Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-25 / 172. szám

A teljesítménybéreséi* bevezetéséről tanácskoztak a megye ipari üzemeinek vezetői A megyei pártbizottság a je­lentősebb ipari üzemeink igaz­gatóival, párltitkáraival cs szak- szervezeti vezetőivel július 23-án, kedden tanácskozást tartott. Az értekezleten Varga Jenő, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Er- clösi József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, továbbá a Kecskeméti Gépgyár és a Bajai Fémipari Vállalat vezetői tartot­tak előadást. Varga elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese előadásá­ban megállapította, hogy a má­sodik negyedévben ipari üzeme­ink többségében a termelő mun­ka — bár a szükségesnél lassab­ban — de tovább javult. Ki­emelkedő eredményt ért el üze­meink közül a Kinizsi Konzerv­gyár, amely termelési értékét változatlan áron számítva, 1956 második negyedévéhez képest 137,4 százalékra, egy munkásra számítva pedig 128,9 százalékra teljesítette. Ipari üzemeink azonban együttesen még nem érték cl az 1956 második negyedév termelési szintjét. A termelés értéke az előző évi­nek 90,8%-át, a kifizetett bér viszont 113,6%-át teszi ki. Ezt a nagyfokú lemaradást sokáig nem lehet fenntartani és a termelés további növelésével, az önkölt­ség csökkentésével minél előbb meg kell szüntetni. Varga elvlárs a továbbiakban az önköltségcsökkentéssel kap­csolatos tennivalókkal foglalko­zott. Felhívta a vállalatvezetők figyelmét az év végi nyereség- részesedés kifizetésének előkészí­tésére és tudatosítására. Közöl­te, hogy ennek végrehajtási uta­sítása rövidesen megjelenik. Erdősi József elvtárs. a ter­melés pártellenőrzésének helyes módszereivel foglalkozott. Részletesen foglalkozott Er­dősi elvtárs a munkaverseny új­jászervezésének tennivalóival is. Bírálta az olyan gyakorlatot, hogy a műszakiak versenyével, a versenybe való bevonásukkal nem foglalkoznak. Hangoztatta, hogy a munka- versenynek nem elsődleges célja a többtermelés, bár ez is fontos, hanem főként a gazdaságos, jó minőségű ter­melésre kell irányulnia. Ezt pedig a termelékenység nö­velésével, a termelés költségei­nek csökkentésével, a minőség javításával érhetik el üzemeink. Ezután Balogh Ferenc, a Kecs­keméti Gépgyár igazgatója is­mertette gyáruk termelési prob­lémáit, utána pedig Vas István, a Bajai Fémipari Vállalat fő­mérnöke számolt be az üzem munkájáról. A két üzem gazda­sági munkájáról szóló beszámo­lót az üzemi pártmunkáról el­mondott ismertetés egészítette ki. Az értekezleten elmondott be­számolókat vita követte, mely­nek során Kalocsai elvtárs, a Kiskunfélegyházi Bányászati Be­rendezések Gyárának igazgatója, Orbán elvtárs. a Kiskunfélegy­házi Gépgyár vezetője, Beretvás elvtárs, a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár igazgatója, Kohut elvtárs, a Bányászati Berendezé­sek Gyárának hegesztője, továb­bá a megyei munkavédelmi cso­port és a területi egyeztető bi­zottság képviselője szólalt fel. A vitában felmerült kérdé­sekre Erdősi elvtárs válaszolt. r()arq(i. Cf erene őzzel az állami gazdasagok kombájnosainak versenyében Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának legutóbbi érté­kelése szerint Varga Ferenc, a Mátételki Állami Gazdaság kom- bájnosa, került az első helyre a versenyben. Teljesítménye 173 katasztrális holdról 2871 mázsa gabona. Sándorfi Ferenc, a Hild- pusztai Állami Gazdaság kom­bájnvezetője második helyre ke­rült 2775 mázsa teljesítménnyel. Ezt a mennyiséget 142 katasztrá­lis holdról takarította be. A har­madik Kiss Károly, a Bajai Ál« lami Gazdaság kombajnosa, a teljesítménye 166 katasztrális holdról 2747 mázsa gabona. Kiss István, a Solti Állami Gazdaság kombájnosa 2584 mázsát takarí­tott be 154 katasztrális holdról. Ezzel a teljesítménnyel a negye, dik helyre került. Előadások a gyermekbénulásról Július 25-én reggel 7 órakor Kisszálláson a belterületi isko­lában dr. Romsics Lajos, — dél­előtt 10 órakor Tompán a köz­ponti öreg iskolában dr. Ádámfi József, — délután 3 órakor Ke- lebián a központi iskolában dr. Földesdi Gergely előadást tart:-Mit kell tudni a gyermekbénu­lás elleni védőoltásról« címmel. A fentemlített helyeken ugyan­ebben az időben kizárólag az 1955. január 1. és 1955. decem­ber 31. között született gyerme­keket védőoltásban részesítik. Az igazgató asszony üdülni megy A kunszállási iskolakertben szüretelik a barackot. A terméstől csaknem földig hajló ágak úgy emelkednek, ahogy szabadulnak a termés-tehertpl. Ott van a nevelői galéria nagy része. Ilyenkor nyáron a legjob­ban ráérő ember a pedagógus. Nemcsak a barackfák alatt, ha­nem a turistaházakban, az üdü­lőkben és külföldi turnékon is találkozunk most pedagógusok­kal. Most is ilyesmiről beszélget­nek a szüretelők, de ahogy rájuk köszönök, abba­hagyják. Kínálnak baraakkal, biztatnak, hogy rakjam tele a 1 Tjáriaiutazái, üdülés, repülőjegy, étiévé A kecskeméti IBUSZ munkájáról Forgalmas hely a kecskeméti IBUSZ. Naponta több száz em­ber keresi fel az irodát. A ki­rendeltség négy női dolgozója pedig készségesen, türelmesen végzi munkáját, jegyeket ad, felvilágosítást nyújt, útlevél- ügyedet intéz, stb. Mivel áll a közönség szolgálatában a kecskeméti IBUSZ? Az utazni szándékozók előre megválthatják vasúti vagy autóbusz jegyeiket, sőt kí­vánságukra az IBUSZ szállodai szobát is foglal számukra. Ezen­kívül vasúti hálókocsi- vagy re­pülőgépjegyet is rendelhetünk a kecskeméti irodában. Ha pe­dig valaki üdülőhelyen akar tölteni néhány napot, az IBUSZ- nál penziót, sőt magánházaknál levő szobát is rendelhet. Az IBUSZ önmaga is szervez külföldi és belföldi társasutazá­sokat. A kecskeméti iroda két­hetenként indít — kedvezményes részvételi jeggyel — országjáró autóbuszokat. különvonatokat hazánk legszebb tájaira. Ha egyes vállalatok vagy szerveze­tek úgy kívánják, autóbuszok kibérelésél is lebonyolítja. Elin­tézi még a gyermeküdültetések, tanulmányi kirándulások uta­zással kapcsolatos részét. Újab­ban, az októberi ellenforradalom után külföldre távozottak részé­re, ha a hozzátartozók vonat-, vagy repülőgépjegyet akarnak küldeni, az IBUSZ azt is eljut­tatja a kívánt címre. Útlevél ügyek Május 1 óta az IBUSZ intézi az útlevelek kiadását is. A kecs­keméti IBUSZ irodánál — a tengerentúli országok kivételé­vel — bármely országba lehet útlevelet kérni. Az elmúlt két és fél hónap alatt már több szá­zan adták be itt útlevélkérel­müket. A legtöbben Jugoszlá­viába, sokan pedig Nyugat- Németországba kívánnak utaz­távolabbi részeiből is Kecske­métre utazni, a kecskeméti I BUSZ iroda dolgozói elhatároz­ták, hogy ősszel már kétheten­ként, meghatározott napokon ki­járnak a bajai és halasi IBUSZ irodákhoz, hogy ott is be lehessen nyújtani az útlevélkérelmeket. Mennyi idő alatt készül el az útlevél? A Szovjetunióba, Csehszlová­kiába és Kelet-Németországba kéri útlevél — ahová egyébként a vizűm beszerzését is a kecs­keméti IBUSZ intézi; ilyenfor­mán nem kell Budapestre utaz­ni a kérelmezőnek — két hónap alatt készül el. A többi orszá­gokba készült útlevelekre há­rom hónapig kell várni. Halál­eset vagy súlyos betegség esetén azonban soronkívül is kiadják az útleveleket. A kecskeméti IBUSZ-nál eddig mintegy 13 út­levelet adtak ki soronkívül. Az útlevelek árával kapcsolat­ban már említettem, hogy 344 forintba kerülnek. Ez alól kivé­tel a Szovjetunió, Csehszlovákia és Kelet-Németország, ahová az útlevélköltség csak 104 forint. Lengyelországba, Bulgáriába pe­dig még olcsóbb, 74 forint, de csak abban az esetben, ha re­pülőgéppel mennek. Ugyanis vasúton való utazásnál átutazó vizűm is kell. Bulgáriába pél­dául Románián keresztül kell utazni. Ilyen esetben ezekbe az országokba is 344 forintba kerül az útlevél. Új irodát kap az IBUSZ Cikkem elején említettem, hogy nagy a forgalom a kecske­méti IBUSZ-nál. Négyen dolgoz­nak egy tenyérnyi helyen. A Szabadság téren, a Béke szálló mellett azonban készül már egy új, nagyobb iroda, ahol még gyorsabb, zavartalanabb lesz a munka. Erre szükség is van, hi­szen nemcsak megyénk nagy, hanem Kecskemét is nagy vá­ros. De az IBUSZ dolgozói is megérdemlik, hogy jobb körül­mények között dolgozhassanak. Hogy ezt miért tettem hozzá? Megmondom őszintén, még soha sem hallottam panaszt az IBUSZ dolgozóinak munkájára. —N O— zsebeim, dicsérik az idei bő ter­mést. Én meg szótíogadok. Miközben válogatom az éret­tebbjeit, megüti a fülem egy ide­gen városnév, Danzig. C sak nem akar innen . laki Danzigba utazni? —< kérdezem. Csönd lesz, de ahogy ránézek Nagy Miklósné igazgató asz- szonyra, gyanúsan mosolyog. Abbahagyom az evést. A hátam mögött megszólal egy férfi: — Akar ott! Az igazgató asszony most már nem állhatja az ostromló pil­lantásaimat, s megszólal: — Én megyek — mondja, de olyan halkan és olyan szeré­nyen, hogy kénytelen vagyok hozzálátni az evéshez, de most már a kérdések özönét zúdítom a nyakába. Azt mondja, többen is men­nek pedagógusok a félegyházi járásból. Nem biztos, hogy ép­pen Danzigba. de az biztos, hogy Lengyelországba. Két hétre; Danzigot nagyon szeretné látni. Hallott is valami olyat, hogy a két hétből egy hetet ott töite- nének a tengerparton, azután pedig megtekintenék az ország nevezetességeit. Azzal fejezi be a mondókáját, hogy: — Ez így nagyszerű lenne. Aztán egyre mondja, hogy rakjam tele a zse­beimet, legyen az útra is. — Rakom, ha megmondja, hogy mibe kerül magának ez a két bét. N eki semmibe, azt mondja, ez jutalomüdülés. Tudtam, hogy balga vagyok, úgyis gondolhattam volna, ha meg sem kérdezem. Zavaromat azzal próbálom leplezni, hogy rakom a zsebembe a finom ró­zsabarackot. —e —5 Fizesse elő a Petőfi Népét Elsősorban tudni kell azt, hogy csak személyesen lehet kérni az útlevelet. Erre azért van szükség, mert a személyazo­nossági igazolvány adatain kí­vül a személyleírásra is szük­ség van, amit a hivatalnoknő készít el. Az utazni kívánónak ugyanakkor 344 forintot a kére­lem benyújtásakor be kell fizet­ni. (Férj, feleség utazása eseté­ben 444 forintot.) A kérdőívhez, amelyet ott helyszínen kitölt, két darab fényképet kell sze­mélyenként mellékelni, melynek hátlapján a lakóhely szerinti rendőrőrs igazolta a személy- azonosságot. Egyelőre csak a kint élő szülő, testvér vagy gyermeke megláto­gatására adnak útlevelet és a kérelemhez mellékelni kell azok legutolsó levelét, melyben láto­gatásra hívják az útlevél kérő­jét. Ezenkívül csatolni kell mun­kaadói javaslatot, illetve ebge- délyt a külföldre való távozásra. Egyéni paraszt, vagy magánsze­mély esetében a helyi tanács ad igazolást és javaslatot. Tsz- lagoknak a termelőszövetkezet elnöke. Abban az esetben, ha valaki gyermekével utazik, s a másik szülő itthon marad, gyámhatósági igazolás kell. Ezt a helyi tanács elnöke is kiad­hatja, melyben hivatalosan iga­zolja, hogy a másik szülő bele­egyezik a gyermek külföldi uta­zásába. A kiadott útlevelet pos­tán küldi el az IBUSZ a kérel­mezőnek. Hogy ne kelljen a megye leg­Megjegyzések Kecskemét köztisztaságáról — Régi nóta — legyintenek bizonyára megint az illetékesek, ha olvassák a címet. Vajon ki tudna egy olyan városban ren­det tartani, ahol több tízezer ember él és igen sokféleképpen gondolkozik a város tisztaságá­ról? Hát igen, ebben igazuk van és abban is, hogy kevés a pénz, amit erre fordíthatunk, de ab­ban egyet kell értsenek velünk, hogy legtöbbet mégis csak ők javíthatnak — mármint a városi tanács és a Községgazdálkodási Vállalat. Mert vegyünk csak néhány példát. A Kuruc körút az a része a városnak, ahol az élelmezési cikkek nagy része megfordul. Ott van a MÉK átvevő helye, a tejüzem és a hűtőház. ahonnan a húst is szállítják. Elvárná a lakosság, hogy legalább ezen vállalatok környékét tartsák mindig becsületes rendben. S különösen most, a paíalízisjár- vány idején nagy jelentősége van ennek, hiszen a kocsik nyomán felverődő por, szemét a fertőző betegség legkedvezőbb meleg­ágya. Sok-sok kocsi iár erre az átvételek miatt, s a Községgaz­dálkodási Vállalat fpégsem ta- karíttatja. — Miért*'— kérdezte tőlük a napokban a Járványügyi Állomás megyei főorvosa, Har- sányi elvtárs. A felelet bosszantóan furcsa: — Nem kaptunk megrendelést a városi tanácstól a Kuruc körút rendbetartására. Hasonlóan kü­lön megbízás miatt késik a Külső-Szegedi úton a piac kör­nyékének takarítása. S míg a megbízás és a végre­hajtás késlekedik, az összegyűlt szemét rothad és fertőz — a leg« veszélyesebb évszakban. S egy­általán igen furcsa az a nyuga­lom is, amivel a Községgazdál­kodási Vállalat az ilyen dolgok fölött elsiklik. No, de hát nem is folytatóra tovább, mert a Vállalat majd azt mondja, hogy nem építő a bírá­lat. Inkább mégegyszer, különös súllyal tolmácsolom a város la­kóinak a járványra való tekin­tettel hatványozottan jogos és bi­zonyára el is intézhető kérését; Tartsák rendben a Kuruc kör­utat, takarítsák rendesen a bel­területi piac környékét és a Külső-Szegedi úti piacot, s néz­zenek csak körül egy kicsit az Erzsébetvárosban is! Ugye nem teljesíthetetlen ez a kérés és elé­get is tesznek neki. kedves Ille­tékesek? —k. é.— Hogyan kell az útlevélkérelmehet beadni? ni. Az utóbbi helyre leginkább németajkú dolgozók utaznak lá­togatóba ottani hozzátartozójuk­hoz. Érdekesség, hogy a legtöbb útlevélkérelmet a dolgozó pa­rasztok adják be. Ottlétemkor például egy parasztasszony fran­ciaországi vizűm iránt érdeklő­dött — útlevele már megvolt. Kérdésemre elmondta. hogy, édesanyját akarja meglátogatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents