Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-08 / 184. szám

Halasi állattartók, méhészek és szőlősgazdák is bizonyítják, hogy

jó dolog a szakcsoport

(».; i szükség van az alacsonyabb típusú egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására s támogatására.« Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből.)

A Kiskunhalasi Földművesszövetkezet keretében és támogatásával három említésre érdemes szakcsoport működik: a sertéstenyésztők, méhészek és szőlővessző gyökereztetek társulása. A három szakcsoport együttesen majdnem 300 tagot számlál máris, s legalább ennyi azoknak a száma, akik kíváncsian lesik: mire mennek ezek az emberek, van-e, lesz-e megfogható eredménye a társulásnak?

A szakcsoportok tagjai azt állítják, hogy az összefogás haszna máris megmutatkozik. De beszéljenek a tények, a számok.

A sertéstenyésztő szakcsoport 33 tagja azért társult, hogy törzskönyvezett Cornwall és berk- ehite kocákat tartson s a szaporulatot szervezetten értékesítse. A földművesszövetkezet már az induláshoz nagy segítséget adott: a meglevő 31 darab anyasertés egy rés2ét hitelre kapták a gazdák. Ugyancsak kaptak 20 hold területet, ahol a kocák takarmányát közösen, a szövetkezettől juttatott vetőmagból termelik meg s állatonként osztják szét egymás között.

A szaporulatot hárombavonként átválogatják. A tenyésztésre alkalmas süldőket a földművesszövetkezet útján termelőszövetkezeteknek és állattenyésztő gazdaságoknak adják el.

A fiatal szakcsoport tagjai három jelentős előnyhöz jutottak a társulás révén: 1. Hitelkedvezménnyel az a gazda is törzsállátot vásárolha- .tott, aki a maga erejéből nem lett volna képes erre. 2. Takarmánytermő területtel és vetőmaggal segíti az állattartást a földművesszövetkezet.

3. Segít a tenyészszaporulat jó áron való értékesítésében.

A szakcsoport tagjai olyan terveket forgatnak, hogy hamarosan közös akolban helyezik el a törzset s a kiselejtezett süldőket is mint szakcsoport hizlalják meg és értékesítik.

Létszámra a legnagyobb: 230 fővel működő társulás a méhészek szakcsoportja; közel 2000 méhcsaláddal dolgoznak. Az alapszabály szerint a földművesszövetkezet elsősorban velük köt értékesítési szerződést s a szerződött méz kilogrammjáért 54 fillérrel többet fizetnek. A kezdő, ötnél kisebb családdal rendelkező méhészeket műlépellátással segíti a szövetkezet.

A méhész szakcsoportnak a rendszeresén fizetett tagdíjakból máris 4000 forint közös vagyona van, amelyből a taggyűlés határozata szerint felszereléseket vásárolnak s ezeket közösen használják.

Alsószálláson működik a szőlővessző-gyökerez- tető társulás tíz gazda részvételével. Olyan 10 holdas homokbuckán teremtettek rövid idő alatt gazdag jövedelmet ígérő pénzforrást, amely évtizedek óta parlagon hevert. A tábla egyik részén 450 000 darab símavesszőt raktak el, a másik részen pedig barackost telepítettek, ami háromnégy év múlva egymagában is nagyszerű bevételi forrás lesz. Addig sem maradnak azonban pénz nélkül a szakcsoport tagjai, amíg a vessző és a gyümölcsös hasznot ad. A csemeték jó mélyen megszántott közét burgonyával hasznosítják. A földművesszövetkezettől 60 mázsa szabolcsi Gül- baba fajtát kaptak erre a célra s a vetőmag forintértékét a termésből fizetik vissza a szántási hitellel együtt. S mivel a burgonya a vetőmag többszörösét megtenni, a termés egy része tiszta haszonként marad a tagoknak.

Újjáalakult Félegyházán.

a Honvédelmi Sport Szövetség

A Honvédelmi Sport Szövetség (volt MSZHSZ) kiskunfélegyházi alapszervezete nemrégiben újjáalakult. A taggyűlésen megválasztott vezetőség és az azon szépszámmal részvevő tagság elhatározta, hogy motorvezetői, valamint rádiós tanfolyamot indít, amelyekhez a szükséges anyagi támogatást

egyébként a szövetség megyei központja biztosítja;

Ugyancsak elhatározták a tartalékos tisztekkel és a sorköteles fiatalokkal való kapcsolat megteremtését is, hogy az ifjúság szabadságharcos szellemben történő eszmei, kulturális és sportnevelése terén minél eredményesebb munkát fejthessenek ki.

Vasutasnap előtt

Srzsil^e néni és a g^erel^...

fTTTTTTTTTTTTTVTTVTTTTTTYTTTT

A NÉNI riTVLVS nem illeti

meg. Fiatal még. Nemrég tölthette be a 20. esztendőt. És mégis azt mondják neki: Erzsiké, de sok gyereke rart.,.

Erzsiké ilyenkor mosolyog.

Nem kell félreérteni a dolgot. Erzsiké néni — Tóth Andor- né-*- mint csoportvezető Vigyáz arra. a hatvannyolc csintalan, pajlcos diák- és iskolás gyerekre, kiket a gyár vezetői az ő gondjaira bízott.

Hatvannyolc s majd mindegyik leány. Fiú csak mutatóban van. Egymásmelleit üldögélnek, paprikát csumáznak, éreznek.

NÉZEGETEM A KEZÜKET.

Az egyik ügyesebben, a másik kevésbé ügyesen végzi ezt a munkát. Hull a paprika a ládákba. Erzsiké néni pedig hol az egyik, hol a másik gyermek- csoportnál időzik. Ha szükség adja, segít, ha kell, a csintala- nabbjait megrója.

Szereti ezeket a gyerekeket, még akkor is, ha néha bosszantják. Ezt különben hamar elfelejti, benne csak a jó marad meg. Csősz Ilonka és Margit. munkájáról áradozik. A két testvér egymással verseng. Ebből a küzdelemből Margit, a kisebbik kerül ki győztesen. Kolozsvári Annát pacsirta jelzővel ruházták fel, mert munka,közben állandóan énekel. Sebők Évi és Ilonka azok közé tartozik, akik mindent megcsinálnak, sőt munkaidő után Szó nélkül ösz- szetakarítják a munkatermet. Hermonovszki Margitkának a legügyesebb üvegmosó címet ajándékozta Erzsiké néni. Fábián Annuska senkihez sem szól, csák dolgozik. Szemét időnként lehunyja. Azt hiszik, hogy

alszik. Pedig nem! Igazolja munkája. Míg barackot feleztek, addig nyolc óra alatt 98 kilót csinált meg, s ugyanakkor 98 kiló uborkát is megtisztított. — Garzó Pistiről is csak jót mond Erzsiké néni. Pista azért jött a gyárba, hogy 200 forintot keressen, Ex sikerült is. Nemsokára nagymamához utazik.

Érdekességként kerül szóba Sz. Nagy Mária, akit csak úgy hívnak a leányok — jampi. Nem ok nélkül kapta ezt a titulust. Mindig jár a szája s olyan dolgokat mond, amit bizony a rendes kislányok nemigen értenek: elmegyek estére csörögni, pipec, klassz srác volt, esőnácija Van, stb. Megkérdezték, magyarázza meg, mit is jelentenek ezek a szavak, Mária válaszolt. Leánytársai végül csak annyit mondtak neki: Beszélj úgy, ahogy édesanyád tanított!

CSAK EGY-KÉT GYÖNGYSZEM mindez a nagy csoportból s lám minden gyerek egy- egy külön tanulmány. Az egyiket ez, a másikat más jellemez. Nincs könnyű dolga köztük Erzsike néninek. De 6 úgy, mint a jó édesanya, igyekszik mindenkinek segíteni. Az egyiknél jobban, a másiknál kevésbé sikerül. Nem baj, majd a tapasztalat birtokában később jobban megy minden.

Ettől függetlenül, a napi 50 mázsa paprika feldolgozása, melyet terveznek, azt mutatja, Erzsiké néni gyermekhadával sok mindenre képes.

IGAZODNI IS TUDOM EZT.

Már kiléptem az ajtón, amikor a hangos szóváltás megfordulásra kény szeritett. Mit láttám? A gyermekek, mint a sáskaliad, rohantak a kocsihoz, amely a csumázáSra váró paprikát hozta.

— Ne hagyd magad!

— Hozd már! Síess! — szavakkal biztatták társaikat azok, akik eközben is dolgoztak.

Megnyugodva és jóleső érzéssel siettem a gyár kapuja felé, mert most már biztos voltam abban, hogy Erzsiké néni jól foglalkozik a gyerekekkel, jól gyü- mölcsözteti munkakedvüket, szorgalmukat.

Venesz Károly

Népköztársaságunk Minisztertanácsa, pártunk javaslatára, 1951. junius 26-i határozata alapján minden év augusztus második vasárnapját Vasutasnappá nyilvánította. Ezzel a rendelettel pártunk és kormányunk sok egyéb mellett kifejezésre juttatja, hogy mennyire megbecsüli a Vasút dolgozóinak munkáját és milyen nagy fontosságot tulajdonít a vasútnak.

A vasutasnap a vasúti

munka megbecsülésének kifejezője. Ez a nap a magyar vasutasok nagy seregszemléje, amelyen számot adnak elvégzett munkájukról dolgozó népünknek, munkáshatalmat megtestesítő kormányunknak és egész országunk vezetóerejének, pártunknak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak.

Ilyen nagy ünnepek, évfordulók alkalmával szokás a megtett utat felmérni, hogy abból megfelelő tanulságokat vonjunk le a jövő feladatait illetően. Tartsuk meg ezt a szokást most is, vessünk egy pillantást a hátunk mögött hagyott időre. Soha

_ í nem eVul el es mindig időszerű .fannak felelevenítése, hogy bol- _idog — bár néha kanyarokkal — _£de állandóan felfelé ívelő száll: bad életünk előtt a Szovjetunió Ifelszabadító cselekedete nyitotta jírneg az utat. Ne felejtsük el, -Jhogy a háború, a pusztulás ta- ílán legjobban a vasutat sújtotta. c| Vágányhálózatunk mintegy 40

í százaléka ment tönkre. Még em- 5 lékezünk a lerombolt hidakra, ■Jäz összedőlt raktári, szertári és rjmás épületekre, fűtőházakra és műhelyekre, az elpusztult és nyugatra hurcolt kocsiparkra és .vontató járművekre. i| De arra is emlékszünk, hogy ,ía vasút újjáépítését pár tunic, a | kommunisták kezdeményezték. -'.A vasutasok helytállása, haza- :Jfias munkája nyomán gyorsan ’{helyreállt a közlekedés. A vas- utas dolgozóknak a párt iránt ;; érzett bizalmának, szeretetének -lés hűségének első nagy csatája,- tűzpróbája a vasút újjáépítése -; volt. Az azóta eltelt időben ,'vasútunk, közlekedésünk sokat

l fejlődött. Üj, korszerű pályákat, 'berendezéseket építettünk, szálSzülők nélkül, de nem árván

Sólya Ilona, a kis beteg

Porcelánharangok jelzik a delet

egy nyugatnémet városban!

A nyugat-németországi Fürth; város tanácsházának tornyában i porcelánharangok szólalnak megj minden délben. A harangok! Franciaországban készültek és| hangjukat hangszórók továbbít-» ják. A härangszo három kilomé- - tér távolságra is elhallatszik.

Fizesse elő a Petőfi Népét

in.

Az intézet legidősebb növendéke. Tizenötéves. Szinte nagylány már. S bár elérte azt a kort, amikor a lányok már szívesen táncolnak, ő mégsem mehet. Ágyban fekszik, beteg. Csont-tbc- je van. S bár mozdulatlanul fekszik, kezei mégis fürgén mozognak, gyönyörű virágokat csinál. S a virágok drótból font szirmai átszőve szirtes cérnával, tükrözik lelkének finom szálait.

Az ő sorsa talán a legszomorúbb. Édesapja a háborúban halt meg, a fronton, mint katona. Édesanyját a németek lőtték agyon a megszállás idején. Teljesen árVa. Hatéves koráig névelőszücsétlenség. Leforrázták. Azóta betegeskedik, attól kapta ezt a súlyos bajt is.

S bár szülők nélkül van, — akik szerették vagy szeretnék, s nem hagynák, hogy idegenben éljen ■— mégsem érzi az egyedüllét nyomasztó magányát. Mindenki, a gyermekek, a nevelők vele foglalkoznak. Neki hordják a legjobb könyveket, drótot szereznek, s színes cérnát a szabóműhelyből és gyümölcsöt. Nem azt, amit a konyhán adnak, hanem, amit a fáról szednek, amikor az Állami Gazdaságban dolgoznak.

S míg elmondja élete rövid történetét, mosolyog, de az arcára csendes fájdalom ül. Hallja

Szeret tanulni Sólya Ica, az intézet legjobb tanulója. Tiszta ötössel végzett. És ami talán ennél is fontosabb: — gyógyul.

Sólya Ilonka teljesen szülők nélkül, de nem árván áll a világban. Ott áll mögötte az intézet, a nevelőkkel, az egész állam, a néppel.

«

Három kislányt, három különböző gyermeket mutattunk be. Mind a hármat elhagyták szülei, kit önzésből, kit nemtörődömségből, egyikük szüleit meg a halál ragadta el. S a három árvának biztos otthont, szeretetet nyújt a népi demokrácia.

De vajon lehet-e pótolni a szülői szeretetet, a családi élet melegéi?

Gémes Gábor.

lítö- és vontatóeszközöket adtunk a vasútnak. Vasúti szakiskolákat létesítettünk. Mindez azt bizonyítja, pártunk és kormányunk jelentős figyelmet fordít a vasút fejlesztésére.

Az utóbbi években javult a vasutasok megélhetési és kulturális helyzete, bár az elkövetett hibák a vasutasok között is károsan hatottak. 1956 júniusában azonban a Központi Vezetőség plénuma már foglalkozott az elkövetett hibák kijavításával. Tovább javították volna a vasutasok bérezését is. Az októberi események ezek végrehajtását azonban megakadályozták.

Az ellenforradalom a vasút működésében is óriási károkat okozott. A régi rendnek visszaállítását sóvárgóknak a vasútnál is meghúzódott kis létszámú csoportja féktelen uszítást és rágalmazást folytatott a munkáshatalom ellen, és megyénkben is megbénította október végén, november elején a Vasúti közlekedést. Előttünk ma már világos, hogy mit akartak ezek az urak, a Ferencziek, Ladányiak és más cinkosaik. A vasúton megbújt ellenséges elemek és a megtévesztettek káros tevékenységének következménye, hogy vasútunkat közel 750 millió kár érte. Sok munkába és fáradságba kerül, míg ezt a kárt teljesen helyre hozzuk és pótoljuk. De bízunk derék vasutasainkban, akik erejüket megfeszítve, nap mint nap újabb sikereket érnek el a menetrend- szerű közlekedés biztosítása, az áruk gyors továbbítása és az anyagtakarékosság terén.

A vasutasnap azonban

nemcsak seregszemle, ahol számot adunk elvégzett munkánkról, hanem az új feladatok kijelölésének is jelentős dátuma. — Nem mondhatjuk azt, hogy munkánk már mindenben tökéletes és nincs javítani valónk. Még gyakran felbukkan a fegyelmezetlenség és a pazarlás. Ellenséges elemek pedig a munkafegyelem lazítására uszítanak) Vasutas dolgozók, kommunisták! Leplezzétek le az ellenség mesterkedéseit.

Alapvető problémáinkat a kormány orvosolta. Pártunk javaslatára dolgozóink nagyobb részénél 1957. június 1-vel béremelést hajtottak végre. Tényleges problémákkal bátran fordulhatunk a pártszervezethez, a szakszervezethez. További előrehaladásunk feltétele, hogy a szállításokat időben, gazdaságosan és balesetmentesen végezzük. Növeljük a kocsik kihasználását. Érdekünk a különböző szolgálati ágak jó együttműködésének biztosítása, az utasítások és a rendeletek pontos betartása és az ellenség aknamunkájának megakadályozása.

Vasutasok! ŰjabD munkasikerrel készüljünk nagy ünnepünkre. Mutassuk meg, hogy mint az ország második hadseregére: pártunk, dolgozó népünk minden időben számíthat ránk. A 7-ik vasutasnapot megyénk minden részében nagyszerű ünnepségekkel tegyük felejthetetlenné és felemelővé. —* Minden vasutas dolgozó családjával együtt vegyen részt ezeken az ünnepségekén, csatlakozzanak hozzájuk az üzemek és a területek dolgozói is. Ünnepeljék . vélünk együtt vasutaink dolgozóit!

Máté Ignác, a Kecskemét Vasúti Csomópont Pártbizottság titkára

ról, édesapáról ábrándoznak. S ő neki még ezek az ábrándjai sincsenek meg. — Másról szokott gondolkozni. Arról, hogy milyen lesz a jövője. Még nem tudja, mi lesz belőle, de nagyon szeretne boldog lenni.

— Mivel szórakozol?

— Virágokat készítek és sokat olvasok.

Kezembe veszem az ágyon lévő könyveket. Mesék, Verne Gyula. Már nagylányosan szabadkozik, kissé elpirulva magyarázza:

— Más könyvek nincsenek, pedig nagyon szeretnék olvasni Mark Twaintól, Tolsztoj töl, Shakes- pearetől valamit.

Elcsodálkozom ezen a nagy tanulnivágyá- son. S milyen tájékozott az irodalomban. Megígérem neki, küldök maid könyveket,