Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-26 / 173. szám

Cf iátal űlaaiók között Egy barnaszemű kisfiú saty- tyog előttem a városi tanács fo­lyosóján. Ügy találomra nem le­het több 12 évesnél, s vaskos könyveket szorongat a hóna alatt. Kíváncsi voltam, hogy va­jon mit olvas ez a kis legény? Bemutatkozunk egymásnak, így tudom meg, hogy Ugró Jó­zsikának kivják barátomat, aki nagyon szeret olvasni, s a nyári vakációban is szorgalmasan lá­togatja a Katona József ifjúsági könyvtárat. Legkedveltebb olvasmánya az »Utolsó mohikán«. — Szereted a meséskönyve­ket? Nagy fekete szemeit rámme­reszti, s határozottan válaszolja: — Engem már nem érdekelnek a mesék, most már csakis az indianos könyveket olvasom. Amint betoppanunk a könyv­tár előcsarnokába, a barna fal­ról ránk mosolyog Jókai Mór képe, s mintha arra figyelmez­tetné az ide betoppanó fiatal gyerekeket, hogy azért ne feled­kezzenek meg az öreg klassziku­sokról sem. Jó, jó, az indián könyvek is szórakoztatnak, de ezeken kívül vannak olyan regé­nyek is, amelyek nevelik is a serdülő fiatalokat. A könyvtárszobában Kórossy Arturné, a könyvtár vezetője éppen felvilágosítással szolgál egy nagyapának, aki azon töri őszbehajló fejét, hogy mit vi­gyen olvasni kis unokájának. Vá­logatás közben az öreg bácsi mindegyik könyv mellé düny- nyög egy-egy megjegyzést: — Ezt már olvasta, ez meg még nem nekivaló, a képes me­séskönyvek túlságosan rövidek számára. Ügy vettemJ észre, hogy a nagyapa nemcsak a kis unokára gondolt, amikor böngészett a könyvek között, hanem magára szívesen töltik el estéiket jó re­gények mellett. A szobában piciny székek, asz­talkák sárgállanak, az asztalokon gyermekfolyóiratok várják a szorgalmas kis olvasót. Nem ritka az olyan nap, amikor 50—60 gyerek is meglátogatja a könyvtárat. Hat évtől tizennégy éves korig járnak ide a gyerekek ol­vasni. Kórossyné boldogan me­séli, hogy néhány nappal ezelőtt Csik Jancsi, a könyvtár legszor­galmasabb olvasója, aki mo6t töltötte be 14. életévét, pironkodó szerénységgel arra kérte a könyvtárosnőt, engedje meg, hogy továbbra is hadd marad­hasson olvasója az ifjúsági könyvtárnak. Ugyanezt a kérést tolmácsolták Gyurkó Zoli és Szabó Jóska is. A kisebbeket persze a mesés- könyvek érdeklik. Közülük a leg­érdekesebbeket és legjobbakat rongyossá nyűtték. így' hát könyvkötészetre vár a tíabszem Jankó, Kati öltözködik, Mackó Muki kalandjai című könyv. A nagyobbak főleg a történel­mi könyveket keresik. Sokan ol­vasták a Lángban álló szigelten- gert, Zaragoza ostromát és Ta­más bátya kunyhóját. Ez év ele­jén, amikor megjelentek a Tar- zan-könyvek, egy hónapig tartó Tarzan-lázban égtek a 14 év kö­rüli gyermekek. Aztán ez a fia­talos lelkesedés alábbhagyott, s ma már a leledés homályába merült az o.nrdő hőse. 569 beiratkozott Nevelőmunka is folyik a könyvtárban. Havonként egyszer mesedélelőttöt tartanak, ilyen­kor új, színes mesefilmet mutat­nak be a gyerekeknek. Ezt a délelőtti szórakozást nagyon megkedvelték. Legutóbb a Csili csali csala- vári csalavér című mesefilmet vetítették. Illyés: Hetvenkét ma­gyar népmese című gyűjtemé­nyéből is már három mesét is­mertettek meg a gyermekekkel. Ha a könyvtárak munkáját figyelemmel kísérjük, megálla­píthatjuk, hogy mind a fiatalok, mind a felnőtt dolgozók szíves­örömest látogatják könyvtárain­kat. S a könyvtárak mégsem tudják kielégíteni az olvasókö­zönség igényeit, mert általában kevés könyvvel rendelkeznek. Intézményesen kellene segíteni a könyvtárak helyzetén, hogy minél több új, magyar, szovjet és haladó nyugati irodalom vár­hatná az olvasók lelkes tízezreit. Bieliczky Sándor Nagysikerű színházi bemutató Bácsalmáson Bácsalmáson a kultúrház mű­kedvelő színjátszó csoportja kö­zel két hónappal Barta hajós »Szerelem« című színművének bemutatója után színrehozta júl. 14-én Fodor László »Érett­ségi« című darabját. A méltó feladat szép megol­dást hozott Várnai Ferenc ava­tott rendezésében. Tisztán és félreérthetetlenül, sallangmen­tesen vitte pontról-pontra az író elképzeléseit. Életté vált a szó, a leírt mondat a szereplők játé­ka nyomán. Horváth Katót Ra- konczai Hajnalka sok színnel és őszinte átéléssel formálta meg. Kulcsár igazgató szerepében Várnai Ferenc mindvégig biz­tosan és meggyőző erővel iga­zolta, hogy nemcsak jó rendező, de kiváló műkedvelő is. Máté Anna bonyolult jellemét és ne­héz feladatát Rónai Edéné sima, lékonyan, a helyzetet tisztánla- tón oldotta meg. Bárány, nyug­díjba készülő tanár alakítása dr, Székely Sándort dicséri. Szalai tanárnő kimondott karaktersze­repe Várnai Ferencné előadásá­ban valódi karaktert ábrázol. A főszereplőktől a több sem maradtak el, szintén sokai tettek az előadás sikeréért. — Bácsalmás közönsége sok taps­sal, meleg szeretettel fogadta az együttest. Szép este volt. Re­méljük, lesz még folytatás, meri ezt várja Bácsalmás közönsége is, amikor köszönetét mond mindezért. Dulity Tibor OOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3 Iz országos pártértekeziet határozatáré!, a pártmunka megjavításáról és a kollektív vezetés erősítéséről tanácskozott a városi pártbizottság olvasója van a könyvtárnak. Jú­niusban 1744 könyvet vittek ki olvasás céljából. Elég szép szám ez, hátha még bővítenék a könyvállományt, a régi könyve­ket új könyvekkel frissítenék, még nagyobb olvasótábora lenne is, mert az öreg nagyapák már'az ifjúsági könyvtárnak. Vz MSZMP Kecskemét városi pártbizottsága az alapszervi párttitkárok és kommunista ak­tívák bevonásával iúlius 24-én kibővített ülést tartott. Az érte­kezleten Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság titkára, az oiszágos pártértekezlet anyagát ismertette. A beszámolót vita kö­vette, melynek során 15-en szó­laltak fel. A felszólalók között volt Madarász László, a Katona József gimn. igazgatója, Bán «Apró* gondok líiiiuiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilll! AKINEK NEM ELÉG KÉT SEGÉLYCSOMAG — ELLENFOR­RADALMI TEVÉKENYSÉGÉÉRT PRÉMIUM — NEM KELL SOK, CSAK NÉHÁNY KOCSI SALAK SZŰCS MIHÁLYNÉ bácsal­mási lakos levelet írt szerkesz­tőségünknek, idézzük sorait: »A községünkben az arra rászoruló szegényeknek nem adnak vö röskeresztes csomagot... A ve­zetőnő azt állítja, hogy nem is osztanak ruhacsomagot, de sze­rencsémre a raktárhelyiségben találtam őket, ahonnan munka­társnőik két csomaggal a ke­zükben jöttek ki. Előzőleg tu­domásomra jutott, hogy a ve­zetőnő azt a kijelentést tette, hogy ne adjunk jó holmit a sze­gényeknek, azok úgy sem tud­ják megbecsülni.« A Megyei Vöröskereszt az ügyet kivizsgálta és a követke­ző választ juttatta el hozzánk: „Szűcs Miháyné bácsalmási lakos az Actio CathoUcától és a Magyar Vöröskereszttől is megkapta a se­gélyt, mind ruhanemückben, mind élelmiszerekben. Tehát panasza nem logos. Egyéb állítása nem bizonyí­tott." Később Szűcs Mihály né bo­csánatot kért a vezetőnőre telt intrikus kijelentéseiért. * »Nagy felháborodással vettük tudomásul, hogy Szegedi Ka­roly, volt fajszi állatorvos, aki november óta betegszabadságon van, 1957 első félévére 900 fo­rint prémiumot kapott. Egyálta­lán nem értünk egyet a megyei Htja a szennyes víz.« Az >>Apró«-gondok rovatveze­tője kinn járt a helyszínen és meggyőződött arról, hogy a le­vél jogos panaszt vet fel. Helyes lenne, ha a városi tanács illeté­kes osztálya a Talfái köz 29. szám elé néhány kocsi salakot küldene. Ferenc, Födi János és Kot vies elvtárs, a párt régi, 19-es harco­sai, Ambrus elvtárs. a Kinizsi Konzervgyári párt-alapszervezet titkára. Lengyel Zoltán bíró, Szabó Lajos, a gépgyár főmér­nöke. A felszólalók a helyi pártszer­vezetek munkájával, a pártha­tározatból eredő feladatokkal, a kollektív vezetés erősítésével, az ellenforradalom maradványai el­leni harc további tennivalóival foglalkoztak és az előre kisztott határozati javaslat kiegészítésére tettek javaslatokat. Az értekezletre előterjesztett határozati javaslat alapvető cél­kitűzése a párt cselekvési egy­ségének és ezzel egyidejűleg ve­zető szerepének további erősítés se, a párt belső életének megja­vítása. A határozati iavaslat leg­nagyobb teret a kommunisták tömegek között végzett munká­jának biztosított. A határozati javaslat ezenkívül számos kér­déssel foglalkozott, többek kö­zött: a tömegszervezetek párt- 1 irányításával, az üzemi termelés problémáival, a mezőgazdasag helyzetével, kulturális kérdések­kel, valamint az ideológiai harc és a párttagok marxista—leninis­ta képzésének feladataival. A pártbizottság az előterjesz­tett határozati javaslatot az el­hangzott módosító indítványok­kal kiegészítve egyhangúlag el­fogadta. A pártbizottság kollektív mun­kájának további javítására ha­tározatot hoztak, hogy a pártbi- zottsógi tagok a párt-alapszer- vezetek rendezvényein való sze­mélyes részvételükkel tájéko­zódnak azok munkájáról. A pártbizottsági tagok között fel­osztották az alapszervezeteket s ilyen módon közel 50 párt- alapszervezet munkáiéhoz nyúj­tanak külön segítséget. ÉRTESÍTEM megrendelőimet; bará­taimat, hogy lakásomat áthelyeztem Kecskemét, Reiszmann Sándor utca 9,'a. szám alá. Kérem továbbra is szíves megrendelésüket Kiváló tisz­telettel: Markó József szobafestő és názolómester. 1166 Szögi bácsi „tucatodik onokája“ állategészségügyi szervek ilyei intézkedésével. Ugyanis Szege di Károly az októberi esemé nyék alatt a fajszi ellenforra dalmi személyeknek vezéralak ja volt« — írja levelében Mészá ros János, a fajszi községi ta nács elnöke. A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága válaszként <. következőket hozza az érdekel tek tudomására: „Szegedi Imre Károly, Fájsz köz ség állatorvosa 1957. január 15-tö betegállományban van. Mint táp pénzes, rövid ideig a bajai SZTK hoz tartozott. Jelenleg Karcagot tartózkodik és táppénzét a Szolnok SZTK folyósítja. Nevezett az SZTK által folyósított táppénzen kívül z január 15-től február 28-ig elteli ni ásfélli ónapi időszakra illetéktele nüi felvett 1419 forint havi prémiu mot is. A jogosulatlanul felvett ősz- szeg visszafizetésére a megyei ta­nács határozatban kötelezte öt. A fegyelmi eljárás lefolytatására rö­videsen sor kerül.“ * Kecskemét Talfái köz lakói nevében levél érkezett szerkesz­tőségünkhöz: »Arra kérnénk a Petőfi Népét, hogy hívja fel a hatóságok figyelmét, arra a le hetetlen állapotra, ami a Talfái köz 29. szám előtt történik. A kocsiút le van süllyedve, s eb­ben víz van, Ha egy gépkocsi jön arra, az egész házat elbo­Követhetnék a fülöpháziakat Fülöházát keresztülszeli a Du- naföldvárt Kecskeméttel össze­kötő betonút. Az úton már tíz éve rendes autóbuszközlekedés van minden kedden és pénteken Szabadszállásra, Fülöpszállást érintve. Sajnos, mindenütt csak egy szerény táblácska jelzi az utak mentén az autóbuszmegál­lókat. A múlt hónapban a fülöp- házi bekötő útnál kn/iá társadal­mi munkával egy várószobát építettek a dolgozó parasztok. Jó lenne, ha minden megálló­nál építenének egy várószobát, ami megvédené az utasokat at­tól, hogy esőben, hóban — sok­szor órákig — álldogáljanak az út mentén. Más községekben is példát vehetnének a fülöpháziak összetartásától, saját kényelmük biztosítása érdekében. Somod! József né — Van hat gyerököm, ebbül eddig egy nős, kettő mönyecs- ke ..., ha mind mögcsaládoso- dik, huszonnégy onokánál nem adom alabb. Akikó aztán nem köll kipusztülástú félteni a Szö­gi ivadékot, de kár is lönne a fajtájért, mert ágon jó egy ma- tériábul szabta a teremtő... De te, anyjuk, ebbül a Tóm gye- rökbül legalább halászt neve­lők, ha mán a saját véreim közt nincs utóda a mestörségnek... — Hát mik a gyerekei, Szögi bácsi? Mérgesen csap egyet: — Úri módba keverödött as valamennyi, hajjal A János ma­siniszta, a Pétör tanító, a Bá­lint meg a sofér vállalatnál amo­lyan igazgató, az egyik vejerr. bányász, a másik agromónus — sorolja egyszuszra s bánatosan ingatja elnehezült fejét: — csak halász nincs egyse, pedig az a legszöbb a világon, merthogy a nóta is aszongya: — Én fogom a zaranyhalat, a szögedi nagy híd alatt! — s da­lol, dalol... A derék vicinális meg zaka- tol, már a majsai állo­másnak fütyül s én is úgy őrü­lök Szögi Tót Antal örömének, a Mucatodik onokának«, aki nőjön nagyra erőben, egészség­ben s húsz esztendő múlva le­gyen olyan nyalka halászlegény, amilyennek most szerető nagy­apja szíve álmodja .,, G. K, erővel belém ne diktálja a re­cept nélküli, kadarka tövéről szabadalmazott gyógyszert. j\/k clységesen megsértve ha­1 a donászik egy darabig, de aztán megbékül: »több marad neköm«, s kezelésbe is veszi az üveget. Ügy kortyonként három decire becsülöm a torka járását s a felesége hasztalan igyekszik elmenteni kezeügyébol a kluty- lyogó alkalmatosságot. — Elmönny mán te hárpia!... csali mögérdemlöm ezt a kis bort a tucatodik onoka körösz- tölőjin. Mert — csuklik egy nagyot s az orrom alatt figurá- zik a ráncos ököl — úgy nízzön rám, hogy én, Szögi Tót Antal, inestörségre szögedi hálószem- bor, a tizenkettedik onoka be­csületes nagyapja lőttem... Ezt csinájja utánam valaki! j[ jóízű nevetés pofonlegyin- ti bennem a fájdalom ördögeit. Az anyóka elpirulva dohog: — De bolondokat prézsmitál kend ... mintha maga szülte volna azokat az cmokákat... De az öreg csak okoskodik a borközi állapotban lévő embe­rek konokságával: — Ha a lányom nem lönne Szögi Tót vér, nem hozott vóna a világra olyan vasék gyerö- köt... má a harmadikat... Megájjunk csak — motyogja — s bütykös ujjal számítgalják: Hárman ülünk a halas— ■*-* félegyházi vonatocska kegyetlenül rázós fülkéjében. Nyavalyogva préselem Uasogató- an fájó fejem az üléstámla és az ablak háromszögébe, de az agyamat szurkáló apró ördögök megveszekedve mesterkednek, s a fájdalom tehetetlen nyomo­rúsága úgy ráz, mint Krisztus a vargát. — Hejdc zúg a vihar, jajgat a szél, kergeti ja föllegöt! — kur­jongat velem szemben a virá­gos kedvű öreg s a borízű, ir­galmatlanul hamis hangra most már a lábujjamba is belehasít a fájás. — Ne járja már az eszit kend — zsörtölődik mellette az alma- mo3olyú, cseppnyi kis öregasz- szony, — ez a szögény kislán itt nem tud aludni... A »szögény kislán« — mármint én — bá­gyadt mosolyfélével bíztatom a bácsit, hogy csak ne zavartassa magát, fáj ez a kutya fej dalo­lás mellett, vagy anélkül is ... A kis öreg bizalmasan az ar­comba böffent egy borszagú szusszanást s fűrészráspoly kér- gű tenyerével megveregeti ké­pemet: — Ejnye mán, kicsi leiköm, mingyárt meggyógyítom én! — s jó szívvel előhúz a pad alól egy hasas demizsont. Két hete orvossággal élő gyomrom tótá­gast állva tiltakozik a bor sza­ga ellen is s alig tudom elhá­rítani, hogy a buzgó emberke

Next

/
Thumbnails
Contents