Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 161- SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 19. PÉNTEK s Srik máit az (íszilmvaek rí :m Elindultak megyénk VIT-kiildötlei Megyénk ifjúságát 14 küldött képviseli a moszkvai Világiíjú- sági Találkozón. Háló Ferenc, Horváth Ignác, Zárai Géza, Ko­vács Károly, Borsodi György Kecskemétről, Ferenczi József, Kellner Piroska Bajáról, Prucs- cser Jenő Bócsáról, Soós Gábor Kiskunhalasról, Bíró Mária Csi- kériáról, Oláh Ilona Hartáról, Gyöngyi Mária Soltról, Miklós Erzsébet Tiszakécskéről és And­rás László Kalocsáról. A küldötteket a megyei KISZ- bizottság szerdán este vacsorán látta vendégül Kecskeméten. Ez­után rövid ünnepség zajlott le, melynek keretében Romaics Fe­renc elvtárs, megyei KISZ-titkár arra kérte a fiatalokat, hogy méltóképpen képviseljék me­gyénk ifjúságát. Ferenczi József a küldöttek nevében megköszönte a bizal­mat, melyet megyénk ifjúsága előlegezett számukra. A küldöttek csütörtökön reg­gel Budapestre utaztak, ahon­nan 23-án indulnak Moszkvába. Erik a sárgadinnye Dunaíetétlenen Ilubay Róbert levelezőnk örömmel értesíti a szerkesztősé­get, hogy a dunatetétleni Micsu­rin Termelőszövetkezetben siker­rel járt a korai dinnye termesz­tése. E hónap 9-én már meg­kezdték az érett sárgadinnye szedését, amit kilónként 15 fo­rintos áron értékesített a szövet­kezet. Azt írja: görögdinnyéjük is szépen fejlődik és valószínű, hogy elérik a holdankénti 150 mázsás termést.-------- - . «OWVKKWO»»»»» az első az állami gazdaságok kombájnosainak versenyében Az utóbbi napokban bekövet­kezett esős, viharos időjárás az állami gazdaságokban is akadá­lyozta az aratást. Emiatt félna­pokat tudtak csak dolgozni a gépek. Naponta átlag 1300 hol­dat takarítottak be a gabonafé­lékből megyénk állami gazdasá­gaiban. Ha ezt az ütemet növe­lik, egy-két napon belül befeje­zik az aratást. Az állami gazdaságok kombáj­nosainak versenyében Sándorfi Ferenc, a Hildpusztai Állami Gazdaság kombájnosa vezet. A legutóbbi értékelés szerint 124 holdról 2320 mázsa gabonát ta­karított be. Kiss István, a Solti Állami Gazdaság kombájnosa, aki második helyen áll, ugyan­ekkora területről 2235 mázsa ga­bonát aratott és csépelt el gépé­vel, Varga Ferenc, a Mátételki Állami Gazdaság kombájnveze­tője 117 holdról 2177 mázsa tel­jesítést ért el. Ezzel az ered­ménnyel a harmadik helyre ke­rült. A gazdaságokban gyengén ha­lad a tarlóhántás. A learatott te­rülethez képest elenyésző meny- nyiséget hántottak fel. Sok gaz­daságvezető elhanyagolja ennek szorgalmazását, pedig jól ismeri a tarlóhántás fontosságát és előnyeit. Változott az exportbarack felvásárlási ára A MÉK fclvásárlótelepeken, ,alamint a íöldművesszövetkeze- ,ek felvásárló telepein a július í8-i számunkban közölt árak izerint vásárolják fel a barackot ss a paradicsomot, kivétel csak az export rózsánál van. Az export rózsa felvásárlási árai: I. o.: 2,60; II. o.: 2 forint. A termelő által csomagolt áruért 40 fillérrel többet fizet­nek a felvásárlók. 99 vagon gyümölcsöt és zöldséget exportáltunk kedden megyénkből Nap mint nap növekszik a külföld felé gördülő gyümöl­csöt és zöldségféléket szállító vasúti szerelvények száma. Ked­den megyénkben újabb rekord született: 99 vagon, főként ba­rack, de nagy mennyiségű egyéb gyümölcs, paprika, uborka, stb. indult útnak a Német Demok­ratikus Köztársaságba, Nyugat- Németországba, Ausztriába, Bel­giumba, Csehszlovákiába. Egye­dül Kecskemétről 50 exportva­gon indult. A paradicsom expor­tálását is megkezdték. Egy va­gon mintát már elküldték. Pén­teken már sárgadinnyét is szál­lítanak Bajáról, Lakitelekről, Kiskunfélegyházáról és Tisza­kécskéről. A jövő héten pedig étkezési hagymát és szilvát in­dítanak útnak. Az exportszállítás előrelátha­tólag a jövő héten éri el csúcs­pontját, amikorra minden ter- ményféleségből nagy lesz már a kínálat. Dinnyéből és szilvából például az előzetes termésbecs­léskor nem számítottak ilyen nagy termésre. A nagyarányú szállítások fo­kozott munkát követelnek az exportellenőröktől is. Nincs min­den berakóállomáson ellenőr, ezért mozgó ellenőröket állítot­tak be, akik állomásról állomás­ra járnak. Sajnos, több helyen meg kellett állapítaniok, hogy az áruk minősége nem megfelelő. Túlérett vagy egészen éretlen gyümölcsöket, vagy exportszállí­tásra alkalmatlan, apró gyümöl­csöt találtak a szállítmányban. A MEZÖKER-átvevőknek na­gyobb gondot kell fordítaniok a felvásárlásnál a minőségre. A KÖNYVSORSJEGYEK SORSOLÁSI JEGYZÉKE (2. oldal) EXPORTRA KÉSZÜL A BARACKBEFÖTT (3. oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) A SZÖVETKEZET PÄRTTITKÄRA <3. oldal) NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS IS LESZ A KODÄLY- FESZTIVÁL IDEJÉN (1. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) A MEGYEI TANÁCSÜLÉS VITÁJA (5. oldal) >APRÖ-GONDOK SPORT (5. oldal) (6. oldal) Kecskemét a „baracktermesztés Mekkája44 ( Érdekes vita a kajszi jövőjéről ) Tiz év óta először ismét ös­szejöttek a Duna—Tisza közi baracktemiesztők Kecskeméten, hogy megvitassák ennek az im­már világhírűvé vált gyümölcs­nek termesztési lehetőségeit. Az ankétot a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Magyar Agrártudományi Egye­sület Kertészeti és Szőlészeti Társaságával közösen kezdemé­nyezte. A kajszitermesztés jövőjéről Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osz­tályának vezetője tartott elő­adást. Elmondta, hogy ez a vi­dék már évtizedek óta híres ba­racktermesztéséről. A barack­kultúra központja Kecskemét. Külföldön a magyar barackot e várossal együtt emlegetik. Nagy mennyiség került már azelőtt is exportra minden évben a Duna —Tisza közéről. Az idén kiváló termés van és különösen nagy lehetőségeink vannak az expor­tálásra. Nagy károkozó: gutaütés és fagy Az előadó emlékeztetett arra, hogy 1939-ben is volt egy kajszi­termesztési ankét, amelyet a ter­melők nyomására hívtak össze, akik el voltak keseredve, mert nem voltak értékesítési lehetősé­geik. Ezt az ankétot viszont a megyei vezetők kezdeményezték azért, bogy a termelőkkel meg­beszéljék, milyen lehetőségek vannak kajszitermesztésünk fej­lesztésére. Több gátló tényező akadályozza a termesztést. Az ún. gutaütés következtében éven­ként több mint nyolc százaléka pusztul el a fáknak. Legjelentő­sebb azonban a fagyok kártétele. Ez évente mintegy negyedrészét pusztítja el az állománynak. Ezek ellen nem könnyű véde­kezni. Az intézetben már évek óta folynak kísérletek. ’ A fagykár ellen legbiztosabb védekezésnek találjuk — han­goztatta Nyújtó Ferenc — a fagyálló fajták előállítását. E te­kintetben még a kísérletek ele­jén állunk. Fontos probléma az is, hogy megoldjuk a gyümölcs érésének széthúzását. Másszóval: minél hosszabb ideig akarunk megjelenni a kajszival a belső és a külföldi piacon. Foglalkozott az értékesítés problémáival is. Nagyon fontos tényező ez, mert a jó értékesí­tési lehetőségek növelik a ter­melési kedvet. Bár van fejlődés, de még mindig sok a panasz a termelők részéről. Nem jó az át­vétel megszervezése egyes helye­ken, máshol a minősítés miatt vitáznak az átvevőkkel. A felvásárlás megszervezése A hozzászólások során számos termelő elmondta a saját tapasz­talatait. Hangoztatták, hogy a Duna—Tisza közi homokvidék nagyon alkalmas a barack tele­pítésére, érdemes a barackkal foglalkozni. Többen hozzátették azt is, hogy a felvásárlást job­ban meg kell szervezni. Még mindig sokat kell várni az át­vevő helyeken. Egyes helyeken visszaélések is tapasztalhatók az átvételnél. Nádas János a MÉK részéről reagált ezekre a panaszokra cs figyelmeztette a termelőket, ha visszaéléseket tapasztalnak, azon­nal jelentsék az illetékes tanács­nak vagy a MÉK-nek Kecske­métre. — Mi már többször felhívtuk a termelők figyelmét a csomago­lásra. Sajnos, azonban a gyakor­latban ez nem vált be. Kevesen csomagolják az árut, pedig az ilyen gyümölcsért az átvevők magasabb árat fizetnek. Az osz­tályozás és a csomagolás meg­könnyítésére kiadtunk egy ren­delkezést, mely szerint minden átvevő telepen kötelesek minta- ládákat kirakni, hogy a termelők tudják, miként kell csomagolni az árut — hangoztatta a MÉK termelési osztályvezetője. Nem ritkítottak a termelők Érdekes volt Tomcsányi Pál, a Mezőgazdasági Növényfajta Kísérleti Állomás kertészeti cso­portvezetőjének hozzászólása, aki elmondotta, hogy országunk­nak különösen jók a természeti adottságai a baracktermesztés­hez. Európában először a spanyol barack érik, majd az olasz. Mire az lemegy, addigra mi is meg­jelenünk a világpiacon. Sajnos — állapította meg —•, külföldön többet törődnek a ba­racktermesztés fejlődésével, mint nálunk és ha nem akarunk le­maradni, nekünk is nagyobb erő­feszítéseket kell tennünk a ter­melést gátló tényezők leküzdé­sére. Ivádi Sándor, a Földművelés- ügyi Minisztérium részéről han­goztatta, hogy6ajnos,a termelők az idén nem vették figyelembe a ritkításra szóló felhívásokat, ezért a barack apró, ami nehezíti az exportot. A termelők is rósz- szül jártak, mert 3 forint helyett 1 forintot kapnak sok esetben az átvevő telepre szállított gyü­mölcsért. Új szeszfőzdéket is üzemeltetnek Hangoztatta, hogy a baracko­sok ápolására, a pajzstetű, vala­mint a gombabetegségek elleni védekezésre is jóval nagyobb gondot kell fordítani a jövőben; Sajnos, sok termelő figyelmen kívül hagyja, hogy a kajszi sok ápolást kíván. Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője elmondta, hogy az idén a megye két faiskolájából már el tudják látni a termelőket — az alma kivételével — elegendő mennyiségű gyümölcsfával, köz­tük barackfával is. Az értékesí­tési lehetőségeket azzal is növe­lik, hogy az előző években hasz­nálaton kívüli szeszfőzdéket is üzemeltetik az idén. Az ankét után a megye legna­gyobb átvevő telepét tekintették meg a részvevők Kecskeméten* ahol tanulmányozták az export­ra kerülő barack csomagolásai;

Next

/
Thumbnails
Contents