Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

a közös

AZT MONDJÁK néha újságíró körökben, hogy a téma az utcán hever, csak meg kell látni. A témával most nem az utcán, hanem az úton találkoztam, mégpedig a Kiskunhalas —Soltvadkert félé vezető országúton. Ügy este 6 óra felé, amikor már bágyadtabban sütött a nap, de sugarai azért kellemes meleget árasztottak, különösén azoknak a dolgos embereknek, akik a csépiőgép körül szorgoskodtak. A kis 1070-es masina nyelte a kévéket, egymásután teltek a gabonás zsákok.

Egy középtermetű emberke, Oszvdld László jött elém.

— Ma kezdtük, a cséplést — mondta — s elén jól haladunk. Ilyen emberekkel lehet dolgozni. Gyakorlott cséplőmunkásak, évről-évre itt keresik meg a családnak a kenyeret.

Látszik a munkán, hogy a »bandagazdának« Igaza van. — Ügyes mozdulatokkal végzik a cséplés minden mozzanatát' Sörös Lajos bácsi, az etető, nem néz se jobbra, se balra, hanem csak rakja a kévéket a gép

szájába. Tudja, hogy vigyázni kell az etetésnél, nehogy gyorsan adagoljon, mert akkor nem veri ki a szemet, kalászba marad a termés egy része.

— Ez a főfoglalkozása, ilyenkor nyáron — tréfálkozott az örökké vidámkedvű munkacsapatvezető. — Télen pedig az asszonyt szomorítja.

AMBRUS ISTVÁN, a fiatal traktoros, a zöldre festett GS irányítója, nagyokat nevetett a tréfán.

Hát bizony, ilyenkor legfeljebb csak egy héten egyszer látják az asszonyt, meg a családot. Este, besötétedésig dolgoznak, szürkületkor aztán ismét hajrá. Nincs hosszabb pihenő, csak a cséplés befejezése után; A szalma tövében alszanak. Ponyvával. pokróccal takaróznak. Mire leszáll a reggeli harmat, már ébredeznekMegkérdeztem: mi az eddigi eredmény? Még nem adták ösz- sze. Amíg Schnürlein János összesítette a számoszlopokat, addig nézegettem, milyen az átlagtermés. Eléggé változó, mert különböző a talaj, itt-ott jégkár

is volt: Hirsch Józsefnek két holdon 11 mázsa 53 kiló rozsa termett, Cs. Tóth Istvánnak azonban 1200 négyszögölön 9 mázsa 58 kiló. A búzája is jól fizetett, 1000 négyszögölön 9 mázsa 41 kiló termett. Gábor Jánosnak két holdról 16 mázsa 97 kiló rozsot csépelt el a gép.

Diadalmasan mutatták a végösszeget, majdnem 110 mázsát csépeltek el eddig, de még hátra van három órai munka;

— Jól indultunk — büszkélkedtek —, bár ez még csak az első nap. Holnap már jobban belerázódunk, több lesz az eredmény.

*

ÍME A TÉMA, amelyet érdemes volt megírni, mert benne van az egyszerű emberek igyekezete, munkaszeretete, szorgalmaAzóta hallottuk, hogy a szorgalmas munkacsapat átlag naponta 130 mázsát csépel el, ami nagyon szép teljesítménynek számít. A cséplést gyorsítja, hogy közös szérűn dolgoznak és nem kell a huzatással az időt tölteni. —ő —r

Nagy sikerrel szerepelt a budapesti művészegyüttes július 15-én a kiskunfélegyházi helyőrségi tiszti klub szabadtéri színpadán. Alig egy hónappal ezelőtt járt nálunk Gencsy Sári, Pápai Erzsi és még néhány kitűnő művész, akik igen jól sikerülj; műsort adtak a közönségnek. A siker legnagyobb bizonyítéka az volt, hogy most újra eljöttek hozzánk, hogy szórakoztassanak bennünket*

Nagy taps követte Pápai Erzsi szavalatait, Hollós Ilona, Kishegyi Árpád énekszámait, majd hatalmas tapsorkán közepette lépett színpadra Németh Marika. Bár a művészeket a rádióból már ismertük, mégis egészen új élményt nyújtottak számunkra. — Bágya András új dalai, amelyeket Hollós Ilona adott elő, igen tetszettek, állandóan visszatapsolták a művészeket és ők szívesen adtak »ráadásokat«. Különösen nagy élményt nyújtott a közönségnek, hogy a műsor végén —, amikor bár esett az eső — Hollós Ilona, Németh Marika és Kishegyi Árpád még ott voltak a színpadon és éppen olyan lelkesedéssel, szépen énekeltek, mint azelőtt.

Reméljük, hogy rövidesen újra eljönnek Kiskunfélegyházára és némileg pótolják azt az elmaradást, amiben részük van a szórakozni vágyó dolgozóknak. Laky Kálmánná

HÍREK

Magyarosabb vendégszeretetet

Mi a helyzet a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalatnál?

Évek óta sok panasz és kevés dicséret hangzott el a Kecskeméti V#ndéglátóipari Vállalattal kapcsolatban. Igaz, szórakozás közben a legtöbb ember, ha hibát észlel, panaszkodik, de ha jól érzi magát, azt természetesnek veszi. Mégis a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalattal kapcsolatban arra a következtetésre kellett jutni, hogy ott sokkal több a hiba, mint az erény. Ezt nemcsak a közönség véleménye, hanem a vállalat gazdasági helyzete is alátámasztotta. Az elmúlt évet például 900 000 forint veszteséggel zárták.

A gazdasági eredmény javult ugyan, de,

Ezek a tények a megyei tanács kereskedelmi osztályát is arra figyelmeztették, hogy rendet kell teremteni ennél a vállalatnál. Az év elején a vezetők egy részét leváltották. Az új vezetőség kettős célt tűzött maga elé: egyrészt a vállalat gazdasági hélyzetének rendezését, másrészt a vendégek által elhangzott panaszok orvoslását, a vállalat dolgozói munkaerkölcsének megjavítását:

Dicséretére legyen mondva az új vezetőknek, az első kérdésben viszonylag rövid idő alatt, szép eredményeket értek el. Nem veszteséges már a vállalat. A második negyedévet 190 000 forintos nyereséggel zárták. A vendégek panaszait azonban továbbra sem orvosolták. Figyelmetlen a kiszolgálás, piszkosak az abroszok. Egyes felszolgálók gorombák a vendégekkel. Időnként az étel sem kifogástalan, Stb:

Bizottság, a hibák feltárására

A megyei tanács kereskedelmi osztálya úgy határozott, hogy segít a hibák kijavításában, s bizottságot küldött ki azok feltárására. A bizottság tagjaiként a kiskunhalasi, bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi vendéglátóipari vállalat igazgatóit, szakembereit jelölték ki. Résztvett még a munkában a kereskedelmi felügyelőség, sőt a Belkereskedelmi Minisztériumból is kint voltak két napig.

A bizottság, munkájának befejeztével a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek jelenlétében ismertette tapasztalatait. Mint elmondták, sok hibát könnyen ki lehet javítani. A Béke étteremben például nem tesznek elég vizespoharat az asztalra, csorbák a tányérok, piszkosak az abroszok, az aluminium evőeszközök, nem adnék külön villát a süteményekhez. Ugyanakkor a raktárban van elég ptmár, új tányér, al- pacca evőeszköz, több váltás tiszta abrosz.

Figyelmes, ízléses felszolgálást

Hiba az is, hogy nem készítenek elég étlapot, s ami van, azt is gyűrötten húzza elő zsebéből a pincér, úgy adja oda a vendégnek. Az étlapon nincs megfelelő választék. Másodosztályú étteremben követelmény, hogy legalább négyféle leves legyen, de sokszor csak egyfajtát lehet kapni. Követelmény az is, hogy a felszolgálók tiszta, rendes öltözetben legyenek. Nem egyformák a nőkön a fehér köpenyek, a férfiakon a fehér kabátok. A felszolgáló nők haja nincs rendesen lekötve.

A nemtörődömséget mutatja például az is, hogy a Kedves cukrászdában a tapéta lóg a fairól, a függöny szakadt, piszkos. A Hírős étteremben, annak ellenére, hogy aránytalanul magas az alkalmazottak száma (40 fő), a lassú kiszolgálás miatt kell bosszankodni a vendégnek. A Sörkertben kevés a felszolgáló. Egy ízben, amikor a vendég vizet kért a vacsora után, a felszolgálónő azt mondta: »menjen ki a csaphoz, ha vizet akar inni«.

Hogy ezek a hibák nem elkerülhetetlenek, azt bizonyltja a Dióhéj vendéglő és a márjavá- rosi italbolt példája. Ezekről a helyekről csak jót tudnak mondani a vendégek. A Dióhéjban például még jóformán helyet sem foglal a vendég, máris az asztalán van a sör.

Kedvetlenek az alkalmazottak

A bizottság megvizsgálta az alkalmazottak munkakörülményeit is. A Béke szálló konyhája túlzsúfolt, konyhagépek nincsenek. Jellemző, hogy csak egyetlen húsdaráló van a konyhán. A zöldséges pince lépcsője rossz, korlátja nincs, a villanykapcsoló elromlott és könnyen áramütést okozhat, stb.

Kedvetlenség mutatkozik a dolgozók között az elbocsátások és a sok áthelyezgetés miatt is. Papp elvtárs. a vállalat új igazgatója elmondta: ahhoz, hogy gátat vethessenek a lopásoknak, csalásoknak, néhány alkalmazottat el kellett bocsátani, a munkafegyelem megjavítása érdekében pedig többet áthelyezni. Az a hangulat azonban, hogy minden régi alkalmazottat elbocsátanak vagy áthelyeznek, alaptalan.

Kijavítják a hibákat

A Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalat vezetői a tapasztalatokat összegezve elhatározták, hogy fél éves intézkedési tervet dolgoznak ki a bizottság által megállapított hibák kijavítására. Ezen belül nagy súlyt helyeznek egyrészt az alkalmazottak munkakedvének. munkaerkölcsének megjavítására, másrészt a vendégek igényeinek jobb kielégítésére. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatot teremtenek a vendégekkel, többek között ven- dégankétokon rendezett közvéleménykutatással is.

A Vendéglátóipari Vállalat dolgozói munkájukkal, magatartásukkal vívhatnak ki nagyobb megbecsülést. A vendég, ha jól érzi magát valahol, oda szívesen megy máskor is. A kormány pedig már előlegezte a megbecsülést akkor, amikor lényegesen emelte a vendéglátóipari alkalmazottak fizetését.

—N O —

— A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Nagykőrösi Üzletigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy az Alföldi Konzervgyártól kiinduló és a várost nyugati és északi irányban megkerülő 35 000 voltos távvezetéket folyó- hó 26-án áram alá helyezi, í'elhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a távvezeték megközelítése és érintése életveszélyes, halálos. 1173

— A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat őszre 30 ipari tanuló foglalkoztatását vette tervbe. .

— Háziipari- és Népipariművé- szeti Szövetkezetek Országos Szövetsége pályázatot hirdetett fűzvessző, gyékény, szalma, csuhé felhasználásával készített különböző termékek mintadarabjainak elkészítésére. A pályadíjak különböző csoportosításban 500- tól 5000 forintig vannak kitűzve.

— Kibővítették a Kecskeméti Cipőgyár pártvezetőségét, amely eddig három tagú volt. Most újabb két elvtársat választottak a vezetőségbe.

— Üj vetítőgép és nagyothalló készülék fejlesztésén dolgoznak a Telefongyárban. Az új 8 milliméteres házi vetítőberendezés mintapéldánya októberre készül el.

— Hosszabb idő óta folytatott árdrágító üzérkedést Raus József keceli kisparaszf. Hajós és Császártöltés községekben tengerit vásárolt, amit Kecelen jóval magasabb áron adott tovább. Ralisnak, aki azt hitte, hogy vele nem lehet kikukori- cázni, most főhet a feje, mert eljárás indult ellene.

— Húszezer forintos beruházással üzemi konyhát létesít a tanácsi dolgozóknak a Kecskeméti Városi Tanács.

— A Vadásztölténygyár most mutatta be a kereskedelemnek 5+1 csöves »Diadal« elnevezésű új rádióját. A készülékkel igen jól lehet az adásokat venni, e előnye, hogy ultrarövidhullámú adások vételére is alkalmas. A szakemberek sikerült konstrukciónak tartják.

— Balatonszántódon üdül a

kiskunfélegyházi Móra Ferenc úttörőcsapat 55 pajtása. Üdülésük egyik érdekes és emlékezetes színfoltja marad a disznóölés és á birkavágás, amelyben a gyerekek is segédkeztek.

— A Német Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt szervezete értékes ajándékkal sietett segítségünkre a gyermekbénulás elleni küzdelemben: négy vas- tüdőt küldtek, amelyet az NDK Vöröskeresztjének küldöttei átadtak a budapesti László kórháznak.

— Korszerű fürdővárossá fejlesztik Szegedet, a közeli évek folyamán. A következő években előreláthatólag több szakszervezeti üdülő nyílik és csónakházat is építenek a Tisza partján. A város idegenforgalmát növeli majd a szabadtéri játékok felújítása is.

— Engedély nélkül három

hold erdőrészt termelt ki Nagy Lajos bodoglári lakos az állami tartalékingatlan területből, s ráadásul még az ott levő mérnöki tornyot is lebontotta. A nagystílű fatolvaj ellen a rendőrség bűnvádi ejjárást indított.

GAZDASÁGOS MUNKÁRA ÖSZTÖNÖZ

a NÉPSZABADSÁG

szántára apró- és keretes- hirdetéseket feivesz a Petőfi Népe

Kecskemét, Szabadság-tér t/a.

ANNAK AZ ANYAGNAK a

gazdaságos kihasználása, amiből a cipőfelsőrészeket, meg a talpat szabják, régóta foglalkoztatja a cipőgyárat. Emiatt már több esetben elmarasztaltak dolgozót: szabászt vagy történetesen csákózót.

Az anyag gazdaságos kihasználása kétségtelenül nehéz, de népgazdasági szempontból nagyon jelentős. Nem mindegy az, hogy milyen százalékban használja ki a szabász az anyagot. A megfontolt, ügyes szabász — anélkül, hogy az a minőség rovására menne — maximálisan kihasználja úgy, mint egy magániparos. A kevésbé leleményes pedig hagyja kárbaveszni.

A KECSKEMÉTI CIPŐGYÁRBAN is előfordulnak hasonló jelenségek, ám ez a gyár részére egyáltalán nem megnyugtató. Hegedűs Menyhért főmérnöknek támadt egy ötlete, amely feltétlen gazdaságos munkára ösztönzi az anyaggal bánókat.

A FŐMÉRNÖK kidolgozott egy úgynevezett »alapprémium«- réndszert. Ennek az a lényege, hogy a szabász alapfizetéséből

alapprémiumként fenntartanak 1Ó0 forintot.

A SZABÄSZ megkapja az anyagot és tudatják vele, hogy milyen az anyagkihasználási százaléka. Ha a szabász (vagy csákózó) ügyesen mesterkedik, vagyis kiszabja az anyagból az előírt felsőrészt, akkor megkapja az alapprémiumot. De ha még ügyesebb, vagyis még több felsőrészt, talpat vág ki annál, mint ahogy ezt neki előírták, az alapprémiumon kívül még jutalom- oan is részesül. A jutalom nagysága attól függ, milyen mértékben haladta túl a kihasználási százalékot, előírást. Amennyiben például a szabász kihasználási százaléka 0,1 százalékkal jobban sikerül, mint ahogy azt megállapították, akkor 0,5 százalék prémium illeti meg. Ha viszont nem éri el az előírt százalékot sem, akkor ő fizet a vállalatnak. Tehát itt igaz az az állítás, amit a címben is írtunk, hogy éz a módszer gazdaságos munkára ösztönzi a dolgozókat.

EZZEL A MÓDSZERREL még csak e hónapban kezdtek dől aozni. Ez is csak próbaidő., de

úgy látszik, beválik. A dolgozók is szeretik. Hegedűs elvtárs, mielőtt alkalmazta volna ezt a módszert, előzetes számításokat végzett az érdekelt dolgozók bevonásával.

Ha a szabászok és a csákózók május hónapban ezen módszerrel dolgoztak volna, ilyen példáink lennének:

varfalvi József szabász az előírtnál 1,26 százalékkal jobban használta ki az anyagot és ezért az alapprémiumra még 97 forintot is kapott volna, ugyanakkor Adorján Rózsa felsőbőrszabász 0.97 százalékkal rosszabbul használta ki az anyagot, amiért a gyár 71 forint depré- miumra kötelezte volna. A csá- kózóban Csertő Józsefnc az előírásnál 1,44 százalékkal jobban használta fel az anyagot és így a 100 forint alapprémiumon felül még 23 forint prémiumot is kapott volna.

EZEKET a példákat ismertette hát a gyár vezetősége a dolgozókkal, mindenki tudja tehát,

hogyan igyekezzen, hogy ő kapjon jutalmat és ne néki kelljen ráfizetni»