Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-11 / 160. szám

A magyar ifjúság fontos politikai feladata Világszerte rendkívüli vára­kozás előzi meg a haladó ifjú­ság moszkvai seregszemléjét, a VIT-et. Erről nyilatkozott Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a KISZ országos szervező bizottságának vezetője. Többek között elmon­dotta, hogy a moszkvai fesztivál felülmúl minden eddigi Világ- Ifjúsági Találkozót. Nemcsak nagyságában és méreteiben, ha­nem bizonyos mértékig tartal­mában is. A magyar ifjúság küldöttsé­gére a fesztiválon a szórakozá­son, a barátság elmélyítésén kí­vül fontos politikai feladatok elvégzése is vár. A szocialista tábor, de kü­lönösen a nyugati kapita­lista országok és a gyar­mati, félgyarmati országok fiataljai körében nagy az érdeklődés a magyarországi helyzet, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a magyar ifjúság iránt. Küldöttségünknek az egész ma­gyar ifjúság véleményét és aka­ratát kell tolmácsolnia külföldi barátainknak, azt, hogy ifjúsá­gunk a szocializmus ügye mel­lett áll, s békét, barátságot akar minden nemzet dolgozóival, fia­taljaival; Ifjúságunkat ezer tagú kül­döttség képviseli Moszkvá­ban. A küldöttségben, amely 23-án indul útnak, 210 művész és 190 sportoló Is helyet kapott. Kül­dötteink magukkal viszik azo­kat az ajándékokat is, amelye­ket a városi és a falusi KISZ- alapszervezetek fiataljai készí­tettek a fesztivál részvevőinek. A VIT képzőművészeti és nép- művészeti pályázatára hetven fiatal művészünk 600 müvet küldött, ebből a 72 legjobban si­került alkotást már elküldtük Moszkvába. A fesztivál megnyi­tása előtti napokban több kül­földi ifjúsági küldöttség utazik át hazánkon, amelyeknek a méltó fogadtatására a kiszisták már most készülnek. Delegációnk költségeinek fe­dezésével kapcsolatban elmon­dotta Komócsin elvtárs, hogy az ellenforradalom által okozott súlyos anyagi károk miatt a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség a VIT-en való rész­vétel költségeinek nagy ré­szét társadalmi úton fedezi. Ezért VIT-alapot létesített és megrendezi a VIT-tárgysorsjá- tékot. A fiatalok és a KISZ- szervezetek nagy helyesléssel fogadták ezt a kezdeményezést. Erről tanúskodik az, hogy az első jelentések szerint a VIT- alap csekkszámlájára már több mint 200 ezer forintot fizettek be a különböző társadalmi szer­vek és a KISZ-szervezetek. Az előjelekből ítélve azonban, ez az összeg még sok százezer forint­tal növekszik a hátralevő idő­ben. A Somogy megyei kiszisták például 80 000, a Borsod me­gyeiek 100 000 forint befizetését tervezik. Nagy sikert aratott a se e Itt segítek a serénykedőknek a kalocsai Iszkra Tsz lángoló búzatáblája mellett. A termelő­szövetkezet 87 holdas táblájának egyik része kigyulladt és az ég. A tűz még hatalmas elemi erő­vel pusztít, de megérkeztek, itt vannak már a tűzoltók, a lakta­nyából riasztott honvédek, a ce­mentgyári munkások, akik olt­ják, csapkodják a mindúntalan iángralobbanó zsarátnokot. S a gyenge szél mintha ajak segíteni akarná az óvatlan vagy tudatos gfújtogatót, minden kis szikrát lángralobbant. Forog, kavarog, néha méteresre nő a lángoszlop. 8 ahol végigfut, nyomában fe­ketére pörkölődött kalászok hul­lanak a pernyével borított föld­re. Végre megérkeznek a fecs­kendők is. Az együttes, gyors munka lejebb lohasztja a tűz erejét. S bár a tűz még itt-ott lángrakap, a résen álló katonák nem engedik tovaterjedni. Negyedóráig tartott a küzde­lem. De ez a tizenötperces tűz is fél hold gabonát emésztett fel, legalább hat mázsával károsí­totta meg a termelőszövetkezet tagságát. Fájdalmas nézni azokat az egyszerű paraszti arcokat, amelyeken talán az élet nagy megrázkódtatásai nem okoznak olyan mélységes bánatot, mint a búzának, az életnek az égése. Mert ők is itt vannak már, a tsz elnöke, meg néhányan a ta­gok közül. Ök is a vésztjelző hí­vásra siettek ide, bár tenni már nem tudtak semmit. A leégett gabonatábla szélén az önkéntes tűzoltók, az odase- reglett parasztok találgatják: — Ki tehette? Mitől gyulladt meg? S míg az út mentén vitatkoznak, addig benn a gőzölgő földön a hamuban a rendőrség nyomozói keresik a tűz igazi okát. Az első megállapítások azt feltételezik, hogy gyújtogatás történt. Egy középkorú ember felháborodva beszél: — Nem volt nekik elég októ­ber? Még több pusztítást akar­nak? s ökölbe szorul a keze. Indulás előtt mégegyszer visz- szanézek a leégett táblára. S a pernyés rész úgy tűnik, mint egy szép emberi testen szánt szán­dékkal okozott rákos, fekete fe­kély. Vigyáznunk kell! Jobban kell vigyáznunk! —gém— VIT tárgysorsjáték is. A több mint ötezer értékes nyeremény július 28-án kerül kisorsolásra. Fiataljaink a VIT idejére ter­vezett programjáról is nyilatko­zott Komócsin elvtárs, Elmon­dotta, hogy a kiszisták több helyütt VIT-munkaversenyt szervez­tek, amely már eddig is szép eredményeket hozott. Fiataljaink számos olyan meg­mozdulást is rendeznek még, amely szervesen kapcsolódik a VIT programjához. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség irányí­tásával megrendezik például a gyarmati ifjúsággal való szoli­daritás napját, a lányok napját, stb. A különféle találkozókon a magyar fiatalok gondolatban ott lesznek Moszkvában, s a feszti­vál küldötteivel együtt követelik a nemzetközi feszültség enyhíté­sét, az atom- és hidrogénfegyve­rek betiltását. A kunszentmiklósi tanács a lakosság egészségéért A községi tanács megtárgyalta a község egészségügyi hely­zetét. Az egészségügyi beszámoló megállapította, hogy a csecsemő- halálozás a községben évről évre csökken és a tüdogümőkóro® megbetegedések is kevesebbszer fordulnak elő, mint az elmúlt évben. A községi tanács e pont tárgyalásánál megállapította, hogy nagy mértékben megnövekedett a rákos megbetegedések száma; Az egészségügyi állandó bizottság javasolta a községi tanács­nak, hogy nyári időszakban a fő útvonalakat locsoltassa. E javas­latra a községi tanács elkészíttetett egy 500 literes locsolóedényt; Azóta hetenként három esetben öntözik a község főutcáját. Ugyan­csak javasolták a piactéren egy nyilvános WC létesítését, melynek építését a jövő héten megkezdik. A tanács gondoskodik a lakosság ivóvízellátásának megjaví­tásáról is. A múlt évben felépített törpevízmű terve szerint rövi­desen bekapcsolják az iskolákat, óvodákat, napközi otthonokat. A törpevízmű átadása e héten történik meg. Takács László A fa ágától Münchenig Látogatás a MÉK kecskeméti központi átvevő telepén Anyakönyvi hírek Kalocsáról SZÜLETTEK: Boksa Zita Éva (anyja: Varga Ilona), Nagy Attila László (Deák Rozália), Tóth Erzsébet (Boldizsár Erzsé­bet), Majoros Ilona (Jónás Ka­talin, Csonka Klára (Kuti Ilona), Csincsér Zsuzsanna (Szántai Magdolna), Klupács Tibor Attila (Bükszegi Margit), Cuzsván Mar­git (Szarvas Julianna), Morvái Veronika Julianna (Kiss Vén Margit), Illés László (Takács Margit), Vénusz Zsuzsanna Mag­dolna (Deák Mária), Csikós Er­zsébet (Benedek Erzsébet), Ko­vács Gábor (Szabó Janka,), Hu­szár Piroska (Tóth Rozália), Ke­lemen Éva (Korsós Júlia), Vas­vári Éva (Sörös Irén), Vastag Gergely (Takács Margit), Jakab Éva (Laub Anna), Katona Mar­git (Tóth Margit), Posztobányi Ferenc (Kovács Anna), Hányik Mária (Hermann Mária), Leitert János (Kisberdő Terézia), Dé-. nes Györgyi Marian (Bolváril '»yerevi). Barna Rózsa (Antus Verona), Jakab Eszter (Páli Má­ria), Varga Mária (Tábori Má­ria), Vén István (Patkósi Mar­git). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Illés László Hunyadi Borbálával, Szokoli István Nagy Piroskával, Romsics Ferenc Vincze Erzsé­bettel, Szilágyi György Tóth Ju­liannával, Varajti Sándor Pál Tóth Erzsébettel, Törtek Ferenc Miklós Karácsonyi Julianna Etelkával• HALÁLOZÁS: Hesz Károly 79, Szűcs László 88, Hunyadi Pálné Cselik Julianna 78, Sopo- nyai László 30, Golyhovics László 14, Kraft Henrik 75, Posztobányi Ferenc 1 napos, Tóth Lászlóné Pataki Terézia 72, Méhes Józsefné Stein Mária 75, Orth Ambrusné Szegedi Ma­szák Viola 81, Kákonyi László­né Sima Erzsébet 48, Huszár Piroska 1 napos, Kiss Mátyás 19 éves korában. A ROSKADOZÓ AGAKRÓL mázsaszámra hozzák a barackot a MÉK kecskeméti központi te­lepére. Serény munka folyik itt. Reggel 5-kor már élénk élet Van, este 8-ig nem-szűnik a forgalom. A megye legnagyobb átvevő tele­pe ez. Kecskemétről és környé­kéről naponta 19—20 vagon áru érkezik. Sok ízletes, zamatos gyümölcsöt szállítanak innen külföldre. ízléses háncskosarak­ba rakják a finom barackot. Az érettebb gyümölcsöt hűtőkocsik szállítják, nehogy a nagy me­legben megromoljék. POLYAK KATALIN dlszpo- nens elmondja, hogy alaposan kiválogatják a barackot mielőtt külföldre szállítják. Csak egész­séges, küllemre szép gyümölcsöt fogadnak el a külföldi kereske­dők. Mintegy 100 lány és asz- szony válogatja jelenleg is az árut. Előkészítik a külföldi szál­lításokat. — Ma például — mondja Pólyák Katalin — há­rom vagon megy Nyugat-Német- országba, kettő a Német Demok­ratikus Köztársaságba, kettő pe­dig Csehszlovákiába a barack­ból. Összeállítunk még két va­gon exportot Csehszlovákiába: az egyik főzőtök, a másik pedig uborka. MINDEZ nagyon egyszerűnek hangzik így, de valójában sok­kal bonyolultabb. A termelő le­szedi a gyümölcsöt, ládákba rak­ja és behozza a telepre. Itt az­tán nem egyszer vita alakul ki közte és az átvevő között. Sok­szor nem könnyű egy nevezőre hozni a véleményeket. Most is éppen egy kocsi barackot hoz­nak. Az asszony exportminősí­tést kér, az átvevő, ahogy ránéz az árura, mindjárt látja, hogy nincs minden rendben. Pillana­tok alatt talál öt szem ütődött, túlérett barackot, amely egyál­talán nem alkalmas exportra, legfeljebb lekvárfőzésre jó. SOK A VITA a csomagolás körül. Nem szokták meg a ter­melők, hogy egyforma nagyságú, szép barackokat rakjanak a lá­dába. A különböző érettségű és nagyságú gyümölcsöt egy helyre rakják. Ezt ismét át kell válo­gatni ahhoz, hogy vagonokba kerülhessen. Pedig érdemes a termelőnek alaposan, szépen ki­válogatni a barackot, mert a MÉK 40 forint térítést fizet a csomagolásért mázsánként. Idő­nyereséget is jelent, mert a szépen csomagolt árut azonnal átveszik, legfeljebb szúrópróba­szerűen ellenőrzik, hogy rendben van-e a csomagolás. BAJ VAN a vagonokkal in. Oláh Józsefné, a telep vezetője elmondja, hogy a MÁV rendsze­rint késve adja a vagonokat, ami nehezíti a berakást. — Most is — mondja — már beraktuk a Csehszlovákiába induló főző­tököt, amikor rájöttek, hogy nem lehet szállítani az árut, mert nem jó a vasúti kocsi. FELELÖSSEGTELJES mun­kát végeznek az átvevő telepen. Vigyázni kell minden szemre a válogatásnál, mert a határon el­lenőrzik a kocsit és ha nem egészséges, vagy minőségileg ki­fogásolható gyümölcsöt találnak, az egész vagont visszaküldik; Kárbaveszik a fáradtság, nem beszélve az anyagi kárról. Most még mintegy százan végzik ezt a munkát, de később három- négyszázán is, ha szükség lesz rá. Az egész ország hasznát látja ennek, mert a telep dolgo­zói által elküldött exportvagono­kért értékes valutát kapunk. „VIDÁM-BRIGÁD" HIVATALOSAN nem ez a nevük, hanem T. Nagy Ferenc- né brigádja. Én kereszteltem el őket, mert a találkozás és a beszélgetés minden perce arról győzött meg, hogy ennek a bri­gádnak a »Vidám-brigád« ne­vet kell adni. Nem tudom, jól tettem-e? Éppen ezért inkább belekez­dek a történetbe, melynek során minden kitudódik. Tóth Ferencné, mint régi is­merős, a szokott tréfás közvet­lenségével köszönt. Első szava: — Keressen vőlegényt a lá­nyainknak! Megérdemlik — ka­csint rám — jól dolgoznak... Én meg hirtelenjében feljegy­zem a jegyzetembe a vőlegény- rendelést• Már az első percek érdekessé­ge az volt, hogy úgy dolgoznak, mintha rekordot akarnának el­érni. A hatalmas vaskosárból —■, melyben 760—800 bádogdo­boz borsókonzerv található — ügyes kezekkel veszik ki, meg­törlek, utána beolajozzák és az­tán »stószolják<»• T. Nagy Ferenc­né a brigádvezető. A brigád tag­jai: Tóth Ferencné, T. Nagy Ot- tóné, Léptük Edéné, Pataki Er­zsi, Csík Ilona és Görbe Gyulá- né. Nézem ügyes kezüket. A hall­gatást Ica töri meg, aki Tóth Ferencnének mondja: — Ne csapkodj az olajjal, mert tele lesz a szemem, meg a szám. Ezen aztán mindannyian jót nevetnek. ÚJBÓL A MUNKÁRA tere­lődik a szó■ A brigád naponta 9—10 000 doboz borsókonzervet rak egymásra. Holtversenyben vannak Csenkiné brigádjával. Hol ök, hol pedig Csenklnéék kerülnek az első helyre. A ver­seny igazában csak ezután in­dul meg. Most beszélik, hogy mi is legyen az a közös kiinduló­pont, mely megszabja a mércét, az ügyességet illetően. Ha már igy belebonyolódtunk a munka problémáinak vitatá­sába, tréfásan emigy avatkozom a beszédbe: — Hallom, hogy a brigád na­ponta 10—15 üveget is eltörv Több se kellett nekik, Nagy néni, Tóthné, Ica, meg a többi­ek is kórusba felelik: — Mit gondol, hova jutnánk?! — Hát jó — adom meg ma­gam, — nem törnek ennyit. Mé­gis, mi a napi »norma«? Nagy néni felel: — Három, esetleg négy. Csik Ica hozzáfűzi: — Kisvasárnap, hétfőn, tud­ja, szerencsétlen balkezesek va­gyunk, néha előadódik, hogy négy, vagy ennél több törik el, máskor meg napokig nincs baj­A beszélgetés végére pontot a csoportvezető elvtársnő teszi, aki azt mondja: — Nem dolgozik rosszul a brigád. Ezután ismét tréfálkoznak egymással az asszonyok, lányok, de kezük eau percre sem pihen. Görbe Gyulánét ugratják, Nen bírja sokáig. Elszabadul a nyel ve. Sorra veszi munkatársán mindegyikre tud egy-egy hec celődő megjegyzést tenni. Er zsit a szerelemmel ugratja, Lip ták néninek azt mondja, hog\ azok közé tartozik, akik úg\ várják a munkaidő végét, min a messiást, és igy tovább. HAT ILYEN BRIGÁD T Nagy Ferencné brigádja. A; élet problémáit hol derűsen máskor meg sötét szemüvegei át nézik, de ez nem változta alapvető tulajdonságukon: tré fával fűszerezve dolgozzák le < 8 órát. Éppen ez volt az, am arra ösztönzött, hogy a brigádo »Vidám-brigád« névre kérész teljem, utólagos beleegyezésük kel. ■— Venesz — íöO hold aratás 5 nap alatt Balanyi Sándor, a Kecske­méti Gépállomás zetorosa a múlt hét csütörtökén kezdte meg az aratást a kecskeméti Szabad Nép Termelőszövetkezet terüle­tén. Kévekötő-aratógépével az elmúlt öt nap alatt 62 hóid bú­zát és 5 hold tavaszi árpát vá­gott le. Ennél is jobb eredményt ért el Kecskés László, ugyan­csak a Kecskeméti Gépállomás traktorosa, aki a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben már 100 holdnál is nagyobb te­rületen végezte el a kalászosok aratását.

Next

/
Thumbnails
Contents