Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-22 / 195. szám

I Mtmiácsy, Edz, Szé&ely Berfalan,

Borsos József, Rudnar — a nagy magyar #«« )} festőméi véssek majd mindenikének müvei

a Kecskeméti Múzeum kiállításán

A nemesített vetőmagcseréről

Mintegy 60 vagon H rozs kerül továbbszaporítósra

Több gazda érdeklődésére közöljük, hogy az őszi vetésekhez szükséges hemesített vetőmagok folyamatosan érkeznek a terményforgalmi telepekre. Az idén 397 vagon őszi búzát, 120 vagon rozsot és 60 vagon őszi árpát kapnak a termelők az akció keretében.

Több községbe, például Csengődre már megérkezett a vetőmag, a gazdák megkezdhetik a cserét.

Az úgynevezett kecskeméti H rozsból több kerül az idén to- vábbszaporításra, mint az elmúlt évben. A Földművelésügyi Minisztérium megengedte, hogy az összes vetőmagot a megyében vessék el továbbszaporításra; Termelőszövetkezetek és egyéni gazdák nagyon megkedvelték ezt a nemesített rözsfáj- lát, amelyet a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési osztálya hozott létre és már évek óta kiváló termést hoz a homokokon. Az eddigi értesüléseink szerint mintegy 60 vagon H rozs áll majd a termelők rendelkezésére. Kedvező feltételek mellett lehet Cserélni. Egy mázsa szokvány- rozsért egy mázsa H rozsot kapnak a termelők és ha helyben cserélik, csupán 3 forint kezelési költséget kell fizetni mázsánként. Ha a vetőmagot máshonnan hozzák, akkor sem lehet több 10 forintnál mázsánként a fuvarköltség.

Minőségi felár jár a 78—83 kg közötti hlsúlyú gabonáért

Miniszteri rendelet írja elő, hogy az egyes terményeket milyen tisztaságú, csíraképességű

és nedvességtartalmú fokon veszik át a felvásárló vállalatok. A táblázatot alább közöljük:

hl, súly kg. tisztaság % nedvesség %

ószi és tavaszi búza

78

98

14,5

rozs

71

98

14,5

őszi és tavaszi tak. árpa

65

98

14,5

ipari (sör) árpa

67

98

14,5

zab

41

98

14,5

A rendelet azt is közli, hogy ha az átadott őszi és tavaszi búza hektóiitersúlya meghaladja a 78 kg-ot, 78—83 kg között minden fél kiló hektolitersúlytöbbletért fél százalék értéktéri- test kap a termelő minőségi felár címén. Vagyis egy 83 kg-oa fajsúlyú búza mázsánkénti felára 10,50 forint. A korábbi rendelet szerint csak 81 ltg-ig fizettek felárat. A jelenlegi előírás tehát azt jelenti, hogy érdemes a gazdának jóminőségü, nemesített fajtájú, magasabb hektolitersúlyú gabonát termesztenie, hiszen a felárnyeréai feltételek is kedvezőbbek.

E hónap végéig kapható; naposcsibe a keltetőállomásokon

A falusi gazdasszonyok ezidő- tájt keltetik az úgynevezett két- asszony-nap közli csirkét. Ez a< legkésőbbi keltetésű csibe, mely még a tél beállta előtt a szabadban felnevelhető s ezekből kerül piacra karácsony táján a kései rántanivaló.

A Kecskeméti Baromfikeltető Állomáson az e hó végén záruló idényben még mintegy 30—35 ezer darab csibét keltetnek ki s adnak el az igénylőknek. Még 22-én és 29-én lesz naposcsibe, — aki tehát vásárolni szándékozik, mihamarabb jelentkezzék az állomáson, ahol 2 forint előleg lefizetése ellenében előjegyzik. Az augusztusi naposcsibe ára egyébként 3,80—3,90 forint s a vegyes állományon kívül kisebb mennyiségű fajtiszta csibe is van az áruban.

8000 hold legelőt víztelenítenek

Sok bosszúságot okoz az állattenyésztő terineiőszöVétkezetek- hek és egyéni gazdáknak, hogy a nem megfelelő csatornázás miatt minden évben több ezer hold legelő kerül víz alá. A megyei tanács cs a Vízügyi Igazgatóság szakemberei előzetes felméréseket végeztek, amely szerint a legelők víztelenítésére mintegy 50 kilométer hosszú csatorna tisztítására és részben építésére van szükség. E nagy feladat elvégzésére 700 000 forintot bocsátott a Földművelés- ügyi Minisztérium a megye rendelkezésére. Az említett összeg

felhasználásával, valamint társadalmi munkával mintegy 8000 hold legelő víztelenítését oldják meg. A munkálatokat, amely 41 község és Kiskunhalas város legelőterületeit érinti, rövidesen megkezdik.

A jól bevált vegyszeres gyomirtást jövőre sokkal nagyobb legelőterületeken Végzik. Az idén 400 holdon történt kétszeres permetezés DikönirtUd az íglice- tüsök elpusztítására. A jövő évben 4000 holdon végeznek vegyszeres gyomirtást olyan helyeken, ahol különösen elterjedt ez

Őrizetbe vette a bajai rendőr- kapitányság Orgoványi János, volt rendőrszakaszvezető és Szendi József postatiszt, csávó- lyi lakosokat, akik több mint 10 vagon tengerit, vásároltuk fel a Szegedi Vágóhíd, az Egyetem es a Bonyhádi Földművesszövelke-. zot részére, melyen mázsánként; :> 10 fo ."U>1 kerestek. Az üzérkedő tél vásárlók ellen bűnvádi eljárás indült.

*

biiMp'-bb mennyiségű gytíríiöi- ] csőt szállított Budapestre eladás- < ra Bódi Jánosné tiszakécskei la-J kok, felvásárlás- és szállítási engedély nélkül. Bödiné ellen, akit j a rendőrség tettén ért, eljárás i indult.

Sörös Sándor, tököli lakos Ti- szakécske községben 48 darab ] bardlnfít vásárolt fel azzal a céllal, hogy Budapesten jó áron ér- J tékesítse. A tetten ért üzérkedő < ellen bűnvádi eljárást indítót- í tak.

*

A halasi rendőrkapitányság;

bűnvádi eljárást Indított Szalai! Mihály és Szalai János állami • gazdasági ddlgozók ellen, akik éjnek idején behatoltak Kazinczi < Antal kunfehértói lakásába és; őt súlyosan bántalmazták. A< két fenegyerek bíróság elé kerül.

Beszámoltunk már arról, hogy >az alkotmány ünnepe tiszteleté- 1 re Kecskeméten a Katona Jő- I zsef Múzeum négy termében

■ nagyszabású képzőművészeti J kiállítást rendeznek. A kiállításon a Kecskeméten található

> kiváló magyar képzőművészeti J alkotásokat viszik a közönség leié. A kiállítás előkészítői lelki- ismeretesen válogatták össze az »egész anyagot, amit augusz- ' tus 20-tól kezídve, két—három ; héten át közszemlére bocsáta- ’ nak a múzeumban.

A kiállítás rendezői szerint a legvérmesebb elképzeléseket is | meghaladó értékű festmény- , anyag gyűlt össze. Az anyag te> kintélyes része a múzeum és a I városi tanács tulajdona, de szép

■ számmal jelentkeztek magáno- J sok is, hogy a birtokukban lévő , kiváló magyar festményeket fel- ; ajánlják kiállítás céljára.

ízelítőül csak egypár nevet és , alkotást említünk a kiállítás ; kincseiből. Több Munkácsy Mi- ' holy festmény is a kiállításra

> kerülő darabok közölt van, köz- I tűk a nagy magyar realista egy i nagyméretű vázlata, amely fa- 1 lusi jelenetet ábrázol, de a Mun- ; kácsy-anyag eddigi ismerete »alapján, a művész a témát nem ; festette meg. Egy másik Mun- i kácsy-kép, az Alkony című, a ; nagy festő legjobb képei közé ' tartozik. Nagy érdeklődésre 1 tarthat számot Borsos József kis ' vászna, melyet többen jól is- • mernek, hiszen országszerte ; igen elterjedt reprodukció Útján.

A kétalakos kompozíció megcsillogtatja Borsos festői modorának összes értékelt. — Med- nyánszkynak több vászna és egy kitűnő színes ceruzarajza is a kiállítás értékei közé tartozik» Vastagh Györgynek három cigány témájú képét is felkutatták: Mindhárom kép a festő javakori terméséhez tartozik. Lotz Károly freskóvázlata, Székely Bertalan tájképe mellett ott találjuk majd a kiállításon Thor- ma János Csókolózók című értékes vásznát, Rudnay Gyula két olajfestményét, — Iványi- Grünwald Kecskeméten készült híres művét: Kofák a hóbuckák között.

Képviselve vannak a kiállításon a nagy magyar festők legjobbjai. így Rippl Rónai, Glatz Oszkár, Telepy Károly, Kernstock Károly, Vaszary János, Révész Irrire, Nagy István, Molnár József, Czigány Dezső, Tornyai János, Aba Novak. Vilmos, Karlovszky Bertalan, Pór Bertalan és mások. Külön érdekessége a kiállításnak Balló Ede gyönyörű enteriőrje — egyike a kiváló festő saját kompozícióinak.

A kiállítás látogatói tehát egy-egy jól sikerült művén szemlélhetik a magyar .festőművészet majdnem minden nagy alkotójának festészetét. A kiállítás rendezői a festményeket a művész életművét ismertető rövid magyarázó szöveggel is ellátták;

A STRICI

a veszedelmes gyomnövény. CCXXXXXXXXXXX3000C)ÖCXXXXXXXXi0C00CX>; KXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJC

VÄLASZ POLYAK JÖZSEFNÉ LEVELÉRE — ELNÉZÉST KÉR A VASÜTI PÉNZTÁROS — FIGYELMEZTETTÉK A VITATKOZÓ CSÁBOST — VÖRÖSKERESZTES SEGÉLYCSOMAGOT NEM ADNAK »AR

.Apró'gondok

PÓLYÁK JÖZSEENÉ levelet Irt szerkesztőségünkbe, hogy ki szeretne utazni Csehszlovákiába, ahol hagyatéki tárgyaláson kell részt vennie.

Pólyák Józseíné ügyében felkerestük az IBUSZ útlevél- és vízumosztályát, ahol a következőket közölték a tárgyban:

A Belügyiiiítíisztériüril rerideietc alapján külföldre kizárólag csak Szülő, tcsivér, vagy gyermek látogatására lehet útlevelet kapni. Hagyaték ügyében más mód hetti lévén, szerezzen bé égy igazolást külföldről, Hogy Önnek valóban egy ílyéá tárgyalásra kell kiutaznia,

♦

A KISKÖRÖS! Vasútállomás jegypenztárosára panaszkodik -Eszes« levélírónk. Panaszos levelében leírja, hogy a pénztárat csak reggel 5 óra után nyitották ki, holott két vonat is indáit, illetve érkezett 20—25 perc a'.att. Az állomáson nagy volt a fejetlenség, tumultus, amiért az is előfordult, hogy már a mozgó vonatra ugráltak fel egyesek. A kiskőrösi állomás főnöke, Pásztor András az ügyet kivizsgálta és a következőket közli panaszosunkkal:

A kérdéses napon, augusztus 5-én — mint minden hétfőn — nagytömegű utas szokott utazni, Tény az, hogy Zentai Antal pénztáros nem olyan gyors- kezű, mint a többiek, ezért fordult elő az, hogy kisebb tumultus származott. Megmutattam neki a panaszos levelét., ami láthatóan igen elszomorította. Így rajiam, az állomásfönökön keresztül kéri a szives elnézést és azon lesz, hogy hasonló eset ne forduljon elő.

*

KOVÁCS ISTVÁN posta félti gye ló jogosan háborodott fél azon a bánásmódon, udvariatlan kiszolgáláson, amit a Bajai Vendéglátóipari Vállalat 21. sz. Italboltjában tapasztalt. Miután 1 liter bort, akart vásárolni, és a kiszolgáló azt közölte vele, hogy utcán, át nem adnak, kérte a panaszkönyvet. A panaszkönyvet ’nem szolgáltatták ki számára. Ezért keresett fel bennünket levelével.

Ügyéber) eljártunk a Bajai Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat igazgatójánál, Tölgyesi Sándor elv cárénál, aki a következőkben válaszolt a panaszra:

A panasz időpontjában BáiCS Istvánná teljesített szolgálatot. Udvá* riasan felhívta a vendég figyelmét, hogy nem áll módjában utcán át kiszolgálni, ezért felkérte, vásároljon palackozott bort. Erre Kovács István kérte a panaszkötiyvet. Baics Istvánná csapos hibát követett ei* amikor nem adta át ismételt kérésre sem a vendégnek a panaszkönyvet, vita hevében megfeledkezett magáról, ezért őt szóbeli figyelmeztetésben részesítettem.

KOVÁCS MIHÁLYNÉ Kön- csögről Irt levelet, ámelyben el- j panaszolja, hogy kllencgyenne-, kés anya létére nem kapott vö- röskeresztés segélycsomagot. — »Bár — írja levelében — adtam be kérelmet is.« A Vörös- kereszt kecskeméti szervezeté ] átnézte a segélyezettek nyilvántartó könyvét és megállapította,; hogy Kovács Mihálynétól ügyár» < érkezett segélykérő levél, de; sem közelebbi cím, sem indok-( lás nem szerepelt abban. Miután, a vöröskéresztes segélycsoma- J gok elfogytak, Így nem részesülhet adományban:

Horpadt mellén izzadt, fehér trikó, bal csuklóján tétováit szív, sörénye művészi hullámokba szedve, savószín szemében a bárgyúság köde... Hanyag előkelőséggel veti keresztbe a lábát, úgy, hogy súrolja a szemközt ülő lány térdét. A kislány —- érre- valósi tanítónő — elmélyülteti olvas,

— Hány óra van kérem? — próbálkozik mást már hangosabban a barátunk.

— Fél hét hangzik a válasz s újra a könyvbe mélyed a

lány.

Köszönöm búgja édeskedve amaz —, csak azt akartam megtudni, hogy a hangja is olyan gyönyörü-e, mint a külseje..,

A tanítónő szemöldöke összerándul, de nem reagál. Am a strici egyre merészebb lesz.

— Minek rontja ilyen csúnya vastag könyvvel azt a két szép szemét? — hajol előre $ elfintorodik. — Ma-u-pas-sant —‘ betűzi a könyv szerzőjét, ahogy írva van. — Jaj, valami tréfli duma lehet, inkább velem beszélgessen, édes! — s feketekörfnű kezével most már a lány karjára is rátapogat.

— Lengyen szíves, hagyjon engem békén! — vág felé hah kan, udvariasan, de metsző hidegséggel a felháborodott hang.

— így még sokkal szebb, ha haragszik, imádom a raplis nő- két! — vigyorog rá szemtelenül amaz. A lány elsápadva néz körül, kimenekülne innen a sarokból, de dugig van a vonatfülke, sehol egy üres hely.

— Ugyan ne eszetlenködjön má, fiatalembör! — szól rá most már a lány mellett ülő asszonyság is, egy jól megtermett, böszoknyás paraszt néni. — Nem tanult maga tisztösségöt? Ha udvarolni akar, mönjön a pro me nádra!

A strici felmérgesedik, mint a kanpulyka:

— Semmi köze hozzá, nyanya! Mi az, tán az a baja, hogy nem magának udvarolok? Mit avatkozik a felnőttek dolgába! —» ömlik belőle durván.

— Nyanya magának, édes fiam, az a vadmajom, amelyik alul vasvillával szödték el — mondja szelíden, majdnem kedvei sen a néni s közben, mintha csak legyet akarna elhessenteni„• meglendül a keze s akkora pofon csattan a strici képén, hogy az nekihuppan az ablakkeretnek.

— Mii voholt ehez?! — hápog a legény s a vaskos, kapafor* gatásban megkeményedett ujjak nyoma rikítóan vörösük elfe■* héredett, pattanásos ábrázatán.

— Ez, kedves egy fiam, ahelyött vót, amit az édösanyja el- felejtött magúnak mögadni, amikor először víselködött disznó- módra — magyarázza békésen a néni s mert a ficSur vak dühében nekiugrani készül, figyelmeztetőn megmozdítja jobbját: — de még egyet kaphat, ha gondolja . . .

A legény a csomagjához kapkod és. ordít:

— Panaszt teszek a. kalauznál! Micsoda dolog ez kérem! Békés utasokkal pofozkodni, hát hol vagyunkl Tanú rá az egész kocsi, hogy jogtalanul megütöttek! — fordul szembe az utasokkal. De a szemekből, néma gúny és megvetés árad felé s a harmadik sarokból egy kékoverallos munkás rászól:

— Mehet magú panaszra á jó úristenhez is, de innen tűnjön el minél hamarabb, ameddig jól van dolga! — s a hangja, olyan fenyegető, hogy a megszeppent strici most már csak magában morogva és átkozódva gyorsan kiviharzik. Többet nem is látjuk, sem egyedül, sem a kalauzzal.

A fülkében kitör a nevetés. — No, néni, maga. aztán jól ihó- resre tanította ezt a csibészt!... Úgy kell neki!... Hogy micsoda csirkefogók vannak! — hangzik innen is, onnan is. A néni meg csak a fejét csóválja: — ej, már bánom is, hogy bepiszkoltam, véle a, kezemet — s utálkozva törüli tenyerét a vasalt kötőbe..* A kis tanítónő pedig riadtan kucorog s próbál visszaemlékezni: milyen érveket is tanult, a képzőben a testi fenyítésnek, mint nevelési módszernek kivételnélküli helytelenségéről

G. K.