Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-04 / 181. szám
znswx AXJBL * Rovatvezető: rr í) T1T Egyszerű és bonyolult huszár-végj átékok A bábok értékét a minősített sakkozó is csak az alapállásban tudja szabatosan meghatározni, ismeri a tisztek menetmódját, változó értékét a játszma különböző /szakaszaiban, de sokszor bizonytalan a könnyű tisztek erejének teljes kihasználásában, különösen a végjátékban. Sok fárasztó számítást megtakaríthatunk, ha a legegyszerűbb állásokat tökéletesen ismerjük és mindig szem- előtt tartjuk a tisztek hatáskörére vonatkozó alapelveket. Néhány huszár-vég játék gondos vizsgálatából olyan tanulságokat nyerünk, amelyek nélkül sokat hibázhatunk a végjátékokban. íme a huszár-végjátékok ábécé-jé- nek néhány kitűnő példája: m Világos nyer Szabály: A huszárnak mindig a gyalog mögött kell állni. A fenti állásból a nyerés: 1. Hd4!, Ke5 2. Kd2, Kd4: 3. f6. Ha világos felületesen 1. Hd6-tal Indul, Ke5 után a játszma már nem nyerhető. II. Llj Sé ui. fii Ez az úgynevezett Philidor-féle döntetlen állás. (A huszár döntetlent ér el szélső vagy középgyalog ellen, ha az még nem lépte át a hatodik sort.) 1. —, Hc8t 2. Kb7, Hd6f! 3. Kc7, Hb5f! 4. Kb6, Hd6! 5. Kc6, Hc8 6. Kc7, Ha7 és döntetlen. — 3. —, He8f? után világos nem nyerhetne. IV. Döntetlen Csak az alapelv ismeretében tud sötét pontosan játszani. Itt a döntetlen 1, Hf3! 2. a6, Hd4! 3. Itb7, Hb5! lépésekkel érhető el. 1. , Hg4? veszít, mert 2. a8, HC5 Után 3. Kb7! következik. Döntetlen A huszár a gyalog előtt áll s ezért világos nem tud nyerni. íme két Ez az állás is pontos játékvezetést lehetőség: 1. —, Kd3 2. b4, Kc4 3. b<, ! igényel. A döntetlen elérésének 1*5 Kc5 4. Kg2, Kb6 és döntetlen, vagy l. —, Kd3 2. HB5, Kc2 3. Ildit, Kc3 És döntetlen. egS'etlen útja: X. He2t!, Kdl! 2. Hc3t, Kd2 3. Ha2! és döntetlen. Ha 1. Hd2f?, akkor Kd2 2. IIc5!, Kc3! 3. Heá, Kbl 4. H12, Kc4! és sötét nyer. Ne felejtsük el végül, hogy a huszár a középen legerősebb, itt 8 mezőt ural. Ami a huszár és futó értékének összehasonlítását illeti, Ma- rőczy a következőket hangsúlyozza: A mezőkre való hatást véve alapul, a nyers számítás azt mutatja, bbgy a huszár gyengébb báb a futónál, a gyakorlatban azonban a számítást nagyban befolyásolja a huszár mozgékonysága és az a körülmény, hogy a tábla minden mezőjét elérheti, míg a futók bármelyike a nagyobb hatáskör ellenére, csak eredeti alapszínén mozoghat. Ez kiegyenlíti a két tiszt közötti erőkülönbséget. Sakkelvek Lasker joggal figyelmeztet arra, hogy a huszár általában a futó előtt hozandó játékba. A francia védelemben a huszár menete c3—b5—a3 és végül c2-re nagyon hosszadalmas; jobb egyenesen Vd2-Vel kapcsolatosan Hdl lépéssel s aztán c7—c5-re c2—c3. Tarrasch szerint: „akié a futópár, azé a jövő“ —, de ugyancsak Tarrasch mondja: „a huszárok támadásra sokkal alkalmasabbak, mint védelemre.“ A huszár, összeköttetésben egy szabadgyaloggal, gyakran legalább is olyan erős, mint egy bástya, ellenben a szélső mezőkön álló huszárra illik a szólás-mondás: „Mustár a táblaszélen — a játékosra szégs^en.“ — Kecskemét huszas sakkcsapata vasárnap délelőtt 9 órakor^ barátságos mérkőzésen játszik a szovjet helyőrség válogatott csapatával. A2 első ilyen mérkőzés iránt nagy érdeklődés mutatkozik. A sakkotthon vezetősége kéri a kijelölt versenyzőket, hogy háromnegyed 9 órakor pontosan jelenjének meg a Szakszervezeti Székház sakktermében. H alászcsárdái avatnak a dunavecseiek augusztus 20-án A dunavecsei pártszervezet, a tömegszervezetekkel karöltve, azon dolgozik, hogy emlékezetes ünneppé tegye augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét. A tervek között van a dunavecsei földművesszövetkezet halászcsárdájának felavatása, amelynek az építését a Duna parton már elkezdték és úgy tervezik, hogy sZ alkotmány ünnepén már ott vendégelik meg a dunavecseieket jó dunai, halászlével és finom sült- hallal. — D. L. — írjat Reve Jenő í/Ck&Gt'i'foCt’jfuV I C S K ÍE IMI IÉ T II Egy ismeretlen régi ház Ha valaki azt kérdezné, hogy melyek Kecskemét legrégibb epületel, rá lehetne mutatni a város főtere körül elhelyezkedő templomokra és az ugyancsak központi fekvésű Ökollegiumra, és már nemigen volna több dicsekedni valónk. Ezeken kívül alig v»n száz évnél idősebb ismert épület a város területén. Pedig az a hely, ahol Kecskemét fekszik, kimutathatóan 3—4000 éve lakott terület. Hogy lehet mégis, hogy épületekben vagy épületmaradványokban ennek jótormán semmi emléke sincs? Az építéshez régebben használt anyag múlandó természete hozza ezt magával. A város falusias külsejű lakóházai még száz évvel ezelőtt is túlnyomórészt vályogból készültek, tetejüket nád, legjobb esetben zsindely fedte. Az utcák rendszertelenül helyezkedtek el. Néhol terekké tágultak, de gyakoribbak voltak a zegzugos, szűk sikátorok. Évszázadok során, a szigorú tűzbiztonsági intézkedések ellenére, többször leégett a város. Ha az aprő házak között valamelyik városszélen tűz ütött ki, az szélirányban végigégette az egész várost. A tető elhamvadt, a váiyogfalak szétmállöttak. Az omladékkal aztán az történt, hogy ott maradt a tetthelyen. Nem volt érdemes a hulladékot a város árkán kívülre fuvarozni. Elegyengették a régi helyen. 6s a helyére került új épület, szomszédai közül kiemelkedve, egy kissé magasabbra ágaskodott. Ez többször Is megismétlődött. Végül több rétegben egymás fölött feküdtek az elmúlt, elpusztult régi házak, és légiéiül trónoltak az élő város házal. Emiatt a város legrégibb részei az újabb fészekhez képest magasabban fekszenek. A szintkülönbség nem égy helyen több ölet ér el. De a feltöltődés nyomai másképp is megállapíthatók. Régebbi épületeink, műemlékeink a környezetükhöz képest lesüllyedteknek látszanak. Hogy milyen délceg, mutatós házak lehettek azok valaha, alig árulja el valami. Egy ilyen régi háza* szeretnék állításaim bizonyítékaként bemutatni. Egy házát, amely elvész; a szomszéd házak között, mert semmiben sem különbözik azoktól. A fordított Z-vonalú Ladányi utcában ván a ház, és á 10-es számot viseli. A Gáspár András utca Don-kanyar néven ismert kiszélesedő vészétől balfelé nyílik az utca 3 főúttal egyiránvban, mintha annak elágazása volna. Néhány lépés után balfelé kanyarodik az utcának ez a kezdő része. A Z hosszabb, középső vonala éppen a régi házig nyúlik és amellett elhaladva, egy vakolatlau, öreg téglafallal, azon pedig egy avult, testetlen kis ka- púval, zsákutcában végződik. A Z másik, rövidebb szára a lü-es számú ház kapujával szemben, a Kádár utcába vezet. A ío-es számú házon kívülről alig van valami feltűnő. Alacsony parasztháznak látszik. Sima, fehérre meszelt; a fala. Utcára néző két kis ablaka fölött rovátkás; szemöldökkő látszik. Azt Is bemeszelték. Kéménye va- lantikor széles szabadkémény lehetett. Erre a szabad-; kémény alapra toldották rá az újabb, keskeny kürtös- ; kéményt, a kapun belépve, hosszú udvar tűnik sze-: műnkbe kicsiny lakásoKkal. — A kaputól jobbra,; — az utcáról már szemügyre vett — régi ház: végén vasrácsos szobaablak és ugyancsak vasrácsos pinceablak. Az udvar felől van a bejárat.: Nyitott, fedett folyosó, gondosan tisztára súrolt apró-; tégla padozattal. A ház lakói — rokonszenves idős házaspár — szívesen mutatják a helyiségeket. Mindenütt: méter vastag téglafalak. A kapu melletti szobába ve-; zetnek a lakók. Ennek a szobának középen összefutó,: kolostorboltozata van. Állítólag a görög egyházhoz tar- : tozó kecskeméti lakosoknak volt itt egykor kápolnájuk. Az épületet ismerők kardoskodnak a kápolnamúlt mel- 1 lett. Az utca felé eső ablaktalan falon lett volna az! oltár, — mögötte egy csigalépcsőv nyílott és vitt a' pincébe. A pincébe most az udvar felől széles, parkettszerűen ; rakott téglaboltozatos lépcsőn lehet lemenni. A lépcső j jobboldalán falbaerősített, rozsdás, vas kapaszkodókor- < lát. A pince mennyezete fent keskenyedő, ellipszis bol- ■ tozatú és szinte templomhajó magasságú. Jó nyújtóz- < kodásnyi magasságban a téglák közé erősített, rozsda- ; rágta, arasznyi vaskarikák rstingenek több helyen ará- nyosan elosztva. Mi célt szolgálhattak? A boltozatos; szoba alatt még megvan a falból kihajló csigalépcső ■ maradványa. Három-négy lépcsőfok, korhadt kemény-; fadeszkával borított felsőlappal. A lépcsőnek a pince-; talapzatig vivő részét már elbontották. A kívülről látott pinceablak rácsán belül szivacsszerű terméskő falazat. A nagy kődarabok a rajtuk lecsúsztatott holmiktól lekerekedtek, fényesre csiszolódtak. Az ablak alatt, az udvar felé, jó mélyen benyúló, méternyi ma- gasságú, boltozatos nyílás. A végét téglafal zárja el. ; Azt mondják, a zárófalon túl is van folytatása az udvar alatt, ,á szomszéd ház felé. A ház szerény külseje ellenére egyik legrégibb téglaépülete lehet a városnak. \ A XVII. század második felében, tehát a török - idők vége felé, bizonyára nyalkább külsővel, már fenn- ■ állhatott. öregebb az öreg templomnál, a piarista« templomnál, talán a református templom kortársa. A ■ kecskeméti műemlékek és régiségek jegyzékében nincs; említés róla. Jó volna többet tudni történetéről! Reméljük, hogy a marxizmus-lénmizmus kutató módsze-; reit alkalmazó tudósaink felderítik titkait, amelyekre a ; múltban nem fordítottak kellő figyelmet, Joós Ferenc, ; lottózás szerfelett népszerű játék nálunk. Mondhatnám} Mgy az ország nagyobbik felét meghódította. Vannak ugyan, akik azt állítják, hogy csak megbolondította és izgalom-i ban tartja. Mások pedig azt hangoztatják, hogy a lottónál na-> gyón kis esélye van egy valamirevaló találatnak. Hát az igaz> hogy a nyerési vágyat és a játékszenvedélyt bizonyos mérték- ben kifejleszti, valamint azt se vonom kétségbe, hogy belátható időn belül nem lehet minden részvevőnek négyes, vagy pláne ötös találat a hátamögött,, de azt is merem állítani, hogy eme felsorolt árnyoldalaival szemben sokkal nagyobbak az előnyei. Nem, az anyagi részére gondolok, hogy a szerencsés embereket egész kis vagyonnal ajándékozza meg hétről-hétre, hanem arra az általánosan jótékony és nevelő hatásra, amelyet a játékban részt Vevőkre gyakorol. Vegyük csak őket sorjában. A lottózás bevezetése előtti időben bizony nem volt a szá- moknak és furfangos tanainak sok híve. Sőt. A gyárakban, iska-i lakban és hivatalokban egyenesen irtóztak tőlük. Nem egyszer voltam fültanúja annak, hogy még azt. is emlegették bizonyos földöntúli hatalmakkal összefüggésben, aki kitalálta őket. De még a legegyszerűbb parasztember is a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetett a számok, valamint a velük való manipulációk művészete iránt. Nem is csoda. Akkor még nem ismerték olyan jól a számokat és a velük való bánásmódot. ezzeg a lottózás bevezetése utáni időben egy csapásra megváltozott minden. Nemcsak a gyárakban, iskolákban és hivatalokban kerülték az immár bűvös számok az érdeklődés központjába, olykor a munka és tanulás kifejezett rovására, hanem a legeldugottabb tanyán is. Jóformán egyik napról a másikra megszerették őket. Különféle összeállítási módjukat tanulmányozták, alap- és felsőbb műveleteket végeztek velük, egymáshoz való viszonyukat kutatták, valamint a család tagjainak születési évszámait és életkorát elkezdték varriálni, kombinálni és permutálni a végletekig. Mi lett ennek az eredménye? Bizonyos pillanatnyi és egyedi játékbeli sikertelenség árán megszűnt nálunk a számtudatlanság (annumérotizmus) teljesen és az emberek számtani képessége úgyszólván az egyetemi szint fölé emelkedett. Nem is tudom, hogy ezekután mi lesz az egyetemek matematikai tanszékeivel? Valószínűleg tapasztalatcserére küldik őket a lottóirodákba. Nem mondom, lesz mit tapasztalatok! De menjünk tövább! a lottózás szerez érvényt széles rétegekben annak az alapigazságnak is, hogy semmi sem biztos ü Nap alatt. Nem olyan egyilgyüségre gondolok, hogy egyes emberek már a sorsolás előtt biztosak lennének a dolgukban és előre kiszámítanák, hogy mire 'inennyit is fordítanak a felbecsült nyereményből, nem rettenve vissza holmi kisebb családi perpatvartól sem, a nézetek különbözősége miatt, mert ilyen embérek —i ugyebár? — nincsenek. É n azokra gondolok, akiknek a kilencven szám szeszélyes forgandósága következtében nyerő szelvényűk akadt és biztosra veszik, hogy a lottóígazgatóság részéről hivatalosan meghatározott napon a nyereményüket ki is fizetik. Hát ez nem egészen Így van. Legalább is nem minden esetben. Hogy miért? Bokáig gondolkoztam, míg rájöttem, hogy a beérkezeti lottószelvények értékelését az embereknek éppen egy olyan kis csoportja végzi, amelyik még nem szereti a számokat. Vagy már nem! Mindegy! Egyszóval ezek az emberek ‘igen felületesen bánnak a számokkal, szinte átsiklanak felettük. Legalább is ezt igazolják a zsebemből ki nem vesző reklamációs bizonylatok, melyeknek legidősebbje még a tizenharmadik játékhétre tekint vissza, mint nemzőjére. És ez járvány, amelyet — úgylátszik —, hogy leküzdeni nem lehet. De jól van ez így! Az élet törvényének a lottó se legyen kerékkötője. Más téren lehet. Nevelő hatása is van a lottózásnak, amit különösképpen a nők figyelmébe ajánlok. Miután a férj hosszú időn keresztül demgette a szerencse kapuját eredménytelenül, de házi békéjének nyugalmát annál eredményesebben, átruházta feleségére a lottójátékot minden gyönyörével és izgalmával együtt. Az asszony kapott rajta. Napokig ült töprengve a lottószelvény mellett, míg a férj napokig nyelte a kozmás ételt. A sorsolást megelőző estén ezután elárulta a férjének, hogy két gyermekűk, a férj és a maga életkorát jegyezte a szelvényre, ötödiknek pedig a saját édesanyja korát vette. A férj az Utóbbira ugyan valami olyasmit dünnyögött, hogy az anyósok még sose hoztak szerencsét, de a feleség azzal szerelte le, hogy attól eltekintve még lehet négyes találatuk. És úgy is történt. A férj másnap délben szinte önkívületbe esett, amikor "* me ghallotta a rádióból, h°QV a hét gyerek, a felesége és a saját életkorának számát húzták ki a szerencsekerékből. légyes találat! Micsoda pénz! De az anyóssal mégis csak igaza, volt! Boldogan rohant haza, de legnagyobb megdöbbenésére a feleségét sírva találta. Nem lehetett szóra bírni, Kétségbeesett pillantása önkéntelenül az asztalon heverő szelvényre esett és akkor mindjárt megértett mindent. Felesége a tulajdon életkorát meghamisította a szelvényen. Két évvel kevesebbet jegyzett be. A lottó azonban rájött. Hiába! A lottót nem lehet az igazságtól eltántorítani. A totó fanatikus hívei állandóan és fölényesen hangoztatják, hogy az ő játékuk magasan felette áll a lottónak nyerési lehetőség szempontjából, mert az újságok tippjei bizonyos támponttal szolgálnak nekik a szelvények kitöltésében, ami a lottónál egyáltalán nincs meg. Hát ez, enyhén szólva, egyszerű hazabeszélés. Ki meri azt állítani, hogy 'a lottójátéknak nincs támpontja? Hát az előzőkben már kifejtett életkorok és születési évek nem támpontok? Vagy a megálmodott számok micsodák? Hát a földről felszedett színház- és mozijegyeken található számok kutyák? Mondjak még többet? Ott vannak a névnapok, házasságkötési évszámok, különféle jubileumi és egyéb családi nevezetességgel bíró dátumok, a lottószámtan rohamos tökéletesedébe, az asztal- táncoltatás, a különféle megérzések és sugallatok. Higgyék el a totózók, hogy ezek éppen olyan jó támpontokj mint az újságok totótippjei. Termelőszövetkezetek! Egyéni gazdák! Már most kössünk szántási szerződést a megye gépállomásaival, hogy a gépállomások időben el tudják végezni a szántást. 1218.
