Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-18 / 166. szám
ülésezik a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) millió teljesítést fogunk elérni. Kiskunfélegyházán és Kalocsán a III. negyedévben a kézműipar újabb egységei indulnak meg és a tervek szerint Kiskunfélegyházán évi 100 000 pár cipővel többet fogunk készíteni. Alpá- ron fűz- és vesszőfeldolgozó üzem indul meg. Kiskunhalason Faárufeldolgozó Vállalatot létesítettünk és így az izsáki termeléssel együttesen 120 000 darab, bolgár típusú almásládát, és több mint 300 ooo darab egyéb négyzetes ládát fogunk gyártani, amelyek enyhíteni fogják a nagyfokú göngyöleghiányt. Tízmillió többletnyereség A megye mezőgazdaságának fejlesztése, ezen belül a talajjavítás megkívánja, hogy tőzegtermelésünket az előző évhez képest fokozzuk; A múlt évi termelésen felül 2000 vagonnal kívánjuk javítani az ellátást. Előrehaladott állapotban • foglalkozunk a meglévő tanácsi hizlaldák bővítésének lehetőségeivel, mely a vágóhidak termeléséhez szükséges alapanyagot fedezné. Az elmondottakból látható, hogy bár az élelmiszeripar vonalán termelés és létszámcsökkenés következett be, azonban a fejlesztéssel és a profilkibővítéssel a csökkentéshez mérten a termelésünk emelkedett, és ugyancsak a csökkenéshez mérten a foglalkoztatottság viszont többszörösére nőtt. Mint kitűnik, megyénk tanácsi ipara újabb lépést tett előre az elmúlt évhez képest. A vállalatfejlesztés vonalán azért tudunk előrehaladni, mert a központi alapból biztosított pénzforrásokon belül megyénk tanácsi ipara az elmúlt év első három negyedében 10 083/m. Ft. többletnyereséget ért el, mely összeg jelentős részét tudtuk és tudjuk fejlesztésre felhasználni, A beruházások alakulása A beruházás terén elért jó eredmény csak számszerűen megnyugtató, mert a tervteljesítés mögött meg keli . látnunk azt a körülményt is, hogy a megye több mint 8 millió forinttal maradt le, ami a befejezetlen beruházásokat emelte meg. Szükséges megemlíteni azt, hogy az 1956. évi beruházási terv teljesítése közben az év elején jelentkező jegesár úgy anyag, mint építőipari kapacitás kiesést vont magaután. Az ellenforradalmi események szintén gátolták munkánk vitelét. Az 1957. évi keret a múlt évi kerethez képest felére csökkent. A csökkentett keretből kell befejeznünk a múlt évben megkezdett, — de be nem fejezett létesítményeket is — a rendelkezésre álló pénzforrás erejéig. Az elmúlt évben oktatásügyi célra 9300/m forintot, a folyó Odaadó munkára van szükség Szükséges az alapjövedelmezőséggel is foglalkoznunk, amely az egész iparra összefogó képet képes nyújtani önmagában. A megye tanácsi iparában 1955-től kezdődően komoly javulás állott be, s ennek köszönhető, hogy az elért terven felüli nyereségből mind vállalataink fejlesztését, mind pedig szociális és kulturális téren mutatkozó igényeinket az említettek alapján ki tudjuk elégíteni. 1956. gazdasági évben — bár az első három negyedévet 10 083/m, Ft többletnyereséggel zártuk — azonban a IV. negyedévben államunknak adósa maradtunk 9544/m Ft rendkívüli veszteséggel. A tanácsi iparban és kereskedelemben 1957. évi előirányzott alapjövedelmezőségi mutatónk 5122/m Ft-tal múlja felül az elmúlt évben tervezett nyereséget. Ahhoz, hogy ezen eredményt elérjük, mind vállalatainknak, kereskedelmünknek, de nem utolsó sorban az irányító szerveknek komoly, odaadó munkát kell kifejtenie. Ha az alapjövedelmezőség szellemében vizsgáljuk az idei I. negyedévet, meg kell állapítanunk, hogy az elért eredményekkel nem lehetünk megelégedve. A végrehajtó bizottság — mint már említettem — tett bizonyos szervezeti intézkedéseket, amely utat mutat a helyes gazdálkodásnak, de szükséges, hogy a tanácsi osztályokon keresztül fokozottabb mértékben és állandóan az anyagellátást, a választékos árualapellátást és a takarékos gazdálkodást ellenőrizze és szem előtt tartsa. A szívós harcnak eredményeit az alapjövedelmezőségnek mutatnia kell és remélhető az, hogy az elkövetkezendő fél év komolyabb eredményjavulást fog mutatni; Az 1956. évi zárszámadás A továbbiakban Varga elvtárs a megyei összesített zárszámadását terjesztette elő. Az 1956. évi összesített költségvetés végösszegét az országgyűlés— beleértve a vállalati kapcsolatokat és a beruházási tételeket is — 34t> millió 689 100 forinttal hagyta jóvá. A jóváhagyott költségvetés az év közben történt póthitelengedélyezésekkel, illetve hitel- törlésekkel 385 438 341 Ft-ra módosult. Ez az összeg az 1955. évi 342 243 077 Ft költségvetési hitellel szemben 43 295 264 Ft emelkedést mutat. Ez az összehasonlítás bizonyítja, hogy évről évre bővül tanácsaink hatásköre, évről évre több és újabb feladatok megoldása vár tanácsainkra. A növekedő feladatokkal együtt természetesen nő a gazdálkodó szervek felelőssége is a gazdálkodás vitelében. Majd értékelte az elmúlt év tapasztalatait. A gazdálkodás decentralizálása — amely kezdetben kedvezően hatott a szakított gazdálkodási feladatok ellátásához ■— később mindinkább oda vezetett, hogy a lazaságok, felelőtlenségek melegágyai lettek. Ezek a jelenségek legfeltűnőbben a községi gazdálkodás viszonylatában jelentkeztek azzal, hogy a tartalékingatlanok hasznosítását, nyilvántartását, majd később a haszonbérek beszedését is egyes helyeken kivették a gazdálkodást ellátó dolgozó kezéből és teljesen elkülönítve igyekeztek kezelni a mezőgazdasági előadók, illetve ag- ronómusok. A Minisztertanács a folyó évben végrehajtott ügyviteli egyszerűsítés alkalmával megszüntette a községgazdai állásokat s egyben engedélyt adott arra, hogy ahol szükséges, úgy ezen megszüntetett állások terhére gazdálkodási előadói állásokat kell szervezni. Ennek végrehajtása során azonban legtöbb helyen nem szüntették meg az állást, hanem a községgazdát átsorolták gazdálkodási előadóvá. A következménye az lett. hogy az így átsorolt előadók ma is ugyanazon a munkaterületen működnek, mint átsorolásuk előtt, legtöbbnek nincs is hajlama a gazdálkodási előadó munkához. Ez oda vezet, hogy dacára e vonal megerősítésének, sok javulás nem mutatkozik. Munkájuk terén hanyag, lusta és nemtörődöm magatartást tanúsít pl. az apostagi gazd. előadó, a lászlófalvi gazd. előadó, a hetényegyházi gazd. előadó, a soltvadkerti 2 fő gazd. előadó, az alpári, csolyóspálosi, petőíiszál- lási és szanki gazd. előadók, a kelebiai gazd. előadó és az alkalmatlanságig gyenge a géder- laki, uszódi és szakmári gazd. előadók. Általában megállapítható, hogy a községi gazdálkodás nem felel meg a követelményeknek. Szeremle községben anyagszámadást folyamatosan nem vezetnek, illetve nem vételeznek be minden odatartozót. A költségvetési hiteleket nem tartják be, olyan dolgokat vásároltak, amelyre hitelük nem volt, pl. szőnyeget. Bácsbokod községben a vizsgálat megállapította, hogy 40 800 forintot kitevő különböző kiadásokról okmány nincs. 20 900 Ft sikkasztást is megállapított a vizsgálat, amely részben okmányok hamisításából, részben pedig abból tevődik össze, hogy magasabb összegű nyugtát íratott alá a pénzfelvevőkkel, mint amennyi a részükre járt, Kiskőrös községben a szülőotthonnál ugyancsak nagyobb arányú sikkasztás történt oly módon, hogy a vezető számla- másolatokkal manipulálva ugyanazt a számlát több rovatos elszámolású íven elszámolta. Az eddig megállapított sikkasztás 16 500 Ft. Általános jelenség az, hogy a községekben az állami vagyonkezelés legtöbb helyen a legelemibb követelményeknek sem felel meg. Azután említést tett a takarékosság érvényesülése teréni intézkedésekről. A megye 1957. évi költségvetése Az országgyűlés az 1957. évi állami költségvetést az 1957. évi III. számú törvénnyel jóváhagyta. Az állami költségvetésen belül jóváhagyást nyert megyénk 1957. évi összesített költségvetése is 330 977 000 Ft kiadással és ugyanannyi bevétellel. A forradalmi munkás-paraszt kormány 3027/1957. sz. határozata szerint a költségvetéseket a szigorú takarékossági elv betartásával újból felülvizsgáltuk. Az országgyűlés az 1957. évi költségvetéseket már az 1956. októberi ellenforradalmi események következtében népgazdaságunkat ért súlyos helyzetére figyelemmel hagyta jóvá. Ennek következményeképpen az 1957. évi költségvetésünk végösszege 15 millió 712 100 forinttal kevesebb, mint az 1956. évi jóváhagyott költségvetés. A szervezeti és ügyviteli egyszerűsítéseknek, valamint a takarékossági intézkedéseknek — főként az igazgatás területén — a kiadások lényeges csökkentése lett az eredménye. A költségvetések tervezését a járási és városi tanácsoknál a szakosztályok irányították, mely lehetővé tette azt, hogy az egyes előirányzatok tervezése a szak- irányítás következtében céltudatosabb és reálisabb volt az előző évek tervezésével szemben. A megyei tanácsülésen elhangzott felszólalásokat lapunk következő számában ismertetjük. DIAKOKAT gyümölcsszedésre azonnal felveszünk, Katonatelep, Szőlészeti Kutató Intézet (Mathiász-szőlőtelep) 1129 Hirdessen a PelőSi Héoében Népművelési dolgozók nyári tanfolyama Kecskeméten Az MSZMP Bács megyei bizottsága és a megyei tanács rendezésében hétfőn tanfolyam kezdődött Kecskeméten. A tanfolyamon a megye népműveléssel foglalkozó dolgozói, a tanácsok művelődésügyi előadói, kultúr- otthonvezetők, művészeti együttesek vezetői, stb. egy héten ét tanulmányozzák a munkás-paraszt kormánynak a kulturális életre vonatkozó irányelveit és intézkedéseit. A tanfolyam célja az is, hogy megismertesse a részvevőkkel a kulturális életben mutatkozó reakciós jelenségeket és alapos vitákban tisztázzák az ezek ellen folytatott küzdelem helyes módszereit. Részletesen foglalkoznak több előadás keretében az ifjúsági szervezetek kulturális működésének helyes irányításával. A tanfolyam részvevői gyárlátogatások és művelődési intézmények megtekintése során felmérik a népművelés fellendítésének adott lehetőségeit is.-—■■■■WWStWIIWi Védjük meg a kártevőktől legértékesebb takarmány- magnövényeinket A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata az alábbi felhívással fordult a lucerna- és lóheremagtermelőkhöz: A mezőgazdasági termelési lehetőségeink jobb kihasználása érdekében a világpiacon jólismert és keresett magyar lucerna- és lóheremagot az eddiginél jóval nagyobb mértékben akarjuk termelni. A lucerna- és ló- heremagíogásnak azonban egyik előfeltétele a magkártevők elleni védekezés — ennek érdekében a kormányzat igen jelentős anyagi áldozatokat is hoz akkor, amikor a termeltető vállalatra hárítja a magkártevők elleni védekezési költség nagyobb részét. A védekezéssel kapcsolatban a termelőkre a* a fontos feladat vár, hogy a növényvédő állomásokkal megfelelő időben közöljék: mikor van a lucernájuk »zöidbimbós- állapotban. Ez a bejelentés a növényvédő állomásokhoz gyakran egyáltalán nem, vagy pedig elkésve érkezik meg, amikor a lucerna vagy lóhere már részleges vagy teljes virágzásban van. Ilyenkor már nem lehet porozni, mert veszélyeztetik a virágokat járó méheket. Ismételten felhívjuk tehát a lucerna- és lóheremagot termelő gazdaságokat és egyéni gazdákat, hogy még virágzás előtt, idejében értesítsék a növényvédő állomásokat. Összeszedik az árammérő órákat Jánoshalmán A múlt vasárnap egyik ismerősömmel találkoztam, aki nem a legjobb hangulatban volt. Miután észrevételemet közöltem vele, kérdést intézett hozzám: — »Mondd, hogy vagy megelégedve a villanyáram nyújtotta segítséggel?« Nem tudtam mire vélni a dolgot, csupán annyit mondtam, nincs semmi bajom vele. Kifejtettem előtte, hogy egyre több háztartási villamosgép kerül a fogyasztókhoz és én magam is használok egy villany- főzőt 13 hónapos kisfiam ételeinek elkészítéséhez. Barátom nem éppen a legszebb szavakkal vette tudomásul okfejtésemet és a következő szavakkal búcsúzott el tőlem: —i »Nekem is van fiam, mint neked, van főzőlapom is, de ma kijöttek hozzám azzal, hogy az árammérőt hitelesítés végett bevonják és két hónap múlva hozzák vissza.« Alig értem haza, belépett a DÁV kiküldötte, aki ugyanazt mondta el nekem is, mint barátomnak. Egyszóval vitte az árammérőt. Azt kérdezem ezek uián a DÁV-tól, hogy nem lehetne — gyorsabban hitelesíteni az árammérő órát? Lusztig József ———rvj——■ i Ülést tartott az FJK bácsalmási járási választmánya A napokban összeült az FJK bácsalmási járási választmánya. Bevezetőül az elnök tájékoztatta a választmányt arról, hogy a szövetkezeti apparátusból három dolgozót bocsátottak el azért, mert az ellenforradalom idején támogatták az ellenforradalmárokat, résztvettek a zavargásokban. Majd számot adott arról, hogy a volt MDP-tagok 61 százaléka kérte átigazolását az MSZMP-be. A választmány tájékoztatást nyert még arról, hogy a földművesszövetkezetek 8 306 000 forinttal több forgalmat bonyolítottak le az első félévben, mint az előző év hasonló időszakában. Ezután a választmány arról tárgyalt., hogy a felvásárlási bizottságokat megerősítik és a szakcsoportokkal való foglalkozást a jövőben körültekintő módon napirenden tartják. A kollektív vezetés megvalósítása érdekében az igazgatósági üléseket rendszeresen megtartják. A vita során úgy érezték, van mit javítani még a felügyelő bizottságok működésén is. Ügy döntöttek, hogy ezeket a bizottságokat gyakrabban el kell látni konkrét feladatokkal. A megbeszélés során az is kiderült, hogy a járás földművesszövetkezetei 466 taggal gyarapodtak az első félévben és a tagok mintegy 40 000 forintot fizettek be részjegyekre. Cocteau, Jean: A párizsi fiú. —- (Magvető). Kb. 80 oldal, kötve 9,—r Ff Illusztráció Cocteau: A párizsi íiú című könyvből Egy párizsi fiatalember történetét pergeti apró gyerekkorától fiatalemberré éréséig. Ragyogó lélektani eszközökkel mutatja be, miként vergődik hőse a szá- zadeleji Párizs felszín alatti pos- váuyáboa* gazdasági évben oktatásügyre, — dacára a nagy csökkentésnek — mégis 7230/m forintot irányoztunk elő. A befejezett létesítményeken kívül említésre méltó a kecskeméti 12 tantermes iskola. A lakásszükséglet enyhítése érdekében a végrehajtó bizottság a KÁSPÉ-rendszerű gyore- építkezések fedezésére 900 000 forintot biztosított, Kecskeméten f. év augusztus 31-ig 8 egyszobás, 1 kétszobás és 3 kétszobás Uverház fog a fentiek szerint elkészülni az Építőipari Vállalat kivitelezésében; A KÁSPÉ-rendszerű gyorsépítkezés előnye —, hogy a normál-lakás költségének 70 százalékába kerül és egyszerűbb a kivitelezése. A fenti eljárással két személy 7 munkanap alatt készíthet ed egy családi házat;
