nácskozást, ismertetik velük a tanácsülés lefolyásának terveze­tét, de az idő rövidsége miatt alaposabb vitára ott nincs lehe­tőség. Tapasztalat szerint az ilyen futtában megrendezett MSZMP csoportülések nem ele­gendők a tanács megfelelő párt­irányítására. Célravezetőnek és szükséges­nek mutatkozik az MSZMP- csoportokat nemcsak közvet- letnül a tanácsülés előtt, ha­nem két-három havonta kü­lön is alaposabb tanácsko­zásra összehívni és azon a tanácsülések tervezett} napirendjét, a tanács működését* és az MSZMP-csoport tagjainak, magatartását, feladatait is meg-j tárgyalni. Helyes, ha MSZMP csoportja­ink a megyei tanácsban működő ; kommunistákhoz hasonlóan na­pirendre tűzik az országos párt­értekezlet határozatából eredő feladataikat. Szilárd elvi harcot folytatnak az opportunizmus és J a revizionizmus, a szektásság,« vagy más hibák ellen. Tartsanak J állandó kapcsolatot a tanács < pártonkívüu tagjaival, tanácsta- J gokkal, hallgassák meg a lakos- < ság véleményét, szorgalmazzák a * tanácstagi fogadónapok és beszá- < mólók rendszeres megtartását, SZŐLŐTERMELŐK FIGYELEM! A Kecskeméti Földműves­szövetkezet a BOR FELVÁSÁRLÁSÁT újból megkezdte. — Felvá­sárlási helye: Koháry utca 7. szám. Földművesszövet­kezeti pince, 1300 MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1056 soljuk végül, hogy a minőség fo­kozása és az önköltség csökken­tése érdekében mozdítsák elő a szövetkezeti és kollektív szőlő- termelést, a szőlőművelés, a nö­vényvédelem, elsősorban pedig a jobb minőséget biztosító közös nagyüzemi feldolgozás és a pin- cézés vonatkozásában. Mi, magyar szőlészek, borá­szok, várakozással tekintünk a plenáris ülés elé — mondotta Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyü­mölcstermelési igazgatóságának vezetője, majd hangsúlyozta, ja­vasoljuk, bogy a jövő év szep­temberében esedékes nemzetközi szőlészeti és borászati kongresz- szust, nemzetközi borversenyt és kiállítást Magyarországon ren­dezzék meg. Ez a kérésünk egyébként azért is indokolt, mert a jövő évben ünnepeljük a vi­lágviszonylatban is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő sző­lészeti kutatóintézetünk alapítá­sának hatvan éves jubileumát. Védekezzünk a gyapjaspikle ellen! A gyapjaspille hernyói egyes ’években igen nagy károkat [okoznak a gyümölcsösökben. — ■Évek eltelnek s nincs velük bajunk, míg aztán rejtélyesen ■igen nagy számban jönnek elő Js a nyár közepére végeznek is a gyümölcsössel, A hernyók ’olyan falánkok, hogyha a fák [nem is pusztulnak el, de a jövőévi termés előre megsem- [misül. A pille júniusban kezdi meg ü rajzást s a vastagabb fák [kérgére rakják le a petéket. >Egy nősténypille 2000 petét is lerak, csomónként* 3—400-at. Alacsonyan, 2—3 méter ma- Jgasságban vannak ezek a pete- ’csomók, amelyek pámaszerűen [kidomborodnak s tetejüket bar- »nássárga szőr fedi, amely a pil- [le potrohúról származik. A cso­mók rendszerint a fák déli vagy délnyugati részén találhatók. Ezeket kell megsemmisíteni. ’Összeszedni és elégetni nagyon [nehéz, úgyhogy tökéletes mun- >kát végezzünk, ezért sokkal [jobb a tojásoknak átitatással >való elpusztítása. Több olyan ’van, mint például a petróleum, ‘kátrány, amivel, ha átitatjuk a képei, de csak elmosta mind­ahányat az a sorozat, amelyik­ben már a felszabadulás után láttam öcsémet, a vadóc, ke­mény fiút, aki édesapám keze alatt szerelmese lett a vasas­szakmának. — Felszabaduláskor már gépészsegéd volt egy pusz­tán, de alighogy megalakult a szomszéd faluban a gépállomás, ide jött traktorosnak. Ö lett a járás legjobb szántóvetője. Kez­detben virtusból dolgozott jól, meg a jó keresetért. A pénzt még gyakran emlegette. De fel­vették a pártba, pártiskolára küldték, s már egyre gyakrab­ban hallottam tőle ezt a kije­lentést: »Az ország érdeke.« Később egy Pest környéki gyárba került esztergályosnak. 1950 nyarán meglátogattam, a fényképe ott díszelgett a példa­mutató munkásoké között. Ek­kor már univerzál-lakatos volt. M osolygott a képen, a való­ságban azonban olyan összelottyadtan találtam rá, mint aki nem aludt az elmúlt éjsza­ka. »Nem is sokat — mondta kérdésemre. — De most nem le­het szunyókálni. Sürgős újítá­son dolgozom már a harminc­hatodik órája. Azt mondod, nem bírom? Dehogynem. Az üzem mosdójában teleengedtem a für­dőkádat vízzel, abban aludtam két órát. Mert tudod.;.« — és elmondta, bogy valamilyen szer­számgépet drága pénzen kül­földről szoktunk behozatni, de egy mérnök segítségével ő meg­csinálja idehaza is. Meg is csi­nálták. .. És kitüntetett munkás lett az öcskös, a gyár szerszám­műhelyének a vezetője. Megérkeztünk a miniszté­riumba. A nagy fogadóterem már tele volt vasasokkal. Néhányan, mint ismerősök, melegen üdvö­zölték legifjabb fivéremet. Aztán bejött a miniszter. Va­lamikor vasmunkás volt ő is. Röviden beszélt a Nagy Októ- j béri Forradalom vívmányairól, arról, hogy milyen eredménye­ket ért el a mi iparunk is. Ne­veket említett, kitüntetéseket osztott, egyszercsak elhangzott az öcsém neve is. Széles, vasas-tempóval ment Jenő az asztalhoz, a miniszter megrázta a kezét, s miután mel­lére tűzte a munkaérdemérmet, még egyszer parolázott vele, vállon is ölelte. É n csak ültem a sarokban, s bár nehezen elérzéke- nyülő ember vagyok, nem bír- ■ tam a könnyeimmel. Eszembe • jutott Jóska bátyám. Tizenkilenc évvel azelőtt annyi idős volt ő : is, mint az öcskös, aki soha nem gondolt arra, hogy beszéljen a • miniszterével, s most úgy szo- rongatták-ölelték egymást, mint­ha édestestvérek lettek volna. tojáscsomókat, azokból tavasz- szal nem bújik ki a hernyó. Ha kevés fán van csak fertőzés, ak­kor az átnedvesítést egy jó ecsettel is elvégezhetjük. Bele­mártjuk a petróleumba és ala­posan átitatjuk vele a csomó­kat. A hernyók ellen egyszáza­lékos Holló 10-es permetezéssel védekezhetünk. Megkezdődött a cukor­répa termesztési szerződéskötés Ha a cukorrépából valaki jó termést akar elérni — márpe- } dig nincs gazda, aki rosszat ! akar — annak már most sür­I gősen el kell határoznia, hogy I mekkora területen akar termel- I ni. Fontos ez, mert a vetésfor- 1 góba kalászos után kell beter- [ vezni, a tarlóhántás előtt hol­danként 50 kiló pétisót ki kell I szórni, augusztusban 200 má- i zsányi érett istállótrágyát ki- j hordani, középmélyen leszánta- ! ni, lehengerezni. Az őszi mély- ! szántást 30 cm. mélyen október I végéig el kell végezni, ami előtt ajánlatos holdanként 150—200 ! kg. szuperfoszfátot kiszórni. Ha a fentiek szerint készü- í lünk fel, akkor biztosan állít- | hatjuk, hogy a mezőgazdaság egyik legkifizetőbb termelési ága a cukorrépatermelés. Köze­pes, 150 mázsás holdankénti termés esetén is kereken 7500 forint a gazda jövedelme. A cu­korgyár ugyanis egy mázsa fi­zetősúlyú répáért 3 kg kristály- cukrot, 10 forintot, 65 kiló nyers vagy 3 kg. szárított szeletet és Hurutos sárgaság, epehólyag-gyulladás, epekő, az epeutak hurutjai, máj-megbetegedések legkiválóbb természetes gyógyszere egységes or­vosi vélemények szerint MIRA— GLAUBERSÖS gyógyvíz. Adagolása: — az ered­mény fokozása érdeké­ben — esetleg orvosi előírás szerint. SZTK-vényre is rendelhető. Ismertetőt küld: Gyógy­víztermelő Vállalat, aBu- dapest, V., Báthory utca 15. szám, 1250 fél kiló melaszt ad. (A mellék- termékek — a szelet és a me­lasz — ingyen járnak.) A gépállomás által felszántott és a cukorgyárhoz előre beje­lentett, illetve leszerződött cu­korrépaterületek őszi mélyszán­tási díját a gyár hitelezi és csak az 1958. évi termés értélkéből vonja le, a cukorrépa alá fel­használt műtrágya árával, együtt, A kukorica golyvás üszögjéről Az üszög a legelterjedtebb kukoricabetegség. Egész nyá­ron át fertőz, míg a növényen zsenge osztódó részeket, vagy sebeket talál. A kukorica a legfogékonyabb, amikor 80—100 cm magas s a hőmérséklet 30 fok körül van. Sok az üszög, ha a június—július meleg és esős szelek fújnak. Jégverések is növelik az üszög fertőzéséti A beteg rész golyvásan meg­dagad, belsejében a gomba dús fonálzata kocsányos, majd tel­jesen fekete üszögspórákká ala­kul át. A daganatot fényes, vé­kony ezüsthártya borítja. Kü­lönösen nagy daganatok fejlőd­nek a kukoricacső fehérjedús szöveteiből. Az üszögspórák nagy elter­jedtsége miatt a vetésforgó és a szárrészek elégetése nem ad lényeges eredményt a védeke­zésben. A terjedés meggátolá­sára' a golyváé daganatokat jú­nius végétől kezdve többszörös bejárással el kell távolítani és elégetni. (Szűcs József) Csépiés után adja el íelesleges gabonáját a földmDvesszövetkezetek ielvásárió szerveinek. Terményei árán nagy választékból vásárol­hat ruházati árukat és iparcikkeket a Bács megyei FöidművesszövetkezeleR szakiizleteiben. 1175 Az idén szeptember 2—9-e kö­zött a jugoszláviai Ljubljanában rendezik meg a Nemzetközi Bor­hivatal 37. plenáris ülését, amely tulajdonképpen a szőlészek és a [borászok nemzetközi tapasztalat- cseréje lesz. A ljubljanai ülésen íaz egész világ szőlőtermelő álla- [mai képviseltetik magukat, s [Magyarország is elküldi legjobb íszakc mbereit. j A közelgő nemzetközi találkozó előkészületeiről Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium [szőlő- és gyümölcstermesztési [igazgatóságának vezetője többek [között a következőket mondja: A három hét múlva kezdődő [egyhetes plenáris ülés a szőlé­szet és borászat számos kérdé- jseit Veti fel és tárgyalja meg. Javasoljuk, hogy a silány bo- Irókát vonják ki mindenütt a I közfogyasztásból, s fordítsák [ipari célokra, továbbá tiltsák el [világszerte az úgynevezett tör- Ikölybor (csiger) készítését. Java­A’L Jyiö^lViJr“CSoporiíOK muH" ^ kájának irányítása, ellenőr- k zése a községi, városi és já- k rási pártbizottságok feladata. ^ Helyesnek tartjuk, ha a megyei^ tanács pártcsoportjához hasonló-k an, az illetékes pártszervek se-k gítségével rövid időn belül min-^j den MSZMP-csoport elkészítik munkaprogramját, csoportülésen megvitatja és kidolgozza felada-^ tait. Ez a munkaterv ne csak aj tanácsüléseken való egységes fel-^ lépés, hanem a tanácshatároza- k tok végrehajtásával kapcsolatost teendőket is tartalmazza. ^ A tanácsszerveinkben az^S MSZMP-csoportok létrehozását egy lépést jelentett a helyes párt- t irányítás, pártvezetés megváló- sítása érdekében. Most az a so-k ronlevő feladat, hogy ezek he-3 lyes működését elérjük. k Iván Istvánná, MB politikai munkatárs, kj országgyűlési képviselő k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents