Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-17 / 165. szám

c AFRÓ§|i,OOK A. ^KKKKKKJO -oíKKKKKKKHXHXJOOOOOOOOOOÍXKKKKWKKKKXKKKHKXK. Mit várhatunk az 1958-as színházi évadtól? A BAJAI VÁROSI kultúrház egyik szobájában nagy a sürgés- forgás. Á kecskeméti Katona Józseí Színház itt vendégszerepíő együttesének utolsó előadására készülitek. Most érkeztek meg az »►Espe ran za« díszletei, amelyek hél napon keresztül, a bajai évadzárás után a tájpgyüttesse) vándorolnak majd községről-köz- ségre megyénk béli részén. Mert a színház a július lQ-i, utolsó Marica-előadás után Budapestre költözik, mint arról már hírt ad­tunk —, hogy a margitszigeti szabadtéri színpadon a Marica grófnőt mutassa be a budapesti közönségnek. Nemcsak azért kerestük fel a színház igazgatóját, Radványi Lászlót, hogy tájékozódjunk az évadzárásröl. Azért is, hogy megkérdezzük, hogyan alakul az vj társulat, milyen meglepetések, újdonságok várhatók színházunk jövő esztendei évadjában? RADVÁNYI ELVTÁRS el­mondotta, hogy jövőre sokkal több előadást tartanak — mind Kecskeméten, mind pedig a me­gye területén. Tavaly 210 székhe­lyi előadást volt. Jövőre 370-re tehet számítani. Megszaporodik a tájelőadások száma is 170-ről 310-re. Ehhez, természetesen jó­val nagyobb társulatra is lesz szükség. Éppen ezért a színész- létszám a tavalyi 34-röl 38-ra emelkedik. Jövőre hat segédszi- nésszel, tizenkét tagú énekkar­ral, nyolc tagú külön tánckarral bővül a színház együttese. Az elmúlt esztendőben ezeknek a feladatoknak a betöltésére ösz- szesen tizenhat fő állt rendelke­zésre. Emelkedik a zenekar lét­száma is — tizenhétről huszon­négyre. Egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottsága — a szín­ház gazdája — legutóbbi ülésén foglalkozott a műsortervvel és annak elfogadása után (olyan összetételben, ahogyan arról la­punkban már beszámoltunk) el­ismerését fejezte ki a színház­nak a sokoldalú, a közönség és a kultúrpolitika szükségleteit egyaránt helyesen visszatükröző programért. Befejeződtek-e már az új szerződtetések ? — Nem, a szerződtetések még folyamatban vannak — mondta Radványi elvtárs —, de már nagy vonalakban kialakult a műsorterv kívánalmainak meg­felelő társulat kerete. Színhá­zunkhoz szerződtettük Dévai Kamillát Békéscsabáról, La­banc Borbálát Győrből. Mind­ketten a prózai részlegben mű­ködnek majd. Visszatér Kecske­métre Máté Eta, aki az elmúlt évadban Szegetlen játszott, s kü­lönösén a Bátyasétány 77 című új magyar operettben tűnt fel. Jövőre ebben a darabban régi szerepét fogja játszani. A szín­ház új tagjai jíözött van Schaff Ibolya, Hédey György, Haris Béla, Dubák Lajos, Fekete Ti­bor, Jászai László, Siménfalvi Lajos, Surányi Imre, Kiss; László. Debrecenből, a Néphitei-: sereg Színháztól, a Faluszínház-i tói, Győrből jönnek Kecskemétre,: majdnem mindannyian tehetsé­ges fiatalok. j Visszatér a tavaly Szegeden1 dolgozó Gyökassy Zsolt rendező: is. Kik távoznak el? Az idén nem lesz oly nagy el­vándorlás Kecskemétről, mint az előző években, — világosított fel Radványi László. Az eltávo­zottak között van Bay Gyula, Késmárki Kálmán, Szendrei Ilo­na, Papp Ibolya és a volt szer-; vezőtitkar, Radó László. ; Két meglepetés Búcsúzóul két meglepetést; árult el Radványi elvtárs. — Az egyik, hogy a Földindulás kecs­keméti bemutatójának főszere-; pét Páger Antal fogja játszani,1 Steinbeck világhírű darabjában, az »Egerek és emberek «-ben pe-! dig Greguss Zoltánt láthatjar majd a kecskeméti közönség. A másik meglepetés az, ami­ről még nem mint befejezett tényről, hanem reményteljes tervről számolt be az igazgató. Nemrégiben Kecskeméten járt a színházunkat vendégül látó len­gyel operettszínház több veze­tője Gliwiczéről. Megegyeztek abban a kecskeméti kollegák­kal, hogy szorosabb kapcsolatot építenek ki a két színház között. Testvér-színházakká szeretné­nek válni, s ennek az lenne a következménye, hogy kecske­méti színészek látogatnának el ismét Lengyelországba, a len-', gyei művészeket pedig Kecske méten láthatnánk vendégül. —; Szó esett műsor és színdarab­cseréről is. Rövidesen több sike­res lengyel színpadi mű elkül­désére is sor kerül, abból a cél­ból, hogy a legalkalmasabbat esetleg színházunk műsorra is tűzi; A jelek szerint tehát a kecs­keméti színház jövő esztendei évadja érdekes meglepetéseket tartogat és minden bizonnyal jelentős előrehaladást jelent a kecskeméti színházkultúra fej­lődésében; Öntevékenyen, leleményesen Nagyok most az üzemi prob­lémák. Ahhoz, hogy a dolgozók ne érezzék a saját zsebükön az ellenforradalom által okozott népgazdasági kárt, az üzem veze­tőinek öntevékenységre és sok leleményességre van szükségük. Erről beszélgetünk Modok Ba­lázs igazgató elvtárssal is a Ha­lasi Motor- és Gépjavító Vállalat udvarán. Őszinte kommunista szerénységből próbálom liámoz- gatni az igazgató tevékenységét. Valahogy olyan jelentőséget tu­Ilyen egyenruhában mennek fiataljaink a VIT-re — lajdonít magának, mintha az 5 szerepe nem is volna fontos az üzem életében. Kiderül, hogy majdnem rósz-* szül kezdődött ez az év. Már* már úgy volt, hogy a mosdóállt yányok gyártásával meg kell áll- ni. — Nincs anyag, de ha még volna is — kinek gyártsák, nincs megrendelés. A munkások egys része már az »teán érezte ma­gát. Az igazgató autóba ült- Soká nem látták. Addig futott, még be nem robogott 25 tonna mosdóáll­ványnak való anyag. A munkások fellélegeztek; A* igazgató még nem. A termelt árut el kell helyezni! Leveleket visz a posta Pécsre, Egerbe, Deb­recenbe, Nyíregyházára, Kecske­métre, Bajára a nagykereskedel­mi vállalatokhoz. Jönnek a meg­rendelések. Az igazgató is fellé- legzik, de ez korántsem a nyu­godt megelégülés. Biztosítani kell a munka folyamatosságát! Ez a parancs ismét az igazgatónak szól. l'Jj gondolata tamadt. Borsod- nadasdra utazik a lemezgyárba, Sók hulladékanyagra akad. A gondolatból megszületik a terv, Kifizetőnek ígérkezik hulladék- anyagból háromajtós öltözőszek­rények gyártása. Elkészül a niintapéldany, az igazgató lefényképezi, a fénykép az ajánlólevéllel együtt újból a megrendelők asztalára kerül. A Budapesti Bútorért Vállalat megküldi a választ: kér 600 da­rab háromajtós öltözőszekrényt; Tovább sorolhatnám a példá­kat, de ezután is az csendülne ki kis írásból, hogy Modok Ba­lázs személye — ha ő bármeny­nyire is tiltakozik ellene — mé­giscsak igen fontos az üzem­ben, mert igazgató, mert kom- 'munista, mert öntevékeny, mert leleményes. nnepi tűsoltóest Soiton 1 A solti önkéntes Tűzoltó­testület vacsorával egybekötött ünnepséget rendezett, melyen méltatta a község legrégibb tűz­oltó elvtársait, akik közül több évtizedes eredményes tűzoltói munkájuk elismeréséül Koós Gá­bor és Homo Mihály elvtársak: tűzoltó alhadnagy! kinevezést i kaptak. í Solt község jól szervezett tűz- joltósága fokozottabb éberséggel -készült fel a tűzvédelem biztosí­tására, főképp a kenyérgabona betakarításának idejére, hogy a betakarítást tűzkár-mentesen vé­gezhesse el a dolgozó parasztság. ********* ***** ******* KIK .IOULV HUNT: Semmi sem mozdult. George Band felment oda, és némileg tájékoztatott bennünket a szélről; de az általános hangulat mégis csaló­dást fejezett ki. Hogy nehézségeink még inkább fokozódjanak, sehogy sem tudtunk drótnélküli összeköttetésbe lépni a 7. táborral. Nagyon sze­rettem volna közvetlen jelentést kapni magától George Lowetól, hogy fogalmat alkothassunk az odafenn uralkodó állapotokról; George bizo­nyára fáradt a hosszantartó erőfeszítés után; Griff Pugh-ot még az is aggasztotta, vajon a hosszas tartózkodás 7000 méter fölött nem hat-e ártalmasán az agyidegekre s a gondolkodóképességre. Gondot okozott Charles Evans is, aki odáig mindnyájunk közt a leg­jobb erőállapotban volt. Két nappal előbb felment az 5. táborba. Azóta nem bírt enni és kételkedni kezdtem, vajon összeszedheti-e magát idejé­ben, hogy az első csúcstámadásban részt vehessen. Betetőzte keserveimet, hogy az élelmiszerellátásban hirtelen válság fenyegetett. George Band aprólékos gonddal tartotta nyilván az utánpótlást, s ez most már igazan nehéz munkát jelentett, hiszen az élelem széles körzetben, különböző táborhelyek között oszlott meg. Bár az előzetes becslésnél nagyobb volt a tényleges szükséglet, a terv megállapításakor mégis azt reméltük, hogy elegendő »Compo« adag — élelemutánpótlásunk fő tétele — fog rendel­kezésre állni, s a készlet kitart június 7-ig. Eredetileg azt akartam, hogy ellátásunk június közepéig biztosítva legyen, erről persze már le kellett tennem, de a helyzet még így is kielégítőnek mutatkozott. Most azonban megtudtam, hogy a -Compo« készlet már a hónap végére kimerülhet. Ha ez bekövetkezik, igen komoly csapást jelenthet, mert akkor csak a követ­kező hónapban kerülhetne sor a csúcstámadásra, s igen nehéz lenne egy esetleges harmadik, utolsó csúcstárpadást is előkészíteni. Szerencsére George később megnyugtatott ebben a tekintetben, de nem számíthat­tunk bőséges időtartalékra. Ugyanebben az időben a serpák élelmezésében is nehézségek merül­tek fel Az Előnyomulás bázisán és az alacsonyabb szinten a serpák élelme főleg saját tszampájukból és az ezt kiegészítő csúcstámadási adagból 91 állott. Wilf Noyce, aki a serpák ellátását ellenőrizte, rájött, hogy embe­reink jóval nagyobb mennyiségű tszampát fogyasztottak, mint amennyit ö és Tenzing előzetes becsléssel megállapítottak. Sürgős üzenet ment az Alaptábprba, hogy küldjenek fel további 200 kilót. Felhozatalával Nimmit bíztuk tpeg; ez a serpa a háborúban mint ejtőernyős szolgált, most a betegállományba tartozott, s ezért azt a feladatot kapta, hogy a környé­ken élelmiszert szerezzen be. Az utánpótlás éppen idejében érkezett meg, hogy megmentse a helyzetet. Az aggodalmas, feszült hangulat, ha nem is szűnt meg, de legalább felengedett, amikor május 1-8-áp Tenzing és Charles Wylie feljött a még hátramaradt sátrakkal és készletekkel, pzek után másnapra tűztem ki a Déli Nyeregre irányuló szállítás elindítását; az első csapat, Wilfrid Noyce vezetésével, útjuk első szakaszán ‘az 5. táborig menne fel. Május 20-án Charles Wylie követné őket a második serpa-csapattal, és ha sikeresen megoldják feladatukat, akkor nyomban rá a csúcstámadás következne. Eszerint az első csúcstámadó csapat május 22-én elindulhatna felfelé. Amikor ezt a döntést hoztam, úgy vélekedtem, hogy nem várakoz­hatunk a Lhoce falán végbemenő útkészítés további előrehaladására. Ki kell használnunk az immár hetedik napja tartó kedvgzö időjárást, mi­előtt rosszra fordulna, hiszen minden további halogatás a sikert kockáz­tatná. George Lowe is már ereje fogytán volt, és függetlenül az időjárás­tól. nem állt rendelkezésére más hegyrpászó, hogy helyettesítse, hacsak nem bontjuk meg a csúcstámadásra kijelölt csapatok sorait. A határozatot mindenki örvendetes hírként fogadta. A másik, nem kevésbé örvendetes esemény a hátramaradt csapatrész megérkezése volt, főszakácsunkkal, Thonduppal együtt. Említettem már, hogy Thondup, mint szakács, kitűnően bevált, de nem volt hegymászó, s a serpák mértéke szerint már fiatalnak sem számított. De Charles helyesen vélekedett, amikor azt tartotta, hogy Thondnp jelenléte az Elő­nyomulás bázisán — így neveztük most 4. táborunkat ]— nagyon emelné az átlagos jóhangulatot. Az étkezés kérdése továbbra is fontos és érdekes maradt mindnyájunk szemében, étvágyunk egyáltalán nem csökkent. »Kitűnő vacsora volt —r jegyezte fel naplójába George Band májvts hó . i6-án —, leves, párolt szeletek és zöldborsó, őszibarack-befőtt és ananász,« George Lowe még fenn a Lhoce falán is húsért és gyümölcsért lármázott. »Mit esztek ti odalenn, fiúk?« — vetette közbe egy fontos, készletek szál­lítására, serpákra és jövendő tervekre vonatkozó drótnélküli távbeszél­getés során. — »Gondolom, őszibarackot!« Keservesen panaszkodott, ami­kor először részesült a nagy magasságra szánt adagban. Kár, hogy Grog nem vezetett naplót; élénk érdeklődése az élelem kérdése iránt közismert volt, és érdemes lett volna megörökíteni megjegyzéseit 92 (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents