Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-07 / 183. szám
cl táUejJínztt és hazaszerete A DUNA FELŐL egy őszülőhajú férfi bandukol. Kezében képet szorongat, képzeletében még most is a felhőszínű Duna habjai verődnek a parthoz. Éber Sándor festőművész ez a kékszemű férfi, aki a szinpompás pasztell színek lírai érzékenységével már oly sokszor megörökítette a Baja környéki tájat. Régen láttuk egymást. Jól esik ez a váratlan találkozás. Néhány, röpke pillanat múlva már a művészet világában járunk gondolatainkkal és szeretetünkkel. A művészet széppé teszi és összeforrasztja az emberek életét. Ebben a szellemben kezdődött meg közöttünk a beszélgetés. — Nap mint nap járom motorcsónakommal a Dunát. Figyelem a színeket, a szépségekben gazdag tájat. S vászonra festem a természet pompázó világát. Ez a táj is az én hazám, s arra törekszem, hogy akik látják képeimet, azt mondhassák róla: ez a festő ismeri és szereti is a hazáját. EZEKUTÄN a bajai képzőművészet életéről és terveiről szőjük tovább gondolatainkat. Éber elmondja, hogy most nagy munkában vannak a bajai képzőművészek. Készülnek az őszre tervezett bajai Dunatáj című kiállításra. Ezt a kiállítást a Türr István Múzeum rendezi, s a zsűrit a Képzőművészek Szövetsége adja. Még ez évben több bajai festőművész mutatkozik be a gyűjteményes kiállításon belül — legújabb alkotásaikkal. így többek között Mikii Ferenc és Miskolci Ferenc festők. Mikii most a tokaji alkotóházban dolgozik, így kiállításának zömét majd a AZ MSZMP CSIKÉRIA községi szervezete a múlt hét végén taggyűlést tartott, amelyen az országos pártértekezlet anyagát tárgyalták meg. A jelenlevő elvtársak egyhangú helyesléssel, örömmel fogadták a határozatot és megbeszélték annak végrehajtásával kapcsolatos tennivalókat. A napirend után elhatározták, hogy legközelebbi taggyűlésükön az ifjúság kommunista nevelésének kérdését tűzik napirendre. A BÁCSALMÁSI JÁRÁSBAN az országos pártértekezlet anyagát összevont párttaggyűlésen vitatták meg. Az országos tanácskozás határozatait a tagtokajvidéki képek alkotják. Miskolci akvarellekkel szerepel. Tizenöt év után a bajai festők kiállításai sorozatában ismét szerepel Pártayné Éber Anna is. Anyagának nagy része a balatoni táj szépségeit tárja elénk. A BAJAI FESTŐK örömmel készülnek a decemberben sorra- kerülő megyei képzőművészeti kiállításra is. Augusztus 18-án Pécsett rendezik meg Baranya, Somogy, Tolna és Baja képzőművészeinek kiállítását. Ez elé bizakodva tekintenek. Jó lenne, ha a megye képzőművészeinek sugallatára megrendeznék Pesten a Bács megyei művészek kiállítását. Ha ez sikerülne, akkor a fővárosiak véleménye is megváltozna avidék kultúrájáról. Ahogy a magyar művészetben egész külön arculata volt a nagybányaiaknak, szolnokiak-, nak és a régi Kecskeméti Művésztelepnek, így új színt jelentene Baja pikturája, ami kinőtt a helyi keretekből, érdeklődésből. A bajai festők úgy érzik, hogy a helyi tanács segíti majd őket elképzeléseik megvalósításában. Ezekutón sort kerítünk a képzőművészeti csoport gondjaira és vajúdására. Külön ' kell választani a kecskeméti és bajai képzőművészeti csoportokat. Legyen mindegyik önálló, de legyenek egymással szemben megértők és egymást segítők. Évek óta fennáho probléma ez. Ha a bajai csoportnak is lesz önálló képviselője, akkor könnyebben megy az anyagbeszerzés, s ezáltal a munka is fellendül. f HÍREK gyűlés részvevői egyhangúan örömmel vették tudomásul és számos javaslatot tettek azok végrehajtására vonatkozóan. Állást foglaltak amellett, hogy a párt politikáját kisgyűléseken és egyéni agitáció formájában ismertetik a járás dolgozóival. Foglalkoztak azzal, hogy a pártmunka további megjavítása érdekében a párthelyiségeket a kommunisták és pártonkívüliek otthonává teszik.. Meghatározott időben nyitva tartják és ott klubéletet alakítanak ki. Indítványozták a pártvezetőségnek, hogy a párthelyiségekbe politikai viták rendezését bizonyos időközökben szervezzék meg. A MÜVÉSZTELEP körüli huzavona is megoldódott. Az alkotóház ma már nem átmeneti szállás az ide beutalt művészeknek, hanem ott kapott lakást és műtermet Göldner Tibor bajai festő, és műtermet Wein- tráger Adolf vaskúti képzőművész is. E megoldás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a két festőművész nyugodt körülmények között alkothasson és élhessen. örömmel újságolja, hogy a képzőművészeti kör termét most alakítják és ősszel ismét megindulnak a képzőművészeti előadások. Az idei anyagot a magyar művészet tárgyköréből merítik. Az elmúlt években a képzőművészet korszakait ismertették. A KÉPZŐMŰVÉSZETI kérdéseken kívül még egy kis irodalomra is jut időnk. Éber Sándor örömmel állapítja meg, hogy könyvkiadásunk az utóbbi hónapokban örvendetesen fejlődik. Sok szép, ízléses kiállítású könyv jut az olvasók kezébe. Ez is elősegíti a művészet megszerettetését és egészséges kibontakoztatását. Már alkonyodik, amikor bú- csúzkodunk. A Duna fenséges nagy vizén bíborvörös ruhákban táncolnak a lenyugvó nap sugarai. Szép ez a táj, telve művészettel, erővel és boldog emberekkel. Bieliczky Sándor Új szabályrendelet Kecskeméten a piaci helypénzről és az árusítás rendjéről Régi mulasztást pótolt a Kecskeméti Városi Tanacs 1957. július 12-i ülésén, amikor megtárgyalta és elfogadta a piacról, a piaci helypénzszedésről és a közterülete.«. elfoglalásáról szóló szabályrendeletet. Évek óta nem volt a városnak a piacok és vásárok rendjét szabályozó rendeleté és ez nagyon megnehezítette a városi tanács VB kereskedelmi csoport és a piackezelő- ség munkáját. Az uj szabályrendelet a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának 1090/1956. számú határozat alapján elkészített mintatervezet alapján a helyi sajátosságok figyelembe vételével készült és 14 paragrafusban foglalja magában a forgalomba hozható áruk, az árusítási idő, az egészségügyi védelmi intézkedések, a piacrendészet és panaszok elintézése, valamint a büntető rendelkezések szabályait. Ezzel sok vitás kérdést old meg, elősegíti az illetékes szervek munkáját. A szabályrendelet foglalkozik a helyhasználati, a mérlegelési és a mérlegkölcsönzési díjak rendezésével is. Indokolttá teszi a helypénzdíjak rendezését az, hogy a piaci árak 1946-hoz viszonyítva naayon sokat változtak, a helypénzdíjak viszont általában az 1946-os szinten maradtak. Fonák helyzetet mutat az is, hogy néhány környező községben, ahol a helyi tanácsok már korábban rendezték a helypénzdíjakat, ma jóval magasabb díjtételek vannak érvényben, mint a kecskeméti piacon, az értékesítés viszont sokkal előnyösebb a termelők részére a megyeszékhely piacán. A piaci helypénzdíjakra vonatkozó felső határt ugyancsak a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1090/1956. sz, rendelete állapítja meg, azonban a Kecskeméti Városi Tanács szabályrendelete a díjtételek meghatározásánál a legtöbb esetben nem éri el a városokra vonatkozó felső határt. A díjtételek emelkedése a termelők részére egyes esetekben filléreket jelent csupán, állatvásárok alkalmával néhány forintot, azonban az egész év folyamán városi viszonylatban jelentősen emeli a városi tanácsnak a piacokból eredő jövedelmét. Ezt a többlet- jövedelmet a városi tanács városfejlesztésre fordíthatja. Az új szabályrendeletet a városi tanács városszerte közszemlére teszi és augusztus 8-án, csütörtökön hatálybalépteti. Kecskemét, 1957. aug. 5. Kecskeméti Városi Tanács VB Piackezelősége Tűz Eunbarocson Augusztus 1-én, a déli órákban Kunbaracs, Kastély-dűlőben Haraszti Sándor tanyájában tűzeset történt. A tüzet hároméves fia okozta azzal, hogy a cséplésre váró gabonaasztag tövében rá akart gyújtani. AZ OLVASÓ SZEMÉVEL KECSKEMÉT Törmelék az állomás előtt Meddig lesznek még épület- törmelék-halmok a Máriavárosi állomás előtt? Kérdezi velem együtt sok más, meglettkorú ember. Szándékosan használom a meglettkorú jelzőt, mert — sajnos — fiataljaink nem sokat törődnek városunk rendjével, tisztaságával. Valahányszor bővítették, vagy tatarozták az állomás épületét, a törmeléket mindig az épület előtti térre vitték. 25—30 évvel ezelőtt nem ütközött meg rajta senki, mert a lapályos térség lassan feltöltődött. Pár év óta ez már ízléstelen és a tisztaság rovására megy. Az utóbbi időben autóbuszvégállomás is létesült az állomásépület előtt. A múlt héten egy elárusító pavilont is helyeztek el a Tatársor felőli oldalon. Éppen ezért ideje már, hogy valami történjék a tér rendezése ügyében. Egy öreg nyugdíjas Szülik nélkül, de nem árván Kószó Ilona c Hí Riadt, őziketekintetű, vékony kislány, ő a legkisebb s a legfiatalabb is. Most lesz ti- zenkétéves. Gyermek- életének tragédiája semmivel sem kevesebb, mint a többi lányé. Ügy érzem, nincs jogom firtatni kurta élete történetéi Ezért a játékairól beszélgetünk: — Mivel szoktál játszani? Szinte szégyellj bevallani. Fogót, hunyót játszunk a lányokkal, meg labdázunk. — Arcocskáján látszik, mást is szeretne mondani. Megelőzöm: — Babád van-e? — Igen — hajtja le fejét, azután eltörik a mécses. Szipogva válaszol: —• Tetszik tudni, baba van ... De nem merek játszani vele, mert ... félek, hogy kinevetnek a lányok. — Miért? — Mert ők már nagyok s nem szoktak babázni. Én egyedül meg szégyellek. Vajon, tudja-e ezt Kószó Ilona édesanyja? Volt-e már lelkiis- meretíurdalása kislánya sorsáért? Nem. Aggódás nem volt s talán nem is lesz ebben az »édesanyában«. — Mert a kis Ica még nem is látta a mamáját. Pedig nem messze, Mórahalmán él. S az anya még annyit sem törődik gyermekével, mint az, akinek ez hivatalból kötelessége. Hivatali kötelesség? Milyen rosszul hangzik. Az otthon nevelői, igazgatója nem hivatali kötelességből, hanem anya helyett édesanyaként szereti az összes lányokat, s köztük is legjobban a »lib- linget«. a legkisebbet. S a gyermek — bár állandóan szülei járnak az eszében — a nevelőket várja, hogy megsimogassák, becézzék. A kis Ica a legjobban az igazgatónőt szereti, s e mellett az intézetet, amely igazi otthont nyújt számára. Ez a kislány meg is becsüli, tudja, mit kell tennie azért, hogy visz. ßzaadja mindazt, amit kapott a nép államától, a nevelőktől. Jó tanuló. Az évzáró vizsgán bizonyítványában egy négyes volt csak. A többi ötös. Ezt a kislányt nem kell biztatni. Vajon hány szülő ígér biciklit, hajasbabát gyermekének, hogy jól tanuljon? A kis Icának nem kell ígéret. Tanul anélkül is. Csupán egyet kér, legkisebb amit itt meg is adnak f neki: a szeretetek S mint minden lány, | 6 is kedveli, szereti aj szép ruhát. Fürge, ug-i rá ló léptekkel szalad j előttem a folyosó kő- | kockáján, hogy meg-f. mutassa nekem a leg-| szebb ruháját. Ügy| hozza elém a karján, | mint törékeny virágot f szokás. — Meglibbenti, I szemével szinte kérdi: * tetszik? — Igazán szép ruha, | nagyon szép —, dicsé-1; rém s közben nem áll- $' hatom meg, megcsóko-|j lom örömtől sugárzó | arcocskáját. | Boldog érzés látni | ezt a gyermeket, amint |' egyszerű kis karton-1! ruháját mutogatja, |j amit második anyja,; j a nép állama vett neki, it Mint ismeretes, városunkban gyűjtik az utca fáiról a virágokat. A virág az elérhető ágakról lefogyott. Most a gyógynövénygyűjtők ahhoz folyamodtak, hogy letördelik a fáknak az el nem érhető ágait. Ezáltal köny- nyen le tudják szedni a virágokat. Sőt egyesek túlbúzgósá- gukban már tovább is mentek. A nagyobb fiúk szedik a virágot, a letördelt ágakat, a kisebbek pedig elhúzzák hazafelé. Nem a gyűjtés ellen emelek kifogást, hanem az ellen a vandál pusztítás ellen, amit ezek a gyerekek csinálnak. Leszedik a virágot, letördelik a gallyat, sőt egyesek attól sem riadnak visz- sza, hogy baltával és ágfűrész- ^ szel szedik a virágot. Nekem 7 az a véleményem, hogy a virág- íszedők sokkal jobban tönkrete- jszik a fákat, mint a szövőlepke. Dénes István Kellemes szórakozás lenne • Egyik nap, a város központiján lévő szökőkút mellett, egy Ipádon ülve, beszélgetésre lettem :figyelmes. Azt vetette fel valaki, milyen jó lenne, ha délutánonként néha itt egy kis térzenét is hallhatnának. A munkából hazatérő dolgozók, gyermekes anyák, idősebb asszonyok szoktak itt leülni, akik egyúttal egy kis szórakozást is találnának. A beszélgetéshez többen is csatlakoztak s többen mondták, bizony jó lenne. Nem sajnálnának érte egypár fillért. Bizonyára volna itt, Kecskeméten olyan zenekar, amelyik erre vállalkozna. Ezek a zenés délutánok városunk életét egy kissé felfrissítené, felvidítaná. Ügy vagyok értesülve, hogy több vidéki városban ezt már bevezették. Németh Istvánná Virágágy a szemétdomb helyén A Széchenyi körút s a Lugossy István utca sarkán régtől fogva áll a betonból készült mélyített szemétgyűjtő láda. Jó három évtizeden át derekasan teljesítette feladatát. Sajnos, évről-évre egyre több szemét, különösen szénsalak került a ládába és mellé. Az utóbbi években 10—< 12 méterre is elnyúlt a szemét- rakás. Magassága gyakran meghaladta a ládáét is. Ez év tavaszutóján végre a ládát teljesen felszedték és elszállították. Két tőszomszéd, Kuti Béla és Lukács István, a gödör környékét nyomban felásta és egy 13 —14 méter hosszú, két és fél méter széles virágágynak vetette meg az alapját. Nem egy ember akadt, aki munkájukat hiábavalónak tartotta. Ám a virágültetők fáradhatatlanok voltak. Városunk egyik legforgalmasabb útkereszteződésénél, autó- buszmegálló mellett végre megszűnt a dísztelen, bosszantó helyzet, üde virágágy felejteti el a környék lakosainak ízlését sértő mulasztást. Egy viUanegyedi lakos Két felejthetetlen hét Július eleje óta zsivallyal tellek meg a badacsonyi iskola falai. Kecskemét fiú és leány úttörői boldog hetet tölthettek a Balaton partján. Az idő nagyon hamar eltelt, de az emlékek megmaradtak. Nem tudjuk elfelejteni, amikor hajóval Fonyódra mentünk) Itt találkoztunk a táborozó kecskeméti fiúkkal, akik megcsóna- káztattak bennünket. Keszthelyen is voltunk, megnéztük a város nevezetességeit, a nagy Balaton-múzeumot. A nyaralás közben nem feledkeztünk meg a strandolásról sem. Bár az idő nem kedvezett, mégis sokszor élveztük a Balaton hűs hullámait. Rendeztünk jelmezbált és nagy tábortüzet. Ezekben minden őrs egy kis műsorral lépett fel. Sajnos, végeszakadt ennek is egyszer. Köszönjük mindazoknak, akik elősegítették részünkre ezt a gyönyörű nyaralást. Vetéssy Zsófia Öt éve fekszik eszméletlenül kórházban A minap volt öt esztendeje annak, hogy az akkoriban ötéves Veverly Missiont egy gépkocsi-baleset után eszméletlenül bevitték egy New York-i kórházba. A kislány azóta sem tért magához.
