Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-30 / 202. szám
Vitára boesá&fuk; Kell-e módosítani a lakásrendeleten? A »Népakarat« című napilap folyó hó 18-án megjelent számának harmadik oldalán »Résztulajdonosok öröme — lakók keserves gondja a könnyen kijátszható 35/1956. sz. rendelet« címmel konkrét példákat felemlítő és elkeseredésből fakadó panaszokat tartalmazó cikk jelent meg. A cikk írójának véleménye szerint a háztulajdonosok rendelkezési jogának korlátozásával komoly mértékben lehetőség nyílna a lakásgondok enyhítésére a főváros területén. Éppen ezért a rendelet módosítását indokoltnak tartja a jogos kérések teljesítésében. A kalocsai lakásügyi bizottság megállapífasa szerint nemcsak Budapesten, hanem vidéken még nagyobb mértékben fennáll az a fonák helyzet, amely a házingatlanok tulajdonosai javára, s a ház- és lakásnélküli kisembeügyek intézését. Az »eredmény« pedig az, hogy a lakbérek eddigi 4—5-szörösét (egyszoba, konyhás lakásért 150—200 Ft-ot) kérik a tulajdonosok a szorult helyzetben levő, szerény jövedelmű kisemberektől. Nekünk is az a véleményünk, hogy a jelenleg érvényes lakás- rendelet túlságosan a háztulajdonosok érdekeit tartja szem előtt, önző gondolkodásmódjukat engedi érvényrejuttatni. Módosítani kellene a lakásrendeleten, a legsürgősebben. Erre nézve javaslatunk a következő: a személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezés alá tartozó házak szobaszámát — tekintet nélkül a tulajdonos családtagjainak számára — a jelenlegi háromról két szobára kellene korlátozni. Szeretnénk javaslatunkat a lap hasábjain vitára bocsátani, s az újság olvasóinak — elsősorban zóknak — véleményét hallani és széleskörű véleménykutatás után kérni a kormánytól a rendelet sürgős megváltoztatását. Ügy érezzük, hogy javaslatunk elfogadása népgazdaságunk anyagi eszközeinek igénybevétele nélkül is elősegítené a jelenlegi helyzetben a legégetőbb országos probléma enyhítését. Fodor József RENDELET a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanításáról A magyar forradalmi munkásparaszt kormány a Termelőszövetkezeti Tanács javaslatára rendeletet hozott a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tagjainak üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképesség-csökkenése esetében történő társadalombiztosítási ellátása érdekében. Eszerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség Felhívás a gyermekbénulás elleni védőoltásokra! Kecskemét Városi Tanács VB egészségügyi csoportja a város területén jelenleg folyó járványos gyermekbénulás elleni védőoltásokkal kapcsolatban felhívja a szülők figyelmét az alan- tiakra: A járványos gyermekbénulás elleni védőoltás három részoltásrek kárára megnehezíti a lakás- tanácstagoknak, tanácsi dolgoOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOÍKKKKXKJOOOOOOÍKKKKKKKKKKÍOOOOOOOOÍXKH ■Apró« gondok Lapunk július 12-i számában »A kaskantyúi füttyös kalauz« címmel glosszát írtunk arról, hogy a Kiskőrös és Kecskemét között közlekedő vonat Kaskan- tyú állomásán a megszokott helytől odább állt meg, s a ka- laúzok füttyjelére tovább indult, mielőtt minden utas felszállt volna. . Az esettel kapocsalatban a MÁV Igazgatósága Szegedről a következőkben tájékoztatta szerkesztőségünket: »Közöljük, hogy érdekeli két jegyvizsgálót jegyzőkönyvileg kihallgattuk. Előadták, hogy a vonat késéssel indult Kiskőrös állomásról, s az utasítás rendelkezései értelmében, rövid menetidőt használtak, de csak akkor indították tovább a szerelvényt, amikor már minden utas felszállt. A cikkel kapcsolatban egyébként utasítottuk Kecskemét vasútállomását, hogy a jegyvizsgálókat figyelmesebb szolgálattételre és az utasokkal szemben udvarias magatartásra oktassa ki« Dancsák János kecskeméti (Vacsihegy 112. sz.) lakos arról ír levelében, hogy mi a helyzet akkor, ha a kishaszonbérlő nem tartja be a szerződést, nem jó- gazda-módjára műveli a földet, nem fizeti a tulajdonosnak járó bérletet. Ebben az esetben mód van arra, hogy a tulajdonos a bírósághoz forduljon keresettel és ha beigazolódik a kishaszonbérlő hanyagsága, akkor a bíróság felbontja a szerződést. KIOKTATTÁK A JEGYVIZSGÁLÓKAT — VÁLASZ DANCSÁK JÁNOSNAK — JÁR A SZÜLÉSI SEGÉLY — A LAJOSMIZSEI ZENÉLŐ CUKRÁSZDÁRÓL Nemrégiben Lajosmizsén járt Mercz Emil hadnagy, aki, miután beült a nemrég megnyílt cukrászdába és két 3 forintos fagylaltot fogyasztott el, az elsőért 3.50 forintot, a másodikért 3.90 forintot fizetett. Ugyanis a második fagylalthoz hoz- zászámitotl. . a 40 fillért, zenedíjként. Meg kell említeni, hogy a cukrászdában rádióhoz kapcsolt lemezjátszóval szolgáltatták a zenét. A lajosinizsei községi tanács végrehajtó bizottsága kivizsgálta Mercz Emil hadnagy panaszos levelét és tudomására hozta Benke Lászlónak, a cukrászda vezetőjének az említett panaszt. Benke László azzal érvelt, hogy a személyzet nem képzett és így az árakat több esetben eltévesztik. Reméljük, hogy ez a zenélő cukrászda végre a kereskedelemben használatos áraltat számítja fel és nem számítja hozzá a fogyasztott cikkekhez az amúgy sem felszámítható zenedíjat. * Major Imre, Kecskemét, Jókai utca 17. szám alatti olvasónk a következő kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz: »Jár-e szülési segély feleségemnek, ha ő nem dolgozik, ellenben én állásban vagyok. Mivel a Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozat diákotthonának vagyok egyik pedagógusa, s ez az intézmény a SZÖVOSZ-hoz tartozik, nem vagyok biztos abban, hogy jár-e feleségem részére szülési segély, mivel az még a szegedi Zeneművészeti Szakiskolán folytatja tanulmányait! Major Imre ügyében felkerestük az SZTK Nyugdíjintézetének vezetőjét, aki a következőket válaszolta: »Családi pótlék, illetve szülési segély jogosan jár Major Imrének, mégpedig 460 forint. Éppen azért, mert felesége nem áll munkaviszonyban.-« Major Imre megnyugtatására közöljük, hogy miután felesége gyermeke megszületett, annak igazolásával forduljon munkahelye gazdasági osztályához. A szülési segélyt megkapja.« ból áll. Az első védőoltások után négy hétre második, majd hat hónappal később harmadik védőoltás szükséges. A védettség kellő fokban csak a második oltás után fejlődik ki, a harmadik védőoltás célja, hogy a védettséget tartósítsa. Igen fontos tehát, hogy a folyó év július 35—37-e között első védőoltásban részesített gyermekek a jelenleg (augusztus 22— 31-e között) folyó oltások alkalmával, azok pedig, akik jelenleg részesülnek először védőoltásban, a szeptember végén történő oltások alkalmával részesüljenek a második védőoltásban. A védőoltások jelenleg a Kecskemét, Czollner téri III-as számú általános iskolában folynak, folyó hó 31-én pedig az SZTK- székház tüdőgondozó gyermekrendelésén történnek. Függetlenül a lakóhelytől, bármelyik fenti oltóhelyen elvégzik a védőoltást az oltásra kijelölt korcsoportokba tartozó (1951. január 1 és 1957. február 28-a között szü- I letett) gyermekek részére. által okozott munkaképesség* csökkenés, vagy megrokkanás esetében az 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet rendelkezései szerint baleseti járadékra, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt rokkantsági nyugdíjas özvegyi nyugdíjra, árvái árvaellátásra, szülője pedig szülői nyugdíjra jogosult. Az említett ellátásokat havi 800 forint összegű átlag- jövedelem alapján kell megállapítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja mindaddig, amíg az üzemi baleset, vagy a foglalkozási betegség következtében gyógykezelésre szorult, a betegségi biztosításnak üzemi baleset esetében járó szolgáltatásaira is jogosult. Az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség következtében sérült termelőszövetkezeti tag a baleseti járadék, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megállapításáig — táppénz helyett — kártalanítási segélyben részesül. A kártalanítási segély a rendeletben meghatározott havi átlagjövedelem 65 százaléka; ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, a kártalanítási segély napi ösz- szege az átlagjövedelem 65 százalékának egy harmincad része, vagyis kereken napi 16 forint. A rendeletén alapuló kártalanítás költségeinek fedezésére a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek baleseti biztosítási díjat kell fizetnjök. A rendelet kihirdetése napján iép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1957. évi június hó 15. napjától kezdődően alkalmazni kell. (MTI) A szakember tanácsa Irtsuk ki mindenütt a herefojtó arankát Súlyosbított ítélet született a bajai fegyverrejtegetők ügyeuen A bajai járásbíróság, mint ismeretes, az év tavaszán ítéletet ho'zott Benedek Jenő, a Vas- és Fémipari Vállalat vezetője és társai fegyverrejtegetési bűnügyében. A megyei bíróság hatályon kívül helyezte a járásbíróság első ítéletét és új tárgyalást rendelt el az ügyben, ami most folyt le Baján. A bíróság Benedek Jenő büntetését 3 és fél évre súlyosbította, Maróczki Géza volt munkástanácselnököt két és fél évi, Farkas János raktárost pedig másfélévi börtönre büntette. A negyedrendű vádlott, Barta Lajos, négyhónapos börtönbüntetését a bíróság felfüggesztette. Egyetlen kés§zúeás§al megöíie a galambtolvajt Bajusz Zsigmond, Solt, Füzeshalom 82. szám alatti lakos tanyáján árpát csépeltek. A cséplőmunkások — köztük Kovács Sándor 20 éves, solti lakos iß — galambot loptak a tanyán, s azt szatyorba rejtették. Bajusz ezt észrevette, a galambokat kiengedte és amikor Kovács el akarta hagyni a tanyát, felszólította, hogy a többi galambjait is adják vissza. Erre szóváltás keletkezett, Kovács megütötte Bajuszt, mire Bajusz a kezében levő késsel egyetlen szúrással megölte a galambtolvajt. Kovács Sándor ellen ugyancsak galamblopás miatt már folyamatban volt egy bűnvádi eljárás és a napokban nyert befejezést egy pincebetörés miatt is a nyomozás, amelyet ő követett el. Bajusz Zsigmond ellen — őrizetbe vétel nélkül — a rendőrség megindította az eljárást. Azért nem tartóztatták le, mert tizenkét év óta súlyos epilepsziás és az esemény óta eszméletlen állapotban van. A lucerna és vöröshere kultúrák fokozott termesztése az állattenyésztés szempontjából jelentős. Az utóbbi időben megyénkben is növekedett a lucernaterület. A megye sajátos talajviszonyai alkalmasak ez utóbbi termesztésére. Helyenként a vöröshere szaporítását is magukévá tették a termelők. E cikkben egy káros növénynek, mégpedig az arankának az irtásával foglalkozunk, amely nagy pusztításokat okoz a lucerna és vöröshere kultúrákban. Terjedése a herefélék vetésterületének fokozódásával arányosan emelkedett. Terjedéséhez különösen hozzájárult az a körülmény, hogy a termelők megfelelő, fémzárolt, tipta vetőmag híján új lucerna- és vörösherevetések létesítéséhez részben saját termésből, vagy éppen piacokon szerezték be a szükséges vetőmagot. Az így beszerzett vetőmag arankamentességét nem vizsgálhatták meg. Másrészt elősegítette a fertőzés terjedését, hogy az irtására számos helyen nem fordítottak kellő gondot és figyelmet. A fertőzött lucerna-, vagy vörösherészéna takarmányozása útján is terjedt az aranka, mert magvai az állatok bélrendszerén keresztül jutva is megtartják csíraképességüket. Az aranka az utóbbi időben a kultúrnövényeken kívül az utak, töltések, árokpartok, dűlők mentén levő gyomnövényekre is elterjedt. Hazánkban eddig már majdnem 80 féle növényen figyelték meg az aranka káros tevékenységét, ami még csak tovább fokozza a veszélyességét. Az aranka kártételének és terjedésének megelőzésének céljából felhívjuk a termelők figyelmét: Alapvető szabály, hogy új lucerna-, vagy vörös- herevetés létesítéséhez arankamentes, tiszta ma-, got használjunk, ha sajátmagunk termesztünk magot, akkor a tábla arankamentes részét hagyjuk meg. Semmi esetre sem vásároljunk piacokon forgalomba hozott vetőmagot. Ha a beszerzett magvak származása, arankamentessége ismeretlen, feltétlenül vizsgáltassuk meg a vetőmagvizsgáló intézettel. Az arankakárok megelőzése érdekében fontos, hogy a lucerna- és a lóheretáblákat minél gyakrabban és gondosabban vizsgáljak át. Minél kisebb az arankafertőzés, annál könnyebb azt a vetésből kiirtani. Az irtás gyakorlati végrehajtását aszerint kell végezni, hogy magba ment-e már az aranka, vagy sem. Kerülni kell az arankás foRok lekaszálását és az aranka elszállítását, mert akármilyen gondosan és körültekintően járunk el, előfordulhat, hogy egyes arankarészek elszóródnak és magunk is terjesztjük. Az irtás legjobb módja, ha az arankás foltokat még a magérés előtt kiégetjük, ez elvégezhető lángszóróval, sertéspörkölóvel, vagy szalmával való égetéssel. Rendkívül fontos, hogy a fertőzött pontok jól ki legyenek égetve, ilyenkor a lucerna föld feletti része az arankával együtt elpusztul, azonban a lucerna gyökértörzse nem, az újabb sarjazásnak indul. Ha az irtáshoz perzselőeszköz, vagy anyag nem állna rendelkezésre, vegyszerekkel is elvégezhetjük azt. Négyzetméterenként a Kuszkutánból 1 liter 10 százalékos, vasgálicból 1 liter 18 százalékos, sárgaméregoldatból 1 liter 2 százalékos permetlé szükséges. Ezenkívül alkalmazható még az arankás foltoknak 20—30 centiméter vastagságú homokkal kevert árpatörekkel történő letakarása is. Ezt 5—6 hétig kell a foltokon hagyni, majd az aranka kipusztulása után a töreket égessük el a táblán. Ha az aranka már magot érlelt, a fertőzött foltokat kaszáljuk le és vastag szalmaréteggel égessük ki. Az így kiégetett foltokat tavasszal újra kell vetni. Végül javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni termelők lucerna, vagy vöröshere magterméseiket szerződés útján adják be központi készletbe, melyért jó árat és saját szükségletre elegendő fémzárolt, tiszta vetőmagot kapnak. megyei Suba Sándor, növényvédelmi felügyelő WWWWWWW^ 7ums (l erses gyermekmese) írta: Eszik Nándor v w w w w w Fontolóra vette János, amit liallott, azt se érezte, mit magáénak vallott. Mindössze csak annyit, hogy földben a lába, akarta kihúzni, húzta, de hiába. Mire felocsúdott, sok időbe került, a nap szekere is lefelé hengerült. Kezdtek már az árnyak nagyobbakra nőni, gondolta a szúnyog, dalba kéne szőni mindazt, ami történt Jánossal az úton, — lesz mit énekelni estére a kúton — ahol összejönnek a menyecskék szépen, míg buggyan a korsó, csak úgy, pletykaképpen, Hogy lett-e belőle új nóta vagy mi más, előadta-e az öreg szúnyogprimás, nem érdemes szóra■ Nem is ez a lényeg, Ali lett Jánosunkkal, azt nézzük hát tényleg, i
