Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-09 / 185. szám

MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ara SO fillér 1957. AUGUSZTUS 9. PÉNTEK Világ proletárjai, egyesüljetek2 / *4444 *-*44444 444-4444444444444444444444444444 Megyéikben jz utóbbi heteket betöltő poli­tikai esemény az országos párt­értekezlet határozatainak járá­sokban, városokban való meg­tárgyalása volt. A pártértekezlet állásfoglalásai legyűrűznek — mint hullámok a vízen — a leg­alsóbb pártszervezetekig és var lamennyi kommunistát a párt és az országépítés nagy céljai felé lendítenek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy olthatatlan ér­deklődés van a politikai és gaz­dasági kérdések iránt, nemcsak szavakban hangoztatott, hanem tényleges felelősségvállalással. A határozatok lényege így válik minden párttag vérévé és anyagi erővé, így kap az egész ország és megyénk vérkeringése pezs- dültebb lüktetést. Fő jellemzőként állapíthatjuk meg, hogy valamennyi felszólaló a pártegység nélkülözhetetlensé­gét hangoztatta, amely nélkül a párt nem mutathat erőt, maga- biztosságot, amely nélkül az or­szág egészének teljes konszoli­dációja el sem képzelhető. Na­gyon hangsúlyozott volt a töme­gekhez való kapcsolat erősítése és mentesítése minden zavaró körülménytől. Valamivel keve­sebb szó esett azonban a tömeg­kapcsolat ápolásának módszerei­ről, az igen-igen fontos »hogyan«- ról. Kiskunhalason a járási ak­tíván felléptek az elbizakodott­ság ellen, amely elhomályosítja az előttünk álló tényleges ten­nivalókat és abban a hamis illú­zióban ringat, hogy munkánk javán már túl vagyunk. Csak helyeselni lehet, hogy mind a bácsalmási, mind a bajai járás­ban az aktívák figyelmét nem kerülte el a nemzetiségekkel való foglalkozás sem. A határozat szellemében sok szó esett az ellenséggel, az ellen- forradalommal szembeni harcról is. Többen indokoltan tették szóvá, hogy több bűnt elkövetett személy még mindig a helyén van, lassúak helyenként az el­távolító intézkedések. Többen követelték az intrikusokkal szembeni határozott intézkedé­seket, mert ennek híján az intri­ka veszélyes méreteket ölthet. Ugyanakkor azonban szembe­szegültek az olyanokkal, akik a bírálatot intrikává akarva át­minősíteni, fellépnek a helyes bírálattal szemben. A lezajlott üléseken háttérbe szorult a termeléssel, a gazda­sági kérdésekkel való bővebb foglalkozás. Ez arra mutat, hogy a gazdasági feladatok indokolt előtérbe kerülését még sokan nem értették meg, pedig ezek megoldása nélkül nehezebben lé­pünk előbbre. A politikai, elvi problémák csak egyoldalú, sza- vakbani tisztázása önmagában mit sem segít, ha nem »házaso­dik-*' össze gazdaságunk szüksé­ges, mindennapos gyakorlatával. Tapasztalataink bizonyossá te­szik, hogy nemcsak párttagsá­gunk, hanem rövid idő múltán egész népünk magáévá téve a határozatok szellemét, tudato­sabban. harcosabban oldja meg az előttünk álló feladatokat. A Statisztikai Hivatal Bács-Kískun megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1957. I. félévi gazdasági és kulturális helyzetéről IPAR A szocialista ipar I. féléves teljes termelése 10,3%-kal ke­vesebb a múlt év I. félévi ter­melésénél. Ezen belül a minisz­tériumi ipar 14,4%-kal, az állami helyi ipar 11,2%-kal termelt ke­vesebbet. A termelés csökkenése mel­lett csökkent a termelékenység, ugyanakkor a kifizetett bérek emelkedtek. A szocialista ipar I. félévi termelékenysége 10,8%- kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A termelékenység csökkené­séhez hozzájárult az egyszerű időbéres órák arányának növe­kedése. Az I. félévben az összes ledolgozott óráknak több mint 50 százaléka időbéres óra az 1956. I. félévi 18,0%-kal szem­ben. A végrehajtott béremelés kö­vetkeztében a munkások átlagos havi keresete az I. félévben 299 forinttal több, mint az előző év azonos időszakában volt. BERUHÁZÁS A beruházásokra fordított ősz- szeg' 1957. I. félévében 15,6%-kal, 5415 ezer forinttal csökkent elő­ző év azonos időszakához viszo­nyítva. Ezen belül az ipari be­ruházások 35,5%-kal, a kereske­delmi beruházások 37,5%-kal csökkentek. Az építőiparra és a közleke­désre többet fordítottak az I. fél­évben, mint egy évvel korábban. Az előbbinél 121,4, az utóbbinál 158,0%-os az emelkedés. A kommunális beruházások összege ugyan 21,7%-kal csök­kent, de szociális beruházásokra (munkásszállók, üzemi étkezdék, stb.) 20,6%-kal fordítottak töb­bet, mint az elmúlt évben; MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság terméskilátá­sai mind a kalászosoknál, mind kapásoknál általában kedvezőb­bek a múlt évinél. A megyében több mint 270 000 kát. hold kenyérgabona-vetés volt, ami 6,1%-kal kevesebb a tavalyinál. Lényegesen megnö­vekedett a takarmánytermő te­rület, s jelenleg a szántóterület­nek közel 50%-án folyik takar­mánytermesztés. Különösen meg­nőtt a kukorica vetésterülete, mely közel 20%-kal több az előző évinél. Évről évre nő a szántóföldi zöldségtermelés. Jelenleg az ösz- szes szántóterület 4,6%-án ter­melnek zöldségféléket. 1957. június 30-án a megyében 222 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet és 67 termelőszövetke­zeti csoport működött. A keze­lésükben levő összes szántóterü­let aránya az I. félév folyamán 9,5%-ról 10,2%-ra nőtt. Ugyan­ezen idő alatt 864 család 1092 taggal lépett a közös gazdálko­dás útjára. A II. negyedévben növekedett a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közös állatállománya is. A szarvasmarha-állomány 6,3, lóállomány 7,3, sertésállomány 2,2%kal több, mint március hó 31-én volt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a II. negyedév­ben egy munkaegységre 1,36 fo­rinttal többet osztottak az előző évinél, ÁRUFORGALOM A kiskereskedelem eladási for­galma 1957. I. félévében 131 mil­lió forinttal volt több, mint 1956 azonos időszakában. Az állami kiskereskedelem 9,3, a földmű­vesszövetkezetek 18,4%-kal for­galmaztak többet, mint egy év­vel korábban. Csaknem kétsze­resére emelkedett a magánkis­kereskedelem forgalma. A ruházati és vegyes iparcikk forgalma nagyobb mértékben növekedett, mint az élelmiszer- és élvezeti cikkeké. A bolti kiskereskedelem áru­készlete 1957. június 30-án kb 8,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, PIACI FELHOZATAL Zöldség- és gyümölcsfélékből a piaci felhozatal általában több volt, mint egy évvel korábban. A piaci árak — ennek ellenére — magasabbak voltak a múlt évinél. kulturális eredmények A Katona József Színház a félév folyamán összesen 238 elő­adást tartott, ebből 171-et Kecs­keméten, 67-et vidéken. Az elő­adások száma csaknem 20%-kal kevesebb a múlt évinél. Az elő­adásokat 112 773 fő látogatta, 14,4%-kal kevesebben az előző évinél. A filmszínházak előadásainak száma 9,3%-kal csökkent, azon­ban a mozilátogatók száma 1,4 százalékkal emelkedett. Az I. félévben több mint 3 millió láto­gatója volt a filmszínházaknak. A könyvtárak könyvállománya az I. félév végére megközelítette a 300 ezer kötetet, és ez 22,6%- kal volt több, mint egy évvel ko­rábban. Az összes olvasók száma 3,6%-kal, a kölcsönzött könyvek száma pedig 6,5%-kal volt ke­vesebb az. előző évinél. A KORAI PARADICSOM- TERMESZTÉSRŐL <3. oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) LEVÉL MOSZKVÁBÓL (3. oldal) TUDÓSÍTÁSOK A XXI. SZÁZADBÓL (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) A TERMELŐK FIGYELMÉBE (5. oldal) A TENGERI ÉS A PARFÜM (5. oldal) FELJEGYZÉS A KINIZSIBEN TARTOTT PÁRTNAPRŐL (5. oldal) A% alkotmány ünnepére befejezik a cséplést megyénkben Áz érés előtti munkák folynak már r a ,^^zőlőkben A szőlőápolás érés előtti utolsó munkaszakaszát végzik a Kis­kunság szőlőskertjeiben. A gaz­dagon megrakott tőkéket érés alá készítik az utolsó kapálás­sal. A szőlőápolásnak ezt a leg­nehezebb műveletét, melyet csak kézierővel lehet végezni, több­ezer holdnyi szőlőben már be is fejezték, főként a csemegeszőlős- kertekben, ahol már érik a ter­mést A borszőlő érés alá való ka­pálását azonban még csak most kezdik. Apostag környékén — az oportó hazájában — ahol az országban elsőnek kezdik meg a szüretet, már a nagy szüret előkészületei folynak. A kapálás befejezése után a pincék, a prés­házak rendbehozásán fáradoz­nak a szőlőtermelők. előírt munkafeladatot. Ezek a gépek most kisegítő munkát vé­geznek ott, ahol még sok a csé- pelnivaló. A Borotai Gépállomás körzetében már legtöbb helyen a zabot csépelik. Szerdán újabb 4 gép fejezte be a munkáját. A hét végére pedig a gépek 80 száza­léka befejezi a cséplést. A mun­ka üteméből ítélve, augusztus hó 20-ig a megye egész területén végeznek a gabona cséplésével. Cl iERLETEK I a német öves serlések meghonosítására A Kalocsai Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet gazdaságában új sertésfajta meghonosításával fog­lalkoznak. A Magyarországon még eddig ismeretlen, úgyneve­zett német öves sertésfajtákat két évvel ezelőtt importálták az­zal a céllal, hogy az eddig ismert fajtáknál szaporább, fázéko­nyabb és gyorsabban fejlődő faj­tákat szaporítsanak el. Az ed­digi megfigyelések szerint a né­met öves sertések kiváló tu­lajdonságokkal rendelkeznek. Anyánként 10—12 kismalacot nevelnek fel átlagosan. A Bácskában tenyésztett berk- sir és jorksir ennél alacsonyabb szaporulaté és a fejlődése is las­súbb. Míg a német övesek vá­lasztási súlya 20 kiló, addig a berksirnél és jorksirnél a leg­jobb gondozás mellett is csak 15 kilogramm választási súlyt lehet elérni. A német öves jelentős előnye még az is, hogy kitűnő takarmányértékesítő. 15 hónapos korára a 280 kilogrammos súlyt is eléri. A német sertések iránt nagy az érdeklődés a sertéstenyésztők körében. Az idei szaporulatból már több mint 200 tenyészanyát kötöttek le a környező állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek és egyéni gazdálkodók. Feléledt a dunaoecsei nőmezgalem — »Mindenütt ott akaruntc lenni, ahol a békéért folyik a harc.« — »Meg akarjuk terem­teni a gondtalan családi élet anyagi és erkölcsi fettételeit.« — Ezekkel a jelszavakkal hívták életre május végén a nőtanácsot Dunavecse asszonyai. És a du- navecsei nőmozgalom feléledt. A nőtanács első megmozdulá­sa a gyermeknap megrendezése volt. Ezt követte a pedagógus- nap, az iskolai év végén az él­tanulók megjutalmazása. Nem feledkeztek meg a mozgalom szélesítéséről sem. Ismerkedési estet rendeztek, melynek az volt a célja, hogy a nőmozgalomtól még távol álló rétegeket is be­vonják soraikba. Tervük sikerült. A nőknek szinte minden rétegét; paraszt. értelmiségi, iparos dolgozók fe­leségeit nyerték meg a mozga­lom számára. Hiba csupán az, hogy a község vezetőinek felesé- get még távol tartják magukat a nőtanács munkájában való részvételtől. Jelenleg már a mozgalom tar­talmasabbá tételén dolgoznak, Kézimunka-szakkört, ismeret- terjesztő előadásokat szerveznek. Kapcsolatokat akarnak kiépíteni Budapest egyik kerületének nő­tanácsával. Háziipari szövetke­zetei szeretnének létesíteni, ame­lyen keresztül az asszonyok a községben mellékkeresetként űzött recemunkáikat értékesít­hetnék. A dunavecsei nőmozgalom még gyermekcipőben jár, de egyre fejlődik­>4444444444*444444444444** Az idei gazdag termés 60 szá­zaléka már raktárba került me­gyénkben. Jól halad a csépiés: a megye gépállomásai eddig 130 ezer tonna gabonát csépeltek el. Hatszázhetvennyolc gép után egyenként 140 mázsa gabonát eresztenek zsákokba naponta. Több gépállomás körzetében az egyes rajonterületeken már befejezték a cséplőgépek a mun­kát. Eddig húsz cséplőgép telje­sítette a kijelölt rajonjában az

Next

/
Thumbnails
Contents