Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

Megyénk mezőgazdaságának néhány fontos kérdéséről

Sarok Antal elvtárs felszólalása az MSZMP országos értekezletén

(((Qecke$

A beszámolóval és a Központi Bizottság eddigi politikájával, amely elősegítette az ellenforradalom leverését, a helyzet konszolidálását, a múlt hibáinak kijavítását — egyetértek. Hozzászólásomban a mezőgazdaság egyes kérdéseivel szeretnék foglalkozni.

Szólni szeretnék arról, hogy a revizionizmus milyen súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott termelőszövetkezeteinknek. Az utóbbi évek során kétízben érte nagyobb megrázkódtatás közös gazdaságainkat. Az egyik 1953- ban volt, a Nagy Imre-féle helytelen politika idején, a másik 1956 októberében és az utána következő néhány hónapban,

A revizionisták célja;

a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elodázása, levenni a napirendről a termelőszövetkezetek fejlesztését.

Eltúlozták a politikai és a gazdasági életben elkövetett hibákat és azt a termelőszövetkezeti mozgalom ellen használták fel.

Az előző időszak hibás hitelpolitikáját, amely nem nézte meg elég alaposan, hogy mire adnak

hitelt a termelőszövetkezeteknek,

arra használták fel, hogy prédikáltak az ellen, hogy egyáltalán anyagi támogatást adjanak a szövetkezeteknek.

Meg kell említenem, hogy a hibás hitelpolitika, valamint egyes termelőszövetkezetek gyenge, nem megfelelő gazdálkodása miatt kát. holdanként 2600 forint a közös gazdaságok terhelése átlagosan, amelyből 600 forint az idén esedékes. Mivel a hitelekkel, terhelésekkel kapcsolatban nem történt időben intézkedés, a termelőszövetkezetek magukra voltak hagyatva, kiutat kerestek és ezért 32 olyan termelőszövetkezet van, amely nem munkaegységre, hanem százalékra dolgozik.

Található egyéb hiba is szövetkezeteink gazdálkodásában.

Megnőtt például a háztáji területek nagysága is, amely 2700 kát. holddal több, mint a termelőszövetkezeti családok száma,

a bugaci Béke Termelőszövetkezetben pl. a háztáji terület a 4— 5 kát, holdat is eléri családonként.

Több termelőszövetkezetünkben zsebből gazdálkodnak, vagyis pénzügyeiket a bank megkerülésével intézik. Indokolatlanul nagy összegeket hagynak a házipénztárban, ugyanakkor esedékes tartozásaikat nem rendezik.

Mindezek a hibák

Jórészt az elmúlt hónapok gyakorlatának eredménye, amikor nem segítették eléggé a termelőszövetkezeteket. örömmel fogadtuk tehát a beszámolónak azt a részét, amely bírálta ezt a hibás gyakorlatot. Minden erőnkkel támogatni kell a termelőszövetkezetek megszilárdítását, mert ettől függ a falu szocialista átállításának üteme.

Már említettem, hogy a revizionisták felnagyították a termelőszövetkezeti politikában elkövetett hibákat. Hivatkoztak arra is, hogy az állam túlzottan beleavatkozott a termelőszövetkezetek irányításába.

A revizionisták nézete érvényesült akkor, amikor pont az állam túlzott beavatkozására hivatkozva, a mezőgazdasági apparátus 67 százalékát, a termelőszövetkezeti osztályok, csoportok 70 százalékát racionalizálták.

A. termelőszövetkezetek magára- hagyatottságát ez növelte, a meglevő apparátus nem bírta segíteni őket problémáik megoldásában. Most már emelték ugyan

a létszámot, de ez még mindig

kevés. A községi mezőgazdasági felügyelőknek is jobban kellene segíteniük a termelőszövetkezeteket.

Ugyanakkor fontos, hogy termelőszövetkezeteinkben megszilárdítsuk a vezetést, jobban meg kell védeni az állam és a közösség érdekeit képviselő termelőszövetkezeti elnököket, rendszeresen vezetőképző (elnökképző, brigádvezetőképző) tanfolyamokat kell létesíteni.

A Bács megyei pártbizottság

időben felismerte a termelőszövetkezeti politikával kapcsolatos hibákat, amely az utóbbi hónapok gyakorlatára volt jellemző. Számos szervezeti intézkedést is hozott. A tanácsok hoztak olyan határozatot, hogy minden szinten az elnökhelyettesek a termelőszövetkezetekkel és a mező- gazdasági problémákkal foglalkozzanak.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében még mindig gátló tényezők az itt- ott megnyilvánuló szektás nézetek, amelyek különösen a fokozatosság elvének betartásával kapcsolatban tapasztalhatók.

Idegenkednek az alacsonyabb típusú társulások támogatásától.

Mindezek sürgetőleg vetik fel a termelőszövetkezeti törvény mielőbbi kidolgozását, hogy egy sor most még vitás kérdés tisztázódjék.

A revizionizmus tapasztalható volt a gépállomásokkal kapcsolatban is. A gépállomásokat szántó-vető vállalatoknak tüntették fel és igyekeztek szembeállítani a termelőszövetkezetekkel, tagadták a gépállomások szükségszerűségét.

Az igaz, hogy a gépállomások nem egyszer okot adtak a panaszra, mert nem jól dolgoztak, nem segítették elő a gépi munka népszerűségét. Zavarokat okozott a termelőszövetkezetek gépvásárlása is.

Szerintünk helyes, ha a termelőszövetkezetek szállító növényápoló gépeket vásárolnak, vagy darálókat, öntöző berendezéseket, stb. vesznek. Ne vegyenek azonban szántó-vető és aratócséplőgépeket.

A gépállomások és a termelő- szövetkezetek között meg kell javulni a kapcsolatnak, kölcsönös segítséggel előbbre tudnak haladni. A gépállomás érezzen erkölcsi felelősséget a termelő- szövetkezetek gazdálkodásáért. Szólni kell

a mezőgazdaság

gépellátásáról.

Megállapíthatjuk, hogy ez korszerűtlen, rengeteg nem megfelelő gépet gyártanak. Példa rá, hogy a gépipar 30 éve gyártja a fél-Diesel Hoffhereket változatlan formában.

Sok határozat volt már a mezőgazdasági gépgyártás megjavítására vonatkozólag.

A Központi Bizottság szerezzen érvényt a határozatoknak, kötelezze a gépipart, hogy a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő gépeket gyártsanak.

Például nagyon hiányzik a kertészetben az ültető-palántázó gép, a fajszi Vörös Csillag 40, a Solti Szikra 50 holdon termel fűszerpaprikát. Az egész tagság három-négy hétig ültette a palántákat más munkák rovására. Kalocsán a Kísérleti Gazdaság kidolgozott egy ültető gépet, amely három sort ültet egyszerre, de az ipar ezt nem gyártja. 12 lóerős vontató kellene hozzá'

Nagyon gyenge az állattenyésztés gépesítése is. Rakodógépek, trágyaszóró gépek nincsenek. Hasonlóképpen hiányoznak a különböző szőlőművelő gépek is.

Vannak egyéb hibák is.

A Zetorokhoz például nem hoztunk be eredeti kultiváto- rokat. Idehaza drágábbat, nehezebbet gyártunk, amely nem vált be a gyakorlatban és legtöbb gépállomáson ott rozsdásodnak.

Véleményem szerint helyes lenniszter elvtárs gondoskodna arról, hogy az ipar által gyártott gépek gyakorlati munkáját jobban ellenőrizzék. Kutatnák azt, hogy miképp lehetne ezeket a gépeket tökéletesíteni, ha pedig nem megfelelőek, új típusokat gyártanának. A román gépipar nyolc év alatt 12 féle újtípusú traktort gyártott. Helyes volna, ha mi is követnénk a példát. Sokat beszélünk mostanában

a mezőgazdaság

belter j ességéről.

Megyénkben is nagy lehetőség van erre,

A mi szűzföldünk, a homok és a szik, még hasznosításra vár. 80 000 kát. hold homok

3—4 mázsa rozsot terem, ugyanezen a területen holdanként 10—15 mázsa szőlőt, jónéhány mázsa gyümölcsöt lehetne termeszteni.

Ez értékben többszöröse a gabonának.

Meg kell mondani őszintén, hogy a homok hasznosításával kapcsolatban számos határozat született, de anyagi és erkölcsi segítés eddig jóformán nem érkezett. Javaslom, hogy a párt és a kormány a Duna—Tisza közi homok hasznosításának ügyét külön kezelje. Szervezetten kellene gondoskodni ezeknek a területeknek nagyüzemi hasznosításáról, a termelés anyagi segítéséről, stb.

Nagy lehetőség van a Kiskunság öntözésére. A hároméves tervben le kellene fektetni, milyen lehetőségek vannak erre és egyben intézkedéseket hozni. Pl. a szik öntözésével nagy területeket lehetne hasznossá tenni. Nekünk már van ilyen kísérletünk 50 kát. holdon, mézpázsitot termesztünk, egy-egy holdról 20 mázsa szénatermést várunk.

Véleményem szerint ezek azok a fontos problémák, amelyek megoldásra várnak a mezőgazdaságban.

je A serkenő bajuszú legény morogva szimatolt a tányérba, y amikor Rozika, a baboskendős kis ételeslány kezébe nyomta c 7 második fogást. Társa, az öreg kombájnos tele szájjal nézett fei rá: — mi baja?

? — Mi az istent csinálnak azon a konyhán?! — csattogott a

(legény. — Itt eszi az embert a fene ebben a kánikulában egész Snap a gépen, aztán a héten már másodszor főznek sonkát! Él- <bimá talán a gazdaság, hogy friss húst adjon többet a munká- •S soknak! De ilyen kutyának való étellel becsülik meg az emberifiát! . . .

S A csetepatéra az öreg Cseregi juhász is odafülelt, aki a falka 7 nyomában maga is idehúzódott az árnyékba az irgalmatlan me- sieg elől. Kutyája arasznyi nyelvet lógatva hevert mellette.

> A kombájnos arca lilaszínt váltott. Letette kanalát, nézte (a hetykélkedve füstölgő legényt, aztán zsupsz! —■ belekapott a >tányérba, kikapta a zsíros zöldbab tetején pirosló szép darab (sült sonkát s odadobta a kutyának. Az felugrott, megszimatolta, i majd három nyeléssel eltüntette . . .

> — Idefigyelj, te .. . te .. .! Ha még egyet szólsz, a főzelékkel tányérostul a képedbe mázolom! Te mersz beszélni az em> bér megbecsüléséről, te mered kritizálni a kasztot, akinek otthon < még az anyja törüli meg az orrát! Tudod, te nyálasszájú, hogy )milyen ételen arattam és valamikor tizenkettedén, meg az apád. (meg a többi szegényember? . . . Tarhonyán fiam, szűz tarhonyán, [meg lebbencsen, amibe avas szalonna is csak mutatóba került... <Szombaton vett az asszony egy félkiló birkahúst —, ha tellett rá >—, hogy legalább ne felejtse el az ember a hús Izét... Ahogy lismerem a famíliádat, fiam, otthon se pástétomon nevelkedtél )te... itt meg akkor ne rázd a rongyot, ne pocskondiázd nekem a )gazdaságot, mert az én gépemen egy minutumig se leszel szalma- skocsis! . . .

7 A fiatalember szügyibe szegett fejjel, rákvörösen hallgatott, \Az öreg juhász némán bólogatott. Csak. a puli fésZkelődött a váratlan finom falattól felizgatva s ráadást remélve... Rozika szófiait meg tétován:

> — Van itt még egy darab hús ...ha kell...

f A fiú szája megrándult, de aztán visszanyelte a dacos tiltako* Izást. Oldalt sandított, várt... aztán a kocsihoz sompolygott a tá- [nyárral s alig hallhatóan megköszönte a porciót, majd ügyetlenül, \meg-megremegő kézzel enni kezdett... Bogár, a kutya, egyideig

> szűkölve leste a csendesen mozgó szájú embereket, aztán családot\ tan arrébb ment,, , O. K.

hírek

— ügyeletes orvos Kecskeméten, július 7-én, vasárnap: dr. Holló Miklós, Villám István utca 5. szám.

— Nemzetiségi találkozót rendeznek vasárnap a határ menti Hercegszántó községben, ahol a bajai járás magyar-, délszláv- és németajkú községeinek küldöttei találkoznak. Az egész napot betöltő találkozót közös ebéd és sportműsor, valamint kultúrműsor teszi érdekessé. Gara, Dá- vod, Csátalja, Vaskút és Nemesnádudvar népes csoporttal jelentették be részvételüket.

— Mészáros László herceg- szántói lakos erőszakot követett el egy 13 éves gyermeklányon. A liliomtiprót a bajai rendőrkapitányság őrizetbe vette.

— Súlyos szerencsétlenség történt a napokban a bajai pályaudvaron. Egyik tolató mozdonyból kihajló Simon János tolatásvezetőt egy sürgönyoszlop elkapta és kirántotta. A szerencsétlenül járt vasutas a sinek közé zuhant és koponyaalapi törést szenvedett. A mozdony- vezető lélekjelenléte mentette meg attól, hogy a kerekek alá kerüljön. A mentők súlyos állapotban szállították kórházba.

IS Várpalotai Szénbányászati IröszI

15—17 éves fiúkat iskoláz be vájártanulóim

a Munkaügyi Minisztérium Várpalotai 305. sz. Ipari- tanuló Intézetébe.

Felvételre jelentkezhetnek, akik 1940. január 1. és 1942. szeptember 1. napja között születtek.

Tanulmányi idő: 3 év, 16—17 éveseket 2 évre is iskolázunk be.

Jelentkezni lehet július 25-ig személyesen, vagy írásban a Várpalotai 305. sz. Iparitanuló Intézet igazgatójánál.

A felvételt nyert tanulók az intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást 974

— A Kecskeméti Autóbuszüzem értesíti az utazó közönséget, hogy 1957. július hó 7-től kezdve vasárnap és ünnnepnap a Kecskemét—Lászlói alva között közlekedő járat 17 óra helyett 20 óra 30 perckor indul Kecskemétről.

— Letartóztatták Majsai József 30 éves, szalkszentmártoni gépkocsivezetőt, aki Gara község határában át akarta lépni a határt.

— Az MSZMP Bajai Városi

Bizottsága megbeszélésre hívta össze a város kommunista asz- szonyait. A beszámoló után széleskörű vita alakult ki, amely az élet sok gyakorlati tennivalójára hívta fel a figyelmet, mini például az apró munka jelentőségére, az ifjúság felvilágosítására, tanítására és fényt derített a legsürgősebb kulturális tennivalókra.

— A Solti Állami Gazdaságban befejezték az árpa aratását; A gabonát majdnem teljes egészében kombájnok vágták le és eresztették zsákokba. Az átlagtermés meghaladta a 20 mázsát, a tervezett 12 és fél mázsával szemben. Az öt kombájnos tegnap óta már az 583 holdas búzatáblában dolgozik gépével. Közöttük van az országosan is első Kiss István is.

— A rozs után a Bácskában is megkezdődött a búza aratása. Baján a Kossuth Termelőszövetkezetben kombájn vágja az érett gabonát; Borsódon az Űj Élet, Bokodon a Szalvai, Csát- alján a Budai Nagy Antal Tsz- ekben pedig aratógéppel takarítják be a termést, amely mindenütt meghaladja a korábbi évek eredményeit.

— Virág Mátyás kisszállásl lakos ingatlanának egy részét két vevőnek egymás után eladtai Virág Mátyást a kiskunhalasi járásbíróság csalás bűntettéért 2500 forint pénzbüntetésre és 100 nap börtönre ítélte.

— 114 százalékra teljesítette a Kecskeméti Gépgyár második negyedévi exporttervét.

— 27 kereskedői iparengedélyt adott ki eddig a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi osztálya.

— Pásztor Pál kisszállási lakost kétrendbeli tiltott határátlépéshez való segítségnyújtás bűntettéért három hónapi börtönre ítélte a kiskunhalasi járás- bírósági