Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-04 / 154. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek l MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPART BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÜLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Csépelik a gabonát a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában Megyénkben elsőnek a Kis- kunhaíasi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában kezdték meg a gabona cséplését. A gazdaság két cséplőgépe után már 500 mázsa gabonát engedtek zsákokba. Az őszi árpa termésének cséplésével már szerdán végeztek cs utána a kenyérgabona csépléséhez láttak. A HCfnzetícőcU szövetkezeti ftűfi iiHMfisé^ei Kecskeméten Félmillió liter lííres lecs&eméli barackpálinka! Július 7-én, vasárnap ünnepük világszerte a nemzetközi szövetkezeti napot. A kecskeméti és Kecskemét környéki termelőszövetkezetek és földművesszövetkezet is közös rendezvényen emlékeznek meg erről az ünnepi alkalomról. 7-én délelőtt fél 10-kor kezdődik a szövetkezetek ünnepélyes közgyűlése a megyei tanács kultúrtermében. A közgyűlést ünnepi műsor követi. Délután a Műkertben és a MÁV futballpályán népünnepély, kulturális- és sportrendezvények szórakoztatják a szövetkezeti nap részvevőit és az érdeklődőket. A műkerti büfésátrakban étel- és italárusító helyeken mindenféle jóval várják a szövetkezetek a szórakozni vágyó kecskemétieket. Az idei bőséges gyümölcstermés feldolgozására alaposan felkészült a Kecskeméti Szeszipari Vállalat is. A vállalat 11 telepén négy megye gyümölcsterméséből főznek pálinkát. Előzetes számítások szerint 1500 vagon érett gyümölcs feldolgozására kerül sor az idei szezonban. 1954 óta az idén először van ismét lehetőség nagy mennyiségű világhírű kecskeméti barackpálinka készítésére. A rekordtermésből jóval több pálinkát főznek, mint három évvel ezelőtt: összesen 700 vagonra való barackot dolgoznak fel. Ebből a mennyiségből több, mint félmillió liter, külföldön is igen! keresett, kitűnő töményitalt ké-j szítenek. Igen sok nyugati or-| szág már élénken érdeklődik aj kecskeméti üzem készítményei! iránt. Ezért fokozott gondot for-j dítanak az italok minőségére. Nagy gondot okoz azonban azj elegendő mennyiségű tárolóhelyj hiánya. A bajon úgy segítenek,] hogy az első barackszállítmá- j nyolcat gyorserjesztéssel dolgozzák fel. Ezzel mintegy hat nap-j pal rövidítik meg a gyártási fo-j lyamatot, s ilymódon a később] nagy tömegben beérkező, főzésre] legalkalmasabb, túlérett szállít-] mányokat folyamatosan fogad-j hatják. j MUNKÁBAN A KECSKEMÉTI VIT-BIZOTTSAG (2. oldal) »házasság« előtt AZ AKK-BAN (3. oldal) ÜDÜLNEK A SZAKMARI LÁNYOK <3. oldal) CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA (4. oldal) BÉLYEGGYÜJTÉS (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) A MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNY MŰHELYÉNEK TITKAIBÓL (5. oldal) MINDENKIT ÉRDEKEL (6. oldal) MIT TERVEZNEK Félegyházán? A kiskunfélegyházi járás föld- fnüvesszövetkezetei és kisipari termelőszövetkezetei készülődnek a szövetkezeti nap megünneplésére. Bugacra, a Tőserdőbe és Alpárra a halászcsárdához szerveznek kirándulásokat autóbusszal és vonattal. A hagyományos kirándulásokon a ktsz saját konyháján látja vendégül dolgozóit. GYE F hogy a kecskeméti Törekvés Tsz néhány éve épült 60 férőhelyes szarvasmarhaistállója teljesen üresen áll. Az állat- állomány a tagok háztáji gazdaságába került. Uál&tn kotn&áfai egy íermelé'szöoeHíezelben Nyugodtan végzik a növényápolást a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz tagjai Harmincöt fokos meleget mutat a hőmérő, alig egy-két bárányfelhő úszik az ég kékjében. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet érett arpatáblájában barnahátú gépek vágják a rendet. Gyönyörűség nézni, ahogy a három kombájn dolgozik. Nem egészen egy nap alatt 16 katasztrális holdat arattak le. 14 mázsa átlagtermést hozott az eddig betakarított tábla. — A tagság nem győzi dicsérni a munkájukat. A kombájntarlón alig van szemveszte- tég — mondja Pesír István, a termelőszövetkezet elnöke, aki nem győzi törölgetni izzadó homlokát a kíméletlen melegben; — Alig várjuk, hogy végezzenek az őszi árpával, akkor beállnak a búztatáblákba. Elmondja, hogy a termelőszövetkezet 380 katasztrális hold gabonájából 250-et a kombájnok, 63-at pedig az aratógép vág le. Csak a bükkönyöst aratják kézzel a tagok. — Sok vita volt közöttünk a gépek miatt — meséli —. de a tények győztek. Kiszámítottuk, hogy sokkal jobban járunk a kombájnokkal. A kézi aratásnál öt kézimunkanap és 0.6 fogatnap szükséges egy hold le- aratásához. Ha kombájn dolgozik, csak 1.4 kézimunkanap es 0.25 fogatnap kell. — A legnagyobb nyereségünk a gyors munka. A nagy melegben hamarabb érik a gabona, gyorsabban pereg a szem. Nem vitás az, hogy szemveszteség nélkül csak kombájnnal tudjuk learatni a gabonánkat. Hacsak 6 százalékos szemmegtakarítást számítunk az eddig learatott 16 holdnál az is 13 mázsa 44 kiló gabonát jelent. A szövetkezetben úgy tervezik, hogy július ‘20-ra befejezik az aratást és a cséplést. Arra törekednek, hogy minél több munkaerőt megtakarítsanak. A vontató ömlesztve szállítja a kombájncsépelte gabonát. Szárítás után gumiszalag viszi a szemet a cséplőgép dobjához. tisztítás után levegővel fuvatják egy csövön át a raK- tárba. A termelőszövetkezet az első 45 mázsa árpát már leszállította a Terményforgalmi Vállalat telepére. Nagy terhet vesznek le a tagok válláról a gépek. Míg azok dolgoznak, addig nyugodtan végezhetik a növényápolást. Most folyik a harmadik kapálás. (Szépen {ejlodnek a bácsalmási járás szakcsoportjai A földművesszöv.etlcezetek kebelén belül Csikérián és Tataházán 39 taggal 70 holdon működik három szőlészeti, kertészeti és gyümölcstermelési szakcsoport. Ezenkívül a járás községeiben öt méhészeti társulás is működik 91 taggal, amelynek 705 méhcsaládja van. Ezeket a társulásokat szívesen és készségesen segítik a tanácsok és igyekeznek, hogy működésüket szocialista tartalommal töltsék meg4 A jobb takarmányozás Zúgnak a kombájnok, kattognak az aratógépek, peng a kasza. Izmo6, napbarnított karok takarítják be a jó termést; Az aratás csak akkor fejeződik be, ha a tarlóhántást is elvégezték. Sok helyen a tarlóba másodnövény kerül. Szükség is van minél több másodvetésre, mert a nemrég összeállított megyei takarmánymérleg jelentős hiányt mutat. Mintegy 6400 vagon szálastakarmányhiány van, ami jelentős része a szükségletnek. Sajnos, nálunk elég alacsony a pillangósok vetésterülete. Az egyéni parasztok a szántóterületnek 2.4 százalékát, a tsz-ek ennek mintegy kétszeresét vetették be pillangósokkal. Ez jóval kisebb az állami gazdaságok 17 százalékánál. Az idén a termelőszövetkezetek kevesebb sílókészí- tést terveznek, mint az elmúlt évben. Tavaly több mint 17 ezer köbméter siló készült el a statisztika szerint, az idén csak 4 ezer köbméterre szerződtek a gépállomásokkal. Ezek a számok indokolják, hogy a lehetőséghez képest minél több másodnövény kerüljön a tarlóba. Sajnos, a terv szerint ebből is kevesebbet akarnak vetni a termelőszövetkezetek, mint az elmúlt évben, pedig sok helyen van takarmánygond. Számos termelőszövetkezetünknek az ellenforradalom nagy kárt okozott, kevés az állatállomány, őszre akarnak nagyobb létszámú közös jószágállományt létrehozni. A jószágoknak azonban takarmány is kell. Sok helyen nem mérik fel a várható takarmányszükségletet. Majd az áttelelte- téskor döbbennek rá, hogy rosszul számoltak, nem tudják megfelelően takarmányozni a jószágokat. Nemcsak a termelőszövetkezeteknek, hanem az egyéni gazdaságoknak is fel kell mérni a takarmányszükségletet; Most van mód kihasználni a lehetőséget és az esetleges hiányzó takarmánymennyiséget másodvetéssel pótolni. A szakemberek ajánlják, hogy az árpaaratás után azonnal szántsák fel a talajt és vessenek el. A másodnövénynek legalább július közepéig földbe kell kerülnie, mert ellenkező esetben nem érik be és csak legeltetésre lesz alkalmas. Ajánlatos a tarlószántáskor a talajtól és a tarlótól függően 50—100 kiló pétisót szórni a földbe a gyökérmaradványok bomlásának elősegítésére. Fontos a másodvetésnél, hogy a növények tápanyagkészletét biztosítsuk, ezenkívül a talaj humusztartalmát ne pusztítsuk, hanem fenntartsuk, sőt céltudatosán állandóan növeljük. Ezért ajánlatos másodnövényt olyan földbe vetni, ahol előzőleg trágyáztak, vagy ősszel trágyáznak. Fontos az is, hogy a vetőszántás után tömörítsük a talajt hengerezéssel, a vetéshez aprómorzsás magágyat készítsünk, a magtakaró után pedig hengert járassunk — ajánlják a szakemberek. A Bácsalmási Állami Gazdaságban tavaly árpatarlóba vetettek silókukoricát. 120 mázsát takarítottak be holdanként. A jó termést annak köszönhetik, hogy a tarlót aratás után azonnal felszántották és bevetették. Hasonló jó eredményele voltak Bösztörön és más állami gazdaságokban is. Érdemes tehát másodnövényt vetni, mert ezzel elősegítjük takarmánygondjaink megszüntetését. Egyre fejlődő állattenyésztésünk pedig szükségszerűen követeli a jobb és szakszerűbb takarmányozást;
