Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-08 / 184. szám

Halasi állattartók, méhészek és szőlősgazdák is bizonyítják, hogy jó dolog a szakcsoport (».; i szükség van az alacsonyabb típusú egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására s támogatására.« Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből.) A Kiskunhalasi Földművesszövetkezet kereté­ben és támogatásával három említésre érdemes szakcsoport működik: a sertéstenyésztők, méhé­szek és szőlővessző gyökereztetek társulása. A három szakcsoport együttesen majdnem 300 tagot számlál máris, s legalább ennyi azoknak a száma, akik kíváncsian lesik: mire mennek ezek az emberek, van-e, lesz-e megfogható ered­ménye a társulásnak? A szakcsoportok tagjai azt állítják, hogy az összefogás haszna máris megmutatkozik. De be­széljenek a tények, a számok. A sertéstenyésztő szakcsoport 33 tagja azért társult, hogy törzskönyvezett Cornwall és berk- ehite kocákat tartson s a szaporulatot szervezet­ten értékesítse. A földművesszövetkezet már az induláshoz nagy segítséget adott: a meglevő 31 darab anyasertés egy rés2ét hitelre kapták a gazdák. Ugyancsak kaptak 20 hold területet, ahol a kocák takarmányát közösen, a szövetke­zettől juttatott vetőmagból termelik meg s álla­tonként osztják szét egymás között. A szaporulatot hárombavonként átválogatják. A tenyésztésre alkalmas süldőket a földműves­szövetkezet útján termelőszövetkezeteknek és állattenyésztő gazdaságoknak adják el. A fiatal szakcsoport tagjai három jelentős előnyhöz jutottak a társulás révén: 1. Hitelked­vezménnyel az a gazda is törzsállátot vásárolha- .tott, aki a maga erejéből nem lett volna képes erre. 2. Takarmánytermő területtel és vetőmag­gal segíti az állattartást a földművesszövetkezet. 3. Segít a tenyészszaporulat jó áron való érté­kesítésében. A szakcsoport tagjai olyan terveket forgat­nak, hogy hamarosan közös akolban helyezik el a törzset s a kiselejtezett süldőket is mint szak­csoport hizlalják meg és értékesítik. Létszámra a legnagyobb: 230 fővel működő tár­sulás a méhészek szakcsoportja; közel 2000 méhcsaláddal dolgoznak. Az alapszabály szerint a földművesszövetkezet elsősorban velük köt értékesítési szerződést s a szerződött méz kilo­grammjáért 54 fillérrel többet fizetnek. A kezdő, ötnél kisebb családdal rendelkező méhészeket műlépellátással segíti a szövetkezet. A méhész szakcsoportnak a rendszeresén fize­tett tagdíjakból máris 4000 forint közös vagyona van, amelyből a taggyűlés határozata szerint fel­szereléseket vásárolnak s ezeket közösen hasz­nálják. Alsószálláson működik a szőlővessző-gyökerez- tető társulás tíz gazda részvételével. Olyan 10 holdas homokbuckán teremtettek rövid idő alatt gazdag jövedelmet ígérő pénzforrást, amely év­tizedek óta parlagon hevert. A tábla egyik részén 450 000 darab símavesszőt raktak el, a másik ré­szen pedig barackost telepítettek, ami három­négy év múlva egymagában is nagyszerű bevételi forrás lesz. Addig sem maradnak azonban pénz nélkül a szakcsoport tagjai, amíg a vessző és a gyümölcsös hasznot ad. A csemeték jó mélyen megszántott közét burgonyával hasznosítják. A földművesszövetkezettől 60 mázsa szabolcsi Gül- baba fajtát kaptak erre a célra s a vetőmag forintértékét a termésből fizetik vissza a szán­tási hitellel együtt. S mivel a burgonya a vető­mag többszörösét megtenni, a termés egy része tiszta haszonként marad a tagoknak. Újjáalakult Félegyházán. a Honvédelmi Sport Szövetség A Honvédelmi Sport Szövet­ség (volt MSZHSZ) kiskunfél­egyházi alapszervezete nemré­giben újjáalakult. A taggyűlé­sen megválasztott vezetőség és az azon szépszámmal részvevő tagság elhatározta, hogy motor­vezetői, valamint rádiós tanfo­lyamot indít, amelyekhez a szükséges anyagi támogatást egyébként a szövetség megyei központja biztosítja; Ugyancsak elhatározták a tar­talékos tisztekkel és a sorköte­les fiatalokkal való kapcsolat megteremtését is, hogy az ifjú­ság szabadságharcos szellemben történő eszmei, kulturális és sportnevelése terén minél ered­ményesebb munkát fejthessenek ki. Vasutasnap előtt Srzsil^e néni és a g^erel^... fTTTTTTTTTTTTTVTTVTTTTTTYTTTT A NÉNI riTVLVS nem illeti meg. Fiatal még. Nemrég tölt­hette be a 20. esztendőt. És mé­gis azt mondják neki: Erzsiké, de sok gyereke rart.,. Erzsiké ilyenkor mosolyog. Nem kell félreérteni a dolgot. Erzsiké néni — Tóth Andor- né-*- mint csoportvezető Vigyáz arra. a hatvannyolc csintalan, pajlcos diák- és iskolás gyerek­re, kiket a gyár vezetői az ő gondjaira bízott. Hatvannyolc s majd mind­egyik leány. Fiú csak mutató­ban van. Egymásmelleit üldö­gélnek, paprikát csumáznak, éreznek. NÉZEGETEM A KEZÜKET. Az egyik ügyesebben, a másik kevésbé ügyesen végzi ezt a munkát. Hull a paprika a lá­dákba. Erzsiké néni pedig hol az egyik, hol a másik gyermek- csoportnál időzik. Ha szükség adja, segít, ha kell, a csintala- nabbjait megrója. Szereti ezeket a gyerekeket, még akkor is, ha néha bosszant­ják. Ezt különben hamar elfe­lejti, benne csak a jó marad meg. Csősz Ilonka és Margit. munkájáról áradozik. A két testvér egymással verseng. Eb­ből a küzdelemből Margit, a kisebbik kerül ki győztesen. Ko­lozsvári Annát pacsirta jelzővel ruházták fel, mert munka,köz­ben állandóan énekel. Sebők Évi és Ilonka azok közé tartozik, akik mindent megcsinálnak, sőt munkaidő után Szó nélkül ösz- szetakarítják a munkatermet. Hermonovszki Margitkának a legügyesebb üvegmosó címet ajándékozta Erzsiké néni. Fá­bián Annuska senkihez sem szól, csák dolgozik. Szemét időn­ként lehunyja. Azt hiszik, hogy alszik. Pedig nem! Igazolja munkája. Míg barackot feleztek, addig nyolc óra alatt 98 kilót csinált meg, s ugyanakkor 98 kiló uborkát is megtisztított. — Garzó Pistiről is csak jót mond Erzsiké néni. Pista azért jött a gyárba, hogy 200 forintot keres­sen, Ex sikerült is. Nemsokára nagymamához utazik. Érdekességként kerül szóba Sz. Nagy Mária, akit csak úgy hívnak a leányok — jampi. Nem ok nélkül kapta ezt a titulust. Mindig jár a szája s olyan dol­gokat mond, amit bizony a ren­des kislányok nemigen értenek: elmegyek estére csörögni, pipec, klassz srác volt, esőnácija Van, stb. Megkérdezték, magyarázza meg, mit is jelentenek ezek a szavak, Mária válaszolt. Leány­társai végül csak annyit mond­tak neki: Beszélj úgy, ahogy édesanyád tanított! CSAK EGY-KÉT GYÖNGY­SZEM mindez a nagy csoport­ból s lám minden gyerek egy- egy külön tanulmány. Az egyi­ket ez, a másikat más jellemez. Nincs könnyű dolga köztük Er­zsike néninek. De 6 úgy, mint a jó édesanya, igyekszik minden­kinek segíteni. Az egyiknél job­ban, a másiknál kevésbé sike­rül. Nem baj, majd a tapaszta­lat birtokában később jobban megy minden. Ettől függetlenül, a napi 50 mázsa paprika feldolgozása, me­lyet terveznek, azt mutatja, Er­zsiké néni gyermekhadával sok mindenre képes. IGAZODNI IS TUDOM EZT. Már kiléptem az ajtón, amikor a hangos szóváltás megfordu­lásra kény szeritett. Mit láttám? A gyermekek, mint a sáskaliad, rohantak a kocsihoz, amely a csumázáSra váró paprikát hozta. — Ne hagyd magad! — Hozd már! Síess! — sza­vakkal biztatták társaikat azok, akik eközben is dolgoztak. Megnyugodva és jóleső érzés­sel siettem a gyár kapuja felé, mert most már biztos voltam ab­ban, hogy Erzsiké néni jól fog­lalkozik a gyerekekkel, jól gyü- mölcsözteti munkakedvüket, szorgalmukat. Venesz Károly Népköztársaságunk Mi­nisztertanácsa, pártunk javasla­tára, 1951. junius 26-i határozata alapján minden év augusztus második vasárnapját Vasutas­nappá nyilvánította. Ezzel a rendelettel pártunk és kormá­nyunk sok egyéb mellett kifeje­zésre juttatja, hogy mennyire megbecsüli a Vasút dolgozóinak munkáját és milyen nagy fon­tosságot tulajdonít a vasútnak. A vasutasnap a vasúti munka megbecsülésének kifeje­zője. Ez a nap a magyar vas­utasok nagy seregszemléje, ame­lyen számot adnak elvégzett munkájukról dolgozó népünk­nek, munkáshatalmat megteste­sítő kormányunknak és egész országunk vezetóerejének, pár­tunknak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Ilyen nagy ünnepek, évfor­dulók alkalmával szokás a meg­tett utat felmérni, hogy abból megfelelő tanulságokat vonjunk le a jövő feladatait illetően. Tartsuk meg ezt a szokást most is, vessünk egy pillantást a há­tunk mögött hagyott időre. Soha _ í nem eVul el es mindig időszerű .fannak felelevenítése, hogy bol- _idog — bár néha kanyarokkal — _£de állandóan felfelé ívelő szá­ll: bad életünk előtt a Szovjetunió Ifelszabadító cselekedete nyitotta jírneg az utat. Ne felejtsük el, -Jhogy a háború, a pusztulás ta­- ílán legjobban a vasutat sújtotta. c| Vágányhálózatunk mintegy 40 í százaléka ment tönkre. Még em- 5 lékezünk a lerombolt hidakra, ■Jäz összedőlt raktári, szertári és rjmás épületekre, fűtőházakra és műhelyekre, az elpusztult és nyugatra hurcolt kocsiparkra és .vontató járművekre. i| De arra is emlékszünk, hogy ,ía vasút újjáépítését pár tunic, a | kommunisták kezdeményezték. -'.A vasutasok helytállása, haza- :Jfias munkája nyomán gyorsan ’{helyreállt a közlekedés. A vas- utas dolgozóknak a párt iránt ;; érzett bizalmának, szeretetének -lés hűségének első nagy csatája,- tűzpróbája a vasút újjáépítése -; volt. Az azóta eltelt időben ,'vasútunk, közlekedésünk sokat l fejlődött. Üj, korszerű pályákat, 'berendezéseket építettünk, szál­Szülők nélkül, de nem árván Sólya Ilona, a kis beteg Porcelánharangok jelzik a delet egy nyugatnémet városban! A nyugat-németországi Fürth; város tanácsházának tornyában i porcelánharangok szólalnak megj minden délben. A harangok! Franciaországban készültek és| hangjukat hangszórók továbbít-» ják. A härangszo három kilomé- - tér távolságra is elhallatszik. Fizesse elő a Petőfi Népét in. Az intézet legidő­sebb növendéke. Ti­zenötéves. Szinte nagy­lány már. S bár elérte azt a kort, amikor a lányok már szívesen táncolnak, ő mégsem mehet. Ágyban fek­szik, beteg. Csont-tbc- je van. S bár mozdu­latlanul fekszik, kezei mégis fürgén mozog­nak, gyönyörű virá­gokat csinál. S a virá­gok drótból font szir­mai átszőve szirtes cérnával, tükrözik lel­kének finom szálait. Az ő sorsa talán a legszomorúbb. Édes­apja a háborúban halt meg, a fronton, mint katona. Édesanyját a németek lőtték agyon a megszállás idején. Teljesen árVa. Hat­éves koráig névelőszü­csétlenség. Leforráz­ták. Azóta betegeske­dik, attól kapta ezt a súlyos bajt is. S bár szülők nélkül van, — akik szerették vagy szeretnék, s nem hagynák, hogy ide­genben éljen ■— még­sem érzi az egyedüllét nyomasztó magányát. Mindenki, a gyerme­kek, a nevelők vele foglalkoznak. Neki hordják a legjobb könyveket, drótot sze­reznek, s színes cérnát a szabóműhelyből és gyümölcsöt. Nem azt, amit a konyhán adnak, hanem, amit a fáról szednek, amikor az Állami Gazdaságban dolgoznak. S míg elmondja éle­te rövid történetét, mosolyog, de az arcá­ra csendes fájdalom ül. Hallja Szeret tanulni Sólya Ica, az intézet legjobb tanulója. Tiszta ötössel végzett. És ami talán ennél is fontosabb: — gyógyul. Sólya Ilonka telje­sen szülők nélkül, de nem árván áll a vi­lágban. Ott áll mögöt­te az intézet, a neve­lőkkel, az egész állam, a néppel. « Három kislányt, há­rom különböző gyer­meket mutattunk be. Mind a hármat el­hagyták szülei, kit ön­zésből, kit nemtörő­dömségből, egyikük szüleit meg a halál ragadta el. S a három árvának biztos ott­hont, szeretetet nyújt a népi demokrácia. De vajon lehet-e pótolni a szülői szere­tetet, a családi élet melegéi? Gémes Gábor. lítö- és vontatóeszközöket ad­tunk a vasútnak. Vasúti szak­iskolákat létesítettünk. Mindez azt bizonyítja, pártunk és kor­mányunk jelentős figyelmet for­dít a vasút fejlesztésére. Az utóbbi években ja­vult a vasutasok megélhetési és kulturális helyzete, bár az elkö­vetett hibák a vasutasok között is károsan hatottak. 1956 júniu­sában azonban a Központi Ve­zetőség plénuma már foglalko­zott az elkövetett hibák kijaví­tásával. Tovább javították volna a vasutasok bérezését is. Az ok­tóberi események ezek végre­hajtását azonban megakadá­lyozták. Az ellenforradalom a vasút működésében is óriási károkat okozott. A régi rendnek vissza­állítását sóvárgóknak a vasútnál is meghúzódott kis létszámú csoportja féktelen uszítást és rá­galmazást folytatott a munkás­hatalom ellen, és megyénkben is megbénította október végén, november elején a Vasúti köz­lekedést. Előttünk ma már vi­lágos, hogy mit akartak ezek az urak, a Ferencziek, Ladányiak és más cinkosaik. A vasúton megbújt ellenséges elemek és a megtévesztettek káros tevé­kenységének következménye, hogy vasútunkat közel 750 mil­lió kár érte. Sok munkába és fáradságba kerül, míg ezt a kárt teljesen helyre hozzuk és pótol­juk. De bízunk derék vasuta­sainkban, akik erejüket megfe­szítve, nap mint nap újabb si­kereket érnek el a menetrend- szerű közlekedés biztosítása, az áruk gyors továbbítása és az anyagtakarékosság terén. A vasutasnap azonban nemcsak seregszemle, ahol szá­mot adunk elvégzett munkánk­ról, hanem az új feladatok kije­lölésének is jelentős dátuma. — Nem mondhatjuk azt, hogy mun­kánk már mindenben tökéletes és nincs javítani valónk. Még gyakran felbukkan a fegyelme­zetlenség és a pazarlás. Ellen­séges elemek pedig a munkafe­gyelem lazítására uszítanak) Vasutas dolgozók, kommunis­ták! Leplezzétek le az ellenség mesterkedéseit. Alapvető problémáinkat a kor­mány orvosolta. Pártunk javas­latára dolgozóink nagyobb ré­szénél 1957. június 1-vel bér­emelést hajtottak végre. Tényle­ges problémákkal bátran for­dulhatunk a pártszervezethez, a szakszervezethez. További előre­haladásunk feltétele, hogy a szállításokat időben, gazdaságo­san és balesetmentesen végez­zük. Növeljük a kocsik kihasz­nálását. Érdekünk a különböző szolgálati ágak jó együttműkö­désének biztosítása, az utasítá­sok és a rendeletek pontos be­tartása és az ellenség aknamun­kájának megakadályozása. Vasutasok! ŰjabD munka­sikerrel készüljünk nagy ünne­pünkre. Mutassuk meg, hogy mint az ország második hadse­regére: pártunk, dolgozó né­pünk minden időben számíthat ránk. A 7-ik vasutasnapot me­gyénk minden részében nagy­szerű ünnepségekkel tegyük fe­lejthetetlenné és felemelővé. —* Minden vasutas dolgozó család­jával együtt vegyen részt eze­ken az ünnepségekén, csatla­kozzanak hozzájuk az üzemek és a területek dolgozói is. Ünne­peljék . vélünk együtt vasutaink dolgozóit! Máté Ignác, a Kecskemét Vasúti Csomópont Pártbizottság titkára ról, édesapáról áb­rándoznak. S ő neki még ezek az ábránd­jai sincsenek meg. — Másról szokott gon­dolkozni. Arról, hogy milyen lesz a jövője. Még nem tudja, mi lesz belőle, de nagyon szeretne boldog lenni. — Mivel szórakozol? — Virágokat készí­tek és sokat olvasok. Kezembe veszem az ágyon lévő könyveket. Mesék, Verne Gyula. Már nagylányosan sza­badkozik, kissé elpi­rulva magyarázza: — Más könyvek nincsenek, pedig na­gyon szeretnék olvas­ni Mark Twaintól, Tolsztoj töl, Shakes- pearetől valamit. Elcsodálkozom ezen a nagy tanulnivágyá- son. S milyen tájéko­zott az irodalomban. Megígérem neki, kül­dök maid könyveket,

Next

/
Thumbnails
Contents