Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-28 / 200. szám

A termelőszövetkezet saját gépesítése — ahogyan a szakember láhja — Szeleczki Józseffel, a solti Szikra Termelőszövetkezet agro- nómusával beszélgettünk a tér. melöszövetkezet belső gépesíté­sének kérdéseiről. Kifizetődik-e a saját gép, milyen újabb eszkö­zökkel lehetne megkönnyíteni a munkát? stb, Drágább a ráfordítás, de a készenlét megfizethetetlen! ‘— Először is hangsúlyozom, hogy mi nagy gépet nem akar­tunk s nem is szándékozunk vá­sárolni. Ezeknél az üzemanyag, a kezelő munkabére, a gép amorti­zációja sokkal nagyobb, mint a gépállomás munkadíja. Más azonban a helyzet az uni­verzális- és a különféle munka­gépeknél. Ezekhez legfőképpen azért ragaszkodunk, mert akkor nyúlunk hozzájuk, amikor a munka megkívánja s ez a ké­szenlét megfizethetetlen. Például a napokban esőt kaptunk. Nyom- iban ráállítottuk a Zetort a gyű- ríishengerrel az erősen rögös táblára, amibe árpa kerül. A gépállomás esetleg csak 2—3 nap múlva tudott volna jönni, ami­kor a talaj már újra megszáradt. Vagy ott van a szénabetakarítás. A gépállomáson kevés a fűka­sza s minden tsz-ből egyszerre fut be az igény, kielégíteni vi­szont csak sorrendben lehet. De a lucernánál is elég néhány napi késés, elvénül, hullik a. levele, csökken a karotin. Ha jó szénát akarunk, a kaszálás után egy napra el kell végezni a rendsod­rást s a gépállomás minden jó­szándéka ellenére képtelen ezt egyidőben mindenütt biztosíta­ni. Mi viszont a virágzás kezde­tén nyomban beálltunk a lucer­nába, Kund-féle módszerrel, sa­ját rendsodrónkkal takarítottuk be s elsőrendű szénát készítet­tünk. De igen nagy hasznát vesz- szük a saját gépnek a szállítá­soknál is. Belterjesen gazdálko­dunk, rengeteg a szállítanivaló s munkaegységre dolgozó tagunk akkor ül a mindig kéznél levő gépre, amikor éppen szükséges. — Az tagadhatatlan — hang­súlyozta Szeleczki József —, hogy a gépállomási gép üzemel­tetése olcsóbb, a mi ráfordítá­sunk ehhez képest drágább. De csak az első pillanatban látszik így, mert viszont sokkal gazda­ságosabb s ez behozza a különb­séget. Ha egy 40—50 holdas táb­lán elkésünk a sürgős munkával az olcsóbb gépre való várakozás miatt, ez sokkal nagyobb kár végeredményében, mint a saját gép üzemeltetési költsége,; 5 Többféle és olcsóbb munkagépet! Szeleczki József elmondta, hogy a gépesítés fejlesztésének két akadályát látja. Egyrészt ne­héz hozzájutni a már gyártott munkagépekhez is a magas for­galmi adó miatt. A Szikra Tsz egy 22 000 forintos pótkocsi után 7700, egy rendsodró után 1500 Ft forgalmi adót fizet s mivel erre a tervben nem kalkuláltak, nem tudják megvenni az igen szük­séges kultivátort. — Mi indoko­latlanul magasnak tartjuk a for­galmi adót, hiszen nem luxus­cikkről van szó, ha egy tsz fej­leszti belső gépparkját. Másrészt nagyon megnehezíti a termelést olyan munkagépek hiánya, mint a régen sürgetett burgonyaszedő-, kukoricabetaka­rítógép, stb. — A vetést már gépesítettük, de a betakarítást ■— a gabona kivételével — még százesztendős módszerekkel végezzük. Hogy csak a burgonyánál maradjunk: nekünk van belőle 20 hold veté­sünk. Egy emberi kézi erővel napi 100 ölnél többet nem tud felszedni, mert nálunk 100 má­zsa körül van a hozam. Nehéz, lassú munka. Ha száz ölet szá­Nagyszabású mezőgazdasági kiállítás ésa legjobb borokból BORKÓSTOLÓ A. JH ± JK. 13 S Hétfőn ülést tartott a Hírős Napok előkészítő bizottságának szőlő- és gyümölcstermelési albi­zottsága. Ez az albizottság ké­szíti ugyanis elő azt a nagysza­bású szőlő- és gyümölcskiállítást, amely a kiállítások legszebbiké- nek ígérkezik. Éppen ezért a részvevők javasolták, hogy erre a célra építsék a Hírős Napok legnagyobb pavilonját, amely mintegy 250—300 méter hosszú­ságban helyezkedik el a Katona József parkban. Az idei Hírős Napokat ugyanis, az eddigi szo­kástól eltérően, nem a város központjában, hanem a vasút előtt levő Katona József park­ban rendezik meg. A városnak pavilonok lesznek HAPOJKON a legszebb helye méltó keretet ad majd a kiállításoknak és a 6orrakerülő rendezvényeknek. A megbeszélés során szó volt arról is, kik vehetnek részt a kiállításon. A kutató intézetek, j állami gazdaságok és termelő- j szövetkezeteken kívül a megye j legkiválóbb egyéni termelőinek részvételére is számítanak. A ) kiállításra való jelentkezések — ) a városban és vidéken is — most kezdődnek meg. A jelentkezése­ket a MÉK és a tanácsok agro- nómusai gyűjtik Ö6sze. Szó volt arról is, hogy a bor­verseny során díjazott termelők borkóstoló pavilonokat nyithat­nak a kiállítás területén. mólók, ez azt jelenti, hogy 30 növénytermelő tagunk két héten át egyebet sem csinál, mint bur­gonyát szed, két vödröt cipelve, hogy szedés közben válogassa is Ez 320 munkanap. Míg géppel két ember egy hét alatt feltaka­rítaná a termést, másik kettő pedig a gépi osztályozóval — ha ilyen is lenne — elvégezné a válogatást. Az időben letakarí­tott földet korábban tudnánk szántani, jobb magágya lenne í. következő vetésnek. Így kapcso-: iódik egyik munkafolyamat ké-i sése, vagy sikere a másikba a nagyüzemben, ahol munkameg­osztás van s ezért minden ágat egyformán korszerűsíteni kelle-: ne. Mert a növénytermelő tagok j jogosan panaszkodnak a nehéz: fizikai munkára, amit hónapo-: kon át végeznek, nem is beszél­ve az egyes termények magas önköltségéről, amit a kézi műve­lés okoz..: ■— fejezte be az ag- ronómus. A párt agrárpolitikai tézisei is a Szeleczki Józseftől hallottakra utalnak, amikor meghatározzák: mezőgazdasági gépgyártásunk irányuljon a termelés fokozásá­ra, a belterjesség növelésére, a: nehéz fizikai munka megköny- nyítésére, a termelési költségek; s munkacsúcsok csökkentésére. Korszerű, könnyen kezelhető, kis önsúlyú, jó anyagból készült, gépeket kell előállítani. Ilyen gépeket várnak Solton s mindenütt a megyében azok a termelőszövetkezetek, amelyek komoly tervekkel készülnek szé­lesíteni a jövedelmező, belterjes gazdálkodás útját. Gépgyártá­sunkon a sor, hogy a várt gé­pek ezrei álljanak minél hama­rabb a földek szolgálatába. A kórházból jelentik A kórház szülészeti osztályán a vasárnapi nap folyamán öt kis- J mama izgulta végig a napot. Az j új baba születését várták — és I nem hiába. Vasárnap esti jelen- | tés már arról számolt be, hogy ] mind az öt kismama édesanya lett. Hármuk egy-egy kislány- j nak, kettő pedig kisfiúnak adott életet. Az újszülöttek egészsége- ‘ sek — és amennyire tőlük telik, elégedettek is új életükkel, A baleseti és sebészeti osztá­lyon szintén elég mozgalmas volt j a vasárnap. Volt dolga áz ügye- i lctes orvosnak azzal a hét be- j teggel, amelyet baleset következ­tében szállítottak az osztályra. Közülük hárman csonttörést, szintén hárman koponyasérülést, egy néni pedig súlyos égési sé- j rülést szenvedett. Érdekesség még, hogy a koponyasérültek közül az egyik — akinek álla­pota kevésbé volt súlyos — is­meretlen körülmények és okok ! között reggelre megszökött a kórházi kezelés elől. Hogy ki járt rosszul — a kórház-e, vagy a beteg — az majd később vá­lik el. VTTVTTVVT­Kö£ß&j\i * Temetőben : alkonyi szellő, e titkos fuvallat, ezer lágy csókját hinti LSL rád, míg ott kóborolsz a sírok között; fölötted furcsa fé- nyék vibrálnak: a lebukott Nap búcsúzik a vidéktől, egy-egy visszaeresztett sugarával. Nézed a sírokat, olvasod az ismeretlen neveket, próbálod elképzelni, kik voltak, mik voltak, hogyan él­te ÍC, mi volt a sorsuk? Jó, nagyon jó most ez a csend, akik ott pihennek, portod­nak lenn, a mélyben, nem zavarnak, valahol nagyon mélyen ér- zed: majd egyszer, ha csordultig teli az életed pohara, te is, te is követed őket! De nem érzel szomorúságot, inkább valami furcsa mámor lesz úrrá rajtad: teli tüdővel szívod magadba az alkonyi levegőt, a telkedben összefogódzik a halottak árnya a kimondhatatlan, boldog életérzéssel, felemeled a fejed, a szürkülő égre nézel, nem akarod kimondani, (tán restellenéd a halottak előtt), de tisztán, félre nem érthetően érzed: boldog vagy ...! Keresed a magyarázatot, miért, honnan, ez érzés e szomorú helyen, hol inkább sírni kéne? Ó, hát egyszerű ez. Ha nem szeretnéd oly annyira a családodat, ha naponta nem derítene jókedvre a fiad édes-aranyos arca, ha nem szeretnéd olyan nagyon a munkádat és az embereket, ha nem szeretnél annyira sétálni, enni Inni, vágy ni, verset írni, muzsikát hallgatni, még akkor is . . . Akkor is, hallod? akkor is szép lenne, csupán az, hogy élsz, hegy lélegzel, hogy látod és felfogod a világot magad körül; hát hogyne lenne szép így, hát hogyne lennél boldog!! Lassan elindulsz hazafelé ... Veled együtt búcsút vesznek a síroktól a virágot öntöző, sí­rokat szépítő nékikék. A ráncos arcú, őszhajú, remegő kezű nénikék. Arra gondolsz: drága, drága Nénik, holnap már ti is idejöt­tök, egy küzdelmes élet temérdek fáradalmait örökre kipihenni! Ez kissé megkeseríti a hazafelé-menésed csendes perceit, de a korzó vidámsága és színes forgataga elűzi belőled a borús gon­dolatokat, Varga Mihály Gazdák figyelmébe JELENTKEZETT A BAROMFIPESTIS A baromfipestis a tyúkfélék legveszedelmesebb betegsége, szórványosan ismét jelentkezett az egész ország területén. Jár­ványos fellépése súlyos károkat okoz, hiszen 100—150 baromfi értéke egy ló, vagy tehén árával ér fel. Mégis gyakran előfordul, hogy az a gazda, aki beteg lo­vához azonnal hív állatorvost, a baromfibetegségeket elhanyagol­ja, nem jelenti be. A baromfipestis elleni védeke­zésben nélkülözhetetlen, hogy is­merjük a betegség legfontosabb tüneteit. A baromfi a fertőződés után 3—5 napig egészségesnek látszik. Ez a betegség lappan- gási ideje. Utána sorban jelent­keznek a betegségre utaló tüne­tek: szomorkodás, étvágytalan­ság, lázas állapot, majd náthára emlékeztető jelenségek. A léleg­zéskor időnként sípoló, vagy szörtyögő hangot hallunk. Az állat gyakran tüsszög és ének­léshez hasonló rikácsoló hangot hallat. A nyál tüsszögés közben kicsorog a szájból, az orrnyílá­sokból pedig szürke, vagy vör- henyes nyálka nyomható ki. A taraj és az áll-lebeny sötét, vagy feketevörös színt ölt. Az állatok nagy részén hasmenés is jelent­kezik, végül elhullanak. A fer­tőzött állomány nagyrésze el szokott hullani, csak kevés vé­szeli át a betegséget. Védekezés szempontjából leg­fontosabb a betegség behurco- lásának megakadályozása. Ezért a vásárolt baromfit ne keverjük össze saját állományunkkal, ha­nem legalább két hétig különít­sük el. Csak akkor engedjük össze őket, ha az új állatok a megfigyelési időn belül egészsé­gesek maradnak. Az idegenből származó vágóbaromfi, tolialt és fel nem használható belső részeit égessük el. Ne dobjuk ki a sze­métre, mert onnan a kutyák és macskák széthurcolják a fertőző anyagot és terjesztik a betegsé­get. A baromfipestis ellen ma már oltásokkal és egyéb rendszabá­lyokkal tudunk védekezni. Mind­ehhez az szükséges, hogy a be­tegséget kellő időben bejelent­sék, amikor az még nem okozott nagy veszteséget. A betegséget be lehet jelenteni a helyi tanács­nak, vagy az illetékes hatósági állatorvosnak, aki a betegség el­fojtása érdekében ingyenesen ad tanácsot és az illetékes hatósá­gok ingyenes oltásokat rendel­nek el. Dr. Andor Ernő, a TTIT tagja. TETTEKKÉ VÁLIK A SZÓ £%'é$ láms (Versen gyermekmese) írta: Eszik Sándor 5 Erős János előtt, ki csaknem megkövült, Ily állattal szemben, egyesien egyedül. Az ördögnek szóra nem nyílik a szája ám közben vörösre izzik a patája. Egy tüzes vasvilla, hogy honnan, honnan nem, térdén az ördögnek — ég ura — megterem. János hátrahőköl, jaj tálán nem késő? Nehogy hozzászálljon ez a tüzes égő, Piszkafártok vallott izzó villa, vasból, akit az eltalál, kimegy a szusz abból. Füstté válik, füstté azonnal a teste, jöhet rá a reggel, jöhet rá az este. De az odvas üszők kikerülte Jánost, szóra nyílt a szája az ördögnek mármost, r— Beváltja igéjét, amit tőle kértél — látom a csillagzat, mely alatt születtél! ** Néhány hónappal ezelőtt hírt Jadtunk lapunk hasábjain arról a • nevezetes eseményről, hogy Ka­locsán felavatták a szülészeti és | nőgyógyászati rendelőt. Kétség- I télén, nemes gesztus volt a hon- Ivédségtől és azoktól a szervek­étől, akik átadták, illetve hozzá­segítették Kalocsa város dolgo- jzó asszonyait ahhoz, hogy kultu- Irált, jól berendezett kórházban Igyógyíttassák magukat, adjanak léletet gyermekeiknek. I Az új létesítmény kiesik a {közlekedés főbb irányából és eb­iből adódóan az odavezető út is »rendkívül rossz állapotban volt. |A városi tanács végrehajtó bi- Izottsága a Szülőotthon igazgató- íjával közösen megbeszélték, hogy ta kórházhoz vezető utat rendbe {kellene hozatni. Az ötletet tett {követte. Tavasszal megkezdődött la Hősök útja kikövezésének fő I munkálatai és augusztus 26-án a kőpálya hengerlése is. S hogy a számok is beszéljenek, el kell mondani, hogy a Szülőotthonhoz vezető makadámút 641 méter hosszú és 4 méter széles lesz. Az építés költségeit nézve. 225 00Ü Szere-cséd időtlen időkig megmarad, hogyha becsületed erősíti szavad. Mondok egy nagy dolgot, gondolkozz el életbe maradsz, ha túljársz az eszemen. ezen, forintba kerül, amelyet a Kalo­csai Városi Tanács községfejlesz­tési hozzájárulásából fizetnek ki, kivéve a megyei tanács által adományozott 37 000 forintot. S itt a végén, miután a számok száraz statisztikáját felsorakoz­tattuk, néhány percre meg kell állni. Köszönetét kell mondani a szülőanyák nevében ezért a helyes, ésszerű, emberséges in­tézkedésért. S mikor ezt mond­juk, és leírjuk, eszünkbe jut egy régi, de nem eleget hangoztatott mondat: több megbecsülést az édesanyáknak. Igen, ez a mondat nem üres frázis. Ez tettekké vá­lik a mi államunkban. —gém a NÉPSZflBADS&G számára apró- és keretes­hirdetéseket (elvesz a Petőli Népe Kecskemét, Szabadság-tér 1/a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents