Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-28 / 175. szám

■ff ’m. w. g. m m ! A Í&I * Rovatvezetőt TTÖITEE 3L,Ä.S25]E<C> Nyári tréfák Sildig senki sem panaszkodhatott, hogy nem eléggé friss anyagot kö­zöl rovatunk. Ezúttal el keli ismer­nünk, hogy megkéstünk. — A ká­nikula idején kerestünk olyan játsz­mákat és feladványokat, amelyek nem fárasztják az olvasót, hanem gyönyörködtetik, szórakoztatják, — sőt meg is tréfálják. Ha megkéstünk is az ilyen tarta­lommal, bőséges a kárpótlás: az egyik német cádiö a mai napon sugározza a százötvenedik sakkleckét és eb­ből az alkalomból tizenkét kérdést Intéz hallgatóihoz. Ezekből a kérdé­sekből közlünk néhányat. Ravasz feladvány Rovatunk állandó tanulmányozói Iránti tisztelet arra kötelezne, hogy ne is közöljük a megfejtést. Való- azfnüleg mindenki megtalálja. De hátba akadnak, akik nem eléggé jártasak a feladványok megfejtésé­ben. — Ezek számára közöljük az első lépést: i. Fe5I! Lebonyolítás kombinációval Néhai Asztalos mester nem győzte eléggé hangsúlyozni tanítványainak BOLTVEZETŐT keresünk most megnyíló tanyai boltunkba. Csak teljesen megbízható, szakképzett dolgozók je­lentkezéseit fogadjuk el augusztus hó 8-ig. Soltvadkerti Földművesszö­vetkezet. 1202 a helyes lebonyolítás jelentőségét, Ügy kell vezetni a játszmát, hogy bármikor következik is az egysze ríísités, maradjon némi előnyünk < végjátékra. A fenti állásban a lebonyolítást hamar felfedezhető áldozat bizto­sítja. Itt se panaszkodjanak a gyen­gék, — megadjuk az első lépést: 1. Vh6:tü Ki volt a jóhedélyű sakkmester ? Az egyik kiváló mester — ki kell találni a nevét — egy ismeretlen sakkozóval játszott barátságos játsz­mát. A mester szándékosan vesztett. Az ellenfél mit sem sejtett; nem tudta, kivel játszik és a mesternek felajánlotta, hogy huszárelőnyt ad. Most derült csak ki, hogy a mester kiváló humorérzékkel rendelkezik, mert elfogadta az előnyt és megint vesztett szándékosan. Azután meg­jegyezte ártatlanul: „Szerintem hu­szárelőnyt adni tulajdonképpen arra előnyös, aki adja, mert ha a vezér­huszárt előnyül adjuk, akkor a ve­zérbástya gyorsabban játékba jön és közreműködik az erős támadásban. Próbáljuk meg most, hogy én adok egy huszárelőnyt.“ Bár az ellenfél biztosította a mestert, hogyha hu­szárelőnyt ad, akkor nem lesz sem­mi esélye, de azért elfogadta a hu­szárelőnyt és játszottak ilyen játsz­mát is. A mester győzött és hozzá­tette; „Lássa, beigazolódott állítá­som. Most adjon megint nekem egy huszárelőnyt“. Következett ezután még néhány játszma, amelyek közül a mester azokat a játszmákat nyer­te meg, amelyekben huszárelőnyt adott és azokat vesztette el, ame­lyekben az ellenfél adott huszár­előnyt. Végül is az elképedt ellen­fél felállt és zavarában így össze­gezte véleményét: „Mindent egybe­vetve, önnek van igaza. Ügy lát­szik, hogy huszárelőnyt adni arra kedvező, aki az előnyt adja.“ Mondja valaki, hogy a sakkmeste­reknek nincsen humoruk! Tegyük hozzá, hogy az öntudatos, világhírű nagymester — e tréfa hőse, egyike a legkisebb termetű sakkozóknak. Ez is egy kérdés a tizenkettő kö­zött, s mi el is áruljuk a helyes ne­vet: Reshevsky tréfált meg negyed­osztályú, vagy annál gyengébb sak­kozót. Nemzetközi sakk­mérkőzés Kecskeméten A kecskeméti sakkozás kemény próba előtt áll: szeptember 5-én vá­rosunkba érkezik a kattovici „Star“ jórészt mesterekből álló sakkcsapata barátságos mérkőzésre. A kitűnő lengyel csapatot a sakkotthon ve­zetősége látja vendégül. A mérkő­zés, amelyen a kecskeméti csapat a megye legjobb sakkozóinak bevo­násával fog játszani, délután 3 óra­kor kezdődik. Részletekről idejében tájékoztatjuk rovatunk olvasóit, A szovjet—jugoszláv sakkmérkőzés Háziasszonyok iskolája Képek a lakásban A jó kép a lakásban művészi ízlésünknek fokmérője, bizonyí­téka a szép iránti fejlett érzé­künknek. Járunk kiállítások- Amint ismeretes, a Szovjetunió tárlatokra, tanulmányozzuk sakkcsapata 42:22 arányú győzelmet j , , , . , , . ___,,, ar atott Jugoszlávia felett. Itt adjuk j a kePeket> szobrokat. Tanul- a küzdelem néhány érdekes adatát: j juk, képezzük magunkat ezen a magasszínvonalú csapatversenyen a téren ÍS. 13 nagymester és 7 mester játszott. Ha ^ áll rendelkezé­A szovjet csapat 27 játszmában gyö- , .. . ­zött, s mindössze 7 játszmát vesztett, sunkre> vegyünk réz-, vagy fa- 30 játszma végződött döntetlenül; a i metszetet, esetleg krétarajzot, szovjet sakkozók közül a legjobb vagy vízfestményt. Az a felfo- eredményt, 8 játszmából 6 egységet, gás hogy például csendélet Tajmanov nagymester, a tavalyi ebédlőbe & akt csak há­bajnok erte el. Kitűnően szerepelt Korcsnoj mester és Bronstein nagy­mester. A jugoszláv csapatból Gli- gorics nagymester messze kiemelke­dett: 8 játszmából 5 játszmát nyert, csak egyet vesztett, 2 játszmája dön­tetlenül végződött, tehát a jugo­szláv versenyzők 40 játszmájából nyert 7 játszma közül 5 győzelem Gligorics nevéhez fűződik. Jól sze­repeltek Ivkov és Matanovics jugo­szláv nagymesterek is. lószobába való, már régen meg­dőlt. Csupán kétféle kép van: jó és rossz. A kép keretezése is igen fon­tos. A keret által nyerhet, de ugyanúgy veszíthet is a kép. A keretezésre szabály nincs, leg­feljebb az, hogy dúsan díszített, pompás keret az egyszerűen be­rendezett lakásba nem illik. A léckeretek erre a célra a legal- masabbak. Válogathatunk arany, ezüst, színes, vagy sötét, mély tónusú keretek között. A hatást a képen kell kipróbálni. Táj fényképeket, ha jók, egy­szerű keretben tehetünk a falra; Személyeket ábrázoló fényképe­ket íróasztalra, kommódra állít­hatunk, a leghelyesebb azonban, ha ezeket albumban gyűjtjük. Amint látjuk, a kép kiválasz­tása és elhelyezése nehéz feladat, de megéri a gondos körültekin­tést, a fáradságot, mert sok öröm forásává válhat otthonunk­ban. Kicsinyek otthoni ruhái «^ymaeja mos szappan nélkül Sok édesanya szívesen vesz, vagy varr gyermekének felnő t- tes hálóinget, ami valójában na­gyon tetszetős, de ugyanakkor | nem gondolnak arra, hogy meny- j nyíre célszerűtlen viselet az a I gyermeknek. Sokkal megfele­lőbb a kicsinyeket másfél-, két- I éves koráig hálózsákban altat­ni. Ennek szabása olyan, mint a halóingé, de 15—20 centiméter­rel hosszabbra készítik a gyer- meg magasságánál. Alul végig zárt. Nagyobb gyermekekre két-két és féléves kortól pizsamát ad­junk. Hasznos darabja a gyermek ruhatárának — fürdetés után vacsoráig, vasárnaponként, ami­kor később öltöztetik fel — pon­gyola. Pongyolára kisebbeknél jól felhasználhatjuk a kinőtt há­lózsákokat, ha alul felbontjuk, felszegjük és ha nem végiggom- bos. elől felvágjuk és övét ké­szítünk hozzá. Könnyen, egyszerűen készít­hetünk otthon is kötött vagy sza­bott házicipőt, papucsot. Az alábbi mintát kis csecsemőkor­tól akár iskolás korúaknak is készíthetjük: a boka vastagsá­gának megfelelő bőséggel kezd­jük (3—i éves számára 48 szem­mel) 2 tűvel. 8 cm. hosszú pa­tentkötés után egy lyuksort kö­tünk, majd 3 részre osztjuk a szemeket. Kétoldalt 16—16 sze­met biztosítótűre veszünk ét csak a középső 16 szemmel folytatjuk a kötést úgy, hogy 8 sort simán, a nyolcadik sortól a 16-ik sorig egy sort símán, egy sort fordítottan kötünk. Ezt a mintát háromszor egymásután megismételjük. Amikor a nyelvrész kész, ak­kor felvesszük a többi szemet, úgy, hogy a biztosítótűn kapott 16 szemmel kezdjük és a nyelv­rész két oldalán 24+24 szemet, majd a másik biztosítótűről is felszedjük a 16 szemet. így köz­be kötünk az előbbi mintával, 1 —8 sorig minden sor síma, 8— 11 sorig egy sor sírna, egy sót fordított, 16—24 sorig tiszta si­ma, 24—32-ig egy sor fordított, végül a szemeket lazán leláncol­juk. A patentrésztől kezdve összevarrjuk a talp végéig (a taiprésznél vigyázzunk, hogy a varrás símán kifeküdjön) a talpra a lábfej nagyságának megfelelően valamilyen vastag ‘anyagot varrjunk. A lyuksorba kössünk színes kis szalagot s kész az otthoni kis cipő; Heti étrend HÉTFŐ: Paradicsomleves, ra. kott kel, barack-kompot, KEDD: Gulyásleves, mákos­tészta. SZERDA: Lebbencsleves, őr­szemtojás. CSÜTÖRTÖK: Karalábleves, marhapörkölt burgonyával, — uborkasaláta. PÉNTEK: Zöldbableves, al­más és káposztás rétes. SZOMBAT: Karfiolleves, sza- lonnás, tejfeles sültburgonya, — uborkasalátávaL VASÁRNAP: Cscmtleves máj­gombóccal, rántott hússzelet szalmaburgonyával. nyerská­poszta saláta. Máktorta. Kézimunkasarok Az ügyes háziasszony egysze­rű módon is barátságosabbá, kedvesebbé tudja varázsolni ott­honát. A kisebb kézimunkákat ő maga is előrajzolhatja egy in­digó segítségével. Az alábbi kis mintát, ha felnagyítjuk, hímez­hetjük az abrosz négy sarkába, a közepét pedig négy mintából könnyen össze lehet állítani. Az abrosz szélére két centis tűcsip. két készítsünk. Augusztus 3-án »A Balaton szé­pe« címért szépségversenyt ren­deznek. A selejtezőt e héten tar­tották Budapesten, ahol kiválo­gatták azt a harminc szép leányt, aki a döntőbe kerül a három­ezerforintos estélyi ruháért és nem utolsó sorban a büszke címért folyó versenyben. — Ké­pünkön: Bencze Zsuzsa, a film­gyár statisztája a zsűri előtt, KECSKEMÉTI SÉTÁK Kacsőh Pongrác kecskeméti lakása Ha munka után, pihentető sétán rójuk a város ut­cáit, jut-e eszünkbe arra gondolni, hogy mi minden történhetett a fényes ablakszemekkel ránkbámuló há­zak falai mögött? Kik éltek ott? Nevettek-e, sírtak-e többet? Maradt-e híre-nyoma emléküknek? A Nagykőrösi utcának a vasútállomás felé eső végen járok. Széles a házak előtt az aszfaltjárda. A 35-ös és S7-es názak között, amelyek szép magas, földszintes épületek, van egy házszám nélküli ugyancsak magas, nagy ablakos, szürkére meszelt, földszintes ház. Hall­gatagon áll társai között. Pedig, ha beszélni tudna! Egy markáns vonású, beretvált arcú, kopaszra nyírt fiatal férfi élt ebben a házban közel félévszázaddal en­nek előtte. A mostani piarista gimnázium Jókai utcai oldalának helyén állott állami reáliskola igazgatója volt a kisvárosban szokatlan megjelenésű, érdekes férfi. Nevét országszerte ismerik, ő a János vitéz zeneszer­zője, Kacsóh Pongrác. Daljátékának népszerű dalait Itt, Kecskeméten is mindenki énekli. Ezt hallja az ün­nepelt szerző a nyitott ablakok mögül kizengo zongo­rákon, ezt az inasgyerekek vidám füttyszavában. 1909. május 14-én helyezték Kecskemétre. Eloszor át­menetileg a Kissétatéren lakott elődje szállásán, a regi Hanusz-házban. Onnan költözött át ebbe a korszerűbb és a vasúthoz közelebb eső épületbe. A Zeneművészeti Főiskolán is tanított, hetenként kétszer kellett emiatt fölutaznia Pestre, tehát kedvezőbb volt samara a vas­út szomszédságában fekvő lakás. Művészi alkotás cel­lára énnél mindenesetre alkalmasabb volt a Kissétater rigódalos környéke. Hiszen ebben az első lakosában dolgozott még a Műveltség Könyvtarában megjelent „A zene fejlődéstörténete“ című művén. És itt volt ven­dége Molnár Ferenc, az akkor már európai hírű szín­padi szerző, aki itt írta a Liliom-ot. A darabhoz Ka­csóh komponálta a kísérő zenét. Az egykori sajtó nem volt megelégedve Molnár Ferenc munkájával, de di­csérte a Kacsóh szerzetté pompás, kiváló muzsikát. Az Igazsághoz híven meg kell mondanunk, hogy Molnár sem volt elragadtatva saját művétől és kecskeméti ba­rátai előtt így nyilatkozott felőle: — Az a csirkefogó hálátlan volt hozzám. Én lehoz­tam őt az égből, de ó nem hozta le nekem onnan a csillagokat. A Nagykőrösi utcai házban pezsgő élet folyt. A ma- tematika—fizikaszakos igazgató időt szakított arra is. hogy a zeneszerzés mellett részt vegyen Kecskemét társadalmi életében. Énekkart, zenekart szervezett és dirigált. Mint művészettörténeti előadó előadássorozat­ban vezette be a kecskeméti közönséget a zeneművé­szet történetébe. Kacsóh körülrajongott személyisége volt az akkori kecskeméti életnek. De ő is egészen kecskemétinek érezte magát. Osztozott a város népé­nek örömében-bánatában. Mikor meghallotta az 1911. évi földrengés hírét, szabadságát azonnal félbeszakította és hazasietett Kecskemétre. Mint fizikus részt vett a föld­rengés problémáit kutató tudományos munkában. A vele érintkezők hirtelen, de minden munkáját tel­jes odaadással végző embernek ismerték. Mint igaz­gató és mint tanár maradéktalanul ellátta feladatát. De ha visszavonult a Nagykőrösi utcai házba, amely­nek széles ablakain ömlött befelé a délutáni napfény, elmerült abba a másik, szebb világba, melyet csak ih­letett művészek tudnak megközelíteni. Ilyenkor nem szerette, ha zavarták. Egj'szer komponálás közben egy kenetlen taliga fülsértő nyikorgása kiáltott bele zenei álmaiba. Mint, akit legédesebb álmából riasztanak föl, félig még aludva, magánkívüli felindultságban rohant ki az utcára, hogy megkeresse és felelősségre vonja a zeneművébe bele nem illő hang okozóját. Egy mezít­lábas, a nikotintól sárga bajusza alatt rövidszárú mák- ■ rapjpát szopogató magyar nyikorogfcatta az egykerekű ■ gyalog jármüvet. A nyikorgás közelről még kínzóbban < harsogott. Kacsóh meg sem gondolva, hogy a kopott ] magyar nem oka annak, hogy nincs kenőhájra valója, < hirtelen tettleges inzultussal felelt a hang-inzultusra. < Csak altkor ébredt tudatára annak, hogy mit tett, mi- « kor az áldozat döbbent tekintettel mered rá. Kérlelni < kezdte, az ütés helyét simogatva, az ártatlant, és na- < gyobb pénzdarabot kínált fel neki, hogy legyen kenő- < hájra valója. De a magyar csak akkor békéit meg, mi- < kor megtudta, hogy a János vitéz muzsikájának alko- i tójával áll szemben, és hogy talicskájának nyikorgása j újabb zenei alkotásában zavarta. \ 1912. január 18-án búcsúzott Kacsóh Kecskeméttől. * Kada Elek intézett hozzá a város nevében búcsúszava- í kát. A Nagykőrösi utcai ház ma is itt áll, szürkén, ál- ? mosan, hallgatagon, még számtáblája sincs, pedig vala­mikor a magyar életet szépítő álmok születtek benne’ * Joós Ferenc, a TTIT tagja i

Next

/
Thumbnails
Contents