Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-09 / 158. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA 'J- i ----------------. - - - - - ______/ ■ í_________________________________________, i *' L'i II . ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 9., KEDD és a párt intéző bizottsága kép-: viselője a hála szalagjait kötőt-: ték a zászlóra. Az ünnepség a\ karhatalmisták díszszázadánakj felvonulásával ért véget. »APRÖ« GONDOK (2. oldal) AZ IZSÁKI KOMMUNISTÁK MEGGYŐZŐ MUNKÁJA (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS NÁLUNK IS VAN SZÜZ- FÖLD (3. oldal) SZÍNHÁZI gondok AHOL REGGEL MÉG KALÁSZ RINGOTT... (3. oldal) GYERMEKVILÁG Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN (5. oldal) SPORT (6. oldal) A kenyerünkről van szó Űj gabonával telnek a zsákok, a határ szorgalmas népe most takarítja be a termést. Az idén más módon történik a gabonafelvásárlás, mint az előző években. Megszűnt a beadás, az állam kedvező áron veszi meg a gabonát a termelőktől. Az eddigi tapasztalatok szerint a nyilvánosságra hozott árakat örömmel fogadta a parasztság. Innen is, onnan is hallani, »nem is gondoltuk volna, hogy ilyen jó ára lesz a gabonának.« A gabonafelvásárlás sikerének egyik feltétele, hogy felvásárló telepeink dolgozói és ideiglenes alkalmazottai jó munkát végezzenek. Állandó kapcsolatban, jó barátságban kell lenniök a termelőkkel, nem mint hatóság, hanem mint a parasztság üzletfelei dolgozzanak. Figyeljék állandóan a Piacot, a kereslet-kínálat alakulását. Látogassák meg a termelőket. Most meg kell venni, nem pedig begyűjteni a gabonát. Ügy tárgyaljanak a termelővel, hogy az szívesen ráálljon az üzletkötésre, meggyőződjön arról, hogy érdemes feleslegeit eladni az államnak. Az adminisztratív intézkedések helyére tehát a kereskedelmi módszereknek kell lépnie. Természetesen helyes utalni arra: a munkás-paraszt kormány már eddig is jelentős kedvezményeket adott a parasztságnak a begyűjtés eltörlésével és a termelők hazafias kötelességüket teljesítik, ha gabonát termelnek és eladják az államnak, hogy az ország lakosságának ellátását biztosítani tudja. Nincs értelme a gabona felesleges visszatartásának és felhalmozásának, mert nagy áringadozásokra nem lehet számítani. Szabad a gabona forgalma, de a kereskedelemmel csak a terményforgalmi vállalatok és a földművesszövetkezetek foglalkozhatnak. A lakosság érdekeit sértő gabonaspekulációt nem fogja eltűrni az állam. Megyénkben a terményforgalmi telepek, valamint a földművesszövetkezetek, az eddigi tervek szerint, mintegy 25 százalékkal kevesebb gabonát szándékoznak átvenni, mint az elmúlt évben. Jelentős tételt tesz ki az idén is a géprész, a földadó, valamint a különböző vetőmagkölcsönök. Ezek behajtásáról feltétlen gondoskodik az állam. A felvásárlás feladata a Terményforgalmi Vállalatra, meg a földművesszövetkezetekre hárul, de segítenie kell a tanácsnak is. Különösen a raktárhelyzet megjavításában adhatnak jelentős segítséget a tanácsok. Bár kevesebb lesz az idén a felvásárlás, de mivel még jelentős ó-készletek vannak, várható, hogy szükségraktárakról kell gondoskodni. A földművesszövetkezeteknek és a terményforgalmi telepeknek a helyi tanácsokkal együtt kell az esetleg felmerülő raktárproblémákat megoldani. Látva a kedvező árakat, máris számos termelőszövetkezet és egyéni paraszt kötött szerződést gabona leszállítására a földművesszövetkezetekkel és a terményforgalmi telepekkel: A garai Vörös Csillag Tsz 300 mázsa búzát fog feleslegéből eladni az államnak. A csávolyi Kossuth Termelőszövetkezet, valamint a felsŐ6zentiváni Vörös Október Tsz szintén bejelentette szerződéskötési szándékát. Az előbbi 150 mázsa rozsra, az utóbbi árpára kíván szerződést kötni. A termelő- szövetkezetek jól járnak, ha nagy mennyiségben adják át a gabonájukat, mert 150 mázsán felül, mázsánként 20 forintos felárat kapnak. Az érdeklődés az egyénieknél is nagy, a hartai felvásárló telep például már 50 mázsa árpára kötött az egyéni parasztokkal szerződést. Ha felvásárló szerveink ügyesen, jó kereskedelmi érzékkel dolgoznak, akkor betöltik fontos szerepüket és jól segítik az államot a kenyérgabonaellátás biztosításában: ..................................................... Vi lág proletárjai, egyesüljetek! épülnek, szépülnek fiecsiemél útjai] Vasárnap Kecskeméten 35,2 fok meleg volt Az utóbbi tíz évben csak egyszer volt ilyen kánikula Nagyon érdekes adatokat közölt szerkesztőségünkkel az Országos Meteorológiai Intézet kecskeméti észlelő állomása, amely a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben működik. A vasárnapi mérések szerint Kecskeméten a hőmérő higanyszála 35,2 fokig emelkedett, A meleg délután 2 és 3 óra között érte el csúcspontját: Az észlelő állomás szerint az idén volt már ennél magasabb hőmérséklet is. Július 6-án 37,5 C fokot mértek; Az utóbbi tíz évben csak egyszer volt ehhez hasonló kánikula. 1950. június 30-tól július 6-ig. Ekkor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 39 fokot. Rendkívül magas a talajhőmérséklet. Vasárnap a talaj 0 centiméternél 42,3 fokig melegedett fel, 2 centiméterre a talajszint alatt pedig 45 fokig. Érdemes megjegyezni, hogy ez a 45 fokos talajhőmérséklet már július 1-től tart. Az előjelzések szerint néhány napig még hasonló melegre számíthatunk; Megyeszerte megtartották a nemzetközi szövetkezeti napot Kecskeméten vasárnap délelőtt a megyei tanács kultúrtermében rendezték meg a nemzetközi szövetkezeti napot. A földművesszövetkezetek, a K1SZÖV, MÉSZÖV és a termelőszövetkezetek tagságált mintegy 300 részvevő képviselte. Az ünnepi nap jelentőségét Piukovics elvtárs, a MÉSZÖV osztályvezetője méltatta. Megemlékezett a szövetkezeti mozgalom múltjáról és foglalkozott mostani feladataival. — Az ellenforradalom a szövetkezeteknek is komoly károkat okozott, aminek maradéktalan kiküszöbölésén még munkálkodnunk kell — mondotta. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak is bizonyította, hogy a szövetkezeti mozgalom nálunk már mély gyökeret vert. Részletesen ismertette egyes szövetkezetek mozgalmi adatait. Megállapította, hogy a szövetkezetek taglétszáma örvendetesen növekszik és munkájuk minden vonatkozásban javuló tendenciát mutat. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követte, majd a földművesszövetkezetek és kisipari szövetkezetek dolgozói között jutalmakat osztottak. A megye többi községeiben is megrendezték a nemzetközi szövetkezeti napot. Tiszakécskén és Izsákon a szövetkezet ügyvezetői mondtak beszédet, méltatták a nap jelentőségét. Az ünnepségeken mindenütt részt vettek a helyi pártszervezetek és a tanácsok vezetői, valamint a termelőszövetkezetek képviselői is. — Meghívtak az ünnepségekre egyénileg dolgozó parasztokat és kisiparosokat isSzámonkérés Francia Kiss Mihály, a Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror kiskunsági hóhérának bírósági tárgyalásáról ké-^ szült dokumentumfilmet »Számonkérés« címmel bemutatták a! meghívottak részére szombaton; délután 2 órakor az Árpád Moziban. A megrázó hatású kisfilm nemsokára a nagyközönség elé is: kerül. BEFEJEZTE AZ ARATÁST a It^hxteiai cSzahadmg A helvéciai Szabadság Termelőszövetkezet tagsága örömmel| jelentette, hogy 118 hold kalászosuk aratását- vasárnap délre be-í fejezték. 40 hold gabonát gép vágott, a többit kézi erővel aratták f s mind a 34 tag — beleszámítva az elnököt, könyvelőt is — dere-| kásán kivette részét a munkából, hogy a kánikulában rohamosan ; érő gabona el ne peregjen. ; Szerdán megkezdik a behordást s a hét végén a cséplőgép is! munkába áll a termelőszövetkezetben. Rozsból és búzából a sok j szorult szem ellenére jó közepes termésre számítanak. Sarhalalmistóü zászlóbontása Szombaton délután a vasúikért megható, szép ünnepségnek volt színhelye. Itt zajlott le karhatál- mistáink zászlóbontása, amelyet örömmel ünnepeltek meg az üzemek és a városi MSZMP intéző bizottságának küldöttei. Az ünnepséget Beretvás Dezső, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója nyitotta meg és meghatott szavakkal köszönte karhatalmis- táinknak azt az erőn felüli áldozatkészséget, amellyel az ellenforradalom ideje alatt a rend helyreállítására siettek. Krizsán elvtárs, az MSZMP intéző bizottsága részéről üdvözölte a karhatalmisták zászlóbontását. Mészáros főhadnagy, karhatalmi parancsnok pedig köszönetét mondott azért a megbecsülésért, amellyel az üzemi dolgozók és a város lakossága viseltetnek irántuk. Ezután következett az ünnepélyes zászlóbontás, melynek során az üzemek küldöttei Az ő gondja is Több mint kétmillió forintos beruházással! A kecskeméti utcáik és utak gidres-gödrös volta már szinte közmondásossá vált. Sokan ócsárolják, még többen emlegetik az illetékeseket, hogy miért nem foganatosít végre már megfelelő intézkedést; Ugyanakkor kevés embernek szúr szemet, hogy bizony vannak még elhanyagolt utak, járdák, de szinte tömegével lehetne felsorolni azokat az utcákat —, ahol figyelembe véve a dolgozók panaszait — megjavították az utakat. Kevesen tudják például, hogy az idén több mint 2 millió forintot költ a tanács új út építésére, régi utcák járdáinak a rendbehozására. Ebből az összegből az első negyedévben ifiár mintegy 300 000 forintot fel is használtak, a második negyedévben pedig további 750 000 forint értékű munkát végeztek a Községgazdálkodási Vállalat dolgozói az utak rendbehozása érdekében. Üj kőburkolatot kap a Damjanich utca, most javítják a László Károly utca járdáit, általános javítás ülésezett megyénk képviselő csoportja Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott megyénk képviselő csoportja. Napirenden a betakarítással és csépléssel kapcsolatos teendők, a legújabb rendeletek ismertetése szerepelt. A képviselők kinyilvánították: minden áldozat árán készek arra, hogy a soronlévő munkákat támogassák és segítsék erejükhöz képest alá került az elmúlt negyedév; során a Bajcsy-Zsilinszky út is,: a Villám István utcán 210 köb-: méter járdát aszfaltoztak és so-| Tolhatnánk még tovább. : Az első negyedévben új út épí-j tését is megkezdték a vállalati dolgozói, a Bethlen körút séta-1 tér melletti szakaszán. Ez az úti 236 méter hosszú és 12 méterj széles lesz, előreláthatólag e hó-i nap végére megindul rajta aj forgalom. A jövő hónap elejénj kezdik építeni az út folytatását,j amely a Rákóczi út és az alul-j járó közötti 350 méteres útsza-j kaszt foglalja magában. Kovács József, a kecskeméti Törekvés Tsz fiatal tagja azon gondolkodik, miként lehetne megoldani a szövetkezetben lévő problémákat:
