Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-10 / 159. szám
r E©!T Q>]Rik a gyümelcsfeloásárló íelepen ,TTT?TTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTfTTTTT')'TTT1 VÁRAKOZÓ EMBEREK, s kosarak sokasága fogad az egyik melegnek ígérkező nap reggelén a MÉK keceli kirendeltsége előtt. Fél hét van. Az itt álldogáló, topogó bácsik, asz- szonyok arra várnak, hogy átadhassák a tegnap szedett meggyet. Az átvétel . gyorsaságára nincsen panasz. De itt-ott hallatszik egy-egy megjegyzés az osztályozás miatt. Ezeket a »sérelmeket« a helyszínen orvosolja Szentirmai Márton bácsi, a telep vezetője. Szakértő szeme elől nem bújhat el az iítődött, törődött, szárnélküli gyümölcs. És mikor egynéhány ilyen szemet felmutat, a »reklamálók« rögtön elhallgatnak. KÉSŐBB AZ IRODÁBAN tudom meg Márton bácsitól, hogy szükség van erre az átható vizsgálatra, hiszen innen, Kecelről több országba is exportálnak. Éppen a múlt nap szállítottak üvegmeggyet Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba. Természetesen a belföldi fogyasztás kielégítése is feladatuk, a Kiskőrösi Konzervgyárat is részben ők látják el. Miközben ezeket feljegyzem, megkezdődik a felvásárolt áru kifizetése. Négy fiatal, csinos leány fizeti ki a termelőket. S míg a lányok fürge kezét nézem, Szentirmai bácsi mesélni kezd az exportszállítások előkészítéséről. — Délelőtt a termelőktől vesszük át a gyümölcsöt, délután válogatjuk, ha kell ládánként. Tudja, azért van erre ■szükség, mert a határon nagyon figyelmesen nézik meg a kiszállított árut. Én magam nem szeretném, ha csak egy vagon visz- szaküldésével is rontanánk Kecel és az ország hírnevét. — Van-e elég felhozatal az exportálandó gyümölcsből? — Kérdezem, s kőiben arra gondolok, hogy ez a gyümölcs sok devizaforintot jelent az országnak. — Nem panaszkodhatott!. Bár történnek olyan esetek, hogy őstermelői igazolvánnyal rendelkezők háromszor annyi meggyet adtak el Budapesten, mint amennyi termett nekik. Már kértem a rendőrséget, tegyen valamit ebben az ügyben. MIKÖZBEN beszélgetünk, a kifizetésre váró emberek lassan »elfogynak«. Az irodában egyikmásik kislány reggelizni kezd és én is búcsúznék, ha Márton bácsi meg nem állítana ezzel a néhány mondattal: — Olvasom az újságot. Meg vagyok vele elégedve, azt tapasztaltam, hogy sok bajra talált orvosságot a Petőfi Népe. Nekünk, kecelieknek is volna egy fájó problémánk. — Szemével fürkészően néz rám, s én fejemmel intek, mondja csak, feljegyzem. — Kecelről évente 4— 500 vagon gyümölcs és ugyanennyi termény megy el. Nem beszélve a tőzegtelep napi 25 vagonos termeléséről, Mégis kénytelenek vagyunk tizedesmérlegen mérni a gyümölcsöt. Egy-egy ilyen rakodáshoz tíz ember munkája is szükséges. Arra kérem, írja meg az újságban, szereljenek fel a keceli állomás rakodó vágányára egy vagonmérleget. Ez megszüntetné a súlykülönbségeket és a különböző nézeteltéréseket. Nem beszélve arról, hogy könnyebbénél tudnánk végezni a berakodást és az áru mérését. S gyorsabban tudnánk elküldeni a gyümölcsöt a határon túlra. MEGÍGÉRTEM Szentlrmai bácsinak, hogy megírom kérésüket. ÍÍT'I.OK'SZATYOM 6 lORXNI A Kecskeméti Finommechanikai Vállalat új gyártmányai közé tartozik a nylonszatyor. Tízféle színben állítják elő. Az eddigi 25 000 darabos megrendelésből hatezret szállítottak el Eger, Miskolc, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét üzleteibe. A nylonszatyor nyersanyagát, a PVC lisztet Kelet-Németor- szágból szállítják ide és egy gép segítségével dolgozzák fel szálakká. Ezeket adják ki a házakhoz, hogy az édesanyák a gyermeknevelés és a háztartás munkája mellett még keresni is tudjanak. A vállalat vezetői kiszámították, hogy egy édesanya a gyermeknevelés teendőinek ellátása mellett, ha ideje engedi, egy óra alatt megköt egy nylonszatyrot és ezért 6 forintot kap. Egy vidám délután a szociális oUhonban Az elmúlt szerdán kellemes délutánja volt a Kalocsára telepített Fővárosi Szociális Otthon lakóinak. Az idős gondozottak számára állandó probléma volt, hogyan töltsék el a napot. Hiszen legtöbben -már rendszeres munkát nem, tudnak végezni, olvasni sem tudnak, kulturális lehetőségeik pedig elég gyengék. Ezt a problémát látta a szociális otthon vezetősége is, de a kívülállók is. Egy ilyen látogatás során született meg özv. Fekete Andrásnéban, aki a nőtanács tagja Budapesten — az a gondolat, hogy kezdeményezi az otthonokban a rendszeres kulturális rendezvények megtartását• A budapesti színházak művészei közül sokan vállalkoztak, arra, hogy műsorokat adnak az otthonokban. Ezek után látogatta meg a kalocsai szociális otthont a szórakoztató brigád. A műsorban egymásután léptek fel nyugdíjas művészek és főiskolai hallgatók. Szépek és művészileg is értékesek voltak az énekszámok, kettősök. Ezen az előadáson jutott tudomásomra, hogy a fővárosi tanács határozata értelmében a kalocsai szociális otthont — záros határidőn belül — visszahelyezi a fővárosba. Ezzel a város visszakapja a szociális otthon épületeit, amely a lakásínség rendezése szempontjából igen nagy jelentőségű lesz. G. I, •A KECELI PÉLDA Öt évvel ezelőtt kitűnő kezdeményezés indult el Kéce- len. A szőlőművelő parasztok szőlészeti, borászati ankétot tartottak, melyen beszámoltak addigi eredményeikről, tapasztalataikról. Az cinkét célja az volt, hogy Kecel Vegyes szőlőkultúráját profilírozza, megvitatták, hogy milyen szőlőfajtákat érdemes ültetni a keceli homokba. Az ankétnak meg is volt az eredményé. Bognár Károly tudományos kutató segítségével beigazolódott, hogy Kecel környékén az ezerjó és színes kadarka-félék teremnek meg a legjobban. A szőlőművelő parasztoknak felkeltette figyelmét a nemes kezdeményezés és azóta is rendszeresen összejönnek vitatkozni a Földműves Körben. Laki András szőlőtermelő a bor színének előállításával, Dózsa András pedig a helyes permetezés kísérleteivel foglalkozik. Rajtuk kívül még több szőlőművelő paraszt foglalkozik kísérleti munkával. A keceli szőlőtermelők átadják egymásnak gazdag tapasztalataikat, s ezzel is elősegítik szőlőkultúránk további fellendülését. Talán a MÁV segít is a probléma megoldásában. Mindenesetre remélünk. S bár ő még marasztal — és egy kis meggy-reggelivel kínál, nem várhatok tovább. S míg búcsúzunk, egy »gumi- rádlis« kocsi érkezik az épület elé. Rajta, szinte minden talpalatnyi helyet kihasználva kosár, s a kosarakban pirosán csillogó meggy. AZ ÉPÜLET ELŐTT a tömeg már eloszlott. A mérlegesek is a raktárba tették át működésük székhelyét. Minden csendes a MÉK keceli kirendeltsége előtt. Fél nyolc van. Gémes LVÁLTAK HETE Ügy látszik, Ámor és a kánikula sem nagy barátságban vannak egymással, s a kényelmesség kedvéért Ámor a nagy melegben azokat a fiatalokat kerülheti, akik már járatosak a szerelemben és elég könnyen rá- szedhetők egy-egy nemesebb elhatározásra, már mint a házasságra. A kecskeméti anyakönyvi hivatalban is az elmúlt héten mindössze hat pár kötött házasságot, ezek között is többségben elváltak, Ilii HÍREK AZ ORSZÁGBÓL Dolgoznak az országgyűlés bizottságai Az országgyűlés munkaügyi bizottsága kedden ülést tartott a Parlamentben- Szerdán délelőtt a mezőgazdasági bizottság Ülést; tart Úttörőalap létesül a 14—16 évesek Joglalkostatására Az Űttörő Szövetség országos vezetőségének hétfői tanácskozásán beszámolóban közölték, hogy az úttörőmozgalom taglétszáma ma már meghaladja a 270 000-et. A csapatok többsége színes, vonzó, tartalmas munkát folytat. — Több mint 2000 csapat 120 000 pajtással megy nyári sátortábo- rozásra. Bejelentették az úttörőalap létesítését a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatására. Ebből az alapból többek között konfekciós üzemet létesítenek, ahol fiatal lányok megtanulhatják a szabásvarrást• Művirágüzemet, bentla* kásos kertészetet és háziipari munkákkal foglalkozó úttörő szövetkezetei is életre hívnak, Az őszig valószínűleg 300 fiatalt tudnak felvenni az úttörőalapból létesült üzemekbe s ez a szám egy-két év alatt valószínűleg több ezerre növekszik. A tanácskozáson közölték azt is, hogy az iskolákban Kisdobosrajok alakítását tervezik. Ezeknek tagjai 8 és 11 év közötti gyermekek lesznek, akikből felnőnek a későbbi úttörők. Öjabb külföldi árucikkekkel bővül a válaszlék A külkereskedelmi vállalatok osztrák cégektől különböző ruházati cikkeket vásároltak. A belvárosi üzletekben rövidesen forgalomba kerül az Ausztriából érkező finom, tiszta gyapjúból kötött kardigán és pulóvergarnitúra. A lengyel 25 Ó00 nylonpulóverből az első szállítmány Ilii már meg Is érkezett. Kínából rövidesen a többi között varrógépek, kerékpárok, tangóharmonikák és Parher-rendszerű töltőtollak érkeznek. Vietnámból kisbútorokat, bőrárut, ezüst, ötvösárut, nádíönatokat, teát kapunk. A könyvtárak a helyi kultúrpolitika fontos tényezői A kiskunfélegyházi járási könyvtár példája tak, hiányzik közülük a mai magyar irodalom, elenyészőén szerepelnek a klasszikus ifjúsági művek és a tájjellegnek megfelelő szakkönyvek. Egyelőre lehetetlen bővíteni a könyvállományt, mert még az amúgyis szűkre szabott könyvvásárlási kereteket is csökkentették. Ne várjunk mindent az államtól Az államtól várni mindent azonban nem lehet — bár eddigi kultúrpolitikánk bizonyos tekintetben erre nevelte a falusi és városi tanácsokat. Adjon az állam kultúrotthont! Rendezze is be, de nem akárhogyan! Adjon könyvtárat, gondoskodjék arról, hogy mindig megtalálhatók legyenek benne a legjobb könyvek! Fizesse a könyvtárosok tiszteletdíját, stb. A tanácsok ennek fejében megküldték jelentéseiket a felsőbb népművelési szerveknek arról, hogy a faluban Bálint István két hónapja vezetője a kiskunfélegyházi járási könyvtárnak. A könyvtár helyzetéről beszélgetünk. A könyvtárosok munkája nehéz, szerteágazó és művelt, politikus embert kíván. Nemcsak könyvköi- csönzésből és adminisztrálásból áll ez a munka. Felvilágosító, ideológiai munkát is kell végezniük az olvasók körében. Az ellenforradalom leverése után az első negyedévben már mutatkoztak eredmények. Az olvasók többsége ma már éppen olyan szívesen olvassa a szovjet írók és orosz klasszikusok műveit, mint az októbert megelőző időszakban. Könyvtáraink munkájára erősen kihatott az a burzsoá nacionalista nézet, melynek végső kicsengése így hangzott: szovjet írók műveit ne olvassuk, mert azok nem művésziek. És ezzel a reakciós ideológiával megkezdődött a szovjet írók bojkottja. A nacionalizmus elleni harc eddigi eredményeivel könyvtárosaink még nem lehetnek megelégedve, mert egészségtelen jelek még ma is mutatkoznak kulturális életünkben. A könyvtár társadalmi tevékenysége Járási könyvtáraink szervezzenek kultúrpolitikai előadásokat és ezeken tisztázzák szocialista kultúránkat rágalmazó és eddigi eredményeinket lebecs- mérlő revizionista, nacionalista nézeteket. Ehhez a munkájukhoz kérjenek segítséget a járási MSZMP intéző bizottságoktól, közös erővel könnyebben szétzúzhatják az ellenforradalom okozta szellemi zűrzavart. íme így gondolkodik egy könyvtáros, aki nem választja szét a művelődést a politikától, mert tudja, hogy a két fogalom édestestvér. A félegyházi járásban 26 falusi könyvtár van. Ezeknek a fontos intézményeknek egy negyedévi könyvvásárlási kerete azonban csak 2000 forint. Nagyon csekély az összeg ahhoz, hogy egy járás dolgozóinak kulturális igényeit ki lehessen elégíteni! Ha összehasonlítjuk a járás lakosságának számát a könyvtárakéval, szomorú következte-1 Bács megye állami gazdasá- tésre juthatunk. 38 391 ember éi 'gaiban munkába álltak a cséplő- a járásban, s a 26 könyvtár pol- gépek is. Az aratógéppel levágott cain mindössze 9687 kötet könyi gabonát 68 vontató hordja a várja a dolgozókat. De milyen cséplőgépbe. Hétfőn a megye könyvek ezek is, Agyonolvasot-1 állami gazdaságaiban már öszörvendetesen fejlődik a kulturális élet, a dolgozók igényei megnövekedtek, stb. Ez a furcsa elmélet ma már kezd megszűnőben lenni. Tanácsaink belátták, hogy a községfejlesztési alapból is lehet bizonyos összeget biztosítani kulturális célokra. A kiskunfélegyházi városi tanács 10 000 forintot ígért a járási könyvtár könyvállományának fejlesztésére. Ez szükséges is, mivel a város lakosságának több mint fele a járási könyvtár olvasója. Ez az ígéret azonban mindeddig ígéret maradt, a pénz kiutalása még nem történt meg. Milyen lenne a járási könyvtár könyvállományának legalkalmasabb összetétele? Bálint István erre így felel: — Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, az lenne a helyes arány, ha a könyvállomány 60 százaléka szépirodalmi, 20 százaléka szakmai és 20 százaléka ideológiai könyvekből állana. Becsüljük meg jobban falusi könyvtárosainkat Falusi könyvtárosaink helyzetéről is szó esik. Ezeket az áldozatkész embereket jobban meg kell becsülnünk erkölcsileg és anyagilag is. Havi tiszteletdijuk 50 forint, holott egy kultúrotthon igazgató nem több fáradozásért megkapja a havi 300 forintot. Ez egyik oka annak, hogy a könyvtárosok állandóan váltakoznak és ennek a vándorlásnak az olvasók vallják kárát. Ha a könyvállomány mostani állapotát nézzük, megállapíthatjuk, hogy a járás összes könyvtáraiban megrongálódott könyvek könyvkötészeti költsége egy évben 10—12 000 forint lenne. Ezzel szemben 4000 forintot költhetnek ilyen célra. Ha ez így marad, könyvtári állományunk megrongálódási folyamatának nem lehet gátat vetni. A dolgozók pedig szeretnek olvasni. Nap mint nap kopogtatnak a könyvtárak ajtaján, s keresik, kutatják a legújabb alkotásokat. A félegyházi járási könyvtárnak 166 munkás, 150 paraszt, 123 értelmiségi és 795 iskolai olvasója van. A műnk* és paraszt olvasók tábora is egyre bővül, s ezt az egészséges fejlődést csak úgy lehet fokozni, ha új könyvekkel bővítjük a könyvtárak állományát. Olvasó néppé vált nemzetünkj Ezt figyelembe kell vennünk és ki kell elégítenünk azokat a kulturális igényeket, amelyek hozzásegíthetnek bennünket a szocialista kultúra megismeréséhez és továbbfejlesztéséhez. Ez pedig mindannyiunk közös ügyé. S elsősorban a tanácsoknak nagyobb részt kellene vállalníofe megvalósításában. Bieliczky Sándor. NEGYVEN CSÉPLŐGÉP latoit munkához Rács megye állami gazdaságaiban szesen negyven cséplőgép állt munkába. A kombájncséplésséi együtt 33 737 mázsa takarmány- gabonát és 700 mázsa búzát engedtek zsákokba.
