Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-31 / 177. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek l / MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 31, SZERDA magból vetett területen az idén is gazdag termést Ígér a som- kóró. Ez lehetővé teszi majd, hogy már az elkövetkezendő években elegendő somkóróvető- mag áll a termelők rendelkezésére. A megyében a magfogásra kijelölt területeken beérett a som- kórómag. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák megkezdték az aratást. A VIT-műszak alatt naponta 10 káddal gyártanak többet a Kecskeméti Gépgyár fiataljai A VI. Világifjüsági Találkozó tiszteletére versenyt kezdeményeztek a Kecskeméti Gépgyár KISZ-fiataljai. A gyárban mintegy 100 KlSZ-íiatal vállalta, hogy a VIT-műszak alatt túlteljesíti műszaknormáját. A fiatalok lelkesedése magával ragadta az üzem idősebb munkásait is. A VIT-műszak kezdete óta minden üzemrészben magasabb teljesítményt érnek el a dolgozók. Fürdőkádból naponta 10 darabbal gyártanak többet. ARATJÁKA SOMKÓKŐTMEG YEN KBEN Megyénk gyengeminőségű homoktalajain évente többezer holdat zöldtrágyáznak somkó- róval. A jól bevált talajutánpótlási módszert eddig megnehezítette az, hogy a magot külföldről kellett importálni. Az elmúlt évben már sikerült nagyobbmennyiségű magot termelni és ez lehetővé tette, hogy az idén a Kiskunság humuszban szegény talajain 4200 holdon alkalmazták a zöldtrágyázást. Ezenkívül többezer holdon végeznek magfogást. Erre annál is inkább szükség van, mert a külföldről hozatott somkórómag nem vált be Bács megyében. Az elmúlt évben a Kanadából importált vetőmag nagy része kipusztult, a megmaradt mintegy ezer holdon is gyengén fejlődött növénymagtermésre alig lehet számítani. Ezzel szemben a már Bács megyében termelt G Kecskeméti asszonyok YERMEKVÍROSÉRT A Kecskemét Városi Nőtanács tagjai az elmúlt héten kézimunka szakkört alakítottak. Elhatározták, hogy bekapcsolódnak a »Gyermekvárosért« mozgalomba és kézimunkákkal járulnak hozzá a Gyermekváros létesítéséhez. A szakkörön belül négy csoport alakult. Az első csoport csipketeritőket horgol, díszpárnákat készít. A második csoport a fehér vászondarabokat dolgozza fel asztalterítőknek, függönyöknek, drapériáknak és csipkebetétet is horgol hozzá. A harmadik, hulladék posztódarabokból varr színes talcarókat, a negyedik pedig színes rongyokból szőnyegeket, köt, babát és egyéb gyermekjátékszereket csinál. A kézimunkaszákkör tagjai szorgalmasan láttak munkához. Bayer Emilné már az első csip- keterítőt el is készítette. Megyénkben tizenegy állami gazdaság zárta nyereséggel az első félévet Elkészült megyénk állami gazdaságainak féléves mérlege. A számok arról tanúskodnak, hogy a gazdaságok 1957 első felében jól gazdálkodtak. Igazgatósági szinten az előző félévhez viszonyítva több mint 18 millió forint eredményjavulás van. A gazdaságok közül 11 nyereséggel zárt. Ezek a gazdaságok 4 és fél millió forint többletbevételre tettek szert a helyi adottságok jó kihasználásával. Legjobb eredményt a Vaskúti Állami Gazdaság érte cl 1 200 000 forintos nyereséggel. A bevételének nagy részét a jól jövedelmező szőlögyökereztető iskola adta. A legtöbb gazdaságban azonban az állattenyésztés növelte a bevételt. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert a gazdaságokban hosszú évek óla az Elkészültek as első kiskunhalasi esivkék « brüsszeli világkiállításra A kiskunhalasi híres csipkekészítők, több mint 20 000 forint értékű csipkét varrnak a brüsszeli világkiállításra. Az első kisebb csipkék már elkészültek. Most a nagyobb, muta- tósabb térítők varrásához fogtak. A zöldség- és gyümölcsféleségek vásárlási árai jeli A MÉK felvásárló telepeken, valamint a földművesszövetkezetek felvásárló telepein jelenleg a következő árak vannak érvényben: Barack: I. II. III. Belföldi 2,40 1,70 1,30 hegy nappcUjat az országos borversenyről és kilenc helyezést hozott el megyénk Jól szerepeitek megyénk állami gazdaságai, kutató intézetei és egyéni termelői az országos borversenyen. Az alföldi borok között országosan is legjobban szerepeltek a kiskunsági vörösborok, melyek három nagydijat boztak el. Nagydíjat nyert a Kunbajai Állami Gazdaság, a Miklóstclepi Szőlészeti Kutató- intézet és az Állami Borpincc- szet hajósi cclgazdaságának vörösbora. Fehérborok között az állami borninco gazdaság 1956-os évjáratú csengődi ezerjója nyert nagydíjat. A fehér óborok közül első díjat nyert a Szőlészeti Kutatóintézet Mathiásztelepe 1955. évjáratú olasz rizlingjével. Az egyéniek közül Baracsi Imre szabadszállási szőlősgazda 1947-es évjáratú rizlingjével első díjat, Kerner István tabdi termelő 1956-os évjáratú vörös burgundi borával II. díjat nyert. Ezenkívül még több Bács megyei gazdaság és egyéni termelő hozott el harmadik, negyedik díjat. Az exportbarack ára változatlan. Paradicsom: Export 2,20 Ft Az exportparadicsomnál a csomagolásért 40 fillért fizet a MÉK kilónként. A szerződött árunál az alapárhoz 10 százalék felár jön. (A belföldi paradicsom ára változatlan.) Sárgadinnye: Export (ananász, kősárga, kantalup) 2,— Ananász, belföldi 1,50 Egyéb fajta 1,20 Zöldpaprika: Töltenivaló, zöld, i 2,50 Töltenivaló, fehér, export (csipmentes) 2,70 Uborka: Kovászos, export 1,70 Zöldpaprikánál, uborkánál a szerződött termelők az alapárra 10 százalékos felárat kapnak. Görögdinnye: Export (100 százalékos érettség, 3—6 kg-ig) 2,50 Belföldi (100 százalékos érettség, 3 kg-tól felfelé) 2.50 idén sikerült először normalizál- ni az állattenyésztést. Ennek egyik előfeltétele az volt, hogy a szükségletnek megfelelően gondoskodtak a takarmánybázisról. A rendszeres takarmányozás éreztette hatását a tejtermelésben, a hízóba állított sertések, szarvasmarhák súlygyarapodásánál. Az elmúlt félévi nyereséges gazdálkodást az is elősegítette, hogy a gazdaságok nagy része saját maga dolgozta fel termcl- vényeit, sót az értékesítést is maguk végzik. A Garai Állami Gazdaságban például a tejtermékek házilag való feldolgozása cs értékesítése több mint 400 000 forinttal növelte az első félévi bevételt. MIT KELL TUDNI az Államosított házak VISSZAADÁSÁRÓL (2. oldal) gazdaságos termelés A KECSKEMÉTI GÉPGYÁRBAN (3. oldal) HOGY ÍGÉR A SARí EHÉR? (3. oldal) BIZALOM, BIZALMAT SZÜL (8. oldal) MEGEMLÉKEZÉS PETŐFI HALÁLA ÉVFORDULÓJÁN U. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) ÚJ MŰVELŐDÉSI OTTHON ÉPÜL JAKABSZALLÁSON (5. oldal) ORGOVÁNYT APRÓSÁGOK (5. oldal) Hazafias kötelesség Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy milyen óriási károkat okozott az ellenforradalom népgazdaságunknak. Ennek ellenére a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az ország gazdasági talpraállítása mellett különös gondot fordít a dolgozók életszínvonalának javítására. A bérből és fizetésből élők jövedelme — a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve — mintegy 5 milliárd 520 millió forinttal növekszik ebbep az évben. A parasztság is jelentős jövedelemtöbblethez jutott a begyűjtés eltörlése, a kötelező biztosítás megszüntetése és az egyéb kedvezmények által. Megfelelő életfeltételekhez jutott a kisipar, a kiskereskedelem — biztosított számukra az anyag- és áruellátás. Hogyan tudott a kormány kedvező körülményeket teremteni egy pusztító ellenforradalom után? Úgy, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok azonnal segítségünkre siettek, segélyt, gazdasági kölcsönt nyújtottak. A jelenlegi életszínvonal megtartását azonban nem alapozhatjuk további segélyekre, kölcsönökre. Saját erőnkre kell támaszkodni úgy, hogy fegyelmezetten teljesítjük állam iránti kötelezettségeinket. Egyik ilyen kötelezettség a pontos adófizetés. E téren szép eredményeket értünk el az elmúlt hónapokban. Dolgozó parasztságunk az adófizetésen keresztül is bebizonyította, hogy támogatja a kormány erőfeszítéseit. Az adóbehajtásnál jóval kevesebb kényszerintézkedésre volt szükség, mint az elmúlt években, ugyanakkor megyénk városai, járásai valamennyien 100 százalék felett teljesítették első félévi adóbevételi tervüket. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy gazdasági életünk nccsak helyrejöjjön, hanem fokozatosan fejlődjön is. Bár az első féléves terv teljesítése komoly erőfeszítést követelt meg pénzügyi dolgozóinktól, mégis azt kell mondanunk, hogy a harmadik negyedévi adóbevételi terv teljesítése az eddiginél jóval szélesebb körű munkát igényel. A bevételi terv magasabb, mint az előző negyedéveké, ugyanakkor a búzaföldadó beszedését is biztosítani kell. Ez azonban reális, hiszen a dolgozó parasztság ebben az időszakban takarítja be évi munkája gyümölcsének nagy részét. De azt is figyelembe kell venni, hogy parasztságunk most nagyon elfoglalt, ami odavezethet, hogy lassabban folyik az adóforint az állam kasszájába. Ennek jelei máris mutatkoznak. Megyénk harmadik negyedévi együttes adóbevételi terve 91 millió forint, ebből július hónapban 30 milliónak kell befolyni, de július 26-ig csak 13 milliót fizettek be. Pénzügyi dolgozóinknak az a teendője, hogy megértessék az adózókkal: a nagy munka ellenére sem szabad az adófizetést elhanyagolni, mert annak az egész népre káros kihatása van. A dolgozók egy jelentős rétegének most fizeti ki az állam a felemelt munkabért. Ugyanakkor nem csökkentheti — és ez a kisiparosok számára sem közömbös — az exportanyagok behozatalát sem. Nem utolsó sorban a parasztság is kárát látná, ha a mező- gazdasági termeléshez szükséges külföldi áruféleségek szállításában zökkenő állna be. Mindebből láthatjuk, hogy miért kell minden egyes embernek teljesíteni állammal szembeni kötelességét. Vegyük figyelembe azt is, hogy az ellenforradalom felemésztette az állam pénzügyi tartalékait, ami gazdasági nehézségeink fő oka. Ezért van szükség a hazafias érzésen alapuló kötelességteljesítésre. És ha megyénk adózói olyan öntudatosan fizetik adójukat, mint az első félévben, akkor nemcsak megszilárdítjuk népgazdaságunk anyagi helyzetét, hanem a további fejlődésnek is megvetjük az alapját.
